Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-01 / 176. szám

f »CEff N7.ÉK 19 3 6 augusztus 1. 4-.i.. im'M nllM J'TÍ: 1 7 ! .. Rendelet a szak-kamarai választásról CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Hivatalos Lap 167. számában megjelent a Munkakamarák szervezetéről és an­nak választásáról szóló rendelkezés. Ezek szerint a Munkakamarák 3 osz­tállyal működnek: 1. Munkások. 2. Ma­gánalkalmazottak. 3. Iparosok. A Ka­marát az elnökség és az ügyosztályok választmánya vezetik. A vezetőségnek lesznek választott jogszerinti és kineve­zett tagjai Hogy valaki választható legyen, fel kell legyen véve a választók névjegyzé kébe és legalább 25 életévet be kellett töltenie. Senki nem lehet két Kamará­nak tagja, még akkor sem, ha két kü­lönféle karakterű is az (Pl. Munkaka mara és Kereskedelmi kamara.) Ha va­lakiről bebizonyosodik, hogy két kü­lönféle Kamaránál leszavazott, 2 ezer­től 10 ezer lejig terjedhető pénzbírsággal sújtják. Az első választást a Munkakamarák ennek a királyi kéziratnak a közzététe­létől számított öt napon belül ki kell ír­ják a régi választói névjegyzék alapján. A választásokról szóló falragaszokat a Munkakamara köteles a munkaügyi fel­ügyelőségnek, betegsegélyzőnek és nyil­vános munkásközvetitő hivataloknak nyilvános közzététel végett átadni. A kimaradt választók a kifüggesztéstől számított 15 napon belül felebbezéssel élhetnek és kérhetik annak kiegészitését. A szakosztályok választására szóló je­lölőlistákat a választás kiírásától szá­mítva legkésőbb nyolc napon belül be kell nyújtani a jelenlegi időközi bizott­ságnak. Minden választójegyzéken a ren­delkezés szerinti számú jelölt és ugyan­annyi póttag neve kell szerepeljen. Min­den, a Kamara hatáskörébe tartozó me­gyéből feltétlenül kell legalább egy je­lölt legyen. A jelölő csoportban legalább annyi választó kell legyen, amennyi ta­got választanak. Csatolni kell hozzá min­den jelölt beleegyezési nyilatkozatát Is. Az egész választás költségét — kivéve a jelölőlistákat, a Munkakamara viseli. A választócédulák költsége a jelölteket ter­heli. A választásokat a megyeszékhelye­ken tartják meg. Az a jegyzék, mely a számszerinti legtöbb szavazatot kapja, megválasztott nak tekintendő. Ha csak egy jegyzéket nyújtanak be, a bíróság utján megvá­lasztottnak fog nyilváníttatni minden választás nélkül. A választás négy évre szól. Mihelyt e végleges választást meg­ejtették, a Ingok összegyűlnek és titkos választással elnököt választanak. Az el­nök feltétlenül annak a helységnek kell, hogy a lakója legyen, ahol a Kamara székhelye van. ÁRUTŐZSDE JELENTÉS CONSTANTÁ­BÓL: Kukorica 26.373. Arpa (56) 23.87*. Tbfcta búza (74) 40.000. (76—77) 42.750. (80) 44-500. (82) 45.250. Tavaszi repce 41.000. Határidő-üz­let. Buza (augusztus'—szeptember 78 }%) 4 3-000. Paszuly. (Transilvania) 46.000 lej. ÁRUTŐZSDE JELENTÉS CLUJRÓL: Buză (77—78 2 — 3%) 375. Uj árpa, (5S»—6° 4—5%) 265 Rt-Ki árpa (40 3—4%) 345. Kukorica 27J. Lis// (0) 8oo. (4) 730. (78%) 740. Ţenyerniuit 1 405. II. 33°. konpa 230. Szén» I. (nempréséit) ,'25 II. no. Lucerna é* lóhere 1 jo. Hum szalma 80 lej. , _ ElENK Ü7.LF.TI FORGALOM ÉS BARÁT­SÁGOS IRÁNYZAT A BÁNÁTI GABONA­PIACON. Tmi»aaráról jelentik: Bőaégci kínálat van buziban éo a kereslet « kurU-jţkA. A bánat­ból hetek ó‘a nap-nap után «írv mennyiségű buzit szállítanak, az ókirálysiy;ba export célokra. A piaci árak a következők: újbúza 370, tengeri aoo. zab 260, takarmányJrpa 230, korpa 270, kkmalmi liszt a 30/70-es beosztásból 720. nagy* m-ilmi liszt 740, tökmag ioo, bánáti repce 620, , IniÄ a káposztarepce 680 lej reiz kilónkint. Értik tőzsde jelentés Bucu- rcstiből: Szilárd irányzat csök­kent forgalommal. Renta Stabi­lizării 43 •%. Consolidării 26X. Exproprierii 41.90. Desvoltari'i 31 înzestrării (kis cimJct) 52%. (nagy címlet) j8K. Ru­rale 61 Vi. Banca Naţionala 4273. Mica 1230. Reşiţa 4.27. Credit Mmier 226. Petrol Bx>k 61 Adóbon 32. lej. Ecv szó ára 2 lej, vastagabb betűvel szedve 4 le?. Leßkisebb hirdetéü ári 20 lej. AlJistkeresőknek egy szó i lej, vastagabb betűvel szedve 2 lej, — Csak vasárnapra feladott hirdetések után 25 szá. talék felárat számítunk fel. Díj előre fizetendő. Apróhirdetések feladhatók: a kiadóhivatalba«. k6nyvos7-tályunkban, bizotnányo^aínkntí, bármely hirdetési irodában. Csak válarzbélyeKes kérdésekre válaszolunk. Címet tartalmazó hirdetésekre 1 ri. laszt közvetlenül a megadott: címre keil irányítani. Levelezés ELVESZETT e^y kék pénztárca « Morilor utón. Megtaláló)® a pénzt megtarthatja, :árcat és okmányokat kéretik az Ellenzék könyvosz­tályába eladni, K. 274 Adás-vétel KERESÜNK MEGVÉTELRE kifogástalan ál­lapotban levő 100 vagy no kötetes Jókai soro­zatod. Ajánlatokat kérünk az Ellenzék könyv- oszrtá'.yához Cluj, Pista Unirii küldeni. MODERN teleháló diófejből eladó. Str. Piris No. 62. Asztalos-műhely. _____________Ko. 800 BECSI jóhsngu zongora eladó, Mareşal Foch. No. 68._________________________Ko. 799 OLCSÓBB LETT A KÖZISMERTEN LEG­JOBB SZAKÁCSKÖNYV: Lakos Imréné. Háztartási tanácsadó-ja. Az eddigi 240.— lejes ár helyett, most csak 150.— lej az Ellenzék könyvosztálvában, Cluj, Piaţa Unirii. Közel joo oldalon, 1200 válogatott jó recept. A könyv számtalan kiállítás kitüntetését kapta meg. Alkalmazás RIKKANCSOKAT magas jutalékkal feb* tzünk. Jelentkezni leheţ a délelőtti órákban. ^ Ellenzék kiadóhivatala, CaJea Moalor 4, iBSătla» - iitk&SS ELADÓ PARCELLÁK, Str. Regala 58., sarok­telek. Fa jgyümölcsöp * legnagyobb termőerőben. Viz, villany, cratornizás. Értekezni Gáhszter, Str. Grădinilor 9. ___________________ Gy. 272 KIADÓ augusztus i-re uj házban, a^pos félszuterin 1 szobi konyhái lakás. Str. Ru- deanu (volt Surda) i-b. G. 1187 * I KIADÓ kettő szoba bel váró? legforgalmasabb I utcájában, irodának vagy rendelőnek. Cím ! könyvosztÜlybap,_______________________Ko. 792 ! BÚTOROZOTT szoba, fürdőszobával azon­I nal kiadó, Mareşal Foch 68. G. 1188 _ÜZLETHELYISÉG”'kiadó főútvonalon, no­vember i-tő'., esetleg még augurztus i-étől kezdve. Cím a könyvosz:ályban. ____Ko. 796 KÜLÖNBEJÁRATU bútorozott szoba kiadó. Str. Berthelot ii/a., emelet.- Ko. 797 Pénteken este búcsúznak Báheííyék Békeffy László, a világhírű konferanszié, Herczeg Jenő és Komló« Vilmos a 1 Kiesek <n Sajó megszemélyesítői, Lengyel Gizi ó> Bu- daliázi Magda csütörtökön este zsúfolt ház előtt játszottak és olyan bombasikert arat­tak, amilyenre már évek óta nem volt példa. A kitűnő pesti művészek ma, péntek este lépnek (fel visszavonhatatlanul utóljára tel­jesen uj műsorral. Bizonyos, hogy a színház hatalmas nézőtere ma este is megtelik kö­zönséggel. Úgy mint az első estén, ma pén­teken is három órás szakadatlan kacagás lesz a Színkörben. Ajánlatos a jegyekről elő­re gondoskodni. Jegyek elővételben a szín­háznál. Mozgószintiázak műsorai PÉNTEKí CAPITOL-MOZGÓ: A szezon meglepetése! Sylvia Sidney világslágere: ANGYAL AZ ALVILÁGBAN. iE film meghódítja Cluj közönségét. EDISON-MOZGÖ: I. ROBERTA A CSODA OPERETTE. Iréné Dunn, Fred Astaire, Várkonyi Mihály. II. ELVESZEM A FE­LESEGEM. Victor de Kcrwa, Lizi Ha- beschuch, Ralph A. Roberts, Adélé Sand rock. MUNKÁS-MOZGÓ: Dupla műsor! I. ELRA­BOLTAK EGY GYERMEKET. Fősz.: Dorothea Wieck. II. KÜLVÁROS HŐ­SE. Wallace Barry és Yecie Cooper Előadások 3, 6 és 9 órakor. OPERA-MOZGÓ: VIHARMADARAK. Az év­ad legszebb filmje, a leghüvösebb te­remben. Főszereplők: Wallace Beery, Mauren O'Sullivan. ROYAL-MOZGÓ: Shirley Temple csodaszép jubileumi filmje: A MI KISLÁNYUNK. Kél pompás kisérő műsor. Előadások kezdete: 3, 5, 7, 9 órakor. SZÍNKÖR-MOZGÓ: TOKAI VÉR. Nóti Ká­roly bohózata. Főszerepben: Rubinstein Erna, Rózsahegyi Kálmán, Szőke Sza­káll, Hajdú Eta. Magyar felirattal. VALUTÁK SZABADFORGALMI ÁRFO­LYAMA. (Az első szám a vételt, a második az eladást jelenti.) Francia frank 10—11, svájci frank 33 — 34, belgas 28—30, dollár 161—163, angol font 833—86t, oWz Ura 11—11.30, német márka 43—43, hollandi forint 115—120, cseh korona 6.40—6.60, osztrák cshilling 31—32, zloty 23—27, magyar pengő 32—33, dinár 3.30—3.60, török font 120—123, Napoieon-oranv 1145— 1130, arany font 1400—1443. Az ELLENZÉK a haladási szóig ál} a. Â kisebbségi és emberi Jogok eiőharcosa, B. TRAVEN II KORDE r 0. D iTÓTTÁ : 1 2. GÖ IST\ÁN A hivek énekléssel válaszoltak. A templomban azonban senki sem értett egyetlen egy szót sem abból, amit az ur maga elé mormolt. A jelenlévők egyharmada csak spanyolul, egyhar- mada spanyolul és indiánul, a többi részint tseltal, ré­szint tojolaval nyelven beszélt. Úgy látszott azonban, hogy az ur nem aggodalmaskodik amiatt, vájjon ér­tette-e valaki, vagy sem. Latinul beszélt. Bármennyire kísérelte meg itt is Andreu, hogy arra, ami előtte történt, eszével és értelmével belállitsa magát, még félpercre sem veszítette el azt a benyo­mását, hogy senki sem tudta a templomban, miért vi­selkedett igy az ur és miért végzett ily mozgásokat. Mindez üres dolognak látszott és értelmetlen taglej­tésnél nem többnek. Mit tehetett Andreu arról, hogy nem látott és nem hallott itt semmi egyebet, mint amit akkor lá­tott és hallott, amikor atyjával az indián ünnepekre ment, melyeken az istenekhez fohászkodtak, hogy ter­mékenységet ajándékozzanak a földeknek és a peonok kunyhóit oltalmazzák meg a bajtól, szerencsétlenség­től, dögvésztől és rossz szellemektől. A müveit euró­pai katolikus, aki azt látja, hogy gyakran igen nagy- tudásu pap végzi az isteni szolgálatot, nem érez va­rázslatot és maskarádét. Tudja, bogy a vélt varázs­lat és cécó csak szimbólum és talán még diszitmény. Mindamellett Andreu, mint minden indián, mint a műveletlen alsóbb osztály roppant többsége, nem látott itt mást, mint varázslatot, alakoskodást, öltö­zékek változtatását, orvosságoS embernek varázstáncát, érthetetlenül elmormolt varázszavakaf és esküformu­lákat. Nem volt vétkes abban, hogy csak varázslatot látott és esküszövegeket hallott és maga körül csak egy tompa, a gomolygó füstben értelmetlenül hado­nászó tömeget pillantott meg. 7. Mig a harangocskák csengtek, a tucatnyi kalmár, aki itt a templomban portékáját kinálta, egydarabig abbahagyta alkudozását. Asztalaik mellett éppen úgy, mint mindenki, térdreestek és fejüket hsonlóképpen a padlózathoz verték, az istenek előtt alázatossággal meghajolva. De oly jeles üzletemberek voltak, hogy7 boltjukról még ezekben a pillanatokban sem feledkez­tek meg. Asztalaikra kancsalitottak, hogy ügyeljenek, valaki egy gyertyát, vagy egy képecskét el ne lopjon, vagy éppen a pénztárhoz nyúljon. Néhányan oly ügyesek voltak, hogy alattomban az asszonyokra hu- nyorgattak, — akikkel az alkudozást éppen abba kellett hagyniok, amidőn a szenlségtartót meglóbál- ták — és ujjúkkal az árakra utaló számokat muto­gatták, amikben még nem egyeztek meg eddig. Midőn a nagy szertartás végül befejeződött, nyomban újra megkezdődött a fecsegés és a szapora alku és folytatódott az asztaloknál hangos szóval és még hevesebb hadonászással, ahol abbamaradt. Az egyház most hasonlóképpen hozzáfogott üzletéhez. Mexikóban miként az U. S. A.-ban, az állam nem szed adót a zegyház helyett, mert... alapos okokból... az egyházat üzleti versenytársnak tekinti. Kifizetet­len egyházi adó miatt sem lehet biróság elé idézni, vagy éppen végrehajtani. Ezekben az országokban az egyház kénytelen rajta lenni, hogyan találja meg számítását. És ha az Egyesült Államokban a protes­táns egyházak dzsesszes táncvigalmakat rendeznek a templomokban és tarka vásárokat, ahol az egyház javára csókokat és romlott konzerveket... melyeket egy jámbor csemegekereskedő ajánlott fel... árusíta­nak, akkor ezt csakugyan becsületes és őszinte üz letnek lehet nevezni, mert az egyház nyiltan elismeri, hogy egyedül isten szolgálatából nem tud megélni és nem várhat a paradicsomra, mert Mr. Preacher-t, a főtisztelendő urat,— ha nem tudja megfizetni ház­bérét —, éppen úgy kirámolják az utcára, bútorai nélkül, mint minden más polgárembert. És ha nem vásárolhat feleségének uj ruhákat és kalapokat, ak­kor az a veszedelem fenyeget, hogy nem űzi tovább az ur szolgálatát és a lelkek megmentését, hanem át­veszi Mr. Henry Ford valamelyik gépkocsi ügynök­ségét. Csak ne maradj a kaptafánál, foltozó varga, ha egy más üzlettel többet kereshetsz. A mexikói katolikus egyház nem vetemedik any- nvira, mint a protestáns; és a pénzszerzésben ezért kevésbé őszinte. Nem ad bálokat a templomban, hol a charlestont vagy a black-bottom-t táncolják, letürt selyemharisnyákban és olyan szoknyákban, melyek hét hüvelykkel végződnek a térd fölött. A térd fö­lött. Persze a köldök irányában számítva. És a ka­tolikus egyház nem is árusít a templomban csókokat és férjes asszonyok harisnyakötőit a lelkipásztor ui javára, aki, hogy kiváltképpen jó lábon álljon közsé­gének egyik-másik befolyásos férfitagjával, az ura­kat néhány szinültig megtöltött viskis fiaskó kiüri tésére hivja meg, a prohibició szerfölött áldott ide­jében. A szesztilalomnak napjaiban, amidőn egy mun­kásnak özvegyét, aki... hogy éhes gyerekeinek ke­nyeret tömjön a szájukba... félliter pálinkát adott el, ezért a tettéért életfogytig tartó fegvházzal büntettek meg. Mert a prohibició esetében nem azon múlik a dolog, hogy viski kerül árusításra, hanem egyedül csak azon, melyik társadalmi réteghez tartozik a viski eladója. Egy multimilliomos özvegye, aki napi kétszáz dollár járadékot élvez, hetenként ötszáz láda viskit adhat el, nyomban a főkapitányság épületével átellenben. Senkisem fog becsületes munkájába bele- kotynyeleskedni. A federalágenst, aki rajtakapja vagv éppen azt merészeli, hogy elkobozza valamelyik meg rakott teherkocsiját, megfosztják állásától vagy a bo­londok házába dugják, ahova joggal való. (F olutatjukj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents