Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-14 / 187. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141,163/1929, Ám 3 io 1*«* ■ Szerkesztőség és ki id óhi vata.1: Cluj, Căleai Morilor 4 Fiókkiadóhivstai éa könyvosztály: Piaţa Unirii 9 tzím. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTI1A MIKLÓS ^ Előfizetési ának: havonta 70, negyedévre 210, félévre 44°, évente f 840 lej, — Magyarországra: negyedévre 10, félévre zo, events 4a pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több jLVII. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM. PÉNTEK 1936 AUGUSZTUS 14. Olaszország elvben már megadott semlegesség! nyilatkozatának visszavonásával lényégét €5 be nem ava^icözása kötelezettségnek minden {évre való kiterjesz­téséi követeli- — Újabb vésés harcokban sikereket értek el a spanyol felkelők- — Ulásfél hónapig tart még a spanyoi polgárháborúi?) Szovjetforoszország I millió 75® ezer emberre emelte bmJsevegének békeléiszáimáá A spanyol polgárháború harcterein tegnap még fokozódott az élénkség, anélkül, hogy harcászati szempontból különösen fontos esemény történt volna. Molia tábornok, az északi felkelő csapatok vezére, akinek irányítása alatt állanak a Madrid előtti hegységekben támadó felkelők is, kijelentette, hogy a polgárháborúnak a felkelők szá­mára eredményes befejezéséhez még legalább másfél hónapra van szükség. Ez alatt mindenesetre sok spanyol vér fog elfolyni, különösen ha tekintetbe vesszük Molia tábornok jóslásait, melyek az időpontokat illetőleg nem mindig válnak be. Nemrég ő jelölte meg augusztus 15-ét is, mint szélső időpontot arra, hogy Madridot bevegye. Ha azonban döntő harcászati események nem ' ■: történtek, a tegnapi nap eseményei, úgy látszik, megint a felkelők javára «ssolgáliiíüL. Saragossa körül, ahol kormánycsapatok szorongatták őket, szétvertek egy KataJonia felől érkező erős vörös csapatot és a baszk területen, közel a francia határhoz, olyan sikereket értek el, melyek valószínűvé teszik, hegy a már többször gazdát változtatott San Sebastian rövidesen megint a kezeikbe fog kerülni. Az északi harcok főleg a Pampeluna, Saragossa, Burgos, V.tto- ria városok által képezett szabálytalan négyszög körében folynak és Navarra tartomány keleti részén érintik a francia határokat. A többi harcok, a Madrid előtti harce&at kivéve, szakadozott csoportokban folynak és inkább guerilia-barc jellegűek. Az ilyen harc különben otthonos Spanyolországban, a guerilla elnevezés is spanyol eredetű. A spanyol polgárháborúval kapcsolatos diplomáciai válságban tegnap szintén újra zavarossá vált a helyzet. Olasz félhivatalos kormánynyilatkozat jelent meg, mely han­goztatja, hogy a római kormány engedmények nélkül ragaszkodik továbbra is mind­azokhoz a fenntartásokhoz, melyeket a be nem avatkozási kötelezettség vállalásával szemben augusztus 6-án hozott Chambrun római francia nagykövet tudomására. Ellen­kező esetben Olaszország eddigi elvi beleegyezését is semmisnek tekinti. Az olasz fenn­tartások nemcsak a szigorúan állami akciókra akarják kiterjeszteni a be nem avatko­zási kötelezettséget, hanem magánosok pénzadományaira és önkéntes támogatására is. Ezt a feltételt azonban első sorban Oroszország nem fogja vállalni, de nehezen vállal­hatják azok az országok is, melyeknek szocialista munkáspártjai! és munkás szerveze­tei önkéntes adományokkal erősen támogatják a spanyol baloldal küzdelmét. Egy másik jelentés szerint az Egyesült-Államok sem hajlandók vallani a be nem avatkozási kötelezettséget, mely a francia indítvány szerint is kizárja a magáncégek fegyverszállí­tását. A washingtoni kormány azonban közölte állítólag Párissal, hogy a maga hatás­körében és a fennálló törvények alapján mindent megtesz a hadianyagok Spanyolor­szágija való küldésének megakadályozására. Külpolitikai körök érdeklődését bizonyos mértékben elterelte a spanyol események­től a berlini hír, hogy Bibbentrop bárót, H itler ismert külpolitikai bizalmasát londoni német nagykövetnek nevezték ki. Ez a kinevezés is bizonyítja, hogy a berlini külpoli­tika milyen nagy súlyt helyez számításaiban Angliára. Angol lapok szerint Riibbentrop határozott programmal érkezik Londonba s a német követ programjában szerepel a nyugati államokra kiterjedő légi paktum terve is. Ezzel a paktumtervvel széniben Paris és bizonyos fokig London is ragaszkodott eddig ahhoz, hogy a légi egyezmény Európa keletére is kiterjedjen. Az uj német kísérlet látható nyugtalanságot is kelt Páris- ban s a külügyminisztérium orgánuma, a „Temps“ hangoztatja, hogy Németországnak tudnia kell, hogy London és Páris külpolitikája teljes összhangban állanak egymással. A másik esemény, mely diplomáciai megvitatás tárgya és főleg Berlinben keit nyugtalanságot az az orosz híradás, hogy a békebeli katonáskodás megkezdésének korhatárát Oroszország a 19. életévnél állapította meg. Ez az óriás szovjetorosz had­sereg békelétszámának újabb emelkedéséi jelenti félmillió emberrel. Az orosz békelét- f szám ezután 1 millió 750 ezer ember lesz. A berSini sajtó szerint ez az orosz lépés | teljesen megváltoztatja Európa erőviszonyait és az ősszel tervezett öthatalmi konferen­cia így teljesen uj helyzet előtt fog áliani. IFeilkei© sjpsray©i©ic győzelmei Enyhült a külpolitikai légkör. A legveszedelmesebb viharfelhők mintha kissé visszahúzódtak vol­na a láthatárról, bár eggáltalán nem biztos, hogy rövidesen, talán még fenyegetőbb for­mában nem jelennek meg újra előttünk. A világsajtó azonban megnyugvást prédikál és miért ne próbáljunk mi is egg kissé megnyu­godni a naponta elénk tálalt izgalmaktól, mi­kor úgy sem tehetünk egyebet. Vannak pil­lanat-ok, mikor az olcsó bölcsesség, hogy a világon úgy is minden magától a legjobban rendeződik, legalább pillanatnyi föllélegzést enged. Ez a főflélegzés alkalmat ad arra is, hogy az áUitólag elcsendesült külső veszedelmek­től áttekintsünk a bel politika területére, ahol szintéin enyhült nyári légkörről beszelnek a beavatottak. Egyes események azonban itten is érdekes dolgokra világítanak rá. Ilyen ér­dekes dolog a nemzeti-paraszt párt utóbbi Időbeni föltűnően előtérbe került ifjú egyé- 1 őségének, Armand Callnescu-nak egyik be­széde, mely bizonyos tekintetben programbe­szédnek is beillik. Calinescuról az utóbbi időben, mint nemzetiparaszt párti miniszter el­nökjelöltről is többszőr szó esett. Szerepét, bucureştii politikai pletykák, valahogy úgy képzelik el, ahogy Tatarescu miniszterelnök­nek váratkrmil nayyranöit szerepe alakult ki a liberális párt régi vezetőivel szemben. Cali- nescu választói előtt tartott beszédében a szélsőséges mozgalmak ellenfelének jelentette ki magát. Ellenfele a jobboldali szélsősége­seknek, mert ezek erőszakkal törekszenek céljaik megvalósítására és ellenfele a kom­munizmusnak, mert a román nép legnagyobb részt parasztokból áll, akik individualisták s akik évszázadokon át éltek kis földjeik sza­bad embereként. Ezek számára minden olyan kormányzati rendszer, mely el akarja tőlük vermi a földet és a szabadságot, összeférhe­tetlen egyéniségükkel és függetlenségükkel. A kommunizmus ilyen határozott vissza­utasítása után Calinescu igen diplomatiku­san nyilatkozott Romániának a mai Oroszor­szághoz való viszonyáról. „A román állam — mondta — diplomáciai kapcsolatban él a szovjet állammal. Mi nem panaszkodhatunk az ellen, hogy normális diplomáciai viszony­ban élünk szomszédunkkal, melynek 170 millió lakosa van. De ennek semmi köze a mi belső kérdéseinkhez, a statusquo-hoz, amelyet fenn akarunk tartami. Azok között a kormányzati formák között azonban, amelye­ket semmi körülmények között nem akarunk magunkhoz beengednij a kommunizmus az, amelytől leginkább Idegenkedünk A némelyek által jövő emberének tartott Calinescu programnyilatkozatánál nem ke­vésbé érdekes jelenség a szintén feltűnően előtérben mozgó Vaida Sándor vitája Cuzá- ékkkal. Vaidát Cuzáék az elég hosszasan tar­tó fegyverbarátsóg után kezdik kiátkozni. Most fedezik föl rajta azt a' szépséghibát, hogy aláírta a békeszerződést, mely bizonyos jogokat biztosit a kisebbségeknek is. Ilyen jogokat pedig Cuzáék még a Vaida fogalma­zásában sem hajlandók elismerni. Az össze­zördülésnek természetesen két oldali okai is vannak. És nagy kérdés, hogy Vaida részé­ről nem ugyanaz az ok játszik-e közre, ami Calinescu megnyilatkozásának is oka lehet: hogy ősszel újabb versenyfutást remélnek a miniszterelnökségért. Remény és valóság kö­zött azonban néha igen nagyok a távolságok.---------- —— »ini I#fa£>f> hüség­RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Addisz-Abe- bából jelentik: Ras Seyum herceg Tembien tartományból Addisz-Abebába érkezett és újabb hűségnyilatkozatot tett Grazianj alki- rály előtt. Ras Seyum Asmara fővárosában, Erith reá ban tfog megtelepedni. PARIS. (Az Ellenzék távirata.) Spanyol- országból érkezett jelentés szerint a Sara- gossától ötven kilométernyire fekvő Delhite falu mellett véres csata zajlott le a felkelők és a kor­mánycsapatok között. A felkelők kémeik utján tudomást szerez­tek arról, hogy Coseres felől nagyobb kata­lán hadoszlop igyekszik a kormánycsapa­tok segítségére. A felkelők elvágták a katalán segélycsapatok útját és három órás véres küzdelem után szét­szórták a katalán segélycsapatokat, amelyek sebesültjeik és halottaik hátra­hagyásával rendetlen futásban kerestek me­nedéket. A felkelők egy másik hadosztálya ezalatt Delhite mellett megtámadták az elsáncolt kormánycsapatokat. A támadás, melyet ha­talmas ágyú és gépfegyvertiiz előzött meg, a felkelőcsapatok teljes sikerével végződött. A kommunista milíciák kénytelenek voltak visszavonulni és tiz kilométernyire ismét beásták magukat. 'Utolsó jelentés szerint a felkelők tüzér- 1 sége tűz alá vette a kormánycsapatok védel- i mi vonalát, de gyalogsági támadásra még \ nem került sor. A felkelők vadászrepülőgépei a déli fron­ton lelőttek két hárommotoros gépet, me­lyek a felkelők állásait bombázták. San Sebastian ostroma PARIS. (Az Ellenzék távirata.) A Havas­ügynökség külön tudósitója Burgasból, a felkelők északi harcvonaláról azt jelenti, hogy Tolása vá-osé ak » felkelőit által való elfoglalása egyszerre megváltoztatta az ostromolt San Sebastian képét is. A vörös milicia tagjai eltűntek az utcákról. A városi hatóságok felszólították a lakos­ságot, hogy lássa el magát vízzel a kutak­ból, mivel a vízvezetéket a felkelők elvág­ták. Szerda délelőtt San Sebastian lakossága nagy tömegekben hagyta el a várost. A francia—spanyol határon azt hiszik, hogy hamarosan eldől San Sebastian sorsa. Molia tábornok el akarja vágni a baszk földet a francia határtól és el akarja zárni a Hendaye felé vezető utakat is. A francia határkirendeltséget megerősítették. Szerda délelőtt fél tizenegykor huszonegy belga antifasiszta érkezett Hendayeba, akik vörös kézelőt és a néparcvonal jelvényét viselték. Spanyolországba akartak menni, hogy csat­lakozzanak a vörös milíciához. A francia hatóságok nem engedték meg a határátlépést, mivel az útleveleken nem volt spanyol láttamozás. A felkelők kezében lévő fegyvergyárak fokozott erővel dolgoznak. A saragossai fegyvergyár csupán repülőgépekhez szüksé­ges bombákat készit Eltűnt nagykövet LONDON. (Az 'Ellenzék távirata.) Lissa- bonból érkező jelentés szerint Mancílla Guarcia madridi argentínai nagykövet el­tűnt. Madridból azt jelentették, hogy a nagykövet elutazott Jean de tLuzba. Az otta­ni argentin konzul várta is, hogy az Albat­ros nevű német torpedórombolón megérke­zik, a nagykövet azonban nem volt az uta­sok között és újabb hir nem érkezett róla. RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Az olasz félhivatalos lap kormánynyilatkozatot közöl, mely cáfolja azt a külföldi sajtóban elterjedt hirt, hogy Olaszország a spanyol be nem avat­kozást megállapodásra vonatkozó fenntartá­sait a jövőben mellőzi. A kormánynyilatkozat feíötzli, hogy Olaszország csak abban az esetben hajlan­dó egy be nem avatkozást szerződés aláírá­sára, hogyha az összes résztvevő államok kötelezik magukat, hogy a jövőben sem pénzadományokkal, sem önkéntes csapa­tokkal, fegyverekkel vagy lőszerrel nem fognak a szembenálló csapatok segítségére sietni. Amennyiben a hatalmak Olaszország etm. kívánságainak, melyeket Ciano gróf augusz­tus 6-án hozott a római francia nagykövet tudomására — nem tesznek eleget, Olaszor­szág eddigi elvi belegyezését a maga részé­ről semmisnek tekinti. (Folytatása a 19. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents