Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-15 / 188. szám

taxa poştala puetitä IN NUMERAR No. 141.163/1929. ÄRA S l£9 Szerkesztőség és kiadó hi vata 1: Cluj, Colaa Moţilor 4 Fiókkiadókivottal és könyv osztály: Piaţa Unirii 9 Cam. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440 évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbőzetteltöbb LVli. ÉVFOLYAM, 18 8. SZÁM. A color gentleman ügye — lovagias ügye — ugyan­csak napirendre került. A szirtes urak foglal- koztatják nyári gondolatainkat és nemcsak most a berlini olimpiász idején. 1934 decem­bere óta szinte az egész világpolitikát színes ország: Ethiopia maga köré penderítette. Az­tán előtérbe került a palesztinod többségi nép a maga izgatottan barna bőrénél és megis­métli harcában kifejezve a kiméi főmegbi- zott sóhajtását, amikor vagy fiz év előtt Genf a kisebbségi kérdéssel bíbelődött: miért nem gondoskodnak már egyszer a többség védel­méről is a hatalmaskodó kisebbséggel szem­ben? Az egyiptomi feliáh is a kolorítok sorá­ba tartozik és most az ő nevében, az ő érde­kében, az ő megbízásából kűzkődik a győztes Walfd-párí, hogy az 1923-as alkotmány hely­reállítása után a vezérkedő angolokkal szem­ben az egyiptomi haza fiság szellemében old­ja meg a helyőrségi kérdést, csatorna védel­mét, viszont az összes külföldiekkel szemben a kapitulációk eltörlését. Most az afrikai se­nornak is szerepet szántak a világtörténelem legújabb fejezetében, amelyet gőzölgő ember- vérrel írnak. Marokkóból már javában szál­lítják az Iber félszigetre a berbereket, a ríf- feket, a moz-arabokat és az egyéb hálmita elemet, mint ahogy a nagy világégés idején Oroszország, Anglia és Franciaország nem habozott sárgáit, feketéit, barnáit, minden képzelhető colored-csapatot a kö. épein#pat fehér ellen dobni a lövészárkokba. A colored gentleman persze most főleg a berlini viadalok címén izgatja köztudatunkat és közvéleményünket. Amióta Esse Owen szélsebesen, mintha Merkiiríus szárnyait övezte volna föl csuklóira és bokáira, röpült végig a százméteres pályán, mesebeli csúcs­időt állítva, majd még két szédületes győzel­met nyert s ott szerepeit a boszorkányos iramú nagy stafétában is, a mióta, hogy más feketék hasonló kitűnőséggel társultak, aztán, bogy a majom ország rettegett emberkéi, a japánok hol váratlan győzelmet, vagy várat­lan vereséget szenvedtek, sőt, felbukkant egy- egy délamerikai félvér és borzasztó győzel­met aratott irtózatos izomzatával az egyip­tomi Marniuk a súlyemelésben, igen, azóta sok szó esik kényes kérdésekről, hogy a színes urakkal és hölgyekkel szemben lenézéssel vi­selkedő társadalmak valóban uj magatartást tanúsíthatnának Berlin után, amely úgyszól­ván az egzotikus elemek nagy diadalünnepe volt. Különösen azok a társadalmak, ame­lyek a saját színeseiknek most akkora hálá­val tartoznak. Ezek a színes lovagok a lova­glás tusákon, amelyek a világerö gőgjét leg­először képviselő helléntől, majd a cirkuszi őrületben tomboló rómaiaktól, bikaviadalok gőgös spanyoljától, de mindenek fölött a szűzi középkor hősétől, aici a keresztes hábo­rúkban a spines Ázsiát és Afrikát alázta meg a fehér Európa nevében, érkeztek hozzánk, nemcsak győztek, de valamit megindítottak. Egyelőre kérdéseket? Hellen sorsuk lesz-e és n Haarlemek sötétsége megtelik fénnyel, mint ahogy egyenrangúvá lett a hellénnel, alci távol idegent a játékokra bocsátottak igaz, hogy már a hanyatlás korában? Vagy pedig föntartják a római szellem nyomását, amely az aréna véres homokjára cmk idegen foglyokból neveti gladiátorokat bocsátott? A nagy kérdést egyik laptársunk igen szel­lemesen fogalmazta meg igy: linos vagy löncs lesz-e az Ómenek sorsa most a közeljövő­ben? Fönntartják-e továbbra is a newyorki villamosokon a színesek rekeszét és bár az egyik párt az elnökválasztásra alelnökiil már mert négert jelölni, nem folyik-e mégis to­vább a társadalmi lenézés és üldözés. Most már a szégyenkezés miatt is? Ne feledjük el, hogy a négef már többször meghódította és föl frissít ette a fehér lelkűletet a maga uj haszna nélkül. A néger tánc, a néger zene és a néger, képzőművészet betört a fehér szel­SZOMBAT 1936 AUGUSZTUS 15. Ujjal»!» siebézségek «9 spanyol eseményeikbe való lse nem svai- líozás kölcsönös vállalása előtá- — Sikeres napfa volá áegnap a spanyol felkelőknek. — Á polgárháború három hadszíntere  spanyol polgárháború frontjain tegnap a felkelők tevékenysége vette át a veze­tést. Támadásuk több helyen sikeresnek is mutatkozott, bár az elért sikerek még min­dig nem látszanak döntő jeleníőségüeknek. A harc főleg két helyen, Badajozban és San Sebastian körül folyik. Mindkét város Spanyolország külső területein fekszik, Badajoz a portugál határ, San Sebastian a francia határ mellett. Badajoz* nagy erő­feszítés után elfoglalták a felkelők, San Sebastian! előnyomulásukkal szintén megköze­lítették. Badajoz stratégiai jelentősége abban áll, hogy kapcsolatot teremthet a délen támadó Franco tábornok hadserege és Molia tábornoknak északról Madrid felé előtolt csapatai között. A Sevillából Madrid felé vezető egyik vasútvonal ugyanis Badajozon megy át, mely eddig a konnánycsapatok kezében volt. San Sebastian elfoglalásának már inkább csak helyi jelentősége lehet, a baszk partvidéken adhatja az uralmat a felkelők kezábe. A Madridtól északra fekvő hegységben, mely eddig a támadások leg­kritikusabb pontja volt, úgy látszik szünetelnek a hadműveletek. Ez is bizonyítja a tegnap elterjesztett, de rövidesen megcáfolt hir valótlanságát, hogy a madridi kormány a felkelőktől való félelmében elmenekült volna. A polgárháború hadszíntere igy most már három körülhatárolható részre oszlik. Egyik az északi terület, mely nagy megsz^k'lásokkal a portugál határtól a francia határig terjed, ahol a harcok nyugaton Baüajozig, középen a Madridtól északra fekvő Guadarrama hegységig, keleten a baszk francia határtól be Saragossáig nyúlnak. Délen Franco tábornok Marokkóból áthozott csapatai támadnak északi irányban Madrid felé, amelytől még messze vannak. Ennek a csoportnak főhadiszállása Sevilla. A harmadik rész, mely Spanyolország délkeleti felére terjed, teljesen a kormány hatalmában van. Ez a rész Spanyolország leggazdagabb és legiparosabb területe, Katalonia Barcelona székhellyel és főleg Valencia, a valenciai kikötővel, mely épp úgy, mint Barcelona, Madrid tengeri kapujául szolgál. Amíg ezt a területet a felkelők el nem zárják Mad­ridtól, addig a főváros bekerítéséről szóló hírek nem felelnek meg a valóságnak. Diplomáciai téren szintén aggodalmas irányban fejlődik a spanyol polgárháború­val kapcsolatos helyzet. A francia be nem avaikozási indítványra adott olasz válasz ugyanis olyan kikötéseket tartalmaz, melyeket viszont Párisból utasítottak tegnap hatá­rozottan vissza. Az olasz válasszal francia államtanács foglalkozott, amelyről szóló hivatalos jelentés, ha formailag nem is, de lényegében az olasz kikötésekre válaszol. A francia államtanács, a hivatalos jelentés szerint, megállapította, hogy Franciaország jelenlegi törvényei nem adnak módot arra, hogy magánosokat megakadályozzanak a spanyolok támogatásában. A Franciaországban megindított gyűjtések különben is csak sebesültek támogatására szolgálnak, tehát humanitárius célokat szolgálnak. Toborzá­sokról — mondja a párisi visszautasító kommüniké — a francia kormánynak nincs tudomása. Röviddel a hivatalos kommüniké megjelenése után pedig a kormánypárt gerincét képező francia szocialista párt adott ki kiáltványt a spanyol baloldal pénzügyi támogatása érdekében. A kiáltványon a párt összes képviselői és szenátorai adomá­nyokkal szerepelnek. A külpolitikai élet másik érdekességét Gamelin francia hadseregfőparancsnok var­sói látogatása szolgáltatja. Gamelint nagy ünnepélyességgel fogadták Varsóban, ahol a régi franciabarát érzelmekre visszaemlékező lakosság is melegen tüntetett mellette. Teg­nap hosszasan tárgyalt Rydz Smigly tábornokkal, a lengyel hadsereg főparancsnoká­val, akinek az uj lengyel alkotmány különös jogokat biztosit az ország bel- és kül­politikai vezetésében. Tárgyalt ezenkívül a francia vezérkari főnök lengyel miniszte­rekkel, köztük a franciabarát politika ellenfelének tartott Beck külügyminiszterrel Is. Hogy mi rejlik a tárgyalások mögött, még mindig nem lehet tudni. A tegnapi francia lapok mindenesetre nagy óvatossággal Írnak a látogatásról, amelyet első sorban udva­riassági ténykedésnek neveznek. A „Gaz^tá Polska“4 nevii lengyel kormánylap pedig hangoztatja, hogy Gamelin látogatása nem, jelenthet külpolitikai irányváltozást, „mert a Franciaországgal való szövetség kezdettől fogva egjrik alapvető pillére volt a lengyel külpolitikának“. Erre a piilérre az utóbbi időben mindenesetre clj'an külpolitika éptóit, amellyel Páris nem igen volt megelégedve. Az érdeklődés most főleg arra terjed ki, hogy Gamelin látogatása ennek a külpolitikának változását jelenti-e. A kérdésre egy­előre nem lehet választ kapni. A változás ellen szól, hogy a berlini olimpiai játékokon vendégeskedő Sembek gróf, lengyel külügyi államtitkár tegnap viszont Hitler előtt tisz­telgett. Felkel© «győzelmek PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.)1 'Ä spanyol harci helyzet mérlege tegnap óta ismét a felkelők javára billent. Csütörtökön hajnal­ban a felkelők tüzérsége pergőtűz alá vette a San Sebastian körül fekvő kormánycsa­patokat. Késő estig tartott az ágyúzás, melynek ha­tását sorozatos repülőtámadásokkal fokoz­ták. Egyik spanyol cirkáló váratlanul a fel­kelőkhöz csatlakozott és összes ütegeivel szintén megkezdte San Sebastian bombázá­sát. Legutolsó hirek szerint az ágyuk védel­me alatt a felkelők 16 km.-re közelitették meg a várost és éjfél körül az előretolt gyalogság már San Sebastian külső részeibe hatolt. A kormánycsapatok hősiesen védekeznek és minden méter előnyomulást vérrel fizettet­nek meg. A San Sebastian körül dúló harcok alatt rengeteg menekült igyekezett átjutni fran­cia területre. A beözönlések meggátlása cél­jából a francia hatóságok szigorú határzárt léptettek életbe. A teneriffai rádióállomás tegnap este kö­zölte, hogy két csatahajó, az Espania és a Garcy a .felkelőkhöz csatlakozott Velük a kormányflotta két legerősebb harci egysége veszett el. Lisszaboni jelentés szerint a felkelők a portugál határ közelében is jelentős sikert arattak. Megtámadták és öldöklő harcban szétszórták a munkásmilicia három gyalog­ezredét. Sok munkás-katona Portugáliába menekült. Ismertette a francin külügyminisz* tér a spanyol helyzetet PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Parisban tegnap államtanács voLt s ennek során Delbos külügyminiszter részletesen ismer­tette a spanyol helyzetet. Főanyaga a tanácskozásoknak Ciano gróf, olasz külügyminiszter, keddi közlése volt, mely szerint Olaszország csak abban az eset­ben hajlandó magáévá tenni a francia semle- gességi indítványt, ha biztosítékokat kap ar- ranézve, hogy a spanyol kormány vagy fel­kelők részére külföldön sem ajándékozás, gyűjtés, sem pedig önkéntes toborzás nem történik. Válasz Olaszországnak Este jelent meg az államtanácsról kiadott hivatalos jelentés, mely ha [formailag nem is, de tartalmában válasz az olasz kikötésekre. A közlemény igy szól: „Megállapította az államtanács, hogy a je­lenlegi törvények nem adnak módot bármi­lyen természetű magángyüjtések, vagy tobor­zások megakadályozására. Ami a gyűjtéseket 1 illeti, a francia kormány meggyőződése sze­rint ezek a sebesült spanyolországi katonák gyógykezeltetését szolgálják, azaz humanista célokat. Tehát nem kifogásolhatók, mig to­borzásokról a kormánynak hivatalosan nin­csen tudomása.“ A hivatalos jelentés megjelenése után' 30 perccel hozták nyilvánosságra a francia szo­cialista párt kiáltványát, mely tagjaitól pénzügyi támogatást kér a mad­ridi kormány részére. Az első adakozó jegyzékekben' a párt kép­viselői és szenátorai 50—50 frankkal szere­pelnek. (Folytatása a 16. oldalon) E7':ärraMM lem területére, aztán a néger nem késlekedik tovább, hogy nekifogjon sajátszerü költésze­tének és bölcseletének a megteremtéséhez, amelynek kétségtelenül hatása le®* a többi fajtára is, de mindenekelőtt fölidézi forradal­mát. Mindez eddig társadalmi tekintetben nem sokat lendített colored man helyzetén, se az USA-ban, amelynek most annyi dicső­séget szerez, se otthon Afrikában, ahol el­nyomják: De a színes testvérnek se Ázsiában, vagy a latin Dél-Amerikában, ahol pedig mindenütt megujjulási vágyban ég már fél­vér testvérei nyomán. U] „Tamás báty kunyhójára“ van szükség társadalmi érdé bői, mert már készüldik az afrikai, indió sárga mozgalom és a fehér faj a maya bel lázaival egy-cgy helyet hamar elveszitht akár csak egy pár dijat az olimpiászon. Francia államtanács visszautasította az olasz semlegességi nyilatkozat kikötéseit

Next

/
Thumbnails
Contents