Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-08 / 182. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/19125). Âfâtâ 3 FJEI Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea- Moţilor 4 Fiókkiadóhivetal és könyvosztály: Plata Unirii 9 szám. — Tekfonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80, MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente 840 lej, — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba, csak a portökülönbözettel több iy.*T3Brrrre*e^T7.':~<w wpzettj L¥li. ÉVFOLYAM, 18 2. SZÁM. SZOMBAT 1936 AUGUSZTUS 8. Kegyelten gyilkosságok, rablások és uitai harcok teizrft teljessé az anarchiát Spanyolországban an Hitler megtorlásra készül négy német állampolgár kivég­zése miatt. — Franco tábornok szerint napok alatt véget ér a polgárháború A spanyolországi hadszíntérről aránylag kérés a jelen leni való, annál több a kül­ügyi élet homlokteréből. A madridi jelentések szerint a kormány eredményeket ért el, különösen Segovia és Avilla felé, ahol San-Rafael bevételével visszaszorította a nemze­tiek csapatait. Ezek viszont Malaga és Tolpsa körül értek el eredményt s most a hét végén jelentékenyen előrejuthatnak, mert a gibraltári hajózárlat áttörésével gyors len­dülettel folynak Marokkóból a esapatszállitások Andaluzia területére. Madridi jelentés szerint a hosszú ideig eldöntetlen harcok következménye, hogy a spanyol fővárost be- vehetetlenné erősítették meg és Valencia birtokát kétségtelenné tették: ideköltözött a csonka Cortez Martinez Barrio elnök vezetésével és óriási erőfeszítésekkel biztosítja a főváros ellátását élelmiszerrel, fűtőanyaggal, gépekkel s hadifelszereléssel. Különösen Oroszországból érkeznek francia magánközvetítés utján pénzbeli és dologi segítségek. A kormány mint nagy jelentőségű eseményt jelenti be Huesca elvételét, mig a fölkelők Cartagena pusztulását, északon a galíciai tartomány pacifikálását és egyéb sikereket jelentenek. A repülőharc rendkívül élénk. Ami a külközéleti arcvonalat illeti, ez erősen megélénkült. A francia kormány semlegességi biztosítékokat kérő jegyzékére Anglia föltétien és Németország föltételes válasza után megérkezett az orosz és olasz jegyzék, melyet fetiinő módon adott át Ciano gr. a francia nagykövetnek: Chamoreinnenak. Oroszország is hajlandó semle­gességet ápolni, de csak bizonyos föltételekkel. Olaszország pedig annyi föntartást ál­lít föl, hogy a francia külügyi hivatalnak nehéz lesz az ellentétes álláspontokat egyez­tetni. Olaszország fölvilágositást kér, hogy a semlegességet mely határig tervezik? Olaszország nem kívánja, mint a szovjet, Portugália bevonását, holott a semlegességet innét fenyegeti a legnagyobb veszedelem. Emellett tudni akarja, hogy a benemavatko- zás kötelessége csak a hivatalos elemeket kötelezi-e, avagy a magánfeleket is, szabad-e sajtóban, tüntető felvonulásokon, népgyüléseken, önkéntes légiók alakításával, pénzügyi és dologi szükségletek átcsempészésében segítséget nyújtani, hogy Spanyolország fogal­mába beletartozik-e Spanyol-Marokkó? Az olasz jegyzéknek nyilván halasztó célzata van s előtérbe akarja engedni Németországot, mely a Baleári-szigeteken is szeretné megvetni a lábát, nemcsak Marokkóban, azonkívül erélyes magatartást vett föl négy német állampolgár barcelonai kegyetlen kivégzése miatt, ami természetesen csak egy kis eset a spanyol rémuralom szörnyű fejezeteiben. A Deutschland és a Lux hadihajók, továbbá egy egész sor német torpedónaszád eirkál spanyol vizeken s minduntalan né­met repülőgépek is jelentkeznek, amelyek természetesen a hadihajókról szállanak fel s a semlegességnek bizonyos újabb sérelmét jelentik. A német álláspont szerint azon­ban a formákat nem lehet aprólékosan tisztelni, mert három kormány van Ibériában, ezek is napról-napra átszerveződnek, egyes szigetjcllegü városokban külön szovjetek, vagy fehér diktatúrák alakulnak s aztán zavar van a spanyol külföldi képviseletek mi­att, lemondások, kinevezések s a két tábor egymással folyó küzdelmet az exterritoriá- lis épületekben napirenden vannak és így nehéz rendszeres tárgyalásokat folytatni. A holnapi ünnepen talán döntő események zajlanak le. Jellem az ünarcfiia Spaef@I- or&zâgban Amsgyjátéto Berlinben a béke ezüst hárfáját pengetik. Az ünnepségek során a vezér-kancellártól elkezdve. Göbbelsen át, minden hivatalos be­széd és az egyöntetűvé lett sajtó minden cik­ke ugyanazt a szólamot zenéli: Németország minden törekvése a béke fönntartását és meg­erősítését ápolja. Természetesen utalnak az olimpiai játékok nemes vetélkedései közt az ötvenhárom nemzet békés találkozójára. Meg­győződésük szerint az olimpiai harang sza­vával meghívott világifjuság a német bajtár­sak szer etetőt öleli át a szivébe és az uj Né­metország iránt érzett tisztelettel fog hazatér­ni. Nyilván a határtalan erőfeszítésnek, a bámulatos rendezésnek, a pénz okos elpazar- lásának ez is volt a főcélja: világszerte szét­osztani a sok helyt, sok pártban, sok érdek­ben a németekkel ‘szemben kigyult újabb fé­lelmet, idegenkedést, gyűlöletet. Utalnak a hadviseltek államközi barátkozására, főként nemrég a verdurd nagy katonai temető meg­rendítő éjjeli kivilágításában letett bajtársi és békeszerető esküre. Kell-e említeni az an­gol kormány rendkívüli erőfeszítésért, amely még a megalázó helyzetek vállalásával is el­hárította nemrég a földközi-tengeri háború veszedelmét és most is minduntalan igyekez­nek a dübörgő léptekkel közeledő — nem a dübörgő motorokkal szálldogálni kezdő — uj háborút elhárítani? Lord Robert Cecill, a hires nagyarányú angol békeszavazás rende­zője minden hatalmi tényező hathatós támo­gatásával készíti elő őszre a nagy genfi bé­keértekezletet, amely páratlan arányokat igér. Még élénken él a hit, hogy az ötös lo- carnói értekezlet létrejön és beheggeszti a se­bet, amelyet a Rajnaöv semlegesítésének erő­szakos megszüntetése okozott. Az osztrák— német megegyezés is állítólag békelépés volt, a tengerszoros-egyezmény, valamint az euró­pai Duna-bizottság megszüntetésének kíván­sága, hanem békés megegyezés módszerének akar utat nyitni. Igaz, szép dolog mindez. Jólesik hallani a békemondatok csengettyüzéseit. Csakhogy az emberi köztelek átszáll ezeken a szép jelen­ségeken és baljóslatú tényeket állapit meg borzadozva. Hihetetlen mértékű fegyverkezés folyik és ez időtájt épp Anglia szereli föl magát a legszorgalmasabban. Aztán itt ör­vénylenek az uj vihargócok. — A két szél­sőséges világnézlet kapott össze és a nagy társadalmak félhivatalos utón kezdenek be- lemászni e megdöbbentő véres forgatagba rendszereik szellemében és bajtársi érdekből. Igen, jól esnék, ha Franciaország kezdemé­nyezésére tökéletes semlegesség létesülne, ha se szóval, se pénzzel, se repülőgéppel, se ha­diszerrel, se gépkocsival nem támogatnák Madridat és Burgost, két felöl, ha veszteg maradna a szovjet, polgári radikalizmus, fa­sizmus és nem kezdene versenyfutást egymás­sal. Egy hajszál és itt a földközi-tengeri há­ború lehetősége, most inkább Franciaország és roma—berlini vonal közt erősbödő feszült­ség alapján. Lám az uj rém... Nem várat­lanul, mindamellett a meglepetés villanyos ütésével rohant rá az európai közidegzetre a görög katonai kormányzat korlátlan hatalom­ra törése. Csak nemrég indult meg Olimpiá­ból az Atlvs romjai közt meggyujtott fáklya végig 3075 kilométeren, hogy a nemzetközi összefogás és baráti vetélkedés szellemét vi­lágítsa meg, máris uj fáklyát gyújtottak meg olt, amely Moszkvát fenyegeti és a balkáni eget festi vészjóslóra. Fáklya úgy látszik min­denkép csak fáklya; veszedelem lehetősége bárminemű kéz csóválja, bárminő tüzet is gyújt meg. Akaratlan fölgyujthat erdőt és robbanóbombáüz fölött megcsóválva izgalmat gerjeszt. .4 tűz egyaránt vörös és hatása ké­tes szenvedély. Most pedig nehéz időket élünk, pattanásig vont feszültséget. Gondjaink nagyok. A jószerencse egyedüli bizalmunk. PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Délen 8 órás irgalmatlan gyalogsági harc volt a felke­lők és a kormány csapat ok között. Végül is a munkásamilicia 500 halott hát­rahagyásával visszavonult. A forradalmárok veszteségei is súlyosak. Barcelonában az elszabadult indulatok tombolnak. .4 legyilkolt szerzetesek vérétől megmámo­rosodott tömeg egymás után fosztja ki az üzleteket, cél és értelem nélkül, magánhá­zakat rohan meg és lemészárolja a lakó­kat. A katalán kormány 3 szocialista minisz­tere a rablások miatt leköszönt, mire heve­nyében uj kormány alakult most tiszta szél­sőjobboldaliakból, anarchistákból és kom­munistákból. A hatóságok még csak kísérle­tet sem tesznek a rend helyreállítására s — mint a Paris Soir levelezője irja — Barcelona utcáin temetetlen holttestek, el­hullott állatok tetemei hevernek. Eddig bútorokból, berendezési tárgyakból máglyát raktak a hullák fölé és igy égették el azokat, de két napja a fosztogató csapatok rálőnek a „halottégetőkre“. Az oszladó tetemek pestises levegője elvi­selhetetlenné teszi az utcai tartózkodást. Helyzetjelentés LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A spa­nyol hadi helyzetet még mindig a csapatmoz- dnlatok jellemzik. A felkelők éjjel-nappal szállítják át kato­náikat Marokkóból az Ibériai félszigetre. Csütörtök folyamán újabb 4000 idegenlé- gionistát hoztak át az anyaország területére. PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A francia— spanyol határról érkező hirek szerint a spa­nyol polgárháború döntés előtt áll. A most folyó súlyos harcok pár napon be­lül eldöntik az uralom kérdését. Franco tábornok, ahogy tegnap már jelen­tettük, áttörte a spanyol kormány hajóinak zárógyíirüjét s igy most már nappal és nem­csak repülőgép és éjjeli bárkákon, rendsze­resen folytatja a csap a Lszálli táso kát Marok­kóból. Naponként átlag 1000 uj felkelő ér­kezik ALgecirasba és Cadixba. Az eUenforradalmárok modern repülő flot­tával rendelkeznek, amely állítólag 50 har­ci egységből áll. A repülőflotta már a napokban megkezdi a támadást a cartagenai és maiagai kikötőkben horgonyzó hadihajók ellen, pénteken pedig Madridot fogja bombázni. Andaluzia fővá­rosa a kormánycsapatok kezébe került. Madrid — bukás előtt LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az olasz sajtó híradása szerint a londoni spanyol nagykövet kormánya megbízásából az Arm- strong-Vickers hadfelszerelési gyárnál na­gyobb megrendeléseket tett. BUCUREŞTI. (Az EUenziac távirata.) Párisi jelentés szerint Madrid nem tud ellenállni már sokáig a délről érkező és mind jobban erősödő tá­madásoknak. A fejetlenség és pánik percről-percre nő a spanyol fővárosban. BUCUREŞTI. (Presa). Londoni távirat sze rint tegnap élet-halál harc folyt Madrid déli részén a kormánycsapatok és felkelők között, több­száz halottal. Franco tábornok-főparancsnok tovább szál­lítja csapatait Marokkóból. A csapatok ki­tűnő felszereléssel vannak ellátva. Repülőgé­pek kasérik a felkelők ezredéit s a repülők több spanyol csatahajót bombáztak. A kor­mány hajói nincsenek ellátva modern repii- iőgépelháritó ágyukkal. Diplomáciai bonyodalom. PÁRIS. (Az Ellenzék tudósitójától.) A Bu- curesti-i spanyol követ lemondása után a franciaországi Bayonne spanyol konzulja jelentette be csatlakozását a burgosi kor­mányhoz. Ezúttal Madrid közbelépett és uj konzult küldött a hivatal átvételére. Az átadást azonban a régi konzul megta­gadta és hivatalos utódját kiutasította a konzulátus helyiségeiből. Párisnak kellett közbelépnie. A párisi spanyol ügyvivő kérésére a francia külügy­minisztérium karhatalommal helyezte állá­sába az uj bayonne-i spanyol konzult. Franco nyilatkozata. RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) A Tribuna tegnapi száma érdekes nyilatkozatot közöl Franco forradalmi tábornoktól, aki most már a sevillai főhadiszálláson van és az olasz újságírónak többek között a követke­zőket mondotta: „Súlyos események előestélyén beszélek. A döntő összecsapás katonai előkészítése befe­jezést nyer és Madrid elbukik. Bukásával végetér ez a szomorú vérözön, amely hosszú időre gyászba döntötte egész Spanyolorszá­got.“ (Folytatása a 8. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents