Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-15 / 188. szám

6 'BtZEPfZáK 10 3 6 n rí ff u B z t n H / 5. kell t egyen (examen de capacitate). Ezen vt^a .«keres Jeu-ttie után itlás.íKui véglege­sítik, vagy kérheti bármelyik ideiglenesen kinevezett állatorvos .állását. Tekint éttel az ország kovákká n agrár- én álkacceayészt'ő jellegére, az állaté; ászségügyi szolgálat tökéletes elilütására a kormány min­dig nagy gondot fordít, úgy, hogy ma Ro- nániábuin uz állatorvos doktor igen fontos, önálló és széles hatáskörű közgazdasági té­nyező. Ebből következik, hogy jól javmdsul- mazoot kor és « helység, beosztása .szcrnnc )Ooo lejnél kezdékfi'k a havi fizetése, ami a fizetési fokozat szerint minden öt évben egy gradacióvail növekszik. Jelenleg a romániai állatorvosok szánta -oo, beleértve a katonai állatorvosokat is. Tekintettel arra, hogy az ország kiterje­dése, megyei és járása beosztása «zer«rvt leg­alól'dv liáromszor ennyi állatorvosra. volna szüktség, hogy MZ élik*►vetkezendő évtizedben ezen a pályáit munkanélküli nem lesz. Magunk részéről: melegen ajánljuk kisebb­ségi ii síink Ügyeimébe ezen igen szép, vál­tozatos, egészséges pályát, mely komoly tö­rekvései, ambiciózus és becsületesem gondol­kozó fiaink részére biztos egziszocojcHát és gondtalan megélhetést biztosit. Az előítéletek kéj szaki tana kdl.l, ma már az állatorvos nem gyógykovács, marhaorvos és lóbába, hanem az állattenyésztés és állat- egészségügy korlátlan irányítója tudományos alapon, nehéz tanulmányok árán megszer­zett és az entberorvasokéval egyenlő értékű diplomával és doktori címmel. A jogászok elhelyezkedési kilátásai Irta: Or. LÁSZLÓ FERENC. Tiz esztendeje, hogy az érettségit tett irai- gyar ifjúság rendszeresen iratkozik be a ro­mânia1 egyetemekre. Tiz esztendő tapaszta­latai eltlenére a pályaválasztás ma is körül­tekintés nélkül, ötletszerűen történik. Ez a megállapítás különösen vonatkozik a jogi fa­kultásokra özönlők^ Megdöbbentő, hogy a harmincas évek folyamán beiratkozó ma­gyar egyetemi hallgatók 6o százaléka joghall­gató. Gondokak-e ezek az ifjak arra, hogy diplomájuk megszerzése után miből fog nők megélni? Azzal tisztában vannak, Hogy köz­igazgatási pályán nem alkalmazzák. Azt is tudják, hogy a bírói karba> 17 év alatt egyet­len magyar jogvégzettnek sem sikerült be­jutnia, magánválkdiamáll vagy intézménynél is csak elvétve egy-két jogász helyezkedhetik el. Mindnyájan az ügyvédi pályán gondolják boldogulásukat elérni. A jogi faikulltásokra beiratkozók többségét az az egyetlen szempont vezeti, hogy ezen a fakultáson nem' kötdlezo az előadások lá­togatása. Csak a vizsgák tartama alatt keil az egyetemi városban tartózkodni, évközben odahaza is lehet készülni & vizsgákra- ami lényeges megtakarítás? jelent. A valóság pe­dig az, hogy a vidéki hallgatók nem bírják a versenyt az egész éven ót egyetemi város­ban toinuUó társaikkal s ágy az 5 egyetemi évből 8—10 év lesz, ami alatt annyit köké­nek el, hogy abból 5 évet fent tölthettek vokta az egyetemi városban. Természetesen a „mezei“ jogászok felkészültsége is jóval sifaata marad a rendes heUgatókénak. (Nem beszélve orról hogy a vidékrőd csak vizs­gázni járó jogászok többsége 2—3 év* kisér- letezés után reményt vesztve, véglegiesen bú­csút mond a már lényeges anyagi áldozatok­ba került jogi pályának) Az alábbiakban a magyar ügyvédek je­lenlegi hdlyzeoét mutatom be egy vegyes- lakosságú megye adatai alapján, amiből egész országrészünkre vonatkozó általános következtetéseket lehet levonni. A megye 120—125-000 főnyi' magyar lor k osságára 50 ügyvéd esik, a vegyes lakos­a hajánál rángatta a 'kis porasztlányt és si­koltozott): — Egész rúd szalámit emelt le a pultról rheg tiz deka vajat, a szemérmetlen! — Féikiló kenyérért jött be és rudszámra lopja hozzá a szalámit! — süvítette a másik puipos asszony. És tépték, rázták a leányt, aki egyre azt hajtogatta: éhes voltam, kérem szépen... Mások is beleszóltak a dologba. Hogy mi lenne, ha minden éhes ember ellopná a másik ennivalóját. Hová lenne igy a- világ? Meg hogy aki szalámit lop, az másnap ci­pőt lop, azután ékszerüzletet rabol ki. Volt olyan, oki egyet-egyet lökött a lányba, a két asszony üzletével szomszédos suszter az ök- : Ível hadonászott a kis tolvaj orr,a előtt. Az­után jött a rendőr és a menet elindult a szűk és elhagyott utcán, — előli <a tolvaj és a rendőr, utána a vádlók egyre szaporodó sokasága. Én ott álltam az elcsendesült utcán és ar­ra a nyárra gondoltam, amikor a szőlőit, lop­tuk mi hárman, megszervezett tolvajbanda, az orgazdák egész tömegének részvételével. Arra kellett gondolnom, hogy lopni csak an­nak szabad, aki jóllakott. Azt jóváhagyja a közvélemény, még a hatalmas kapitány is ott fenn a hajóhídon. Az éhes ember azonban ne nyúljon a máséhoz, mert a társadalom sohasem bocsát meg neki. A közvélemény itt is a jóllakott mellé áll, elfogja, megté­pázza, a törvény kezére adja a betörőt egy­hangúlag és egymást támogatva, mint ahogy segítettem bekeríteni és elfogni a kis cse­lédlányt én is, ,a tolvaj... ságu megye 28000 magyar lakójára pedig 15. Életkor .szerinti megoszlásuk: az előbbi­nél 50 éven fölüli 26, hannincöt-ötven éves 17, harmincöt éven aluli 7, a vegyes lakos­ságú megyénél pedig 14 ötiven éven felüli; 35 éven aluli ügyvéd nincs. Az ügyvédi gyakorlatból származó átlagos havi jövedelmet 4—5000 lejnél többre nem lehet becsülni. A megye 50 magyar ügyvédje közül legjobb esetben is nyolcnak havi jö­vedelme haladja meg a 10.000 lejt s ai tör­vényszéki székhelyen lakó 18 ügyvéd között tizen vonnak, akik havi 3 ezer lejt sem ke­resnek meg. A másik megyében a heiyze: még rosszabb. A megyében jelenleg 3 magyar ügyvédje­lölt van, a vegyes lakosságú megyében pedig 4, de a fiatal ügyvédek — kettő kivételével — még nem nyitottak önálló irodát, hanem egy-egy idősebb ügyvéd mellett dolgoznak. Ügy ügyvédjelölt liavi jövedelme a 2000 lejt rvoni haladja meg, de sokan éveken keresztül nem tudnak elhelyezkedni. A például vett megyében 10 oiyon jog- halilgtíwtó van, aki előreláthatólag egy éven belül befejezi jogit tanulmányait. Ezek közül jelenleg legjobb esetben is kettő, ha el tud helyezkedni a megyében, teliét 8 állástalan lesz! Megcmllitendő még, hogy a vegyes la­kosságú megyében 2 jogvégzett magánválla­latnál van elhelyezkedve, a székely megyé­ben azonban jelenleg egyetlen jogásznak sincs ilyen alkalmazása s lehetőségre sincs kilátás. A fenn közölt adatokból, kitűnik, hogy az ügyvédiii pályán már is túltermelés van. Az ügyvédek egy része, akiknek magánvagyona nincs, a szó teljes értelmében nyomorog. Ez a helyzet meg rosszabbodni fog a közeli években az egyetemekről! nagyszámban kike­rülő jogvógzeuek által- A kisebbségi ügyvédi proletáriátus már elker ülh eteti en. Az idősebb ügyvédek nyugdíjazása és elhalálozása foly­tán beálló üresedés az igénylők nagyszáma miatt, aránylag kevésnek fog elhelyezkedést jelenteni. A kisebbségi magyar ügyvédek kö­zött előreláthatólag irtózatos kenyérharc fog dúlni. A lenti adatokat — kisebb eltérésekkel — egész országrészünkre lehet általánosítani, kivéve a nagyobb kereskedelmi és ipari köz­pontokat, «hol az összeköttetésekkel ren­delkező jogászok tényleg jól jövedelmező ügyvédi irodával rendelkeznek. De ez csak kivétel, ezek száma végte.enül kevés. Az át­lag helyzete siralmasan rossz itt is. A középiskolából most kikerülő és a pá­lyaválasztás nehéz kérdése előtt álló ifjúnak komoly számot kell vetnie magában, hogy ilyen körülmények között érdemes-e a szülei anyagi helyzetét meghaladó áldozatot hozni azért, hogy diplomával a zsebében beálljon a szellemi proletárok táborába? Németország 4XÍ00 m.-es női sikfníó stafétája, mely az előfutamokban 46‘4 mp.-cel uj világrekordot állított fel pesti Sí KE~R A Budai Színkör zöldrefestett faoldalán emeletes betűkkel világit Hortíhy Hanna ne­ve. A primadonna és a Szinkör elválasztha­tatlanul egybeforr a nyári Budapesttel. A budai Spolarichban színházba készülők kávéznak. Forgalmas este van, a pesti oldal kivilágított épületei, a Dunán mozgó vizi- járművek, a hidalcról érkező autók, villamo­sok — a megszokott pesti látvány. A legolcsóbb földszinti jegy három pen­gőn felül kezdődik, viszont csupa sztár ját­szik ebben csúnya és ízléstelen épületben. Cigarettázni csak az utcán szabad természe- i tesen, hiszen fából épült az egész ház, amely most is zsúfolva van emberekkel — az öt­venedik előadás körül. Jégrakétát, fagylaltot, cukorkát árulnak fehérkabátos fiuk. Különösen a jégrakéta fogy. A becsomagolt, rúdra fagyasztott hideg édesség. Felharsan Buday Dénes nyitánya — ra­gyogó és könnyed jazz-muzsika. Aztán jön­nek a görlök, aztán a primadonna, aztán a bonviván, aztán a táncoskomikus, aztán a szubrett — tánc, ének, viccek, mulatságos szöveg és Pest legnépszerűbb színészei. A közönség minden viccet külön megtapsol. — Hantiig minden mosolyát, Fejes minden mozdulatát. A „Csárdás“ nagy siker, ez az, ami a nyári Pestnek kelt — könnyű operett — cock-tail, itt-ott kicsit tulismerős hely­zetekkel, falusi romantikával, kis kocsmá- roslánnyal, akiből már a második felvonás elején világhírű operaénekesnő lesz, angyali öreg cigánnyal, akit Rózsahegyi alakit, tűz­ről pattant jazz-trióval s hóditó vidéki föl- desurral. J}e minek részletezni, hiszen min­denki látta, vagy hallotta a rádióközvetítést. Miért olyan nagy a siker? Talán a tánc és énekszámok brilliáns beállításáért, talán a rendezésért, de elsősorban a színészekért, akik igazán nagyszerűt produkálnak. Első­sorban Fejes Teri, a maga utolérhetetlen kedves és eredeti egyéniségével, humorával, s azzal az édes hangjával, amely egyedülál­ló az operettszinpadokon. A legkellemesebb orgánuma színésznő a táncoslábu, szinte vadiemperamentumu Fejes, akinek mintha gyöngyszemek peregnének a torkából, ami­kor beszél — ez túl költői és rossz hason­lat, de még sem lehet mást írni róla. Aztán ott van Páger Antal, a legkomo­lyabb, legegyszerűbb színész, aki egyáltalán nem bonvivándipus. Kitűnő. — Nagyon kedves Gárdonyi Lajos, s a főkedvenc Ró­zsahegyi, a „Kálmán bácsi“, az öreg piros- arcú cigány, fátyolos Rózsahegyi-sziv-hang- jaival. Hantiig a sztár, furcsa és pikáns ar­cával, szép táncaival, nevetéseivel, precíz já­tékával igazi Hortíhy megint, aki minden tangóhoz újra átöltözik s szédíti ruhakreá­cióival a Budai Színkör női publikumát. — Olyan friss és fiatal és üde, hogy az az érzé­sünk, negyven év múlva mint magyar Mis­ting nettet fogják emlegetni. Remek a hatal­mas termetű Soltész Anny és ördöngősen I táncol a Verebes helyett ma fellépő kis mis- I kolci komikus, Rajz Mihály, Ids, eláXló-fülü, Íj Jelenet a Németország—Svájc kézilabdamérkőzésröl tul-vicces, de tehetséges színész. Legjobb a Kis kacsa szám, amelyben Fr­ies [Mirtnerével olyan kacsa imitációs tánc'A' mut(rt/ kf. h°yy az emberek fuldokolnak a nevetéstől. Ennél talán csak a Conchita-trió jobb, amikor Páger, Fejes és a táncoskom - Lus felváltva működnek dobnál, zongorániíl1 és cintányérnál — ének és tánc közben ve­szekednek, majd újra működnek a hangsze­reken, táncolnak és énekelnek. — 0lyan a szám, hogy a végén halálosan kimerülnek mind a hárman. Szünet. Mindenki indul kifelé s a hátam mögött megszólal egy félénk női hang: — Vége van kérem az előadásnak? Dehogy — felelem — csak a második felvonásnak van vége. Azt hittem — mondja — merthogy mindenki kimegy. De szóval még lesz va­lami ? — Hogyne. Még egy felvonás lesz. Aézem, kreolbörü, szelidszemü vidéki kis nő. Rákönyököl a merev és kényelmetlen földszinti szék támlájára a hátam mögé és azt mondja: — Pesti tetszik lenni? — Nem. — Hát hová való? Megmondom. — Nem tetszik gondolni, nem-e volna jobb nekem is odamenni? Varrónő vagyok. Azt felelem, hogy ezt nem tanácsolom, itt is nagyon nehéz az élet. Csak ketten vagyunk a nézőtérnek ezen a részén. Azt mondja a kis varrónő: — Kisasszony olyan boldog lehet. Min­denki boldogabb nálam, csak én vagyok olyan szerencsétlen. Törőlgeti öklével a szemét. — Higyje el, senki se boldog. — De olyan nyomorult egyik se, mint én. Tetszik tudni, én férjnél voltam. Az uram ütött, vert, elváltam tőle. Most feljöt­tem Pestre, varrók, de nincsenek kuncsaft­jaim. Egy uriasszonynak dolgozom most, attól is kaptam ezt a színházjegyet. De itt ebben a szép zenében, meg a sok ember kö­zött még jobban el vagyok keseredve. Én öngyilkos is voltam egyszer, mikor nagyon megvert az uram, de megmentettek. Bár meghaltam volna. Nem tudok neki válaszolni. Látom, hogy szóról-szára igaz, amit mond, amit itt el­mond egy operett szünetében, a Színkör­ben egy vadidegennek, nagy bánatában. — ügy vágyom, hogy szeressenek — sir- dogálja — senkim sincs. Kisasszony nem tud valakit? Nem tudna ajánlani valakinek? Vagy nem tudna beajánlani egy uriházhoz varrni, olyan rendesen, szépen varrók. — Az unokanővéremnek szólhatok legfel­jebb. Mondtam, hogy nem lakom Pesten. — Oh, megáldja az Isten. Vagy ajánljon valakinek, egy jó, becsületes embernek, aki nem ver, megbecsül, vagy ajánljon be a kedves unokanővérének. Megy fel a vasfüggöny s azt mondja: — Úgy elfog a keserűség, mikor látom azt a szőkét, azt a nagy szőke nőt, milyen szép egy ilyen színésznő, hogy szereti az a földbirtokos. Mindenki olyan boldog csak énnekem nincs szerencsém. S mikor újra kezdődik a játék, hallom szegénykét, hogy még mindig ott szipog ke­servében a hátam mögött. . . Marton Lili. Orvosi Mái nők 3 Gyári Minden magyar, német (25% redukciói), francia, sib. folyóirat és könyv megren­delnetek és előfizethető Lepagenál, Cluj. — A lapokat közvetlenül kapja a kiadótól. Kérjen ingyen jegyzéket Lepagetól Cluj. Közölje, meiy szakma érdekli.

Next

/
Thumbnails
Contents