Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-09 / 183. szám

I c BLLENZfílt I U 3 0 U 'I U H / f II % H’pii élne!: GsehsziaiioSiiia! o magyar főisftoiai hallgat óh ? KöyíJ áiltfekin^és a cseliszloYákíaí magyar ifjúság tudományos és ku^urálís törekvéseiről CLUJ, (augusztus hó.) A csehszlovákjai ■ iatoll nemzedék egyik kimagasló alakja, Peéry .Dezső tanár, tanulmányíró, a leg.ekintélye- ebb prágai magyar tap munkatársa igen érdekes helyzetképet teste« a csehszlovákiai r-agyar ifjúság életéről és munkásságáról. Természetesen csak nagy vonalakban vázol­hatta az ottani magyar kisebbségi uj nem. ,-edék életkörülményeit és tormáit, de ezek­nél a tág, számiunkra részben ismeretien ada­tokból elképzelhetjük azokat a kereteket, amelyek között a csehszlovákiai magyarság kulturális élete mozog. Felvidéki főiskolás ifjúság A pozsonyi, prágai és brünni egyetemeken a magyar főiskolások szánta, 1200—i40C-na tehető. Nagyrészük szabadpályára készüli: or vasnövendék, jogász. Eddig a kötött pá­lyákon sem gördültek akadályok a magyar egyetemisták elé, magátólérthetően, azért a szükséges számok szem ellőtt tartásával irat­koztak kötött pályákra eiőkészitő fakulitá- sokra. Az irodalom és bölcsészeti fakultáson a helyzet hasonló a miénkhez. Hiába végez felettes számú ifjúság, biztos állást csalt annyi fiatal tanár reméíhet, ahányra a magyar középiskolának szüksé­ge van. A szabadpályárta készülő ifjúság jövője nem reménytelen. Sőt. A jelenlegi demokratikus államforma igen sok lehetőséget kin áll. Nehézségeltkei kell küzdenie az ottani ma­gyar főiskolás ifjúságnak is. Mindenekelőtt az idegen nyelv tanulása, ké­pez igen nagy teljesítménytöbbletet. Aka­dályt azonban nem jelent. Elvben szigornak az egyetemek, gyakorlati átvitelben már en­gedékenyek. Különben a magyar diákok kiválnak a főiskolákon és elismerést vív­nak ki maguknak munkájukkal, szorgal­mukkal. Inkább a speciális nyomor jelent komolyabb nehézséget a magyar egyetemistáknak. Az uj kurzus, mely szerint a végzett magyar ifjak­nak el kéül fogloltuok és ki keil vivniok a számarány szerint őket megillető állami po­zíciókat, szintén enged némi reményt a jö­vő magyar életére vonatkozólag. A főiskolás ifjak a Magyar Akadémikusok Körébe vannak tömörülve. A MÁK. szervezetek létrehozás sában Balogh Edgárnak van igen nagy része. Ezek a szervezetek jelentik a tulajdon­képpeni főiskolás é/etet az egyes egyetemi és nagyobb magyar városokban. Kár, hogy a MÁK szervezetek nem foglal­ják magukba az összes miagyar diákokat. Va­lahogyan keretei nem felelnek meg a ma uralkodó kérdéseknek. Uj formákat keres a felvidéki ifjúság, hogy a felekezeti tagoltságok és világnézeti el­távolodások miatt fennálló szakadékokat áthidalva, együttesen építhessenek ki egy kisebbségi kulturális és érdekvédelmi fron­tot. Az apáktól feladott aktiv életformát a fia­taloknak kell váll állni. A szemlélő generációt cselekvő nemzedék keli, hogy ielváltsa. A katolikus ifjak az Uj-Élet körül tömörülnek. Lelkes társaság. Komolyon megjgondolkoztat­tá őket ci konkordátum, ami az iskolaügyek- ben igen nagy veszéllyel fenyegeti a magyar katdlikusságot és az egész magyar kisebbség kulturális életét. Lapjuk kimondottan főis­kolai lap, jól szerkesztett, ideológiai és szo­ciológiai kérdésekkel foglalkozik. A protes­táns fiatollságo; a Simándi Pál szelleme ve­zeti. Nagy veszteséget jelentett a Felvidék részére Pestre való távozása. Bátor, szabadszellemü társaság, független po/itikai pártoktól. A haladó magyar kultúrát ők jelentik. Lelki átalakulás Az egész csehszlovákiai magyar ifjúság gyökeres lelkiátváltozások folyamatában él. Szvatkó Pál a Prágai Magyar Újság szerkesz­tője „Batya cipős (olcsó cipős) magyar ifjú­ság” címen behatóan foglalkozott az ifjúság lelki átváltozásainak okaival s megállapította, hogy csak az uj életformák megtalálása után kezdődik meg igazán a felvidéki fiatal nemzedék kulturális élete. Kulturális közeledés A közeledés, ha lassan is megindult a magyar kisebbség és a cseh­szlovák fiatalság között. A szlovákok kulturális kérdésekben közelebb álllnak és pszichológiailag a lehetőség is köny- ayebb, mivel agrár nép. A cseh fiatalság kulturális élete rapszódikusabb. Hol fellen­dül, hol alá esik. Általános kulturszintjében azért sokkal közelebb áll a budapesti, vagy a felvidéki magyar értelmiségi ifjúsághoz. Ed­dig csak szponadikusan lehetett közeledni, jóllehet, már a Sarlósak megkísérelték, hogy a haladó cseh diáksággal találkozzanak és is­mertessék velük azokat a magyar kérdése­ket, amelyek sürgős megoldásra várnak. A csehszlovák részről az „ Étieké Hnuti” rp%v,: ■■ (Etikai Nappalom) mutatott hajlandóságot a közeledésre. Irodalmi téren, v/cllcmi síkban nehány egyetemi tanár cs neves író bizonyult a kö­zeledés nagy barátjának. Emanuel Ramltl egyetemi tanár, neves történés/, Zdenek Ncjodly. zenecsztétikus, P. X Sál da, a mai cseh élet legnevezetesebb irodalom tudósa exponálják miagukat és pártolják a magyar ügyek érdekeit csehszlovák földön. A fia­tal szlovák generáció tagja közül Miló Hó­ban, a neves regényíró és a költőgárda lú- rom Heg tekintélyesebb alakja: F.. B. Lukao, Novomesky, I. R. Ponioan lelkes hive a nia- gyar irodalomnak és művészetnek E nem­zedék még magyar iskolákba járt, amiért kü­lönösen tudja becsülni és tisztelni a magyar kultúráiét alkotásait. Nagy Ady rajongók, csodálják és bámul­ják zsenialitását és az utóbbi idők legna­gyobb géniuszának tartják. E. B Lukac az Ady kultusz középpontja. Adyból doktorált, sokat fordít tőle, jelenleg könyvet ir róla. A csehekkel való együttdolgozás egyik igen komoly akadálya a nyelv. Nagy távolság és szinte áthidalhatatlan ür van a cseh és magyar nyelv között. A cse­hek inkább tisztelik, mint ismerik a magyar szellemi élet termékeit. Azok a müvek azon­ban, amelyek a nyelvi, fordítási nehézségeket legyőzve áttudnak jutni cseh területre, a leg­nagyobb elismerésekben részesülnek. Nagy vezető cseh lapok foglalkoznak velük. A második magyar irodalmi vonalból, gyatra fordításban megjelent müvek is lelkes ol­vasótáborra találtak. Milyen elismerésben ré­szesülnének akkor az igazi, nagy művészi magyar írások? Az európai hírnévnek örven­dő Carol Gapek büszkén nyilatkozott több alkalommal, hogy a nemzetközi konferenciá­kon Thomas Miannal és Bartók Bélával ta­lálkozik nézete, véleménye. Különben a szlovák központi kuilturszervezet, a „Matica” éppen most adja ki Bartók Béla gyűjtésében a szlovák népdalokat. A felvidéki magyar ifjúságnak keltős hidverésre kell vállalkoznia. Nem 1 elég, hogy' csak a felvidéki magyar szeb lemi é/etet ismertesse meg a csehszlovák nemzet fiaival, de vállalkoznia kell arra is, hogy a nagy magyar szellem és kulturá­lis é/et igazi, nagy értékeit is bemutassa a többségi nemzetiségeknek. Kétségtelen, hogy ez nagy dolog, de egyálta­lán nem lenne merő vállalkozás. Irodalmi élet Az irodalmi élet nem tud olyan értéke­ket felmutatni, min: a romániai magyarság. A kulturális hiány, a városok kevertsége, az iró teljes elkülönültsége, nehéz életkörülmé­nye miatt a felvidéki irodalom még nem tu­dott kiemelkedni vidéki ess égéből. A szlo­venszkói irodalom: vidéki helyzet. Az irók inkább az indulásuk alkalmával voltak ígé­retek. Hangjuk még ma is dadogó, kiforrat­lan. Nem találták meg a nagy és művészi formát, melyet, ha elsajátitanok, kétségtele­nül meg tudják hallatni uj hangjukat. I« A lírában a j*ap költő Mécs László jcF oti az élt, ki leginkább beváltotta Ígéretéi. A Móric/, fc/ícdcztc Győri Dezső, a Koszto­lányi iskolázta és Kassák indított« Foibat, az dluJt Mihályi Ödön c* ujaJ>l»an Szenes Erzsi jelentik a Felvidék iiráját. A prózában Darkó Istvánt és Szenes P ros kát említhetjük meg. Általában, élettelen- lcvogőnélküli és különösen fiatal u Felvidék irodalmi élete. A publicisztika már fejlcd- tebb. Elénk, mozgalmas élet jelicmzi. Es van néhány komoly ígérete az. újságírásnak. Massaryk Akadémia — Rádió Massaryk elnök hatmillió lejes alapítvá­nyának gyülmölcseit mindinkább lehet érez­ni a magyar közéletben. A volt elnöknek nagy hálára kötelező adománya olyan bá­zist jelent a Felvidék kulturális életében, amely okos és bölcs kezdeményezésekkel az egész csehszlovákiai magyar kisebbségnek biztos erkölcsi és kulturális alapjául válha- tik. A Massaryk Akadémia kiadásában bemu­tatott fiatal irógeneráció már meg is mu­tatta némi jelét annak az uj életnek, mely bontakozó félben van a Felvidéken. Kivánatcs lenne, hogy az Akadémia keretein belül a fiatal nemzedék minél jobban hasz­nálja ki a Csehszlovák demokrata állam kí­nálkozó lehetőségeit. A könyvet részben a lapok, részben pedig a rádió pótolja. Köz­tudomású dolog, hogy Kassán és Pozsony- j ban mindennap van egy magyar óra, mely- j nek anyagát a leadok meileti felállított ma- I gyár titkárság állítja össze. Ez a napi két í óra kitűnő lehetőségnek kínálkozik, mer; a titkárság a maga józan belátása szerint ál­líthatja elő a napi műsort. A pozsonyi rádió titkársága megpendítette azt a gondolatot, hogy ellátogat Romániába és az itteni ki­sebbségi élet áttanulmányozása után részlete­sen fogja ismertetni hallgatósága előtt az erdélyi helyzetet, mely iránt a Felvidék kü­lönösen érdeklődik. Vass László, a transii- vániai irodalom és művészet fanatikus ra­jongója már több Ízben tartót; rádióelőadást az itteni kulturális-müvészi-szellemi életből. Kisebbségi-Társaság A közeljövőben megalakul a Kisebbségi- Társaság, melynek az egységes érdekvéde­lem lesz a vezető gondolata. Az eszmét a ré­gi Sarlósok és a független öregek egyformán magukévá tették. Első dolguk: tisztázni fog­ják a csehekhez való viszonyt és formá­kat keresnek arra, hogy egységes kulturális és anyagi érdekvédelmet biztosi thassanak a kisebbségben élő magyarságnak. A Kisebbsé­gi-Társaság, a tél folyamán a csehszlovákiai magyarság helyzetéről egy összefoglaló mo­nográfiát fog kiadni. Szabó Lajos. fagyon fon:®; yöFvény“!©fd.;f A szakmabeli előkészítésről és az iparosok gyakorlásáról szóló törvény ismertetése ma­gyar nyelven 40 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidék- ! re 45 lej pénz, vagy postabélyeg beküldése I ellenében azonnal küldjük. SORSOK Irta: KÖVESS ISTVÁN. Bocskai István fejedelem kedvenc tartóz­kodási helye voit Kassa városa, mely mindig kivételes helyet foglalt el országrészünk tör­ténetében. Látogatásai alkalmával a felvidéki nép is ünnepelte. Virággal teltek meg az ab- j lakok, zúgtak a harangok, mikor aranyháló­val boritott fehér paripáján, ragyogó díszru­hájában szállására igyekezett, hol fényes es­télyt adtak tiszteletére. Lobogó nagy viasz­gyertyák égtek a teremben, melyeknek sár­gás fénye a jelenlévő törzsökös magyar csa­ládok 'leányainak szépségét emelte. Mind a fejedelem kedvében járt, hogy tetszését kiér­demelje, csak Kátay korlátnok felesége volt szódán s férje unszolására sem akart részt- venni a többiek Jókedvében. — Megbuktatsz! — hibáztatta a korlát­nok feleségét. — Hidegen bánsz a fejedelem­mel, nyájas szavait nem viszonzod kellő me­legséggel! — Legnagyobb tisztelettel vagyok eltelve vele szemben! — védekezett az asszony. — Tisztelettel?... Ennyi nem elég!... Most is négyszemközt akart beszélgetni veled s — engem szólítottál, nehogy sor kerüljön erre. — Hallgassam meg? Szeressem... — Szerelem?... Ugyan!... Csak azt mon­dom: — Ha szerencse ér s megszólít, ne dobd el magadtól hidegen! Kátayné fellélegzett. — Én csak ,,egyet” tudok szeretni — súg­ta kipirulva, aztán boldogan maga vitte be férjét a táncterembe. A fejedelem környezetében semmi sem maradhatott titokban. Mindent kipuhatol­tak, egymást figyelték, ellenőrizték azok, j akik féltékenyek voltak kegyeire. Kátay sem gondolta, hogy Bornemisza Kata suhan arra a helyre, hol nehány pillanattal előbb fele­ségével beszélgetett. — így vagyunk!? — kiáltott s vékony aj­kait harapta, mikor a kordatnok után tekin­tett. — Most már tudom, miért mellőz Bocskai az utóbbi időben! Ezért kerültem sarokba, mint megunt játékszer. — Ne haragudj, nincs okod panaszra! — vigasztalta gyermekkori játszótársa: Dőri Erzsébet. — Kátayné szép, de nem szereti az udvari életet. Maga mondta, legjobban haza szeretne menekülni innen. Eltávolít­juk valamiként, aztán rendbe jön minden a fejedelem szivében. — Mond meg őszintén — folytatta Kata nyugtalanul — elvesztettem már ,,régi vará­zsomat” s semmit sem jelentek? — Nem erre gondoltam. A baj éppen az, hogy nem vagytok egyenlő küzdőíelek. Ö túlságosan tiszta s szerény, nem keres asszo­ny! sikereket, — te pedig folyton hangoz­tatod: „Rövidesen fejedelemmé leszek!” Bocskai is hallotta már nem egyszer. Ez a nyíltság, nyugalmat jelent az örökös harc­hoz, nehéz küzdelmek árán elért sikerekhez szokott fejedelem szivében, kinek igy Ká­tayné tartózkodó magatartása rokonszenve- 1 sebb. Különös, de igy van: — nagyobb él­vezetet talál a megközelíthetetlen asszony ostromlásában, mint mások közeliében. — Kerüljem tehát? Ne feleljek én sem, ha kérdez? —Késő volna már ez. Neked Katám, az el­kezdett utón kék]- tovább haladni. Nem hagyhatod félbe. Ezért kell el távoli tani Ká- taynét. Most már csak az a kérdés, hogyan fogjunk hozzá ehhez? — Magam nyitom fel a szemét! Leleple­zem férjét előtte! — kiáltott Kata s éjfél után, mikor az asszonyok hazatértek, be­kopogtatott a korlátnok feleségéhez. — Kimondhatatlan tiszteletem és szerete­tem hozott idie! — kezdte. — Szereti férjét? — Nem értem a kérdést. — Fel akarja’ áldozni személyi érdekeiért! — Engem?... — Kihallgattam beszélgetésüket--. Mi lesz, ha kenyértörésre kerül majd a sor?... Fus­son, amíg nem késő, ne fokozza a veszélyt jelenlétével. Az őszinte szavak nem maradtak hatás nélkül, az asszony elutazott. Férje közömbösen fogadta a húrt, Bocskai azonban hosszú időn át alig tudott az emlékek hatása «Jól szaba­dulni. Katának uj tervre volt szüksége, hogy feleilevenitse a régi kötelékeket. Elhatározta, hogy féltékennyé teszi Bocskait és úgy tesz, mintha Kátayhoz közeledne. — Mihály! — biztatta ezt. — Leltedbe látok, tudom, miit forgatsz fejedben! Ma­gadnak szeretnéd a fejedelmi széket... Ha kell, segítségedre leszek! — Oda is követsz! — kiáltotta boldogan Kátay, aztán Bocskaihoz sietett. 1 Dolgozó asztala előtt, gondolatokba me­■ rülve találta a fejedelmet, ki bizalmasan kö­zölte: — Nagy titkot áradok el neked. Házaso­dom ... Bizonyára nem lep meg, hogy Katát fejedelemasszoonyá teszem? Kátay minden tagjában reszketni kezdett. — Sajnos, alig ismerem--. — hazudta rosz- szat sejtve. — Állítsd össze a menyegző rendjét. Tu­dom, nagyszerűen érted ezt... Csak siess! Fej edel emnét viszek haza újévre testvéreim- - nek. Kátay elrohant. Kata lakására tartott, hol meglepetés érte. A kaput hajdúk őrizték a fejedeilem parancsára. Félretaszitotta az őrt, ajtóstul rontott a szobába s magánkívül or­dította: — Mig éllek, nem parancsolsz nekem! Bosszút esküdött és titokban átpártolt az ellenséghez. Másnap az a hír terjedt el Kassán, hogy megmérgezték a fejedelmet. Kátaynak menekülni kellett. Lóháton fe­leségéhez igyekezett, ősi várának kapujá­nál érce utol Bornemisza Kara katonáival. A korlátnok, felesége után kiáltott kétségbe­esve s a vaskapu előtt összeesett. Felnyitot­ta szürke, fakó szemét, igy nyögte: — Egy könnyetek, egy szavatok sincsen részemre? — Lefejeznek! — hangzott Kata ajk áré' j az ítélet. — Megérdemlőm... — nyögte Kátay. — \ legnagyobb bűnt követnem eh — Két gyö- j nyörüséges asszony közül igazán egyiket sem szerettem.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents