Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)
1936-08-06 / 180. szám
7 Doros Ferenc riportja: a berlini olimpiáról Olimpiai szuperlativuszok Csodálatraméltó óriás-számok és adatok a világot vendégül látó Berlinről. — Rekordok a kulisszák mögött BERLIN, augusztus hó. (Berlini murukatár- s uniótól.) Az a sok. százezer néző, aki eljött ide, hogy tanúja legyen az újkor egyik legszebb nemzetközi eseményének, rekordokat akar majd látni, harcot, ha kedű a milliméterekért és viaskodást a másodpercek törtrészéért. Ezekről a rekordokról be fog számolnál a világsajtó, hírüket a rádió viszi a nagyvilágba széjjel, rotációsok s a személyi átélések biztositanak majd számukra halhatatlanságot. Annál szerényebben állnak félre minden ünneplés elöl azonban az olimpiász megrendezésének és gigantikus boszorkángkonghájárnak számsorai, holott világrekordok ők már egymagákban is — az emberi szervező erő és tudás bámulatra keltő adatai. Ragadjunk ki néhány ilyen számot. Ha a Berlinbe igyekvő autós a .német főváros közelébe 'ér, 18 „kapun“ futhat be az olimpiászhoz. Minden kapunál felvilágosító osztagok, díjtalan kéziköngvecsikéket osztogató tisztviselők, motorszerelő truppok s mozgó benzinkutak, javítóműhelyek. Berlinbe vasút, autó, repülőgép és hajó hoz naponta 4—500.000 nézőt, az olimpiász 16 napján át, tehát tulajdonképen, összesen 8 millió idegen ad ennek a városnak különleges mozgalmas jelleget. Ezeket a látogatókat az eddigi 3000 taxi helyett 5500 fuvarozza majd jobbra-balra, kerek 1000 autóbusz és 1500 villamos szállítja majd kis-szakasz os áralapon széliébehosszában. Maggarország a harmadik legnagyobb résztvevő Tekintélyes számmal jöttek azonban maguk az aktív sportolók is, hiszen számuk 51 nemzetre elosztva pontosan 4844, előttünk, magyarok előtt pedig legkevésbé sem lehet közömbös-, hogy ebben a tömegben a magyarok képviselői állanak nagyság tekintetében harmadik helyen, mivel a magyar sportemberek 266 főnyi gárdája sorrendben azonnal Németország és Amerika után iköivetkezik. A sokezer versenyző között azonban még mindig feltűnően kevés a női sportolók száma. Míg 350 hölgy jelentkezett ezúttal a nemzetek nagy erőpróbájára, itt is a könnyű atlétika1 és úszás a leggyakrabban- visszatérő nevezési bejelentés, aránya az összes többi sportághoz 8:1. Ahol a férfiak lakni fognak: 160 lakóház nyújt 1850 szobával, 42 étteremmel és 42 konyhával szállást aiz olimpikonoknak s 10.793 itt a- szükséges székek, 2501 az asztalok, 4900 pedig az igényelt ágyaik száma. Az olimpiai falu következő élelmiszer tömegeket rendelte meg: 75.000 kg. husnemü, 6500 kg. hal, 180.000 kg. főzelékfajta, 50.000 kg. liszt, 15.000 kg. vaj, 130.000 liter tej, 280.000 tojás és 100 ezer -narancs.. Az ételeket 32 nemzeti és 80 német szakács készíti el naponta, 350 steward segítsége mellett pedig a Norddeutscher Lloyd 800 pincére tálálja az éhező sportolóknak. 800 oldal versenyszabály és 500.00 föld m* Nehogy azonban; csak egy percig its azt higyjnk, hogy a sportolóknak más dolga nincsen, 'mint a szájukizére .készült ínyenc falatokat elfogyasztani, rögtön ide Írjuk azt is, hogy a pontos olimpiai versenyszabályok és előírások összesen 800 nyomtatott oldalt tesznek ki, amit viszont 5 különböző nyelven adott ki az olimpiai komité. S ahol a .sportolók versengeni fognak: a Reichssportfelden 1,300.000 m2.-ngi területet kellett átépíteni, ha azonban az ily módon elkészült utakat és terepeket egg 4 méteres csíkra szétvagdalva raknák egymás mögé, akkor egg olyan 325 kilométeres sávot kapnánk, melynek befutásához még a leggyorsabb gyorsvonatnak is legalább 4 órára lenne szüksége. 500.000 kubiikméter földet mozgattak meg helyéből, ha ezt a tömeget viszont 4 méter hosszú, 4 kuinkmétert befogadó teherautóra rakjuk, úgy az 125.000 gépkocsit tölt meg, ezeknek összhoissza pedig megint csak 500 km. — 6 órai gyorsvonati utazás. Az elkészült stadionban 100.000, az úszómedencénél 17.000, a lovaspályán ál 5000, ä „Maifelden“ 300.000, a világ legnagyobb szabadtéri színpadán, a iDietnich Eckardit-Büh- nén pedig 25.000 néző talál kényelmes férőhelyet. Ezt az embertömeget 48.000 óránkénti utasképességgel a városi nwgfisSuţput, 25.000 óránkénti fővel a földalatti, 20.000-ei az autóbuszok és a villamosok pedig 30.000-el képesek alig egy óra leforgásán belül a stadionhoz ki vagy beszállítani. A vidéki utasokat azonban már 2000 kü- lönvonat hozza, a külföldieket 500. Ezeknek még hozzá a német nyelvtől sem kell meg- ijedniök, mert ha csak saját amyanyelvükön tudnak, vagy 80 információs utcai üveghá- ztacska áll rendelkezésükre, az Unter den linden! ,,Ausländerdienst“ pazar fényűzéssel berendezett irodáinak csinos hölgyei pedig — a magyart is beleértve — nem kevesebb, mint 23 nyelven sietnek minden rászorulónak segítségére. Kiveszi részét a szuperlativuszokból azonban a birodalmi posta is. Bélyegben 4 és félmillió darab, levelezőlapban pedig 500 ezer darab várja a vevők hadát, ugyanakkor, amikor a telefonszolgálatban 1200 külföldi segédkábelt állítottak be, 4000 kisegítő postatiszt viselőt foglalkoztatnak és 150 külön pecsétben örökítik meg az augusztusi nagy napokat. Híradó készülékek 1 millió Márkáért és 17.000 m2 zászló. A iReichssporffeld akusztikai hibáttamsá- gát ölsszesen 10.000 watt erősítéssel, 100 mikrofon poszttal és 250 óriási hangszóróval biztosították. Az itt felhasznált kábelek és drótanyag hossza „csak“ 7500 (!) km., mig egyedül a hirtovábbitó készülékek ára (rádió, telefon, szikratávíró) kerek 1 millió Márkára rúg. A grünaui regatta pálya mentén minden 250 méterre egy-egy szikratávíróval felszerelt utászpár ellenőrzi, minden 2 kilométeren pedig egy-egy telefon őrszem ügyel a teljes rendezési biztonságra. A 20 km2-nyi -vizfe- j fület, azonkívül persze még megfelelő száma j rendőri személyzet is biztositja. Külsőségek, melyek a Reichssportfeld és Berlin dekoratív igényeit elégítik ki: a stadionban egyedül 1325 óriási 3 és fél1 méteres lobogó leng, ebből minden nemzetnek 25— 25 darabot utalnak a nagy eszme nép közösségére, a városban pedig ugyanakkor 35 km. tölgyfafüzérred díszítették a házakat, 37.000 m2 zászlószövettel 'lobogózták az árbocokat, 10 és 20 méteres magasságban alkották egyetlen! mesterséges fasorrá az olimpiai Via t-ri- umpbalis-t, a világhírű Unter den Linde nt. Berlin minden nagyobb terén 52 darab 24 méteres zászlós-árbocról köszöntik az idegent hazája színiéi, az eladott olimpiai ötkarikás jelvények száma ugyanakkor pedig már is meghaladja az 5 milliót. Néhány szót most még a film-rádió és1 sajtó hármastételéről!. Napi 11 órai adás mellett 380 külföldi rádióállomás kapcsolódik be a közvetítésekbe, melyeket egyidejűleg 40.000 sorozatos viaszlemezre is felvesznek. Ha ezeket mind egymásra raknék, úgy egy 50 m. magas tornyot kapnánk, de ha valamennyi lemezt le is akarnák hallgatni, úgy — napi 8 órát alapul véve — 9 hónapig hallgathatnák egyfolytában 48 ország 80 kiküldött szpíkerének előadásait. Leni Riefenstahl vezetése alatt ugyanakkor 30 operatőr és 120 segéd fotografál majd 500.000 méter fűmet, 1200 külföldi riporter pedig tollával szolgálja az eszmét s ad 5 világrész, öteszesen 400 millió olvasójának, mindenről hű és pontos beszámolót. 25.000 postagalamb az 1000 hid városában Említésre méltó még az a 25.000 postaga- laimb is, melyet a Birodalom minden részéből összegyűjtve, bocsájtottak fel ismét szabadságukba a megnyitás délutánján, de kiveszi részét persze az olimpiászból a német hadsereg is, mely például egyedül zenészekben bocsájt egg 1600 főnyi monstre zenekart a stadion rendelkezésére. Végül- pedig néhány adatat még magáról Berlinről... A sportszerető német főváros 400 kisebb-nagyobb nyilvános sportpálya felett rendelkezik, melyeket még 91 tornacsarnok, 21 uszómedencés fürdő, 18 lóverseny pálya, 67 céllövölde és 5 bi- bicikli versenypálya egészít ki. iBerlin maga, a kontinens egyik legnagyobb metropolisa 883.6 kar-en épült, ebből egyedüli a 400.000 fa foglal el1 82 km2-t. A 4.2 millió lakos, 1.5 millió háztartásban 'él, 150 ezer telken lakik, közöttük 100.000 idegen állampolgár van:, kik tehát már maguk is akár egy külön nagy várost alkothatnának. A berliniek 260.000 különböző munkahelyen keresik meg kenyerüket, ezekből 2000 részvénytársaság, tőkéjük pedig több, mint 5 ás féknáliárd Márkát tesz ki. Szórakozásra 14 ezer étterem és kocsma, 250.000 ülőhelyet kitevő 450 mozi és színház, 2 millió kötetes államkönyvtár, 100 városi kölcsönkönyvtár áll rendelkezésre, az ifjúság szellemi haladását pedig 739 iskola szolgálja. Berlinijén pont 1000 hid van, a német államvasutaknak pedig 150 kisebb-nagyobb személypályaudvara van:, a villamosok kiLomóterhálózata 638, a földalatti vasúté 80, az autóbuszoké pedig 367 kilométer. Semmi sincs, ami az embereknek annyira imponálna, olyan nagy tekintélyt tudna kelteni, mint a számok. Ezért ragadtunk ki csak példaként néhány adatot . . . persze van bennük játék is a számokkal, ez azonban mit sem von le értékéből: ilyen az olimpiai Berlin arca a statisztika tükrében s ezek azok a rekordok, melyekről nem emlékezik majd meg egyetlen krónika . . . SZÍVBETEGEKNEK ÉS ÉRELMESZESEDÉSBEN SZENVEDŐKNEK reggel éhgyomorra egy fél pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ ke- serüviz -— a legkisebb erőlködés nélkül — igen könnyű ürülést biztosit, a gyomor és a belek működését elősegíti s az emésztés renyheségét csakhamar megszünteti. Hogyan dolgozik a vízmű-igazgatóság? Kimutatás a vízszolgáltatás eredményeiről CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az utóbbi időkben mind sűrűbben beszélnek a városi vizüzemről. Valamikor kifogásolták, hogy ezt az üz'emet kereskedelmi alapra helyezték, mert ha továbbra is házi kezelésben maradt volna, — igy mondják — a városnak több jövedelme lett volna. Ezzel szemben amióta kereskedelmi alapra helyezték az üzemet, azóta olyan fejlődési fokozatokon ment át, amilyenre a város polgárai büszkék lehetnek. A mult héten mutatta be az üzem igazgatósága a városi tanácsnak és a sajtó képviselőinek az üzem eddigi teljesítményét. Bemutatták a Floresti-i vízgyűjtő telepet, a nagyszerűen felszerelt gépházat, bemutatták a Rahovei-uton épült hatalmas vízgyűjtő betonmedencét, amelynek nincs párja az egész országban, a Grigorescu-uton levül Diesel motor által hajtott viznyomó-gépeket és azt a Florestitől a Grigorescu-utig vezető, úgynevezett Vianini vezetéket, amely a Szamos medre alatt gravitációs alapon minden gépi erő felhasználása nélkül vezeti a kristálytiszta kutakból a vizet a víznyomó készülékig, illetőleg a RahoVai-uti víztartályig. A bemutatás alkalmával Gherman mérnök nagy vonalakban ismertette az üzem teljesítő képességét. Előadta, hogy az elmúlt évben az üzem 5,722.000 köbméter vizet termelt, ami 572 ezer 200 vagonnak felel meg. Az ország összes vizüzemei közül csak a Bucuresti-i termel nagyobb mennyiséget. 1928-ban a termelt vizmennyiség Olcsó, kényelmes, kellemes ! Olcsó, kényelmes, kellemes! NYARALJON EURÓPA-ELLENZÉK PAUSÁL-KURÁVAL SOVATA-FÜRDÖN INDULNI LEHET BÁRMELY NAP! PAUSÁLKURA-ÁRAK Julius-aug. hónapokban: 14 nap 3.120 lei, 21 nap 4.390 lei, 30 nap 5.195 lei Szeptember hónapban: 14 nap 2.580 lei, 21 nap 3.5S5 lei, 30 nap 4.740 lei 10 éven aluli gyermekek a pausál árakból 40 % engedményt élveznek ! í lelentaeli azonnal A pausál-árakban következők foglaltatnak benn: Lakás (1-2 ágyas szobákban) a fürdő legjobb szállóiban, napi háromszori étkezés (Regina Maria, v. István király éttermekben, ebéd 4 fogásos, vacsora 3 fogásos) mindennapra fürdőjegy (szabadba, vagy kádfürdőbe), kurtaxák, zene-dijak, borravalók és adók. — Az állomásról a szállodába és elutazáskor a szállodábólaz állomásra való személy és podgyászszálli- tás. Jelentkezzen azonnal ! Indulni lehet bármely nap, megrendelést azon* ban indulás előtt feltétlenül 7 nappal előbb jelenteni kell az Ellenzék könyvosztályában, vagy az Economia meaetjegy- irodában, Piaţa Unirii 23. Felvilágositással szolgálunk és vidéki érdeklődést is azonnal intézünk Jelentkezzék azonnal négymillió 597 ezer köbméter volt. 1934- ben ez a termelés már hatmillió 189 ezer köbméterre emelkedett, a mult évben ötmillió 722 ezer köbméterre esett vissza, mert a közönség a vizórák bekapcsolása következtében beszüntette a vízpazarlást. Az üzemek jelenleg 5621 fogyasztója van. Az utolsó három évben 1281 fogyasztót, vagyis az egésznek 23 százalékát kapcsolták be. A kommercializálás előtt 18 millió 641 ezer lejt, utána 63 millió lejt használtak fel beruházásokra. A kommercializálás előtt évenként 4 millió 670 ezer lejt, utána pedig évenként 10 millió 500 ezer lejt fordítottak hasznos beruházásokra. A Vianini vezeték 12 millió 700 ezer lejbe, a Grigorescu úti gépház 1 millió 234 ezer lejbe, a városvezeték építésére 7 millió lejt, a Rahovei úti tartályépi- tésére 5 millió 913 ezer lejt fordítottak. Legjobban jellemzi az üzem fejlődését az, hogy 1927-ben a városi csőhálózatot 5380 méterrel fejlesztették, 1935-ben 10.104 méterrel, úgyhogy, mióta az üzemet nem a város kezeli, 50.315 méterrel nőtt a csőhálózat. A jelenlegi csőhálózat hosszúsága 129.477 méter. A Grigorescu úti Diesel motor beállítása előtt az üzem évenként 9 millió 200 ezer lej értékű villamos áramot használt el, azután pedig már csak 2 millió 800 ezer lejt évenként. Az üzem racionalizálása előtt egv bekapcsolás 3600 lej, egy vizóra beállítása 3758 lej volt, most egy bekapcsolás 1210, egy vizórabeál- litás pedig 1623 lej, azért, mert az összes munkálatokat házi- kezelésben végzik el. Érdekes volt Gherman mérnök előadásának az a része, amelyben a különböző országok és nagyobb városok viz- dijait hasonlította össze. Romániában. Chisinäuban a legdrágább a víz, ahol köbméteréért 12 lejt fizetnek. A legolcsóbb nálunk, ahol 6 lej köbmétere. Ugyanannyi az ára Oradean és Timi- soaran is, ahol a termelési költség sokkal olcsóbb, mint nálunk. Európában, Koppenhágában isszák a legdrágább vizet, ahol egy köbméter 16 lej 27 bani. Legolcsóbb Varsóban, ahol viszont 8 lej 70 bani a viz ára. A vizmü fejlődésével és teljesítményével tehát meg lehetünk elégedve. Azonban, ha figyelembe vesszük, hogy a város utcáinak csak 62.8 százaléka van vizzel ellátva, azt keli követelnünk, hogy a viznélküli utcákat is lássák el vízzel, mert a viz ára csak akkor lehet olcsóbb, ha emelkedik a fogyasztás és apad a termelési költség. Még 9—10 év kell ahhoz, hogy az ösz- szes utcákat vezetékkel ellássák és akkor az üzem 100 százalékig meg tud feleleni a követelményeknek,
