Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-07 / 181. szám

o ELLENZÉK lUf» ft ii q ii a z i ti u 7. Kisebbségi és színészek színigazgatók harca a jövőért Is.ic Emil szinészeti főfelügyelő érdekes nyilatkozata. — Erkölcsi feltételekhez kell kötni a játszási engedélyek kiadását. — Ros­tálás szükséges a színészek között is II. közlemény. CLUJ, augusztus hó . . . Kisebbségi ma­gyar s.inés/eliink az inipériunmíltozás utáni első éveklnsn- gondosan igyekezett megőrizni :i/t a nívót, amely népszerűségét az egész országban biztosította. Hozzá járultak ehhez a törvények L, amelyek biztosították, hogy játszási engedélyt csők olyan színigazgató kaphat, akinek megfe­lelő erkölcsi és anyagi biztosítéka van er­re a vezető szerepre. Néhány évvel ezelőtt a koncessziókérelime­z üknek százezer lejt kellett készpénzben vagy biz­tos értékű bankkötvényben letétbe helyezni a minisztériumnál, amelyekből a színészek esetleges követeléseit fedezték. Ezt az intézkedést az idők folya­mán figyelmen kiviil hagyták és igy történ­hetett meg, hogy akadtak színigazgatók, akik egyetlen bani nélkül fogtak hozzá társulatuk megala kttásá hoz. ISAC EMIL NYILATKOZATA A napokban találkoztam Isac Emillel, or­szágrészünk szünmüvészeti főfelügyelőjével. Hosszasan elbeszélgettünk a magyar színé­szet jelenlegi helyzetéről. Isac Emil, a kitű­nő iró, nemcsak a tisztviselő, hanem a mű­vész szemével its figyeli a magyar színészet ügyét, öt magát is mélyen elszomorítja az a visszaesés, amely a magyar szin.játszás terén az utóbbi években mutatkozott. — Két küldöttség is járt már nálam — mondotta Isac Emil. — Az egyiknek színé­szek, a másiknak színigazgatók votta-k a tag­jai. A bajok okait ők abban keresték, hogy szabad verseny van a sztntársulástok között. A kerületi rendszer visszaéllitását kérték tőlem. Mint művészetben, Q leghevesebben ellen­zem. a kerületi rendszer kötöttségét. A szín­ház éppen ugg, mint a művészetek többi ágai, szabad verseny tárgyát képezik és annak keil elsősorban érvényesülni, ami abszolút érték tekintetében a legkiválóbb. Ezt meg is mondtam a bozzámfordulóknak, egyben pedig kijelentettem, hogy hagyjanak fel a személyes közbenjárásokkal, mert ed- hatáanwtássamat araugysem befolyásolják. SZiENDREY NEM KAPHAT KON­CESSZIÓT SaSast lóerőit beszélgetésünk: során az aradi uaagyar smúi-kz megdöbbenáő sorsa. Isac En&l Mjeteatefte, hogy ő nah- évek óta eBertzi a játszási engedély foadáiát Szesadrey Mihály részére. Az e&aau&t szezonban, is csak úgy kapha­tott szerepet az aradi színház vezetésénél Szendrey Mihály, hogy ő maga nem szerepelt a kérvényezők között, hanem az engedélyt Róna Dezsőnek és fiának, ifjabb Szeadrey Miháiynok nevére kérte. — Tessék nyugodtan, megírni azt — mon­dottja; erre vonatkozólag, — hogy Szeactrey Műtőig semmilyen formában nem kaphat koncessziót az uj szezonban. Részletesen tájékoztatom a minisztériumot az aradi színház ügyeiről és rajta leszek, hogy Szendreynek semmiâyen) név aiatt ne adja­nak lehetőséget az aradi színház ügyvitelé­ben való részvéteire. MIKOR ADJÁK KI A JÁTSZÁSI ENGE­DÉLYEKET? A játszási engedélyek kiadására egyébként csak augusztus végén kerülhet sor. Ebben a pillanafbuim a kultuszminisztérium illetékes tényezői szabadságon vannak és Valjeanu vezér felügyelő cs*tk augusztus 20-n után kezdi meg a beérkezett kérvé­nyek tanulmányozását. Természetesen fontos szerepet játszik a ját­szási engedélyek kiadásánál Isac Emil is, akinek véleményét minden esetben kikéri a kulítuszmindisztér, mert az inspektor a leg­alaposabb ismerője országrészünk színházi életének. Az engedélyeket augusztus utolsó napjaiban és szeptember derekán küldi ki a minisztérium. KIK LEHETNEK SZINIGÁZGATÖK? Ez a beszélgetés jellegzetesen rávilágít ar­ra, hogy kisebbségi színészetünk siralmas állapotát már a komoly hivatalos körökben sem né­zik ölhetett kezekkel. Ezerszer inkább szükség van tehát arra, hogy a magyar társadalom minden figyelmét erre o kérdésre fordítsa és próbálja meg olyan szimtársulatoknak fenntartását, ame­lyek kisebbségi népünk méltó büszkeségei lehetnek. 'Elsősorban vizsgáljuk meg a kérdésnek azt az oldalát, hogy kik lehetnek szin-igazga­tók. A törvény rendelkezései itt meglehető­sen tág meghatározásuak. Ezek szerint ugyanis színigazgató lehet minden román ál­lampolgár, aki nem büntetett előéletű és nincs ellene bűnügyi eljárás folyamatban. Sajnos, a színigazgatói állás nincs külön ké­pesítéshez kötve és ezért ven az, hogy vállal­kozó szeHemü kóriisták egyik napról a má­sikra felcsapnak színigazgatónak. Sajnos, kü­lönösen a vidéki sajtó gyakran beugrik ezek­nek az újdonsült színigazgatóknak és igy történik meg, hogy egy -egy vidéki lapnak hangzatos reklámjai alapján a közönség is érdemükön felül támogatja a színészet alkal­mi vámszedőát. Ha a törvény nem is álirt fel különös kö- veteiroényeket, a magyar társadalomnak olyan kínai falat kell emelni, amelyet lelkiismeretlen kalan­dorok nem léphetnek át. Mi keR erioöksá törvényt, amely szerint színigazgató csak az az ember lehet, aki­nek nemcsak büntetőjogilag, hanem mű­vészileg is tiszta és becsületes múltja van. A saHHgazgBtó bizonyos fokig mindig a magyarságot képviseli a közönség előtt, ez a feladat tehát éppen olyan fontos, miint a ma- gyansái^Mk akármilyen más végvára. Nincs szükség arra, hogy tizenöt-hasz színigazgatója legyen ennek az elszegénye­dett országrésznek. Maradjon összesen öt vagy hat színigazgató, de ezek olyan em­berek legyenek, akik miatt nem kell pi­rulni a kisebbségi közvéleménynek. színészeink képesítése Azt i® tisztázná kellene végre, hogy tulajdonképen kik is névsor szerint a ki­sebbségi magyar színészek. Indulás Clujról augusztus 9-én délben 1 órakor. ÉRKEZÉS BUDAPESTRE ESTE 10 ÓRAKOR! Visszaindulás Budapestről augusz­tus hó 12-én délben 1 órakor. Érkezés Clujra este 11 órakor. Hatalmas, nemzetközi fu­tásra alkalmas autocar, mely csak 25 utast visz magával ! ! — CD CD O N o-<ĂJ N cn Részvételi dij Cluj-Budapest-Cluj, magyar vízummal együtt, csak 1380-— lej. — Érvényes út­levél mindenki részére szük­séges. — Végső jelent­kezési határidő: augusztus hó 7-ike. JELENTKEZÉSI HELYEK CLUJON : íl’eazéSí könyvosztálya, Piaţa Unirii Mr. 9. Telefonszám 109. Hermes meneifegyiroda, Regele Ferdinand 13. Telefon 29. YosaguS Românesc, Sir. 1- G. Dúca 3- (volt Sír. Universităţii) Jhi megnézzük e vidéki szia társulatok név sorát, oly4111 nevekkel találkozunk, írkik (so­hasem tanulták a «zinâvzetet. istenadta tehet­ségük sincs a művészpályára és seholcsein szerepelnek a sz.iinész.szövotiség k imul nt!á.Sá­báim. Alapos revízióra vau szükségünk a színé­szek képesítésének elbírálásánál. Meg kell tisztítani a színészetet a: odunnmxdó elemek­től. Ugyanakkor, amikor a városiunkban mű­ködő Thália (szintánsulat hosszú éveken át foglalkozik a hozzáérkező kezdőkkel és min­dent elkövet, hogy olyan felkészültséggel en­gedje őket o nyilvánosság elé, amilyent .'in­nak idején a budapesti .sziníakadémia adott, a vidéki társul (dók tucat számra gyártják az alkalmi „művészeket“ és ,.művésznőket“. Felbecsülhetetlen kárt okoznak ezek az ál- szinészek a komoly művészet ügyének. Azok, akik vidéken élnek, nem tudnak különbséget tenni színész és színész között, mert nincs al­kalmuk rá. így történik meg, hogy sok he­lyen keserű kiábrándulás az egyetlen érzés, amelyet a gombamódra elszaporodott kis társulatok vendégszereplése hagy o magyar­ság lelkében. Nem akarunk senkinek a ke­nyerére törnii, de javasoljuk, hogy a szinészegyesület magyar tagjai vegyék kezükbe a színészek kiros­tálásának ügyét. Az országos szinészegye- sütetnek is érdeke az, hogy csak minden tekintetben teljesen kifogástalan tagjai le­gyenek. M<g kell tehát a módot adni a leglek mitf- lyesebb magyar ttiméKZokinek a működési <n gedójyck felülvizsgálására, bizonyon, hogy nagyon sole működési engedély megvonásé ra vezetne ez az eljárás. Kár azonban nem érné « magyar szim- szelet. Azok, akik rovta alö <-.suónek legalább más pályát választanának, ahol számukr.i ;■ több babér terem, mint a színészet sol; tö­vissel és tiszavirág életű sikerekkel kirakott országút ján*. * Első pillanatban leküzdheU-tionü 1 neh< zm k lábszik ezeknek a kérdéseknek megoldása. 11a azonban alaposabban foglalkozunk a ..nagy tisztítás“ lehetőségeivel, rájövünk arra, hogy energiával, jószándékkal és szigorú táigvila- gossággal nagyon könnyű jobb jövő felé kor-' mányozni a kisebbségi színészet hajcjá< Né­hány városban a társadalom lelkes határoza­tai biztosítják a magyar színészet fcmmi-a- dásét. Ezt kell megvalósítani mindenütt és ezekkel a lehetőségekkel fogunk foglalkozni következő cikkünklzen. Végh József. TÚLSÁGOSAN VÉRMES EMBEREKNÉL, kiknél üt. i&en nagy nedvdu'-ság mindenféle^ tü­nete, mint gyors elfáradás, clbágycdís, a tetség érzete gyakran jelentkezik, feltűnően kedvező hatással szokott járni, ha három hétig napon'a i pohár természetes „FERENC JÓZSEF" keserü- vizet icznS'k. Színes beszámoló Reinhart Gyula diszmesterré avatásáról Az ünnepi „ceremónia“ részletei ARAD. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az ipa­rosság nagy és nem mindennapi ünnepe, me­lyen Reinhart Gyula ősz vezért a Mesierek- j Mesterévé avatták, pontosan úgy és abban a sorrendben zajlott ie, ahogyan a főpróbáról részletesen beszámoltunk. Ami előrelátható volt, a kultúrpalota óriás termét zsúfolásig megtöltötte az iparostirsadalom és érdeklő­dő közömség szine-java s az ünneplő Rein- harton kívül ugyancsak kijutott a tisztelet- adásból az iparosság egyetemének is. A diszmesteravatalra országrészünk kü- lömböző helyeiről érkeztek küldöttségek, ezenkívül számosán, többek közt gróf Beth­len György, dr. Bernády György, dr. Gyár­fás Elemér táviratilag fejezték ki szerencse- kivánataikat. Az összes céhek mesterükké fo­gadták Reinhartot, még az „eleven és nagy­hatalmú ujiságcslnálók“ aradi céhe is, kinek nevében Zima Tibor lapszerkesztő mondott köszöntőt. 2. Az ünnepség második része, a lakoma az Iparos Otthon dísztermében folyt le, ugyan­abban a céhbeli levegőben, mimt az első. A ■kettő közti különbség csupán 70 lej volt, persze különböző fogásokkal, ötszáz terítékes bankett, szakszerű, katonás rendezésben. Az éifliap kitünőemi volt szerkesztve. Külsején: Mottó: Száz szónak is egy a Vége, vagyis Jó bort káván ezen Gége . . . Jel Ige Együnk, igyunk egy keveset, Hogy oszoljon ct‘ Keresset . . . ÉTT REND vagyis azaz có Reinhart Gyula Urnák Tisztelettyire rendezett Collatio azaz tzéhbéli LAKOMA Különböző Fogassinak Rendi Megtartatom Anno Domini 1936 Aug. 2. dikán. Nemes — 1—; — — — Urunk Nemzet es — —* — — Asszonyunk Vitézlő — — — — — Leányzó őkeygelmének Fordiccs I És bennt: I. Ellő Eltek, azaz Apetitus gerjesztő (Ké­szíttetik táktojásból és még valamiből)* II. Vad Hal, s mi jó falat (Készíttetik mami­dén jóból)*** III. Avatási iPetsenye (Készíttetik ifjú bor­jú hátujjából és az sertésnek eleiből*, adatik hozzá bővségessen födi aoma, azaz krumpli- gyümölgy)* IV. Uraknak való Tsemege: Hátsó Indiai Fetske -Fészek * * * V. 2312-ét FXitemiifle Nyeävibül készített Gujás*** VI. Az Tzéhbéli Fő-Fogás I-a bendőjü mes­terek számára, 1-gy töltött Malatz, 1-gy töl­tött Tyukfi, 1-gy Lúd, avagy Kappen, 8-lcz Font Disznó-Hus Petsenye, 8-lcz Font Tebén Hús Petsenye és 1-gy Pipe Liba utolsó ré­sze*** VII. Tiszta Borssal 2-t Kappan vagy Tik Kontzal és Ris-KássávaiS*** VIEL 36-tzhat tál Káposztás:-Hús, az mit nagyon Szeretnek a tzéh-Rendbéliek*** ( LX. 1-gy Negyed Pint Borital és 1-gy Iveg Pezsgő Viz* X. Tzukrászati Étel-Creation 50-ven féle ki- j vitelben*** XI. Deputatus-Fánk, hogy az Körmöd meg- nyalOod ulánna* XII. Asztali Borok, Transiylvaniai Borok az Hegyeknek Aljából, Leánka Bor, gyenge, mint az Harmat, mégis megrészegitend, Asszu Bor 2-t Puttonos, Veres Ürmös, Baratos, Rin­gató az meláy édes szájú Menyetskére em­lékeztet, Rossza mali etc.** XIII. Fekete-Leves Török Módra, avagy közönséges Fekete-kávéinak nevezett Löttye- dék** XIVT. Gyümöltsök az világ minden részi- bül*** * i-gy Tsilhg alatt felsorolt Étek ez befizetett 70-en Rhenus Forintokért, azaz Leukért meg­kapható mindennemű Lakomázó által. ** 2-t Tsillag aTatt felsorolt Étek megkapható mindennemű Lakmározók álta! saját költségükre. *** 3-rom Trilla# alatt felsorolt Étek ott sze­rezhető be, ahol tsak az Lakomázó akarja. Mussikások tzintzogássival javittatik az emésztés. Hajnal felé ifjú Mesterek az Fital Leány­zókkal és Menyetskékkel Tántzra kereked­nek. Aztán ugv, ahogy irva van: tényleg haj­nalig tartott a tánc. De aztán milyen! Még a falak is ropogtak bele. 3. Kétségtelen: mindenki jól érezte magát. A nagy ünnep és házimuri a rég mult és modern jelen sajátos keveréke különös za­matot adott. És aztán az a bájos összevisz- szaság, ami a hangulatot színesítette és a napi gondoktól fáradt iparosokat humorba mártotta akkor, amikor a legkomolyabb funkciót végezték, ebben a kánikulában üditőleg hatott. És milyen jó volt látni az igyekezetei, a szorgoskodást a szinpad mö­gött, ahogy a céhmester uraim a tükör előtt kötötték kötényeiket és igazgatták nyakken­dőiket és ahogy magyarázgatták egymás­nak, hogy én jobbról felmegyek és ezt mon­dom, te meg utánam jössz és várod, mig én befejeztem és csak akkor szólsz — hehe, milyen furcsa is az élet és milyen kezdetle­ges még az ember, hogy egészen másképen történnek a dolgok, mint ahogy terveztük. Minden és mindenki „jó“ volt. a közön­ségnek tetszett, az ünnepély ünnepélyesebb volt és jobban megfogta a sziveket, mint egy uj idők szerint összeállított ceremónia. Mert ebben a szertartásosságban csupa őszinteség volt. 4. Finom volt -— a vacsora s a hangulat. Nem volt minden, amit az étlap hirdetett. Például „2312 Fülemüle nyelvibül készített gujás“, vagy „Uraknak való tsemege indiai fetske fészek“ sem volt, de azt csak akkor vettük észre, amikor a képviselőfánk után a heroidok nem jelentkeztek többé. Mert minden fogást kürtszó vezetett be. Éppígy a felköszöntőket is, — mert ebből is ki­jutott. ízes volt valamennyi — de különös­képen azok, melyek éjfél körül hangzot­tak el. Nem csoda. Az 1-gy Negyed Pint Borital és 1-gy fél Iveg Pezsgő viz — jó hangu­latra „stimmelt“ mindenkit. Jenei József,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents