Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-19 / 190. szám

ellenzék 'LT36 auwusztat 19. Műkedvelő sportoló személyes megfigyelései a berlini olimpián Kiélésedéit a színes és feh?r laţ harca a versenyeken BERLIN, augusztus hó A vágtatva szala­dó gyorsvonat ejfvl után érte i*l Passaunál ■a? osztrák-német határt. Az utasok legna- gyohh reszt' ut'in almit Becstől ke/tlve sem- uiit sem, mert különös izgalommal várták a harmadik német birodalommal való sze­mélyes találkozást. Jómagam, akinek ebben már többször volt része, álmosan ébredez­tem az útlevélvizsgálatkor és arra lettem figyelmes, amikor egy romániai német nagy buzgalommal meséli el az első formaruhát viselő pártembernek a Constanta-i kikötő­ből elindult hajón lefolyt német birodalmi választás eseményeit. A szakadozott beszél­getésből még megtudom azt is, hogy mind­ketten egyetértenek abban, hogy ma már igen sok a jövevény a pártban és az a leg­hangosabb gualeiter, aki a párt hatalomra* jutása elölt még a legvéresebb szocialista volt s a régi 1923-as pártemberek közül nem egy ma már teljesen háttérbe szorult. Szóval az opportunizmus itt is megtenni a maga szokott gyümölcseit. A vonaton egyébként a legnagyobb nyu­galommal lehetne haladni nyelvleckékben, mert a portugál tört angolsággal kísérli megmagyarázni a franciául alig beszélő öreg urnák, hogy az olimpián a kis nemze­teknek is van keresnivalójuk. Az amatőr utazók mellett azonban a vonat minden érdeklődése azoké a fekete fiatalembereké, akik pizsamaszerü flanell ruhájukban a nilusmeuti ország, (Egyiptom színeit képvi­selik s nem is sejtettem, hogy az a hallgatag, kövérkés fiatalember, aki csendesen kártyázott az egyik sarokban az egész ut folyamán, országa részére szerzi majd meg a nehézsúlyú súlyemelés bajnokságát.- Berlinben ... Maga Berlin a legvadabb Bábel, amit va­laha is el lehetett képzelni. Teljes elismeré­sünk azonban a rendezés és organizáció előtt, amely itt minden téren kiválót alkotott és szer­vezett. Minden ember röviden és kimér­ten megkapja a felvilágosítást és azok, akik Francai«, vagy English felírást visel­nek ruhájukon, valóban beszélnek is fran­ciául és angolul s röviden, de kifogásta­lan kiejtéssel magyarázzák meg a szüksé­ges tudnivalókat. A közlekedés elsőrangú s a rendes vonatok helyett, elő és pótvonatok is közlekednek s igy a naponta az olimpiára felutazó renge­teg német utas és a külföldieknek tízezres seregei minden baj nélkül közlekedhetnek. A berlini földalatti vasút azonban, mely a stadionhoz szídlitja ki az ember rengeteget, heringzsufoltságu, különösen a nagy for­galom idejében. Az olimpiai győztesekről már sokat Írtak, de egyik-másikról nekem is megvan a ma­gam személyes megfigyelése és élménye, ezekről mondok el egyet-mást. Oxfordban egy szerény ujzélandi fiatalem­berrel, aki többször meglátogatta ujzélandi, wellingtoni ügyvéd barátomat s amikor egy­szer megkérdeztem, hogy szokott e tenni- sze/.ni, halkan, alig hallhatóan felelte, hogy néhanapján, ritkán játszott. Amikor azután az oxfordi college pályáján négyen felállot­tunk. akik azt képzeltük, hogy hidunk ját­szani, néhány perc múlva tudtuk, hogy az ausztráliai szigetvilágra elkerült angol fin játszik a legjobban. Azután valaki mesélte, hogy ez a vékony emberke hosszútava futással is kísérletezik s állítólag rekordokat is javított az otthoni eredményeken s Berlinbe való megérkezé­sem első perceiben a hirdetőtáblán ott lá­tom a nevét, mint aki az egyik legklasszi­kusabb versenyszámban, az 1500 méteres síkfutásban hatalmas győzelemmel, nagy küzdelemben rekordidő alatt szerezte meg olimpiai bajnokságát. Két japán úszó is érdemes arra, hogy kiemeljük a tömeg­ből, azzal a két rúdugró atlétával együtt, akiknek neve most hirtelen nem jut eszem­be. De a név nem is fontos, mint ahogyan különösen a két rúdugrónál látható volt, hogy nekik egyénileg a győzelem sem fon­tos.. őket Japán küldötte, minden számban hárman indulnak, ha lehetséges, akkor segí­tik egymást s közösen csak egyetlen egy céljuk van, hogy a Jessie Owens még évekkel ezelőtt egy apró kis néger gyermek volt, aki sokszor tapasztalhatta, hogy a fehér ember nem tartja magával egyenrangúnak. Iskolában sokszor érezte, hogy a fehérek csak alig állnak szóba vele s sokszor előfordult, hogy kézfogásra ki­nyújtott keze fennakadt a levegőben, mert a vele szembenálló fehér elfelejtette a kezet elfogadni. Azután sokat tanult s ma mint az egyik amerikai testnevelési főiskola har­madéves hallgatója három világbajnokságot hódított el, mellén viselve az Egyesült- Államokat jelző három betűt: U. S. A. Nem tudom, hogy hogyan történi az a kézfogás, amelyről sokat írtak a lapok. Találkoztam két szemtanúval, aki ezen a napon jelen volt a díszpáholyban, az egyik azt mesélte, hogy Hitler nem fogott kezet a győztessel, csak fejbólintással üdvözöle, a másik ellenben semmi sértőt és szándékosat nem látott a jelenetben, mert szerinte a vezér szokása szerint német köszöntéssel, felemelt kar­ral üdvözölte a néger győztest, ami a né­metek szerint is csak nagyobb megbecsü­lést és tisztességet jelent. Tény ellenben az, hogy az olimpián nem aludt el, hanem még csak erősebb jelleget vett a fajok közötti versengés és küzdelem érzése. A fehér és a színes fajta a verseny­ben rivalizált s azok, akik lelkesen tapsol­tak olyankor, amikor egy fehér futó vagy egyéb küzdő győzött a sárga vagy fekete bajnokokkal szemben, akkor azok a ha­nyatló európai kultúra újra fellángoló dia­dalát, újjászületését látták és ünnepelték. Az a nagy harc, amelyiknek elkövetkezik majd az ideje, már itt megmutatta a méreg­fogait. A fehér és színes ember harca — ha nem születik meg az igazi megbékélés — rettenetes és következményeiben kiszá­míthatatlan lehet. Lovelock Két évvel ezelőtt többször találkoztam japán /Jutzló éttM/dnck diadal mukkod ja uak. Amikor a rudugrâslian a holtversenyben az első helyet az amerikai atléta foglalta el, akkor a második és harmadik helyre be­érkezet! két japán egykedvűen jelentette ki, hogy ők elállónak a luiltverseny eldöntésétől, ezt döntse el a zsűri tetszése szerint, mert nekik egyénileg az, teljesen mindegy, hogy melyikük nyeri az ralist és melyi­kük a bronz érmet jelentő harmadik és második helyezést, csak a/, a fontos, hogy ezt » két helyet Japán számára szerezték meg. Ekkora önzetlenséget s az egyénnek, a küzdő bajnoknak a nemzettel való ilyenarányu sorsközösségvállalását az. olimpiai küzdel­mek során eddigelé még nem fedeztünk fel. Az a két úszó, aki a magyar Csik után a százméteres gyorsuszásban a második és harmadik helyre julolt be, néma szenvtelen arcáról ugyanerről a törekvésről és érzés­ről tett tanúbizonyságot. Es megható volt hallgatni azt a finommelódiáju japán him­nuszt, amit a győzelem kihirdetése után minden hivatalos formaság mellőzésével a jelenlévő mintegy kétszázfőnyi japán kö­zönség énekelt s a díszpáholyban kíséretével együtt fényes egyenruhában ott helyetfoglaló japán nagykövet együtt énekelt azokkal a honfi­társaival, akik még a hivatalos eredmény­hirdetés és a győztes ünneplése előtt nem­zeti imádságuk eléneklésével ünnepelték országuk újabb eredményes harcát. A nagykövet is japán volt, aki minden for­maságot és etikettet mellőzött és százezer ember előtt nem hazája nagykövete, csak a japán nemzet egyik boldog fia volt. Ekko­ra nemzeti öntudatot és büszkeséget, sors­vállalást a hitleri német birodalom is lelke­sen és félelmetesen csodál. Ötkarikás olimpiai jelvényt visel minden ember, melynek ára bárhol vásárolva, egy márka. Ebből egyedül néhány milliót keresett a német olimpiai bizottság. Az öt karika az öt világrészt jelenti, de tel­jesen fantazmagória szüleménye minden olyan elképzelés, mely a színekből az egyes földrészek tulajdonságaira, vagy faji jelleg­zetes színére óhajt következtetni. Minden egyes ember olimpiai szakértő. Vannak, akik könyvekkel felszerelve a stadion egyik szögletében két versenyszám közölt ismer­tetik a szám olimpiai történetét, ki győzött az elmúlt versenyeken s milyen esélyei van­nak azoknak, akik most a porondra lép­nek. A sorokban alkalmi fogadások is ala­kulnak, vannak nemzetközi fogadók, akik valóban igazi lóversenyfogadói mentalitás­sal a győztesre tippelnek, de vannak nóhá- nyan lelkes hazafiak, akik saját nemzetük favoritját fogadják le, a biztos vereség tuda­tában is, a nemzeti dicsőség érdekében. Az olimpikonok a porondon és a medencékben, a nézők pedig nemes vetélkedésben a padok­ban és a versenyszámok szünetében játszák meg olimpiai kis harcaikat. Gsendzs, ezt az uj magyar kazinczyádát, nyelvünk újabb torzszülöttét, a gödöllői cserkész vi- lágjamboree hozta a világra. A magyar ver­senyzők árvalányhajas kalapja képviseli az olimpiai faluban pillanatnyilag a legnagyobb forgalmi értéket. Ahogyan telnek a verseny­napok, úgy szaporodik a csendzsolás is. Ezért lehet látni már versenyzőket, akik egy-egy futamhoz három-négyféle szinii be- melegitőben, mackóban, sapkában, övvel és sállal jelennek meg, mint egy-egy kisebb zsibvásár és rongykereskedői reklámpropa­ganda. Náluk szomorúbb látványt csak azok a versenyzők nyújtottak, akik szomorúan, senki által figyelembe nem véve, már az olimpiász harmadik napján utaztak Hollan­Olcsó, kényelmes, kellemes! Olcsó, kényelmes, kellemes! NYARALJON EUROPA—ELLENZÉK PAUSÁL-KURÁVAL 77 SOVATA-FURDON 1 INDULNI LEHET BÁRMELY NAP! PAUSÁLKURA-ÁRAK Julius-aug. hónapokban: 14 nap 3.120 lei, 21 nap 4.399 lei, 30 nap 5.S95 lei Szeptember hónapban: 14 nap 2.580 lei, 21 nap 3.585 le', 30 nap 4.740 lei 10 éven alul: gyermekek a pausál árakból 40 % engedményt élveznek ! í IslEntkBzzéli azonnal A pausál-árakban követke­zők foglaltatnak benn: La­kás (1-2 ágyas szobákban) a fürdő legjobb szállóiban, napi háromszori étkezés (Re­gina Maria, v. István király éttermekben, ebéd 4 fogásos, vacsora 3 fogásos) minden­napra fürdőjegy (szabadba, vagy kádfürdőbe), kurtaxák, zene-dijak, borravalók és adók. — Az állomásról a szállodába és elutazáskor a szállodából az állomásra való személy és podgyászszálli- tás. Jelentkezzen azonnal! Indulni lehet bármely nap, megrendelést azon* ban indulás előtt feltétle­nül 7 nappal előbb je­lenteni kell az Ellenzék könyvosztályában, vagy az Economia menetjegy- irodában, Piaţa Unirii 23. Felvilágosítással szolgá­lunk és vidéki érdeklő­dést is azonnal intézünk Jelentkezzél! ózonnal MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Ól dia felé, leégett versenyzők, akik a düssel­dorfi állomáson nagyon lehangoltak voltak. Jani és olimpiai bajnoksága Városunk régi tenniszlátogatói emlékez­nek egy serény kis labdaszedőgyerekre, aki a sétatéri sporttelepi pályákon korlátlan ur volt a labdaszedő gyerekek között. Az­után sokszor lehetett látni a színházban is, ahol az állóhelyről vezényelte a tapsoló­kórust, még abban az időben, amikor Kol- bay és Zöldhelyi volt a primadonna. Egy­szer büszkén mesélte el, hogy a Román Opera tapsolókórusa áthivta vendégszerep­lésre, hogy egy neves primadonna érdeké­ben együtt dolgozzanak. Jani egyszer csak hirtelen eltűnt váro­sunkból és letelepedett Budapesten. A szive azonban nagyon vágyik vissza s ahányszor csak találkozunk, két Sporthirlap árulása közben elkesereg a régi jó időkről, idéz­getve a múltat. Mielőtt elindultam, mesélt arról, hogy szeretne Berlinbe kijutni, hogy az olimpiászon szemtől-szembe láthassa a nagy versenyzőket. Most ez a vágya sem sikerült. De mesélte egy Budapestről most megérkezett ismerősöm, hogy a pesti aszfalt dumaolimpiászán, ahol az újságok hatalmas hirdetőtáblái előtt száz és száz ember magyarázza az olimpiai eredményeket, városunk jeles szülötte, Jani vitte el az olimpiai rekordot. Mindenkit egyszerre leültet kemény hang­jával, amikor szól, nézze uram, mii ért maga ehhez s azzal tovább magyarázza Owens vagy a japán úszók eredményeit. Azután hirtelen meggondolja magát s to­vább szalad az aszfalton és árulja a sport­lapokat s közben régi vevőinek magyarázza az egyes lemaradt versenyzők hibáit. Váro­sunkból egyelőre ő szerzett csak olimpiai bajnokságot. Gratulálunk. Kilyéni József. Igazság — Iskola — BcrTTn ■— Fischer ROMANIA NOLA: „Csak a jó Esten meat heti meg a világot a szavak és tettek rnai zavarából“ — mondta többek közt X.I. Fiús pápa az elmúlt napokban. Pius pápa igen komoly s ritka nagy tudása van. Nem lehet oly felületesen vizsgálni szavait, mint a vá­lasztási szónoklatokat. A Szentatyát a spa­nyol polgárháború foglalkoztatja elsősor­ban. Kiirtják a pa|>okat, felgyújtják a tem­plomokat, miközben az egész világ semle­gességét élvezik. A spanyol események ad­tak alkalmat arra. hogy a pápa általános­ságban nyilatkozzon. Sokszor úgy tűnik fel, hogy különleges helyzettel állunk szemben s ezt a világhálóm okozta és az egyesülést megvalósító régi generáció helyébe uj nem­zedék lépett más felfogással, amit nem ér­tenek meg az öregek. Az igazság azonban más. A történelem nálunk is megismétlődik. Nincs szó öregekről és fiatalokról. Az egyén és kollektivizmus eszméje ütköznek össze. A bolseviki Oroszországban és a fasiszta Itáliában az egyén az összességért él, me­lyet államnak neveznek. A zavar onnan ered, hogy az emberek olyan dolgokról beszélnek, melyekhez nem értenek. Meg­győződésük ellen dolgoznak s másokat maj­molnak. ARGUS: A lapok arról írnak, hogy rövi­desen elkészül a közoktatás reformja. A tantestület vezető férfiai több Ízben tanács­koztak az utóbbi időben a közoktatásügyi minisztériumban. Jelentést tettek a tanulók lelki állapotáról s előterjesztették indítvá­nyaikat. Ugv látszik, nem papir-reformról van szó ezúttal s gyakorlati utón akarnak javítást eszközölni a közoktatásban. Sok nálunk a teória és kevés kerül ebből meg­valósításra. Program és újra csak program, fantázia, mely nem számol a valóságokkal, a nemzeti élettel és a megnagyobbodott országgal. Az is baj, hogy nem ismerjük az állandóságot s a gazdasági élethez hason­lóan nincs tiszta irányítás. Mindenekelőtt csökkenteni kell a törvények és rendeletek számát, melyek emelik a zűrzavart. Ebben a zavarban neveljük az ifjúságot, mely, iránytű és lelki egyensúly hiányát érzi. A tanítás elméleti szempontokra helyezi a fő- sulyt, távol áll a gyakorlati élettől, ezért nincs kedvük a diákoknak tanuláshoz. A mai fjuság azonnal hasznosítható dolgokat akar tanulni, ilyen reformra van szükség elemi oktatástól kezdve az egyetemig. Mező- gazdasági, kereskedelmi és ipari szakisko­láink is túlságosan nagy súlyt helyeznek az elméleti oktatásra, pedig gyakorlati célt szolgálnak, ezért költ rájuk az állam mil­liókat. Az iskola — mint az uralkodó mon­dotta — az élet iskolája kell legyen, a diák hasznát kell vegye az életben tanulásának. ORDINEA: Az egész európai sajtó Né­metország gazdasági offenzivájával van el­foglalva. A gazdasági terjeszkedést a poli­tikai befolyásnövekedés kiséri. Ez a célja Schachtnak, ki Németország gazdasági dik­tátora. Az első stratégiai lépés Belgrád meg­nyerésére irányult. Ugyanakkor Bulgária hatalmas hadianyagrendelést tesz Berlinben s bizonyos, hogy a török tengerszorosok megerősitéséhez szükséges anyagok szálli- tását is vállalják. Ebben a helyzetben Ang­lia és Franciaország a Népszövetség alap­okmányának reformjával vannak elfoglal­va. Mit akar Németország? Vámuniót Ma­gyarországgal, Jugoszláviával, Romániával, Bulgáriával, Görögországgal, Törökországgal német fenhatóság alatt. A kisantant és a Balkán-szövetség egységét akarja megbon­tani, igy látja ezt az egész európai sajtó. Cseh lapok szerint Berlin nemzetközi pénz­zé akarja tenni valutáját, hogy végleges for­mában kapcsolja bele a Balkán-államokat Németországba. Jelenleg a német hadianyag az, amit a Balkán-államok legjobban vásá­rolnak. A cseh sajtó felteszi a kérdést: Azért harcolt a kisantant, hogy a németek vér nélkül annektálják a Balkánt egészen Bagdadig? Nincs semmi mondanivalója ezek után a román külügyminisztériumnak? ZORILE: Anghelescu dr. közoktatásügyi miniszter kitűnő orvos s jól ért a sebészet­hez. A Cotroceni-i szerencsétlenség után meglátogatta egyik pap ismerősét Bucureşti ben a kórházban s elkérve a Röntgen-képet, a jelenlévő szigorló orvosokhoz fordult fel­világosításért. Kiváncsi volt, miként fognak válaszolni? A nyolc orvostanhallgató közül hét azt mondta, hogy kartörésről van szó. A nyolcadik: az Ardeal-i szász a sérülést csupán ficamnak tartotta, ami úgy is volt a valóságban. Nem akarunk általánosítani, i A fiatalok folyton menteni akarják az or­szágot, eszmékkel táplálkoznak s tudjuk, hogyan akarnak a kisebbségekkel verse­nyezni. így aztán intellektuális szempont­ból alul maradnak. A kisebbségi diák ko­molyan tanul, jó lenne, ha országment'és céljából a mi ifjúságunk is tanulna. Bra- sov-ban Fischernek hívták azt a diákot, ki 1 a legjobb jegyet kapta el az érettségin ro- 1 mánból. Nem lehet Fischert elverni s igy hátrébb szorítani, ha tanult. Gondolkozzunk. rm 2ui-ne kei iii Je; 2S;-fi-s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents