Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)
1936-08-29 / 199. szám
EtrSElVZfiK TVTti tina tin r tug 7V. tn*jy Lukács József, a Magyar Színház népszerű, ke\h>es titkára, IS éve tölti be fontos állását a színháznál. Ebből az al kálómból barátai ős tisztelői melegen ünnepelték az agilis Lukácsot; hogy a budapesti Bdhlentéri Színház Meller Rózsi uj darabjával, az Arany labdá val nyitja meg az idei szezont: hogy Maleczky Oszkár, énekes, aki mérges légycsipéssel nagybeteg volt, a teljes gyógyulás utján van; hogy Kerber Ernő miniszteri tanácsos letl a bécsi operaház uj igazgatója, a lemondott Weingartner helyett. .1: opera művészeti tanácsadója pedig Walter Bruno; hogy Ina Clair filmsztár Budapesten tartó zkoiiik; hogy Jeanette McDonald, a hires filmcsillag, férjhezmegy. .4 vőlegény Raymond hoily uxKxti filmszínész; hogy Mascagni saját szülővárosában, Li- vornóban dirigált nagy sikerrel, sokezer néző előtt; hogy táblás ház melleit folyt le a Néma levente utolsó előadása a pesti Magyar Színházban. Bajor Gizi elfoglaltsága miatt kellett levenni a darabot a műsorról; hogy a Pesti Színház első újdonsága Dengs Anne! francia iró műve lesz, a Virágzó asz- szony; hogy kilenc nemzet diákjai játszották el Rómában Goldini viyjátékát, az Okos asz- szonyt; hogy óriási tömeg ünnepelte Lilian Har- veyt Budapesten; hogy nagy sikere van Herbert Marsltall uj filmjének, az Elfelejteti arcok-nak. Filmbemutató Lady Windermere legyezője Bemutató aj Capitolban. Wilde Oszkár szellemes, híres szín játékának modern filmváltozata nem okoz csalódást azoknak, akik a színdarabot ismerik és szeretik. Jól és hatásosan van filmre ülterve a Lady Winder- mere legyezője, amelynek dialógusai, helyzetei híven tükrözik az eredeti darabok Líl Dagover játsza a társaságból kiközösitett asszony szerepét finom művészettel, tehetségesen megható szépen az utolsó jelenetekben. Hanna Waag törékeny ali-kja is jól érvényesül Lady Windermere szerepében. Whiter Riba férfias, érdekes színész. A mellékszereplők is hozzájárulnak ahhoz, hogy a megfilmesített Wildc-darab levegője iga-zán hatásos legyen. Sok finom szatirikus és humoros je- enet szövi át a cselekményt. A millieu jlluzió'- keltő. A sablontól eltérő film komoly, művészi s.ker-t jelent a Cakóinak (m. 1.) Fcv sző Ura 2 lej. Tastagabb betűvel szedre 4 M I Legkisebb hirderé? 4n 20 lej. Alíistkeresőknek . egv szó i !e|, vastagabb betűvel szedve 2 lej. ~ I Csnk vasárnapra feladott hirdetések után 2f szí. rsrék felárat számítunk fel. Dij előre fizetendő. | Apróhirdetések fefodbatiók: « kindóbrrataJb-iK, J-Snyvotztályunkban, brromárrv»t»inknfl, bármely hirdetési irodában. C«k vákczbélyegos kérdésefcrr ' válaszolunk. Cimet tartalmazó hirdetések-e 2 »í- las7t közvetlenül a megadott címre kri! irSirritrnI Âtilâsí TELJESEN jókarban levő. üzemképes, nyitott Fiat j2o-;s tipusu olcsón eladó. Ugyanott jókarban levő, keveset használt csukott Buick hat személyen kocsi olcsón eladó. Értekezni C. A. G. garázs, Str. I. G. Duca 10. G. 1212 ELADÓ finom kivitelű, modern ebédlő, kom* binált szoba, hálók, modem fotelek. Müasztalos, Str. F. Dirid 3. ko. 8*2 RÁDIÓ elsőrangú, telepes, kedvező alkalom, olcsón eladó. Megtekinthető: M. Lejtner rádió- szaküzlet, S'rada Memorandului 25. :zám. _____G. 1223 TISZTA faj farkaskutya kölyök 3 hónapos, eladó. Calea Moţilor 141. G. 1226 MAGÜZLET, jól bevezetett, haláleset miatt e'adó. Cím: Str. Regina Maria 41. Ko. 872 HANGSZERÉSZ MUNKÁST keresek. írott ajánlatot Pieldner, Sebes-Alba, Decebal 23. dorre. Gy. 30S RIKKANCSOKAT magas jutalékkal feb» EZÜck. Jelentkezni lehet ® délelőtti órákbao. •+, Ellenzék kiadóhivatala, Calea Moţilor 4. Állást keres | ! j?jfÍ INTELLIGENS urinőt keresek nevelőnőnek 14 éves leányka mellé. Francia, német és román nyelv perfekt tudása szükséges. Szabady Ti vadamé. Odorheiu, Str. Orbán Baüzs No. 31. Gy. 307 INTELLIGENS urileány, angol nevelőnőnek ajánlkozik. Hartmanné. Iuliu Maniu 13. Ko. 869 Ingatlan • laI DÓNAT-UT 30. alatt kétemeletes villa, 11 szoba és mellékhelyiségekkel, esetleg több lakásra felosztva nov. i-től kiadó. Ugyanitt felvétet-k egy házmester-kertmuokáfi. Értekezhetni: Str. Mico 22. d. 11. 6—7. ________________G. 1218 KIADÓ szoba bútorozva vagy üresen. Piata Mih 1 i Vheazul 39. I. cm. _____________Ko. 870 CSINOSAN és elegánsan bútorozott szoba Jeladó, Str. Andrei Muresan rí.. L G. 1227 EéL* . vaJnoHBBWBjMKi Mozgószinházak műsorai PÉNTEK* CAPITOL-MOZGÓ: Oscar Wilde örökbecsű inestermüve szenzációs rendezésben: LADY WINDERMERE LEGYEZŐJE. Fősz. Lil Dagover, Walter iRilla, Hanna Waag. Magyar felirattal is. EDISON-MOZGÚ: I. LÁNGOL A VOLGA. Orosz dráma. Fősz. Inkisinoff, N. Ko- vanko, A. Prejan, Tourjansky rendezése. II. HAMLET A LEÁNYNEVELŐBEN. Pat és Patachonnal. ILI. Popeseu V. művészi produkciója. MUNKÁS-MOZGÓ: I. GYILKOSSÁG A FEDÉLZETEN. Fősz. Robert Taylor. H. FEL A KEZEIKKEL. Izgalmas cow-boy dráma. Fősz. Georg OíBrien. III. Gus- lear orosz kozákkórus 16 tagja hangversenyez. OPERA-MOZGÓ: A téli szezon legnagyobb filmje: KARENIN ANNA. Főszerepben Greta Garbo. ROYAL-MOZGÓ: A teljes hosszúságú Olimpia-film egyszerre, elejétől végig. A második attrakció: AKI A MONTEGARLÓI BANKOT ROBBANTOTTA. Ronald Col- man-al. SZÍNKÖR-MOZGÓ: Sylvia Sidney izgalmas gangszter-filmje: ANGYAL AZ ALVILÁGBAN. Magyar felirattal. ÜJKÖNYVEK SZABÓ ZOLTÁN: A TARDI HELYZET cimü könyvében arra «■ manapság rengeteget vitatott kérdésre fdel meg: Hogyan él egy mai magyar falu? A caurdi hely/xt Írója hoarr.u ideig együtt él a tardi parasztokkal: házukban lakott, asztaluknál evePt, figyel'c munkájukat a földeken, volük énekelt « fonóban. Közvetlen közelből, a forró élmény erejével élte át én irta meg 4 F^mszti sorsoL Regénynél érdekesebb követni ezt az uj jrót a magyar népi élet mélységeibe, meglátni vele a falu szociális hdyzctérxk algáiig ismert képét. Egy fiatal magyar iró jelentkezése ez a könyv: uj iró, uj műfaj. Uj kifejezési e:7.közöket és megírási módot kellett találni Szabó Zoltánnak, hogy megírhassa az első magyar szociográfiát, amely egyúttal komoly irói munka is. A pompás könyv nagy feltűnést keltett a magysr irodalomban és közéletben 242 lapon, áru fűzve 106.— Lej, szép kiállitaíban. Kapható minden könyvkereskedésben. SCHIDLOF: Uj OLASZ NYELVTAN. Sdiidlor dr. levélszerinti módszere a kiváló nyelvtudósnak a gyakorlati zempon'ból tökéletes alkotása s abból indul ki, hogy 0 világnyelveket tanulni szándékozóknak olyan vezérfonalat kell a kezébe adni, amelyben minden benne van, ami szükséges, de egyetlen felesleges szavat sem tartalmaz. Megállapították, hogy a társalgási nyelvben nem használnak többet, mint közel ezer szót, tehál az 1000 S2Ó módszere ezt a szükséges ezer szót tankja meg, közben bemutatva az Mező nyelvek nyelvtanának legfontosabb szabályait, aminek ismerete nélkülözhetetlen., amellett pedig megtanít pontosan az idegen nyelvek kiejtésére is, úgy hogy a szók mellé oda te*zi mindig magyar be lükkel 4 szó hangzását is. A Schidlof dr. módszerével megtanulhatjuk «• világnyelvekből a nélkülözhetetlen szavakat, megismerjük a mondat- szerkesztés módját, megtanuljuk &■ kifejezés, megismerjük az illető nyelv gondolkodásmódját, tehát begyakoroljuk a nyelvet teljesen és minden körülmények közt elegendő jártasságot szerzünk és mindezt könnyen, csaknem fáradság nélkül, szó rak ozásképen. Az egyes nyelvtanok tiz füzetben jelentek meg, a magántanulás céljának megfelelően levél szerinti leckékre felosztva. Ar« pa- pirdabozban 224.— Lej vászondobozban 264.— Lej minden könyvkereskedésben. Kérje a nyeiv- és rzótárkönyvek teljes jegyzékét. FÉNYKÉPALBUMOK nagyon szép kiállításban 240 lejért kaphatók az ELLENZÉK könyvosztáiyában, CInj, Piata UnlriL B. TRAVEN mm m - n 51. fi KOI : Fegény FORDÍTOTTA: SZLGO ISTVÁN Miért viselkedett igy, nem tudta volna megmagyarázni. Ösztönösen jutott rá. Ha az asszonyt csak azzal tarthatta volna meg, hogy nem halogat egyetlen órát sem, bizonyára igy cselekedett volna. De érezte, hogy ezzel a nővel jobban értetheti meg magát és hogy jobb barátok lesznek, ha vár. így tudtára jut a nőnek, miért nem veszi el Manuel azt, amiről azt várta a lány, hogy el fogja venni. így fogja megismerni majd, hogy bensőségesebben és komolyabban érez irányában, mint ahogy eddig hitte a lány. így viselkedett, mert nem tudta, hogyan kellene egyébként kifejeznie magát, hogy megmondja neki, mit érzett iránta és megmondja neki, hogy az, amit érzett, őszintén, szive mélyéből eredt. Ezt az érzést nem volt képes szavakba formálni. Nem volt képes mély érzelmeknek szavakat adni kifejezést, éppen ugv, amily kevéssé volt képes arra, hogy könnyeket sajtoljon ki, ha bensőjében szomorúságot, vagy fájdalmat érzett. Eközben tovább haladtak. A lány már nem ment szorosan Manuel mellett ólig a fiú tanakodott magában, hogy világosságot teremtsen akörül, mit akart, eltávolodtak mindaketten egymástól, anélkül, hogy igazában észrevették volna. A valódi ok ugyan lehetett az ut is: a kövek, gödrök, szennyvizek, pocsolyák, árkok, gerendák, melyek megnehezítették a járást a sötét utcákon. így, amint össze-vissza botladoztak, kikaroltak egymásból. A dolog jobban ment, ha itt mindegyikük egyedül küzdött meg az úttal. Amidőn elérték a város legszélső, utolsó utcáját és a szabad préri előtt álltak, megint jobb lett az ut. Rosario most ismét a fiú mellett ment. Manuelnek eszébe jutott valami: „Rosita, nem szabad azonban senkinek sem megmondanod, egyetlenegy muehachonak sem, akár egy szóval is, hogy meg akarok lépni. Tudod, ha megtudja a patron, tqjipé nem enged le Arriagaba az állomásra. Vagy kiüthet ezerszerte rosszabbul is, adósságom fejében elad engem egy monteriába, mert biztos akar lenni, hogy nem veszítheti el pénzét, ha megszököm. A mpnteriából aztán nem lóghat meg az ember, a muchachokat jobban őrzik ott, mint egy büntető-gyarmaton.“ Manuelt még szorosabban egyesitette a lánnyal az, hogy megígérte tervének titokbantartását. Szövetségtársak lettek. A hangsúlyból, ahogyan a lány mondta, kihallotta Manuel, hogy rábízhatta magát és állni fogja szavát, amit megfogadott. Nemcsak szövetségestársak, hanem most már hü pajtások is lettek. Ily kevés, látszatra súlytalan szó volt az, amivel mindig jobban és bensőségesebben kapcsolódtak ősz sze. A szó azonban nem állott egyedül, a szónál sokkal inkább a hangsúlyból és a módból, ahogyan a lány beszélt, ismerte fel, hogy jó utón volt egy olyan asszonynak megszerzésére, akinek meg volt a maga értéke. Rosario eddig még meglehetősen keveset beszélt. Úgy látszott, nem beszédes. Természetével ellenkezett, miként a fiú sejtette. A gyermekévekből már régen kilépett. Huszonöt éves lehetet, vagy körülbelül annyi. 7. Most a sötétségben... csak a ritkásan szórt tiszta csillagok világolíak... amint mellette ment, csak mint árnyékot látta a lányt. Egy kissé alacsonyabb volt Manuelnél. Mezítláb ment és bosszú, biztos lépéssel. Manuel még mindig vitte a batyuját. És csak azért, hogy mondjon valamit, mert olyan hallgatagon lépkedtek, megkérdezte: „Ugyan mid van a batyuban, querida?“ „Csak a vasárnapi ruhám, két ing, törülköző, egy pár félcipő és egy pár hosszú gyapjuharisnya. Nem sok, amit hozományul nyújtok, fiú, de nem loptam és nincs is szükségem sokra.“ Kegyetlenül tárgyilagos mondatokkal és minden színezés nélkül, nem félve, hogy elveszítheti a fiút, vagy arra gondolva, hogy a fiú megvetheti, —mondta el a lány, mi történt vele. Élményeiben nem látott tragikumot éppen oly kevéssé, mint ahogy Manuel sem látta tragikusnak vagy éppen a végzet átkának a carreterok sorsát. Számukra, mint a velük egysors- ban élők számára, minden dolog, minden fordulat, minden élmény, minden keserv, minden öröm természetes volt, amit az ember talán elkerülhet vagy kikerülhet, ha ravasz, de el kell fogadniok, ha eléri valamelyiküket és ha az ember nem menekülhet el idejekorán. És ha a dolgokra mégis magyarázatot keresnek, akkor az alaposan beléjük vert alávetett- ségi érzés azt mondatja velük: isten nem akarta, hogy másként történjen. Nem szoktak hozzá ahhoz, hogy isten csak azt akarja, amit az ember értelmével, állhatatosságával és akaraterejével kényszerít ki magának. Hiszen különben nem lettek volna lenn a mélységben, a legalsóbb és legnyomorultabb néprétegben. Mert a türelmes jámborság és a gyermeki hit, ami mindent istenre biz, ahelyett, hogy a dolgokat maga hozná rendbe, akadályozza meg a legjobban, hogy a proletárok elvegyék azt, ami jár nekik. 8. Amidőn most tovább haladtak a prérin át, elbeszélte Rosario, hogyan kellett elhagynia tizenkét esztendős korában a független indián falucskát, ahol született, mert odahaza sok gyerek volt. A föld, ami atyjáé volt a kommunából, köves, igen sovány és kevés volt egy nagy családnak. Az indián kommunának jó és gazdag földjét mindinkább Don Porfirio ragadta el, a politikai főnök és eladta a spanyol és német nagybirtokosoknak. Rosario szolgálni ment Yajaton-ba, egy mexikóihoz, akinek ott boltja volt. Egy peso bért kapott egy hónapra. Mielőtt még tizennégy esztendős lett volna, gyereke lett a gazdájától. Megmaradt a helyén és egy peso ötven centavo bért kapott egy hónapra. Gyereke meghalt és a gazdája egy másodikat akart. Az első gyerek úgy jött, hogy azt sem tudta, hogyan történt. Elképedt és elcsodálkozott, amikor egy napon hirtelen világra jött a gyerek, mikor Rosario a tűzhelynél állt és főzött és a gyerek egyszerre a lábához pottyant. Úrnője jött ki és adta az első segélyt. Tudta, honnan való a gyerek. Ezért a lány háborítatlan maradt a házban, mert a gyerek is jogszerűen a házhoz tartozott. Mexikóban az ilyen egészen természetes esetekben nincsen tragikum. A ház úrnője néhány órás botrányt csap a férjével; és aztán megint összebékülnek. Az asszony egy másodpercig sem gondol válásra. Jó katolikus módon keltek egybe és a katolikus egyház elnéz minden mocskot a házasságban, összetűzést és botrányokat; a válást azonban nem tűri meg, egészen mindegy, hogy a házastársak gyűlöletükben ki nem állhatják, még csak látni se birják egymást. Hiszen isten fűzte őket össze, még akkor is, ha a házasság tisztán pénzkérdés, vagy ellátásbiztositás, vagy kényszer volt, amit már nem lehetett elkerülni. (Folytatjuk.)