Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)
1936-08-22 / 193. szám
2 ellenzék T9S* aapawrtit* *2. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ EPOCA: Érdekes feladatot tölt lie a szenátus Franciam szádban. Augusztus hó folyamán ötször módosította a parlament bu- zatörvényjaiaslatát. Még egy hónapja s*n" csen annak, hogy a belügyminisztert Bien- vonu-Martin szenátor indítványára felszólította, távolítsa el a üzemekből a sztrájkoló munkásokat. A francia szenátus az igazi közvéleményt képviseli. Számos esetben buktatott már meg jobboldali kormányokat, melyek saját érdekükben akarták a választójogi törvényt módosítani. Kilenc évre választják, tagjai nincsenek állandóan, korteskedéssel és politikával elfoglalva. Nőin él vissza jogával s nem követ gyűlölet- politikát. Igaz, hogy nem szereti a Blum- kormánvt. mégis tűri, inig nem megy túl a határon. Csupán akkor brutális, midőn háta mögött érzi az egész országot. Különben rég nem volna már szenátus Franciaországban. Nálunk ezzel szemben nincs semmi értelme a szenátusnak. A többség mindig leszavazza az ellenzéket. Alkotmánymódosítás esetén első dolgunk lesz. hogy a szenátus függetlenségét biztosítsuk. ROMANIA NOUA: Legbutább a struc- politika. Bedugja fejét a homokba, nem lát, nem hall, mikor védekezni akar. Tizenhat év óta egyébről sincs szó, mint Németország fegyverkezéséről s a revízióról. Ha nem szólaltunk fel ez ellen, hazaárulóknak neveztek bennünket. Többször vádolták Maniu híveit, hogy német nevelést kaptak. Most a németek egyszerre a civilizáció zászlóvivőivé változtak s a magyarok lemondtak határaink revíziójáról. Olyan elmebajosok is akadnak, akik azt mondják, hogy a németek garantálni tudnák határainkat, hagyjuk el szövetségeseinket és dobjuk magunkat karjaikba. Vizsgáljuk jobban meg ezt a problémát. Tegyük fel, hogy a Hitler-diplo- mácia kedvesebb hozzánk, mint Vilmos császár régi diplomáciája. Vájjon: elég nekünk en»yi aMioz, hogy Németországhoz csatlakozzunk? Magyarország revíziót akar s Ar- dealt szeretné elsősorban. Ma is szövetségben van Németországgal. Bethlen olaszbarát volt, közben Paris és Berlin felé tájékozódott. Kétszínűsége miatt kellett átadja helyét Gömbösnek, aki százszázalékosan német orientációt akar. Nehezen hisszük, hogy csak kölcsönös segélynyújtási szerződésről van szó. Más fontos célkitűzéseket kell keressünk megállapodásukban. Ki oly naiv, hogy elhigyje, mikép Németország lemond magyarbarátságáról Romániáért s elárulja a magyarokat? A román királyság megalapítása óta Németország mindig a magyarok oldalán volt s a világháborúban is a németek ellen harcoltunk nagy véráldozattal, nem tételezhető fel tehát, hogy megvédjék a határokat, melyeket leverésükkel alkottunk. Tegyünk azonban félre mindent s vizsgáljuk meg: mi lenne a sorsunk Németország oldalán egy uj világháborúban? Oroszország ránk zúdítaná szomszédos hadierejét és a magyarok és bulgárok segítségére lennénk utalva. Szép kilátások. Abban az esetben pedig, ba a németek segítségünkre sietnének, harcmez övé válna Románia. Előbb Moldova, aztán Ardeal, utána többi területünk egymásután. :Hova menekülnének családjaink és gyermekeink? Magyarországba és «Bulgáriába, vagy Németországba? S ha Németország is győzne, mi lenne a sorsa 'Romániának s milyen viszonyba kerülnénk 'Magyarországgal? Sürgős választ várunk ezekre a kérdésekre a németbarátoktól. TARA NOASTRA (Goga Octavian lapja): A román közvélemény megdöbbent, midőn a nacionalista sajtó híreit olvasta az ország területén űzött kémkedésekre vonatkozóan. Többször lepleztek le a háború befejezése óta az ország különböző részén oly törekvéseket, melyek nemzeti biztonságunk ellen irányultak, hivatalos szerveink mégsem feleltek meg hivatásuknak, nem irtották ki gyökerestől a rosszat. Egész jövőnk veszélyeztetve van emiatt. Legalább most lépjünk fel erélyesen, hogy megvédjük kiterjesztett határainkat. A 'Budapestről jövő irredenta mozgalmat kell a nyugati határszélen elnyomni elsősorban. Olyan lelkiállapotot akarnak teremteni Ardeal-ban, mely átmenetinek tünteti fel a jelenlegi román uraimat. Hatalmas munkát végeznek rendszeresen Ardeal-ban aláaknázásunkra. Semmi sem kerüli ki a budapesti revizionisták figyelmét, ami céljukat szolgálhatja. Fantasztikus összegeket folyósítanak erre a célra s a legcsunyább eszközöket veszik igénybe, hogy elégedetlenséget keltsenek s fenyegessenek, hogy a nép félelmében hozzájuk csatlakozzon s az ezeréves Magyarország gyors megteremtéséért dolgozzon. Nyugati szomszédunk eljárását lenéztük és kikacag- luk s nem vettük észre, hogy a hiszékeny lelkek hitelt adtak a hazugságoknak, melyet mi egyszerűen játéknak tekintettünk. Ide küldenek mindenféle elemet, akiknek itt rokonuk van. Román állampolgárságot szereznek a hatóságok hanyagsága folytán, ahelyett, hogy felismernék, hogyan veszélyeztethetik állami biztonságunkat. Ezért hangoztatjuk olyan sűrűn, védjék meg nyugati határainkat, melyeket állandóan veszélyeztetnek a magyarok. Az eleven ördög öt ratológyilltossága Svédország réme a vádlottak: padján STOCKHOLM. (Az Ellenzék tudósítójától.) A västerasi bíróság most kezdte tárgyülni :i svédországi bűnügyi krónika egyik legsötétebb fejezetét. A vádlottak padján a föbünösön, Sigvard Nüssen Thurnemann hipnotizőrön kivid még négy ember ül. A vádirat bebizonyitott- nak veszi, bogy a legutóbbi két esztendő folyamán öt rablógyilkosságot követtek el s még kél rablógyilkosság elkövetésével gyanúsítja őket. Izgalmas hajsza után sikerült elfogni és bíróság elé állítani az öt gonosztevőt. A közönség valósággal elözönlötte Viisteras városát, hogy jelen lehessen a tárgyaláson. Érdeklődése érthető, mert Thurnemann egészen rendkívüli jelenség még a bűn világában is. .4 megelevenedett ördög ő, akinek filozófiája a gyilkosság. Az öt rablógyilkosságot hidegvérrel vallotta be s hozzáfűzte azt is, hogy dinamitmerényletet tervezett a svéd nemzeti bank ellen és még sok rabló- ggilkosságot. A tárgyaláson hajmeresztő dolgok derültek ki erről az emberről. 1 Nem gonosztevőnek, hanem apostolnak tekintette magát, tettestársait pedig tanítványainak és híveinek, bandáját „mágikus kör“-nek nevezte. — Gazdagság nélkül pokol az élet, — hirdette, — és a legjobb módszer arra, GLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) A kenyér drágul . . . Minden kilón újabb ötven bani felár, minden darabon csinos bélyeg- gyűjtemény ékeskedik. Ötven bani . . . egymagában nem volna jelentékeny összeg, de ha tudjuk, hogy Cluj város gyomra naponta 30.000 kilo- graoi kenyeret emészt fel, az ötven banis egyszerű ügy, napi tizenötezer lejes súlyos kérdéssé tornyosul előttünk. Ez a helyzet... Ä háziasszony, aki banikban számol, érzi leghamarabb az áremelkedést. Tiz évvel ezelőtt még 3.50-es árban vette a félbarna kenyeret, ma ugyanez a minőség 8.50 lejbe kerül, ami annak bizonyítéka, hogy egy évtized alatt mindennapi kenyerünk, I ha jogilag nem is, ténylegesen állami monopóliummá alakult. Ezzel szemben még elfogult szemlélő sem állíthatja, hogy a kereseti lehetőségek a hatvan százalékos értékcsökkenés arányában emelkedtek volna. A köztisztviselői kar vál- lain ott nehezednek az áldozati adók, a szabadfoglalkozásúak keresetét pedig a sokat emlegetett krízis nyirbálja körül. A kenyérdrágulás egyetlen komoly eredményének látszik az a körülmény, hogy buzakivitelünk fellendülése talán-talán talpraállítja végre az annyi év óta nyomorgó termelőket. Ennek a társadalmi osztálynak érdekében már egész csomó kormányintézkedés történt, de a búzaárakat mesterséges eszközökkel emelni még soha nem sikerült. Kérdezzünk meg egy, az uj helyzetben sütkérező termelőt. Beszél a termelő Amint elmondja: — Igen, a kenyér váratlan drágulásáról hallottunk. Főoka ennek, hogy a kormánynak sikerült gabonatermésünknek külföldi piacokat biztositania. Ez évben például már 20.000 vagon buza kivitelére adtak engedélyt és belga piacok számárra még 5000 vagont fognak szeptember hó folyamán ki- irányitani. A kereslet tehát nagy és a buza vagononként! ára a tragikus 24— 28 ezer lejről 40—41 ezer lejre emelkedett — És milyen a kínálat? — Erősen tartózkodó. Lélektani okai vannak ennek. A termelő általában csak akkor adja el gabonáját, ha pénzire múlhatatlanul szüksége van és minél inkább kéri a gabonaügynök, annál kevésbé adja. A magyarázat a bizonytalanság érzetében keresendő. Az hogy megszabaduljunk a szegénységtől, az ügyesen és hidegvérrel végrehajtott rablógyilkosság . . . /I „mágikus kör“-höz tartozott négy bizalmas hívén kívül még vagy húsz „kültag“. Ezek besúgói és orgazdái működést fejtetlek ki. Egy részük már kézrekerült. Thurnemann nem mindennapi módon védekezik. Azt mondja, bogy ,, magasab b megbíz ás bál' ‘ cselekedett. — „Mágikus köröm“ csupán svédországi alosztálya egy titkos bűnszövetkezetnek, — vallja, — mely behálózza csaknem egész Északeurópát. Tetteimre a megbízást a központ vezetőjétől, a mesteriül kaptam. Személyesen is többször találkoztam vele, de bővebbet nem tudok róla mondani, mert mindannyiszor álarcot viselt. — Megbánta szörnyű bűncselekményeit? — tette föl neki a kérdést a birő. — Szó sincs róla! — válaszolta jeges nyugalommal a fővádlott. A svéd hatóságok nem adnak hitelt a titkos nemzetközi bűnszövetkezetről szóló vallomásnak, de azért ebben az irányban is kiterjesztették a nyomozást, mert nem tartják kizártnak, hogy valami igazság mégis csak rejlik Svédország rémének szavaiban. őszi szántásig nem mer nagyobb tételt eladni, mert hátha nem sikerül a vetés. A tél folyamán — ha csak lehetséges — egyáltalában nem ad el, mert hátha az őszbuza nem kapta meg a szükséges hótakarót és kifagy. Tavasszal a jégveréstől való félelem tartja vissza minden üzletkötéstől és csak akkor érzi magát biztonságban, ha az uj bízza már aratásra érett. Természetes, hogy a gátlások egyre fokozzák a keresetet és a buza ára nagy léptekkel rohan a drágulás létráján. A kenyér pedig nyomonköveti. — Eddig rendben volna. De ha 30.000 lejes vagon buza mellett a kenyerünk 7.50 volt annakidején, ma legalább is 10 lejnek kéne lennie. — Szó sincs róla. A kenyér ma is nyugodtan lehetne hat-hét lej, a különbözet teljesen állami és községi haszon. A kincstár bevételeinek hatalmas százalékát adja azon összeg, melyet mindenféle címeken „lefölöznek“ a kenyérről. Bemutatjuk az „árdrágító“ péket Mivel az általános hangulat a pékek ellen fordult, igen épületes tapasztalatokat szerezhetünk, ha megszólaltatunk egy „árdrágító“ pékiparost. — Parancsoljon megnézni ezt a számlát. Most érkezett egyik Timisoara-i nagymalomtól. Hát a számla tényleg elég szövevényes. Száznyolcvan zsák lisztről van szó benne (15.300 kg.), melynek vételárához a következő adónemek járulnak: Cifra de afaceri . . . . 3.167 lej Taxa de consumaţie . . . 3.825 „ Taxa de valorificare . . . 13.770 „ Taxa de brutar ..................... 3.365 „ Ezzel a száznyolcvan zsák liszt elérkezett a Timisoara-i teherpályaudvarig. Nem tovább! Itt mindenekelőtt 500 lej szállítási bélyeg fizetendő, mellyel együtt a mellék- költségek immár 24.627 lejt tesznek ki. A további adatok egy kiló lisztre értendők: Vasúti szállítás ..........................1.50 lej Taxa comunala .....................0.12 „ Számlabélyeg ..........................0.05 ,, Behozatal az állomásról és kiszállítás a vevőhöz . . . 0.8 „ Zsákjavitás és visszaküldés . 0.3 ,, összesen: 1.78 lej A szállítás előtti mellékköltségek kilogramonként . . 1.61 lej Összesen: 3.39 lej Ha mindezekhez 1 nozzávcrazúJi kilogram kenyér előállításának özeinlüHtaégeit és a pék jogos polgári hasznát, kénytelenek vagyunk megállapítaná, hogy jelen pillanatban a pék Űzetnek hasznáról beszélni nem lehet. Nem lehet azért, mert a Gabonaértékesitő Hivatal egyik tagja, N. Gheorghiade szövevényes rendszert eszelt ki, nehogy a pék- üzemek valahogy meg kerülhessék az illeté- kezést és fekete, tehát olcsó lisztből süthessenek kenyeret. A rendszer szerint egy pék ü zem a nap és éjszaka bármely órájában ellenőrizhető és az intézkedés végrehajtását nem kevesebb, mint 23 féle generálinspektor foganatosíthatja. A megszólaltatott pék panasza tehát jogos, mikor igy beszél: — Cluj-on négy malom és hetven péküzem van. Noha célszerűbb és egyszerűbb volna a négy malom őrletének szigorú megvizsgálása, a kormányzat — mint említettem — a pékeket ellenőrzi s lassanként ott tartunk, hogy több lesz az inspektor, mint a pék. Az inspektori fizetések pedig az illetékek hozamának a jórészét egyszerűen elnyelik. Ettől eltekintve külön tisztviselőt kell tartanunk, aki az ellenőrző szerveket fogadhassa, nehogy az egyszerű munkás téves bemondására megszülessék a félelmetes jegyzőkönyv. Súlyos megterhelést jelent számunkra az a körülmény is, hogy pontosan mérni kell a kenyértésztát és minden kilóra egy-egy bélyeget kell ragasztanunk. Igaz, a bélyeget ingyen kapjuk, de a mérics- kélés és felragasztás újabb munkások beállítását tette szükségessé, ami egyúttal újabb drágulást is jelent. Betetőzte ezt az áldatlan helyzetet egy legújabb rendelkezés, mely szerint csak egy kilós cipókat süthetünk. A rendelkezés ugyan még nincs érvényben, de amennyiben tényleg alkalmazzák, minden kiló kenyér tiz lej lesz. Cluj-on a napi fogyasztás 30.000 kilogram, ami annyit jelent, hogy a 70 helyi péküzemnek naponta 30.000 darab egy kilós cipót kell előállítania. Legalább 65 százalékos munkatöbblet lenne ez, eltekintve attól, hogy a közönség az egy kilós cipókat meg se veszi. — Milyen ellenlépéseket szándékszik tenni tehát a most megalakult Sütőipari Egyesület? — Szombaton és vasárnap kongresszust tartottunk Oradea-n. A határozati javaslatnak megfelelően hétfőn több tagú küldöttség utazott Bucuresti-be, hogy a jelenlegi helyzet ferdeségeit illetékes körök elé tárja és uj megoldást javasoljon a liszt-illetékek ellenőrzésére. — Reményeik? — Csak reményeink vannak. — És mik lehetnek a nagyközönség reményei? — Meggyőződésem szerint a kenyér ára karácsonyig még 20 százalékkal emelkedni fog. A baljóslatú, de okadatolt kilátásokat ime átnyújtjuk olvasóinknak. (R.) Kifosztották az áruval telt teherkocsit az országúton. Bucuresti-ből jelentik: Vakmerő rablótámadás történt a Vaslui—Galati közötti országúton, hol öt karabéllyal felfegy- i vérzett rabk) támadta meg az áruval telt j 603. számú teherkocsit. A soffőrt és kisérő- I jét leszállitották a kocsiról, majd hozzáláttak a rakomány kifosztásához. Szerencsére luxuskocsi közeledett, mire a rablók a kezükbe került áruval elfutottak. Az eljárás megindult. Vegetáriánus és áuéiás szakácskönyvek Dr. Rusznyák István: Korszerű husnélküli táplálkozás 99 Dr. Vincze: Vegetáriánus . és diétás * konyha too ioo recept főzelékek és saláták készítésére 33 100 recept a burgonya elkészítéséhez ■ 33 100 francia tojásétel 35 100 mód a gyümölcs elkészitérére 33 100 diétás recept 33 Dr. Szerb: Diétás szakácskönyv 63 Dr. Szerb: A gyomorfekély felismerése és diétás gyógyítása So Dr. Szerb: Az epekőbetegség gyógyítása (diéta) 63 Dr. Jakab László: Hogyan éljen a cukorbeteg ember? Dr, Lukács: Hogyan éljen a vesebajos ember? 86 Ángyán-Mittág: Szív, vérkeringés, vcsebetegség diétás konyhája 108 Angyán-Mittág; Gyomor-, bél-, máj-, epehólyag betegségek diétás konyhája 108 Angyán-Mittág: Tbc. vészes vérszegénység, Bssedovkór, idült székrekedés diétás konyhája. Soványitó és hizlaló étrendek xo Angyán-Mittág: A cukorbetegség étrendje 108 Kaphatók az Ellenzék könyvasztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azoa nal szállítjuk. Mindennapi kenyerünk nagy kérdései Hcgyan lesz az olcsó buzáhói méregdrága kenyér? — A pékipar önvédelmi harccs
