Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-09 / 183. szám

193 6 augusztus 9.

fiEEBWZSfc

a gazdag ihletű, termékeny költők közé — inkább ,,poéta doctus“, aki azt, ami ihletéAuguszüus 8. — szerényen meghúzódó dátum a magyar történelem időrendi táblázatában. Ma van közel másfél száz éve .annak, hogy Kölcsey Ferenc született: 1790 augusztus 8-án Sződem-eteren. A múltat kutató

azonban mégis megáll itt, hacsak egy pillanatra is — visszafordul a jelenbe, hogy a mai siető embereket, ha kell! napilap hasábjain át, figyelmeztesse múltainknak egyik legnemesebb személyiségére.

Emlékezésünk alapkérdése csakis atz lehet: ma mit jelent és mit mond nekünk Kölcsey? E kérdéshez azonban csak az visz köze!, ha megkeressük, hogy mit jelentett a maga korában. íme néhány kortársának a jellemzése! Wesselényii Miklós igy kiáltott fel Kölcsey halálakor (1838-ban): ,jiem közénk való volt!“ Nem földi emberek közé, vagy nem a rideg magyar föld kicsinyes viszonyai közé, — akárhogy értette, mindenképpen igaza volt. Hasonlóképpen nyilatkozott Kossuth Lajos is, amikor ,,túlvilága jelenségnek“ nevezte őt. Kossuth különben oly nagyra becsülte Kölcseyt, hogy amikor az 1832—36-i pozsonyi diétáról a modern politikus Kölcseyt hazarendelték konzervatív megbízói — Kossuth az ,,Országgyűlési Tudósításokat“ gyászkeretben jelentette meg. Kemény Zsigmond Kölcseyről emlékezve, őt gyermekkedéHyü, szent akonaitu, de tapasztalás nélküli politikusnak nevezte. Lehetne tovább is sorolni a kortársak nyilatkozatát, mindegyik ugyanazt mutatná: sok szeretetet j és csodálkozással vegyes tiszteletet az iránt j a férfi iránt, aki annyira más, mint kora és ! környezete, de aki a maga különállásában annyi erkölcsi nemességet testesített meg, mely iksmerést fakasztott minden emlékírójában.

Partiumbcli ember vök, aki' egyaránt kapcsolódott mindkét földhöz, Transylvá- niához és Magyarországhoz, a kelleti és a nyugati magyarsághoz. Saliaj megyében született, élete legnagyobb részét pedig Bíborban és Satu-More megyében töltötte el. Ady Endre földjének volt a szülötte és a lakosa. Az összehssonitetás igy közöttük sok ponton magától adódik: A Himnusz költője éppen olyan tragikusan látta a magyarság sorsát és jövőjét, mint Ady Endre és a nemzet öntömjénezésével.' szemben éppen úgy a kiméletílen, felrázó és sebeket mutató nemzeti önkritikát gyakorolta, mint a „magyar ugar, a lelkek temetőjének“ nagy átkozó ja, Ennek alapján is gondolható már, hogy mem volt népszerű ember. A népkegy nem szokta körülfogni azokat, akik a hatékonyabb gyógyulás érdekében éles késsel vágnak bele a fájó sebbe. IDe ezen az egy vonáson kívül, még nagyon sok járult ahhoz hozzá, hogy Kölcsey csak a kiválasztott kegyeseknek legyen a szeretett és tisztek vezére. Magas, szikár férfi volt, félszeme fekete kendővel lekötve, mindig sötét ruhában járt — komoly és az első pillanatra' is mindenkitől megkülönböztető benyomást keltett. Irtózott a cigányzenétől és igyekezete kerülni maidén zajos társaságot, nem pajtáskodott, nem dohányzott, nem ivott. Ilyen tulajdonságok mellett nem csuda, ha a magyar vidék felszínes, hangoskodó társadalmában példátlan népszerűtlenségnek örvendett: szomszédai állataikat rávezették a földjére, vetését letipratták, azt mondják, hogy még koporsóját is megdobálták. Voltak fegyvertársai és tisztelői, de igazi, állandó, bizalmas barátja nem vök. Szüleit korán elveszítette s egyik életirója szerint ii eves korában volt utoljára szerelmes; amikor 24—25 éves kora körüli gondolkozott azon, hogy megházasodjék — végül úgy döntött, hogy szabadságit nem áldozza fel. Visszahúzódott, sokszor egy-egy félévig mágcsak levelet sem irt, magába temetkezett és töprengett.

Nem csoda azután, ha e magába zárkózott léleknek minden megszólalása — akár a költészetben, akár az irodallmi, vagy politikai életben — valami nagy ünnepélyességet, mélyről jövő hangot, megfontoltságot és sziklaszilárd biztosságot mutat. Őt nem a szereplő emberek folytonos mozgalmassága indította uj és uj lépésre — hanem a töprengéseiben meglátott szükség és a szükséggel kapcsolatosan kiérlelt program. Az egyedülálló magáhozárkózott, mellanchólikus lelki alkatú Kölcsey férfi munkája igazi magyar vonást mutat: a borúlátásból fakadó és a borúlátás dacára munkálkodó tettikész- .séget.. Tevékenysége .széles munkamezőket fog át. Költő, aki majdnem egy időben énekli- meg minden emberi örök hiábavalóságának dalát és irja meg ugyanakkor a magyar nemzet himnuszát. De nem tartozik

ben fogant, értelmével iis ellenőrzi és kisen. A költői kifejezési forrnák kutatója s igazi európai müvetlságü ember. Irodalmi műveltségét döntő módon határozza meg a német idealizmus. S az így nyert és kiképzett tulajdonságait a születő, alakuló magyar irodalom pallérozásánál fordítja. Ott, -ahol eddig csak dicsérő szavak hangzottak el, ott Kölcsey mond először komoly kritikát, magas irodalmi eszmények és igények mértéke alá igyekszik beállítani a korabeli magyar irodalmat, első sorban Csokonai, Berzsenyi és Kis János költészetét. Harmadik munkaterülete a politikai élet Satu-Maré megyében és a pozsonyi országgyűlésén kifejlett tevékenysége tartozik ide. Hires szónok, elismerten kiváló politikusa a liberális pártnak. De sohasem vész bele a napi politika* 1 kis alacsony csatározásaiba, hanem csak a nagy ügyek, nemes célkitűzések harcosa. így küzd például a vallásszabadságért, a cenzura eltörléséért, az adózó jobbágy nép | f elszabaditásáér l.

Kritikai és politikai tevékenysége valója- j ban rokon egymással! és hozzásegít minket Kölcsey szerepének meglátásához. Talán ugyanazt ai címet adhatnék e szerepnek, mint, amit ő irt unokaöccséhez intézett, levele fölé: „paroinézis“ — magas erkölcsi tanítás, nevelés. Álomvilágot varázsolni a magyar pusztaság föllé, magas célkitűzések és eszmények megvalósításáért küzdeni, érkötési komolyságot és aggodalommal teli felelősségérzetet tanúsítani, akkor, amikor jelszavak és kortesbeszédek akarták vállaltai a magyar sors intézését: ezt jelentette ő a ma- ga korában. Kölcsey a legkomolyabb ma- J gyár élettartalmat jelentette akkor, amikor j a nyugatról jött uj áramlatok és főképpen ! a iliberálizmus kiszakították a- magyar élet- I bői azt az éltető magot, mely Szent István és a reformáció óta belső maghatározója volt: a keresztyén hitet. Kölcsey a mult szá- zadeleji magyar liberalizmus erkölcsi lelkiismerete.

Kölcsey üzenete a mának, ugyanaz, ami szólt a saját kortársainak: magasabb életTörténelmi tanulmányaim közepette két furcsa okiratra bukkantam. Gondo- J lom: az olvasót érdekelni fogják. A két írás azt mutatja meg, hogy négyszáz esztendővel ezelőtt hogyan mentek egy király követei háztüznézőbe.

A király, edziről szó van, VII. Henrik angol király volt, házasodni kívánó özvegyember. A külpolitika szempontjai azt ajánlották, hogy feleségül vegye a nápolyi király leányát. De — ha szabad ezt a kifejezést használni — VII. Henrik nem óhajtott zsákban venni macskát. Három bizalmas hívét elkül- dötte Angliából Nápolyba, néznék meg a szóbanforgó hercegnőt és tegyenek róla pontos jelentést. A három udvaronc, név szerint Francegs Marsgn, James Braybroke és John Stile, írásbeli utasítást is kapott a királytól: mit figyeljenek, miről tegyenek jelentést. Fennmaradt ugg ez az utasítás, mint a küldöttek beszámolója is. Itt mutatom be mind a kettőt.

A követeknek adott utasítás mindenekelőtt kitanitja őket, hogy jól figyeljék meg a nápolyi udvartartást és annak minden részletét pontosan írják le. 1 Aztán a rátér az utasítás magára a király kisasszonyra. A követek tudják ki, hány nyelvet beszél a hercegnő, milyen a külseje, milyen a kedélye, milyen a termete. Majd a következő kérdőpontok következnek:

,,l. A követek igen figyelmesen megnézik, milyen a hercegnő arcszine.

2. Gondosan feljegyzik a haja színét.

3. Pontos jegyzeteket készítenek szentéről, szempilláiról, fogairól és ajkáról.

4. Jól megfigyelik orra rajzát és hajtását, homloka magasságát és szélességét.

5. Mindenekfölött megfigyelik bőrét.

6. Megfigyelik karját. Feljegyzik, hogy karja vastag-e, vagy vékony; hosz- szu-e, vagy rövid.

7. Megnézik kezét kesztyű nélkül és igen pontosan feljegyzik annak részleteit: széles-e, vagy keskeny, kövér-e, jj vagy sovány, hosszu-e, vagy rövid.

tartalom, mérték és eszmények szolgálata a magyar életnek azon a pontján, amelyen állunk. S ez a szolgálat tőlünk is azt a nemes erkölcsi magatartást követeli meg, amelyet Kölcsey tanúsított. F. S.

8. Jegyzeteket készítenek uj jóiról, hosszuak-e azok, vagy rövidek; nagyok-e, vagy kicsinyek, végükön szélesek-e, vagy keskenyek.

9. Pontosam megfigyelik, hogy nyaka hosszu-e, vagy kurta, széles-e, vagy vékony.

10. Van-e a hercegnő ajakai felett bajuszka, vagy nincs.

11. A követek igyekeznek a hercegnő j közvetlen közelébe jutni, ekkor társai- ; gást kezdenek vele abból a célból, hogy j szájához olyan közel juthassanak, • amennyire azt az illendőség megengedi, hogy érezhessék lehelletét és megítélhessék, hogy az kellemes-e, hogy a hercegnő szájából milyen illatot érezni, rózsavizet, vagy pézsmáit.

12. Megfigyelik termete magasságát és megkérdezik tőle, vájjon használ-e papucsot. Ha igen, igyekeznek a hercegnő egy papucsához férkőzni és annak pontos méreteit feljegyezni.

13. Igyekszenek megtudni, nincs-e a hercegnőnek valami testi fogyatkozása és ha igen, az micsoda. Hogy a hercegnő állandóan egészséges-e, vagy nem szenved-e olykor valami betegségben.

14. Igyekszenek megtudni, nem nolt-e ' valami különös ügye az arragóniai királlyal, aki nagybátyja és hasonlit-e hozzá.

15. Meg fogják tudni élet mód jóit: szeret-e inni, sokat eszik-e, gyakran étkezik-e, bort iszik-e, vagy vizet, vagy mind a kettőt.

16. A király szolgái ki fog jóik keresni lehetőség szerint a legügyesebb festőt és a fiatal hercegnőről a lehető legjobb képet készíttetik s ha nem találják elég hasonlónak, másikat csináltatnak

Eddig szól a király utasítása, aki, mint hitszik, rendszeres és aprólékos ember volt. Fennmaradt az a jelentés is, amelyet a Nápolyi megjárt követek a hercegnőről uralkodójuk elé terjesztettek. Ez igy szól:

,,Amennyiben megbízhatunk szemünkben, amely tévedhet és képzelcg- het, úgy látszott nekünk, hogy az ifjú hercegnő nem volt kifestve. Úgy termete, mint arcvonásai nekünk tetszettek. Bőrében van bizonyos kövérség és göm- bölydedség. Viselkedése maga a jókedv. Korántsem rideg. Az illendőség parancsából mindazonáltal félig komoly. Viselkedése igen könnyed, értve ezalatt nem szellemét, hanem mozdulatainak természetességét. De szavaiban nem hebehurgya, magatartása megállapodott és a női szemérmesség mintaképe. Egy véljük, hogy ha olykor szófukar volt, azt anyja, a királyasszony, jelenlétének kellett tulajdonítanunk. Általában ha- jadonmódra viselkedett és ránk ügyet sem Játszott vetni, hogy inkább az udvarhölgyekkel tréfáljon és nevetgéljen. Szeme barna, szempilláinak vége fekete, vagy feketés. Ami orrát illeti, kétségkívül van bizonyos hosszúsága, az arc- j bál való bizonyos előretörése. Az orr- j hegy megnyúlt és mintegy érintkezést 1 óhajt keresni a felső ajakkal, éppen úgy, mint anyjánál, a királynénál. Kezét több ízben volt alkalmunk látni mezítelenül. Meg is csókoltuk. Megfigyeltük, hogy annak érintése kellemes, bőre természetes simasága és igen vonzóan párnás. Ajkai körül, amelyek szép simák, semmiféle pehelyt nem figyelhettünk meg. Ami az ifjú hercegnő lehelletét illeti, száját nem volt alkalmunk annyira megközelíteni, hogy ebben a kérdésben tapasztalatokat szerezhettünk volna, de azért, amennyire az illendő- i ség engedte, elég közelről beszélgettünk j vele és mondhatjuk, hogy semmiféle il- I latositó szájvíz nyomóit nem éreztük. j Amennyire ajkának rózsapirosságáról.

I arcának liliomfehérségéből és szájának frisseségéből ítélhetünk, csak azt lehet következtetni, hogy ő maga a tisztaság,

) az egészség és életvidámság. Ami termete magasságát illeti, lehetetlen volt egyetlenegyszer is meglátnunk, milyen magas sarkot hord. A szoknyák igen hosszúak és ezért nem láthattuk, csak - járás közben a cipője orrát. Ami ezt illeti, ezt csinosnak és rendkívül kicsinynek láttuk. Végül jelenthetjük, hogy a j szóban forgó hercegnő sokat eszik, kétszer napjában főétkezésben vesz részt. Általában cassiával kevert vizet iszik, ritkábban fűszeres bort.“

Hozzátartozik még ehhez a két okmányhoz, hogy a házasság nem jött tétre. VII. Henrik nem vette el a nápolyi királykisasszonyt. Hihetőleg nem tetszett neki a menyasszony orra.

Románia uj autótérképe minden autóvezetőnek nélkülözhetetlen. 3t kitünően színezett térkép és az ország 18 nagy városán ri külön térképe egy tartós vászontokbn gyűjtve. A teljes gyűjtemény 250 lejért kaphatn az Ellenzék könyvosztályában, Cluj. -0:au Lumi,