Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-22 / 193. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Colos Moţilor 4 Fíókkiadóhiv«tal és könyvosztály: Piaca Unirü 9 szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80.

MAGYAR POLITIKAI NAPILAP, ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS

Előfizetési árak: havonta 7o, negyedévre 210 félévre 44° evcn«> 840 lej. - Magyarországra: negyedévre 10, felévre z^éven e 4 pengő A többi kfilföldá&kínökka

3

( TAXA POŞTALA PLĂTITĂ I IN NUMERAR No. 141.163/1929.

LVII. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM.

SZOMBAT

1936 AUGUSZTUS 22.

aligha marad, ha igy folytatódik végehossza nélkül a spanyol polgárháború.. A vér szinte már nem is patakokban, hanem folyókban, ömlik s mind a két oldalról nagy emberi értéket pusztít el a csil lap it hatat l an bosszuszomj. Ez a szörnyű hagyomány! Hányszor nem áztatta meg már vérözön Spanyolország földjét! Az ibériai félsziget ádáz története rémségekkel teli! Szörnyű évtizedeken keresztül állottak ellen a hrsitánok a rómaiaknak, mint előbb Saguntum az utolsó emberig Hannibal pun csapásainak. A nagy népvándorlás pusz\ tiió áradatot gördített a roananizált földre; a vandál rajta áthúzódott Afrikába és itt települt meg borzasztó rombolások közepette alán, szúév, wisi-gót, aki átörökítette nevét egy-egy tartományra, mint Andalúzia vagy Catalonia, egy-egy fogalomra, mint a bigott- ság. Sötét volt az arab-mór hódoltság, bár jóvá tette a tömeg és ember ellen elkövetett merényleteit, mert meghonosította itt az egyetemeket, alchimiát, a fürdőket, jüvész kerteket, az öntözést, csatornázást, ipart, felosztotta ezt az érdekes képű földet a mór építészet csodálatos kőcsipkéivel és arabeszk- jeivel, amelyekből Franciaországban komor cifraságu gothika lett és elterjedt Angliáig, Oroszország határáig. Micsoda kereszteshá- boruk dukak ezer éven át, amikor Navar- rából, Leonból és Castiliából megindult a romantikus visszahatás. Cid, az ur, különben Don Rodrigo de Binar magva lett egy ragyogó románc-költészetnek: a hömpölygő lovagregény és ezer számsoru dráma ihlető je. Mikor a csodálatos Alhambra tövében Granada visszakerült, megfogant Columbus Kristóf kirándulása keletindiai ut ciánén — Amerika fölfedezésére; honnan a szörnyű arany jött a további vérontásnak. Itt emelkedett volna Montsalvaye és az armăm őrizték a Szerrt- Grált, az egyetlen j áspis-darabból faragott edényt, amelyből Krisztus evett az utolsó vacsorán és amelybe Arimathká József fölfogta a kicsordult szent vért; Titurel, Lohengrin Páréival mondája lengedez a szent hegy körül. Csodálkozhatunk-e, ha keresztes háborúk és feudális úri forradalmak után tombolt a ddmések inquisiiiója, mely rengeteg embert pusztított el és számkivetett. A spanyol- Habsburgok szenvedélye háború volt a reformáció; török elötörés, Anglia, Hollandia, Franciaország és Unió ellen. A győzhetetlen armada épp oly hires, mint napjainkban a kubai kudarc, mely a világhatalom utolsó távoli gyarmatait elsöpörte. Idézzük a végnélküli guerillákat, forradalmakat, most paco nevű utcai harcokat, amelyekből a XIX. és XX. század Európájának annyi sok izgalma keletkezett? Itt ölték meg Ferrert és itt élték túl egyedül az intézmény általános pusztulását az anarehista-szindikálisták. Most pedig fölébredt a történelem minden dühös hagyománya. Szélsőséges világnézletek kegyetlenkedéseiben. Se a nemzetinek elkeresztelt fasiszta, sem a demokratának jellegzett vörös baloldali nem ismer irgalmat, belátást, békü- lékenységet. A harcban spanyol lovagiassággal öli meg ellenfelét, aztán a bikaviador engesztelhetetlenségével végzi ki a fogoly testvért. Itt van az afrikai Oroszország és a délszaki Szibéria. Nem csak most, hanem ősidőktől fogva. De amíg a régi kegyetlenlcedé- sek és a régi pusztítások meg kímélték az emberek javát és a művészet hagyatékait, most Spanyolország legjobbjai mind a két oldalon sorba áldozatul esnek s a műkincsek hihetetlen gazdagsága tűz és bomba olcsó martaléka lett. Az. egész spanyol mult autodafén látjuk és szinte máglyán pusztul minden, amit az egykor az aranyban és ezüstben dúsgazdagon fölszerelt Spanyolország szellemi és művészeti fényűzése alkotott. És ennek a kő kövön és emberi életben való nem maradásnak távoli kihatása is lehet. Megfogják-e fékezni a tűzvészt, nem fog-e átharapózni Európára és

Nem Ismerik el a spanyol kmmánw vesziegzárrendeSetét. — Towáfob Is késik a tirarzeaa semlegességi Snditwânwa kéri olasz válasz. — London szermi még bonyolultabbá wált a nemzetközi helyzet

Á „Kamerun“ német hajónak kormányhü spanyol hadihajók által való átkutatása, 2 amint előrelátható volt, újabb feszültséget vitt a spanyol polgárháborúval kapcsolatos nemzetközi helyzetbe. Ez a helyzet pedig a „Kamerun“-eset nélkül is telve van robbanóanyaggal. A be nem avatkozási indítványra még mindig nem tudott választ kapni Rómából a francia kormány. S ennek a válasznak elmaradása legnagyobb mértékben veszélyezteti az elszigetelő politikát, melyet Delbos francia külügyminiszter londoni támogatással a spanyol tűzvész továbbterjedésének megakadályozására kigondolt. Delbos politikájára veszedelmes az olasz beleegyezés késése azért is, mert saját táborában, a francia baloldal részéről szintén erős támadásoknak van kitéve a semlegességi politika feladása érdekében.

A jdKamesrun^-ügy ilyen körülmények között meglehetősen fenyegető dolognak látszik. Bár éppen Angliára való tekintettel nem valószínű, hogy a német birodalmi kormány a Madrid felé intézett erélyes szavakon túl, nagyon messze kivárnia egyelőre elmenni a kérdésben. Erre mutat az is, bőgj' Berlinben nem esik még szó a semlegességi indítványra adott beleegyezés visszavonásáról. Igaz viszont, hogy ba, amint Párisiin hiszik, Berlin és Róma közös fronton teszik léjiéseiket, az oüaszoli huzódozása a franeia indítvány elfogadásától és Berlin erélyes tiltakozása a spanyol kormány ellen hadihajóinak lépésével szemben, igen jól kiegészíthetik egymást. Ebben az esetben, ha nem jön létre nemzetközi megegyezés a be nem avatkozás érdekében, akkor beláthatatlan következményekkel járhat a tegnap hivatalosan bejelentett német álláspont, hogy a spanyol vizek előtt úszó német hadihajók a forradalmiam fegyelmezetlen spanyol tengeri erő minden jogosulatlan lépésére megfelelő katonai eszközökkel fognak válaszolni.

A német beavatkozás pedig feltétlenül maga után vonná a francia, angol és olasz beavatkozást is.

A .Jvamernm-esef“, mely igy ilyen súlyos vitákra ad alkalmat, a következő: A „Kamerun“ nevű német személyszállító hajó Génnából jövet be akart térni a spanyol felkelők kezében lévő Cadix kikötőbe, hivatalos magyarázat szerint azért, hogy német menekülteket vegyen föL Ezt a kikötőt a spanyol kormány hadihajói vesztegzár alatt igyekeznek tartani. A vesztegzár azonban nemzetközi tengerészeti törvények szerint csak akkor terjedhet ki idegen hajókra is, ha az azt végrehajtó kormányhatalom a „blokád- törvényeknek“ megfelelően jár el. Ez töhb okból kétségtelenül nem történt meg a spanyol kormány részéről. A „Kamerunénak tehát kétségtelenül joga volt betérni Cadix kikötőjébe. A feltartóztatás azonban nem is a kikötő előtt három kilométerig terjedő spanyol vizeken történi, hanem azon túl. Sőt, a figyelmeztető ágyulövések közül több j

állítólag érte is a német hajót. Ez az utóbbi állítás berlini táviratokban sem látszik j

egészen határozottnak. A „Kamerun“ nem vitt magával hadianyagot és a papírjai is rendben voltak, amit bizonyít, hogy7 a vizsgálatot végrehajtó spanyol hadihajók azonnal j szabadon is bocsátották. Kényszeritették azonban arra, hogy irányt változtasson, ami J szintén teljesen jogosulatlannak látszik. Ez a helyzet nemzetközi jogi szempontból. Az j egyszerűbb valóság az, hogy a spanyol hadihajók valószinüleg hadiszerszállitással gya- 5 nusitották meg a német hajót. Ez a gyanújuk a német hajó jogosulatlan átvizsgálása j után sem bizonyult valónak. Viszont, a jogosulatlan átvizsgálás éles visszhangot váltott j

ki Berlinben, hol tudvalevőleg nem sok rokonszenweí viseltetnek a spanyol kormány- *

hatalom iránt.

A német kormány igen erélyes hangú jegyzékben fejezte ki tiltakozását a spanyol kormánnyal szemben. A spanyol vizek előtt úszó német hajóraj tengernagy -parancsnoka pedig a következő rádióközlést juttatta el a spanyol hadihajók vezetőjéhez: „Spanyol hadihajók tüzeltek a „Kamerun“ német személyszállító hajó ellen, mely nyílt tengeren, a spanyol vizeken kiviii hajózott. Kényszeritették a „Kamerun“-t arra, hogy spanyol vizeken engedje megvizsgálni rakományát. Ez az eljárás teljesen jogosulatlan és megismétlődését nem vagyok hajlandó elviselni. Utasítottam ezért a parancsnokságom alatt álló hajókat, hogy minden jogosulatlan erőszakot megfelelő katonai lépésekkel hárítsanak el“.

Az erélyes német fellépést különösen Londonban Sdsérik feszült figyelemmel. Angol felfogás szerint a nemzetközi helyzet ezzel még bonyolultabbá vált. Amint a Reuter- ügynökség illetékes körökből jelenti, Anglia szintén nem ismerheti el a madridi kormánynak a vesztegzár elrendelésére vonatkozó igényét a következő okokból: 1. veszíeg- zárt csak háborúskodó állam rendelhet el másik háborúskodó állam ellen, adott esetben azonban erről nincsen szó s az angol kormány nem is ismerte el a két háborúskodó felet; 2. vesztegzár csak akkor érvényes, ha tényleg meg is tudják azt valósítani, ami az adott esetben nem történt meg; 3. a spanyol kormánynak rendelkezésére álló tengeri haderővel nincs is meg a lehetősége a vesztegzár teljes és tényleges kereszülvitelére.

Az európai külpolitika eseményei között nem marad észrevétlen a varsói hir, hogy Gamelin francia hadseregfőparancsnok varsói látogatásával megindult uj franeia—lengyel kapcsolatok továbbfüződni látszanak. Ennek megfelelőkig Beck lengyel külügyminiszter, akit eddig a németbarát politika főképviselőjének tartottak, közelebbről Párisba utazik. Látogatása egyidejűleg fog megtörténni Ridz-Smigly lengjél hadsereg- főparancsnok párisi látogatásával.

Afrikára, nem lesznek-e súlyos következményei spanyol és portugál Amerikában? Kitörhet a világ nagy polgárháborúja, hogy eldöntse a szélsőjobb és szélsőbal vitáját, könynyen a fehér faj és a fehér művelődés jóvátehetetlen katasztrófája árán. Az eszmény, a keresztény szeretet, a humanizmus remegve néz a jövendőbe,

Óriási izgalom Németországban a tengeri incidens miatt

BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) A német távirati iroda jelentése szériáit, amint a birodalmi kormány értesült arról, hogy a spanyol vizeken spanyol1 cirkálók feltartóztatták a „Kamerun“ német hajót és annak fedélzetét átkutatták,

utasította a madridi német követséget, hogy haladéktalanul tiltakozzék az eljárás ellen a spanyol kormánynál.

A kormány arra Ls utasította a követséget, hozza tudtára a madridi kormánynak, hogy Németország a spanyol kormányt teszi teljes mértékben felelőssé a történtekért, valamint mindazokért az eseményekért, amelyeket hasonló esetek vonnának maguk után.

BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) A német sajtó

élénk izgalommal tárgyalja a ,,Kamerun“ feltartóztatását. A Berliner Tageblatt szerint a támadás akkor történt, amikor Németország hajlandó volt csatlakozni a semlegességi tervhez.

Az Allgemeine Zeitung szerint „a vörös kalózhajó“ Moszkva utasítása szerint járt el. A lap szerint Moszkvának az a célja, hogy minden áron megakadályozza a -tárgyalások szerencsés kimenetelét. A Völkisher Beobachter egyszerűen kalóztámadásnak minősiti a „Kamerun“ föltartóztatását és hangsúlyozza, hogy sürgős intézkedésekre van szükség.

Olaszország magáévá tette a német álláspontot

RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Olasz lapok is élénken foglalkoznak a német hajó feletartóztatásának ügyével. Úgy vélik, hogy a „Kamerun“ feltartóztatását és átkutatását a spanyol kormány már előre elhatározta és ezzel a spanyol kormány maga akarta provokálni Németországot, hogy ne csatlakozzék a semlegességi indítványhoz. Németország ebben az esetben ugyanis nem követelheti, hogy Moszkva távoltartsa magát a spanyol eseményektől. A lapok helyeslik a német kormány eljárását. A Ciorna le d'I talia megállapítja, hogy a spanyol kormány brutális módon megsértette a nemzetközi tengeri jogot.

Parancs a német csatahajóknak

'MADRID. (Augusztus 21.) Madridi hivatalos jelentés szerint a „Kamerun“ feltartóztatására azért került sor, mert

Németország meg akarta zavarni a spanyol kormány által nemrégen kimondott blokádot.

Ezt a blokádot egyébként Anglia sem fogadta el.

A spanyol vizeken tartózkodó német csatahajókhoz ma parancs érkezett a berlini admiralitóstól.

Ebben utasítja a német hajókat, hogy azokon a vizeken, melyek nem tartóznak a spanyol felségjog alá, minden eszközzel biztosítsák a német gőzösök nemzetközi szerződések adta jogait.

A madridi német követ ezt a flottaparan- csot közölte a spanyol kormányzattal.

(Folytatása a 8. oldalon)

Beck lángnál külügyminiszter Párisha látogat