Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)
1936-08-30 / 200. szám
Világszerte perek indulnak a német jegybank ellen háború előtti márkák beváltása miatt A székelyek marhaállományának ijesztő csökkenése GHEORGHENt. (Az Ellenzék tudósítójától.) A szarvasmarhiaálíományra vonatkozó hivatalos adatok között az 192)— 193^ statisztikái tartalmazzák a legmegdöbbentőbb adatokat. Ezek szerint az adatok szerint a székelyek által lakott terület tiz év alatt több mint 31-000 darab szarvasmarhát veszített. A megyénkénti összehasonlításoknál, míg a tieihén, ökör és bika állományok Bnasov megyében növekedtek, addig számuk Treiscaune és Ciuc megyékben 52—61 százalékban apadt. Kedvezőbb az arányszám Mures és Odorheiu megyékben, hol az állattenyésztés mégis fejlettebb fokon áll. Érdekes a statisztikát készítők azon megállapítása, melyszermt a bika állomány csökkenésével kapcsolatiban, a meddő tehénállomány növekedett. A megyék szarvasmarha állományának csökkenése, lej értékben 200 milliót! tesz ki, hia io-ooo lej értékűnek veszünk egy bikát, 6000 iej értékűnek egy igás, vagy tejelő tehenet s 2000 lej értékűnek egy növendék marhát. Attól leheti tartani, hogy az ijesztő csökkenés a marhaállományban a gazdálkodók megélhetését is megtámadhatja. A nehéz helyzeten azonnal és hathatósan utánpótlással kellene orvosolni. A csökkenés igazi okát abban látják, hogy különösen a Ciuc-megyei lakosság erdö- munkából keresi kenyerét s az erdőségek nem jelentenek keresetet és más munkalehetőség sincs, állataikat ólad jók. A „Gazda“ legutóbbi számában, felhívást intézett a székely mezőgazdaságii helyzetet ismerős egyénekhez, hogy közöljék & marha- állomány csökkenésével kapcsolatos észrevételeiket. Nagy horderejű kérdések, amellyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Cselekedni kell, hogy megtalálhassuk az orvoslás biztos lehetőségeit. Időszerű volna egy hathatós és fel világosító előadás a rnég szopóborjuk nevelése és tartása szempontjából, hiszen hétről-hétre látjuk azoknak kocsitételekben való elszállítását. ( bé.) az BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tói.) Ismeretes, hogy a növényolajmalmok- mál is bevezette a kincstár az évi átalány- adózási rendszert, akárcsak a malmoknál. A kivetések körül azonban igein sok hiba és tévedés történt, amelyekre a pénzügyminisztérium is rájött és ezért) most körrendeletben oktatja ki az adóügyi hatóságokat arra, hogy miképpen kell az ólajstaj tolókat megadóztatni. Az egységes és igazságos adózás érdekében a minisztérium három osztályba sorozta a sajtológépeket, napi termelőképességük szerint. Az első csoportba a Majersky-gépek tartoznak, amelyeknél az egypoharas nullás gép 100 .kiló olaj napi kapacitással évi 5000 lejt fizet, a 200 kilós kapacitású egyes számú prés ugyanannyit, míg a kétpoharas és 300 kilós kapacitású gép évi 7500 lejt, a kétpoharas 300 kilós gép is 7500 lejt, viszont ta kétpoharas 700 kilós gép 12.500 lejt. A második csoportba tartozó Pn-ncz-gé- pek egy pörkölővei, 240 kilós kapacitással 7>c:c lejt, a két pörkölővei ellátott és 4S0 kilós kapacitású gépek 10x00 lejt, éppen I ugy, mint a 360 kilós, egy pörköl ős gépek, a 720 kilós ötös számú gépek évi 12.500 lejt fizetnek, míg az egypörkölős 384 kilós gépek évi 10.000 lejt. A harmadik csoportba osztályozott Graepel-gépek adója a következő: egypoharas 100 kilós 5000 ilej, a 300 kilós 7500 lejt, a kétpoharas 400 kilós 10 ezer lejt. Ugyan ide tartoznak az egységes tipusu Voima-gépek, amelyek évi adója 10 ezer lej. Minden írásrendszerű olajprést a napi 24 órai termelőképesség szerint adóztatnak meg és pedig 100—200 kiló olaj napi termelésig évi 5000 lejjel, 300 kilós termelésig 7500 lejjel, 500 kiló termelésig 10.000 lejjel, 800 kiló termelésig 12.500 lejjel és napi ioco kiló termelésű gépeknél évi 15.000 fejjel. A napi 1000 kilónál több olaj termelésére alkalmas gépek megadóztatása éppen úgy történik, mint a nem finomított növényolaj előállításával foglalkozó gyáruknál, az utolsó háromévi termelés átlaga alapján. A fenti utasítások alapján q pénzügyigaz- § gatóságok kötelesek sürgősen kijavítani az 1 osztályozásnál történt kivetési hibákat. Pénzügyminiszter! körrendelet clajmalmok áíalányos adóztatásáról tudósító jáBUCURESTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A viliág minden országában igen sokan vannak, akik háború előtti német birodalmi márkabank jegyekkel rendelkeznek. E bankjegyük beváltása miatt mindenfelé pörök indulnak meg most a német birodalmi bank ellen. Milánóban egy Viga nevű olasz állampolgár a maga és több társa nevében 285 millió márkát követel a német birodalmi banktól. A kereset, amelyet Foa hires milánói ügyvéd nyújtott be, arra támaszkodik, hogy a háború előtti német márka-bankjegyek aranyra szóló utalványok voltak, amelyeket a bank kötete a bemutatónak aranyban kifizetni. Ezzel szemben a német birodalmi bank jogi képviselője azt vitatja, hogy a háború kitörésekor az aranyra szóló beváltási kötelezettséget törvényileg feflfügDöntés a repülőbélyegek AlkalmazásárólBucurestiből jelentik: Az adókivetési pénzügyiigazgatóságokhoz most érkezett le a bucureştii központi illeték- és bélyegügyi bizottság 6. számú magyfontosságu döntése, amely szerint legkésőbb szeptember i-ig Le kell róni a repülőbályegeket mindazokra a hirdetményekre és reklámokra, amelyeket ez év junius 6-ig bezárólag függesztettek ki. A határozat pontos fordításban a következőképpen szól: A kereskedelmi és iparkamarák szövetsége és a- mozgó-színházak szindikátusa kérvénnyel fordultak a pénzügyminisztériumhoz -a repülőbály egek használatának rész-ben való visszavonása érdekében. A pénzügyminisztérium a folyamodványokat a központi bélyegbizottsághoz tette át, amely az aviatikái alap ilétesitéséről szóló törvény 20. szakasza alapján a következőket rendeli öl: 1. Azon hirdetésekre és reklámokra, amelyeket az űrietekre függesztenek -ki, a repülőbélyegek taksával, vagy bordérok utján rovandók le; ezekre ragiasztják fel a meg- feleílő bélyegeket, ahogy a központi bélyeg- bizottság 5. számú határozatának 4. pontja előírja. 2. Azon hirdetményekre és reklámokra, melyeket az állomásokon, villamosokon, autóbuszokon és hasonló helyeken függesztenek 'ki, » hirdetési váiftalatok kötelesek a repül őbéiyegeket felragasztani. 3. A repülőalap igazgatósága átalány-ösz- szeget engedélyezett azoknál, akik nem tartoznak ezen határozat első és második szakaszai -alá. Ezek kizárólag & magáncégek. 4. Mivel a csomagolópapírokat és az áruk csomagján levő feliratokat nem tekintik reklámnak és hffidetmésiynek, nem kell re- pülöbélyeget ragasztani. gesztették. Erre azonban Foa ügyvéd viszonválasza az, hogy a háború előtti markabankjegyek tulajdonosaira a német törvény nem vonatkozik és nem kötelesek a leértékelésből származó kárt viselni. A per tárgyalását október 18-na tűzték ki. Amszterdamban Van dől Grinde ügyvéd Salzmann Brúnó bankár képviseletében kilencmillió aranymirka megtérítése ügyében nyújtott be keresetet a törvényszékhez. Prágában a háború előtti német márka- bankjegyek tulajdonosai egyesületet alakítottak, amely Manches József dr. kiváló nemzetközi jogászt bízta meg a per vitel évei. Romániában is igen sokan cinek, akiknek háború előtti német márkabankjegyeik vannak. Ezek bizonyára érdeklődéssel figyelik majd ezeket a pereket. 5- Kifüggesztett mozireklám, rekílámfiím és vetített reklám után annak terjedelmi szerint, a reklámfilmért pedig mindig külön borderókkal rójják le a repülő-bélyeget. Azokna a fényképekre és reklámokra, amelyeket a mozikban függesztenek 'ki és amelyek a- film egyes érdekesebb jeleneteit örökítik meg, nem kell repüiőbéíyegjet fizetni. A 6. pont tartalmazza azt, bogy legkésőbb szeptember i-ig le kell róni a repülő- bélyeget a hirdetmények és reklámok után. Kitűnő az idei diótermés. Bocurestiből jelentik: Ebben az évben jó diótermés mutatkozik amelynek értékesítésével kapcsolatban a kormány már különféle intézkedéseket tett. így többek között elrendelte, hogy a kivitelre szánt diószáili arányokat a vasút kedvezményes fuvardijjai szállása el a standardizáló áMomásokra is. A feladásnál a fuvarlevélbe csak a kedvezményes fuvardíjat vezetik be, míg a rendes fuvardíj még maradandó különböze tét biztosítékul letétbe kell helyezni és mihelyt az áru átment a határon, az előirt igazolóokmányok alapján a betéteket visszafizetik. Tekintettel arra, hogy a standardizálás következtében súly-különbözetek menünek fel, » CFR vezérigazgatóság úgy rendelkezett, hogy a standard]'- zálásra küldött hintolatlan diónál 10 százalékos veszteséget fehet felszámítani, míg a hántolt diónál 65 százalékot. Ez azt jelenti, hogy ha vaifiaki felad 100 'kiló hántol arian diót exportálni, migj a hántolt diónál a kötelező mennyiség 3 5 kiló. A standardizált diót köteles 90 küó standardizált hánoolabfcan diót legkésőbb 3 hónapon behM kell a standardizáló állomáshoz való érkezés után ex- pontákii és a kiszállítástól számított legkésőbb 3 hónapon belül keli kérni a favar- dijkülönbözet visszatérítését. a KŐIDÉ FORDÍTOTTA: SZEGŐ ISTVÁN Midőn most gazdája újból közeledett hozzá és azt várta, hogy a dolog most már könnyebb lesz, mert azt hitte, jogokat szerzett a lányhoz, Rosario okosabb lett. Tapasztalatból megtanulta, honnan és mi uton-módon származnak a gyerekek. Az éjszaka kellős közepén lármát csapott. Úrnője kijött hozzá és a lány megszabadult a gyerekcsinálástól. Rosario néhány hónapig még a házban maradt De mindig elviselhetetlenebbé vált számára a dolog, mert az ember nem hagyta nyugton. Végül is kilépett helyéből és a következő esztendőkben a vidék különböző községeiben szolgált, két három és négy peso havibérrel. Végül Balun Canan-ba került. Itt sokfelé szolgált, mint szakácsnő és mindenes. Néhányszor helyet változtatott, azután egy özvegyasz- szonyhoz került, aki bosszúságában, mert nem volt az ágyában férfi, hónapról-hónapra mindig rosszabb indulatu lett. Volt idő azonban, amikor bizalmaskodott Rosarioval; és gyakran annyira bizalmas volt, hogy ez az indián leány... nemi ösztöneiben teljesen romlatlanul... egyáltalán nem igazodott már el, vájjon a mexikói asszony férfi-e inkább, mint nő. Olyan dolgokat és műveleteket követelt, amik megzavarták a lányt és legtöbbször az undorodásig zaklatták. így a lány mindig jobban és jobban félt az asz- szonytól és ez a félelem még annál is sokkal erősebb volt, ami első gazdája előtt fogta el, pedig olt is csak túlságosan nagy félelemből vetette alá magát a férfinek és ütlegelnek. Felmondott. Az asszony, aki átmeneti éveinek legrosszabb időszakában volt, elvesztette most minB. TRAVEN 52. Regény den józan eszét. Azt remélte, hogy Rosarioban alkalmas objektumot talált és azt hitte róla, hogy idővel az ajándékok és egyéb kedveskedések hajlamossá teszik a lányt a természetességtől eltérő kedvtelésekre. Midőn Rosario ragaszkodott a felmondáshoz, az asz- szony bosszút áMt rajta, még mindig abban a reményben, hogy a lányt hajlithatóvá teszi. Az özvegy a rendőrségre mént és megvádolta a lányt, hogy ellopta a pénzét. A pénzt meg is találták abban a sötét lyukban, ahol a lány aludt. A lányt, ha a biróság elé került volna, börtönnel kellett volna megbüntetni. Az asszony mégis még mindig reménykedve, hogy a lányt most már megkaparintja és készségessé teszi, megbeszélte a rendőrfőnökkel, hogy a vádat nem viszi a végső határig, csak annyira, hogy a rendőrfőnök becsukathassa a lányt a községi fogházba és vessen ki rá egy multa huszonöt peso pénzbüntetést. Ez a muHa a rendőrfőnöknek sokkal inkább volt kedvére. Mi haszna volt abból, hogy valaki a börtönben ült. Többhöz jutott akkor, ha befolyt a múlta, mert a múltát úgy számolhatta el, hogy a nagyobbik része a zsebébe vándorolt. Ugyanis ezek a múlták elsősorban okai annak, miért marad a kisvárosokban a hatósági tisztviselők újraválasztásánál, mindig a választási harc hevessége szerint, öt avagy ötven szavazásra jogosult a csatatéren. Mint halott. Fia szerencséje van, mint nyo- f morék. i 1 Az asszony arra várt, hogy Rosario megpuhul a tömlőében és kérlelni fogja úrnőjét, fizesse ki érte í a múltát, hogy kiszabadulhasson a fogházból. Az őz vegy csak oly kikötéssel szabadította volna ki, hogy Rosario a Szent Szűz szobra előtt feltétlen engedelmességet fogad és hogy ennek az engedelmességnek vonatkoznia kell mindarra, amit az úrnő parancsol. De Rosario semmi esetre sem borzadt annyira a börtöntől, mint úrnője gondolta volt. Inkább akart a fogházban maradni, minthogy úrnőjével kezdjen el megint, annak kívánsága szerint. Talán ez is okozta ezt, hogy Rosarioval nem bántak rosszul a fogházban. Mexikó kisközségeiben a fogházak ugyan legtöbbnyire valóságos pestisbarlangok, teli patkánnyal, bolhával, tetvekkel és a leg- Qcsmányabb piszokkal. Mind e hátrányokat azonban bőven kárpótolja, hogy mindenféle fegyelem hiányzik. A fogház lakói napközben az udvarban vannak. Játszódhatnak és dohányozhatnak, amennyit akarnak. Szabad látogatókat fogadniok, amikor csak akarnak és ameddig akarják. Elfogdhatnak, többnyire csak egészen felületes vizsgálódás mellett, ételeket, italokat, cigarettát, ruhafélét, könyveket, újságokat a barátaiktól, mindent, amit csak bevisznek nekik. Az asszonyokkal legtöbbször ott vannak gyerekeik is, a csecsemőket pedig sohasem veszik el tőlük, gyakran még a nagy és jólszervezett állami és országos börtönökben sem. A mexikói szörnyűségnek tartja egy fogoly nőtől elvenni a gyerekeit. Még a súlyos büntetésü foglyok is fogadhatják némelykor asz- szonyaikat és egészen egyedül együtt maradhatnak velük egész napon át, sőt némelykor még éjszaka is. A mexikói tudja, hogy ez az engedmény a bebörtö- nözöttek egészségének és lelkiállapotának használ és a foglyoknak természetes erkölcsi életére kedvezőbb, mint az elkülönítés. A föld minden országa között ma Mexikó vezet nagyvonalú és igen emberséges büntetésvégrehajtó rendszerével, még ama körülmény mellett is, hogy mint minden emberi cselekedetben, itt is elég kisiklás és igazságtalanság történik. Rosario sokkal több kedvezményt kapott, mint valaha is várta. Mivelhogy ügyes, munkához szokott és dolgozni készséges leány volt, már fogságának első napján a rendőrfőnök házában dolgozott. A második nap pedig már egyedül ment be vásárolni a piacra és a rendőrfőnök felesége habozás nélkül bízta rá a vásárláshoz szükséges pénzt. (Folytatjuk.)
