Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-09 / 183. szám

193 6 augusztus 9. fiEEBWZSfc a gazdag ihletű, termékeny költők közé — inkább ,,poéta doctus“, aki azt, ami ihleté­Auguszüus 8. — szerényen meghúzódó dá­tum a magyar történelem időrendi tábláza­tában. Ma van közel másfél száz éve .annak, hogy Kölcsey Ferenc született: 1790 augusz­tus 8-án Sződem-eteren. A múltat kutató azonban mégis megáll itt, hacsak egy pil­lanatra is — visszafordul a jelenbe, hogy a mai siető embereket, ha kell! napilap ha­sábjain át, figyelmeztesse múltainknak egyik legnemesebb személyiségére. Emlékezésünk alapkérdése csakis atz lehet: ma mit jelent és mit mond nekünk Köl­csey? E kérdéshez azonban csak az visz kö­ze!, ha megkeressük, hogy mit jelentett a maga korában. íme néhány kortársának a jellemzése! Wesselényii Miklós igy kiáltott fel Kölcsey halálakor (1838-ban): ,jiem kö­zénk való volt!“ Nem földi emberek közé, vagy nem a rideg magyar föld kicsinyes vi­szonyai közé, — akárhogy értette, minden­képpen igaza volt. Hasonlóképpen nyilatko­zott Kossuth Lajos is, amikor ,,túlvilága je­lenségnek“ nevezte őt. Kossuth különben oly nagyra becsülte Kölcseyt, hogy amikor az 1832—36-i pozsonyi diétáról a modern politikus Kölcseyt hazarendelték konzerva­tív megbízói — Kossuth az ,,Országgyűlési Tudósításokat“ gyászkeretben jelentette meg. Kemény Zsigmond Kölcseyről emlékezve, őt gyermekkedéHyü, szent akonaitu, de tapasz­talás nélküli politikusnak nevezte. Lehetne tovább is sorolni a kortársak nyilatkozatát, mindegyik ugyanazt mutatná: sok szeretetet j és csodálkozással vegyes tiszteletet az iránt j a férfi iránt, aki annyira más, mint kora és ! környezete, de aki a maga különállásában annyi erkölcsi nemességet testesített meg, mely iksmerést fakasztott minden emlék­írójában. Partiumbcli ember vök, aki' egyaránt kapcsolódott mindkét földhöz, Transylvá- niához és Magyarországhoz, a kelleti és a nyugati magyarsághoz. Saliaj megyében szü­letett, élete legnagyobb részét pedig Bíbor­ban és Satu-More megyében töltötte el. Ady Endre földjének volt a szülötte és a lakosa. Az összehssonitetás igy közöttük sok pon­ton magától adódik: A Himnusz költője éppen olyan tragikusan látta a magyarság sorsát és jövőjét, mint Ady Endre és a nem­zet öntömjénezésével.' szemben éppen úgy a kiméletílen, felrázó és sebeket mutató nem­zeti önkritikát gyakorolta, mint a „magyar ugar, a lelkek temetőjének“ nagy átkozó ja, Ennek alapján is gondolható már, hogy mem volt népszerű ember. A népkegy nem szokta körülfogni azokat, akik a hatéko­nyabb gyógyulás érdekében éles késsel vág­nak bele a fájó sebbe. IDe ezen az egy vo­náson kívül, még nagyon sok járult ahhoz hozzá, hogy Kölcsey csak a kiválasztott ke­gyeseknek legyen a szeretett és tisztek ve­zére. Magas, szikár férfi volt, félszeme fe­kete kendővel lekötve, mindig sötét ruhá­ban járt — komoly és az első pillanatra' is mindenkitől megkülönböztető benyomást keltett. Irtózott a cigányzenétől és igyeke­zete kerülni maidén zajos társaságot, nem pajtáskodott, nem dohányzott, nem ivott. Ilyen tulajdonságok mellett nem csuda, ha a magyar vidék felszínes, hangoskodó társa­dalmában példátlan népszerűtlenségnek ör­vendett: szomszédai állataikat rávezették a földjére, vetését letipratták, azt mondják, hogy még koporsóját is megdobálták. Vol­tak fegyvertársai és tisztelői, de igazi, ál­landó, bizalmas barátja nem vök. Szüleit korán elveszítette s egyik életirója szerint ii eves korában volt utoljára szerelmes; amikor 24—25 éves kora körüli gondolko­zott azon, hogy megházasodjék — végül úgy döntött, hogy szabadságit nem áldozza fel. Visszahúzódott, sokszor egy-egy félévig mágcsak levelet sem irt, magába temetke­zett és töprengett. Nem csoda azután, ha e magába zárkó­zott léleknek minden megszólalása — akár a költészetben, akár az irodallmi, vagy poli­tikai életben — valami nagy ünnepélyessé­get, mélyről jövő hangot, megfontoltságot és sziklaszilárd biztosságot mutat. Őt nem a szereplő emberek folytonos mozgalmassá­ga indította uj és uj lépésre — hanem a töprengéseiben meglátott szükség és a szük­séggel kapcsolatosan kiérlelt program. Az egyedülálló magáhozárkózott, mellanchólikus lelki alkatú Kölcsey férfi munkája igazi ma­gyar vonást mutat: a borúlátásból fakadó és a borúlátás dacára munkálkodó tettikész- .séget.. Tevékenysége .széles munkamezőket fog át. Költő, aki majdnem egy időben énekli- meg minden emberi örök hiábavaló­ságának dalát és irja meg ugyanakkor a ma­gyar nemzet himnuszát. De nem tartozik ben fogant, értelmével iis ellenőrzi és kisen. A költői kifejezési forrnák kutatója s igazi európai müvetlságü ember. Irodalmi mű­veltségét döntő módon határozza meg a német idealizmus. S az így nyert és kikép­zett tulajdonságait a születő, alakuló ma­gyar irodalom pallérozásánál fordítja. Ott, -ahol eddig csak dicsérő szavak hangzottak el, ott Kölcsey mond először komoly kriti­kát, magas irodalmi eszmények és igények mértéke alá igyekszik beállítani a korabeli magyar irodalmat, első sorban Csokonai, Berzsenyi és Kis János költészetét. Harma­dik munkaterülete a politikai élet Satu-Ma­ré megyében és a pozsonyi országgyűlésén kifejlett tevékenysége tartozik ide. Hires szónok, elismerten kiváló politikusa a libe­rális pártnak. De sohasem vész bele a napi politika* 1 kis alacsony csatározásaiba, hanem csak a nagy ügyek, nemes célkitűzések har­cosa. így küzd például a vallásszabadságért, a cenzura eltörléséért, az adózó jobbágy nép | f elszabaditásáér l. Kritikai és politikai tevékenysége valója- j ban rokon egymással! és hozzásegít minket Kölcsey szerepének meglátásához. Talán ugyanazt ai címet adhatnék e szerepnek, mint, amit ő irt unokaöccséhez intézett, le­vele fölé: „paroinézis“ — magas erkölcsi ta­nítás, nevelés. Álomvilágot varázsolni a ma­gyar pusztaság föllé, magas célkitűzések és eszmények megvalósításáért küzdeni, érköt­ési komolyságot és aggodalommal teli fele­lősségérzetet tanúsítani, akkor, amikor jel­szavak és kortesbeszédek akarták vállaltai a magyar sors intézését: ezt jelentette ő a ma- ga korában. Kölcsey a legkomolyabb ma- J gyár élettartalmat jelentette akkor, amikor j a nyugatról jött uj áramlatok és főképpen ! a iliberálizmus kiszakították a- magyar élet- I bői azt az éltető magot, mely Szent István és a reformáció óta belső maghatározója volt: a keresztyén hitet. Kölcsey a mult szá- zadeleji magyar liberalizmus erkölcsi lelki­ismerete. Kölcsey üzenete a mának, ugyanaz, ami szólt a saját kortársainak: magasabb élet­Történelmi tanulmányaim közepette két furcsa okiratra bukkantam. Gondo- J lom: az olvasót érdekelni fogják. A két írás azt mutatja meg, hogy négyszáz esztendővel ezelőtt hogyan mentek egy király követei háztüznézőbe. A király, edziről szó van, VII. Henrik angol király volt, házasodni kívánó özvegyember. A külpolitika szempont­jai azt ajánlották, hogy feleségül vegye a nápolyi király leányát. De — ha sza­bad ezt a kifejezést használni — VII. Henrik nem óhajtott zsákban venni macskát. Három bizalmas hívét elkül- dötte Angliából Nápolyba, néznék meg a szóbanforgó hercegnőt és tegyenek róla pontos jelentést. A három udva­ronc, név szerint Francegs Marsgn, Ja­mes Braybroke és John Stile, írásbeli utasítást is kapott a királytól: mit fi­gyeljenek, miről tegyenek jelentést. Fennmaradt ugg ez az utasítás, mint a küldöttek beszámolója is. Itt mutatom be mind a kettőt. A követeknek adott utasítás minde­nekelőtt kitanitja őket, hogy jól figyel­jék meg a nápolyi udvartartást és an­nak minden részletét pontosan írják le. 1 Aztán a rátér az utasítás magára a ki­rály kisasszonyra. A követek tudják ki, hány nyelvet beszél a hercegnő, milyen a külseje, milyen a kedélye, milyen a termete. Majd a következő kérdőpontok következnek: ,,l. A követek igen figyelmesen meg­nézik, milyen a hercegnő arcszine. 2. Gondosan feljegyzik a haja színét. 3. Pontos jegyzeteket készítenek sze­ntéről, szempilláiról, fogairól és ajká­ról. 4. Jól megfigyelik orra rajzát és haj­tását, homloka magasságát és szélessé­gét. 5. Mindenekfölött megfigyelik bőrét. 6. Megfigyelik karját. Feljegyzik, hogy karja vastag-e, vagy vékony; hosz- szu-e, vagy rövid. 7. Megnézik kezét kesztyű nélkül és igen pontosan feljegyzik annak részle­teit: széles-e, vagy keskeny, kövér-e, jj vagy sovány, hosszu-e, vagy rövid. tartalom, mérték és eszmények szolgálata a magyar életnek azon a pontján, amelyen állunk. S ez a szolgálat tőlünk is azt a ne­mes erkölcsi magatartást követeli meg, ame­lyet Kölcsey tanúsított. F. S. 8. Jegyzeteket készítenek uj jóiról, hosszuak-e azok, vagy rövidek; na­gyok-e, vagy kicsinyek, végükön széle­sek-e, vagy keskenyek. 9. Pontosam megfigyelik, hogy nya­ka hosszu-e, vagy kurta, széles-e, vagy vékony. 10. Van-e a hercegnő ajakai felett ba­juszka, vagy nincs. 11. A követek igyekeznek a hercegnő j közvetlen közelébe jutni, ekkor társai- ; gást kezdenek vele abból a célból, hogy j szájához olyan közel juthassanak, • amennyire azt az illendőség megengedi, hogy érezhessék lehelletét és megítélhes­sék, hogy az kellemes-e, hogy a herceg­nő szájából milyen illatot érezni, rózsa­vizet, vagy pézsmáit. 12. Megfigyelik termete magasságát és megkérdezik tőle, vájjon használ-e papucsot. Ha igen, igyekeznek a her­cegnő egy papucsához férkőzni és an­nak pontos méreteit feljegyezni. 13. Igyekszenek megtudni, nincs-e a hercegnőnek valami testi fogyatkozása és ha igen, az micsoda. Hogy a herceg­nő állandóan egészséges-e, vagy nem szenved-e olykor valami betegségben. 14. Igyekszenek megtudni, nem nolt-e ' valami különös ügye az arragóniai ki­rállyal, aki nagybátyja és hasonlit-e hozzá. 15. Meg fogják tudni élet mód jóit: sze­ret-e inni, sokat eszik-e, gyakran étke­zik-e, bort iszik-e, vagy vizet, vagy mind a kettőt. 16. A király szolgái ki fog jóik keresni lehetőség szerint a legügyesebb festőt és a fiatal hercegnőről a lehető legjobb képet készíttetik s ha nem találják elég hasonlónak, másikat csináltatnak Eddig szól a király utasítása, aki, mint hitszik, rendszeres és aprólékos ember volt. Fennmaradt az a jelentés is, amelyet a Nápolyi megjárt követek a hercegnőről uralkodójuk elé terjesz­tettek. Ez igy szól: ,,Amennyiben megbízhatunk sze­münkben, amely tévedhet és képzelcg- het, úgy látszott nekünk, hogy az ifjú hercegnő nem volt kifestve. Úgy terme­te, mint arcvonásai nekünk tetszettek. Bőrében van bizonyos kövérség és göm- bölydedség. Viselkedése maga a jókedv. Korántsem rideg. Az illendőség paran­csából mindazonáltal félig komoly. Vi­selkedése igen könnyed, értve ezalatt nem szellemét, hanem mozdulatainak természetességét. De szavaiban nem he­behurgya, magatartása megállapodott és a női szemérmesség mintaképe. Egy véljük, hogy ha olykor szófukar volt, azt anyja, a királyasszony, jelenlétének kellett tulajdonítanunk. Általában ha- jadonmódra viselkedett és ránk ügyet sem Játszott vetni, hogy inkább az ud­varhölgyekkel tréfáljon és nevetgéljen. Szeme barna, szempilláinak vége feke­te, vagy feketés. Ami orrát illeti, kétség­kívül van bizonyos hosszúsága, az arc- j bál való bizonyos előretörése. Az orr- j hegy megnyúlt és mintegy érintkezést 1 óhajt keresni a felső ajakkal, éppen úgy, mint anyjánál, a királynénál. Ke­zét több ízben volt alkalmunk látni me­zítelenül. Meg is csókoltuk. Megfigyel­tük, hogy annak érintése kellemes, bőre természetes simasága és igen vonzóan párnás. Ajkai körül, amelyek szép si­mák, semmiféle pehelyt nem figyelhet­tünk meg. Ami az ifjú hercegnő lehel­letét illeti, száját nem volt alkalmunk annyira megközelíteni, hogy ebben a kérdésben tapasztalatokat szerezhettünk volna, de azért, amennyire az illendő- i ség engedte, elég közelről beszélgettünk j vele és mondhatjuk, hogy semmiféle il- I latositó szájvíz nyomóit nem éreztük. j Amennyire ajkának rózsapirosságáról. I arcának liliomfehérségéből és szájának frisseségéből ítélhetünk, csak azt lehet következtetni, hogy ő maga a tisztaság, ) az egészség és életvidámság. Ami terme­te magasságát illeti, lehetetlen volt egyetlenegyszer is meglátnunk, milyen magas sarkot hord. A szoknyák igen hosszúak és ezért nem láthattuk, csak - járás közben a cipője orrát. Ami ezt il­leti, ezt csinosnak és rendkívül kicsiny­nek láttuk. Végül jelenthetjük, hogy a j szóban forgó hercegnő sokat eszik, két­szer napjában főétkezésben vesz részt. Általában cassiával kevert vizet iszik, ritkábban fűszeres bort.“ Hozzátartozik még ehhez a két ok­mányhoz, hogy a házasság nem jött tét­re. VII. Henrik nem vette el a nápolyi királykisasszonyt. Hihetőleg nem tet­szett neki a menyasszony orra. Románia uj autótérképe minden autóveze­tőnek nélkülözhetetlen. 3t kitünően színe­zett térkép és az ország 18 nagy városán ri külön térképe egy tartós vászontokbn gyűjt­ve. A teljes gyűjtemény 250 lejért kaphatn az Ellenzék könyvosztályában, Cluj. -0:au Lumi,

Next

/
Thumbnails
Contents