Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-14 / 187. szám

ELLENZŐK if 36 nnwnnztu n 14. mrm Kuíisszatiíkok a szélső-jobboldali mozgalmak háüeréből A szovjet oro«*—francia—cxehszJovâk szer- t:A<1 k<* 1 ez. a célkiliiaw is vajósággá lett, söl a francia népfront körmitnyának mcg- : 11:1 k 111 :'i s :'t v: 11 a kél /illant közti kötelékek még szorosabbra fűződtek. Fárasztó, de szüksége« kitérőt jártunk vé­gig, hogy ismét visszatérjünk a kiinduló ponthoz. Megismételjük a kérdést: mi'ért buk­nak el Európában a baloldali törekvések? Moszkva ismerői megkockáztatják a követ­Az viil.íbbi cikket, melynek ál­lításait *i magunk részéről sem tart­juk teljesen elfogadhatónak, közöl­jük, mert Jßen érdekes fényt vet arz európai eseményekre. GLUJ, augusztus hó. Magasugrás: 203 — rekord, felállította Johnson (USA). Hölgy mellúszás: 1:5.09 mp., rekord, úsz­ta Mastenbroeck (Hollandia). Testvérharcban 150.000 emberélet: rekord, tartja Spanyolország. Meg kell állapítanunk, hogy az utóbbi teljesítmény korántsem okozott akkora ke­dély-hullámzást a közönség körében, mint azon ténykörülmény módszeres inegvitatá- sa: vájjon a néger Owens távolugró teljesít­ményét mennyiben befolyásolta a nyakán támadt furunkulus? Az ibériai félszigeten ma gépfegyverekkel ritkítják a spanyol népesedési adatokat. Azon kevesek, akiket ez érdekel, két pártra szakadva (a legdivatosabb világnézeteknek megfelelően) lesik, számitgatják és mérle­gelik a kimenetelt. Mi lesz; Azana, avagy Molia tábornok jön be elsőnek a hatalomért folyó spanyol versenyfutásban? Igen sokan lés talán nem is alap nélkül) Molia felkelő hadseregparancsnok győzelmét várják s ez önkéntelenül felszínre dob egy — a tudat alatt már régen nyugtalankodó — kérdést: mi lehet az oka, hogy a moszkvai tambour- bot által irányított európai pártok egymás­után omlanak össze? Néhány Moszkvát járt kommunizmus- ismerő közléseiből próbálunk a kérdésre feleletet formálni. Nem a száraz kimutatá­sok álmositó felsorolásával, hanem — mondjuk igy — felszínesen, népszerűén, sehol el nem merülve a kérdés súlya alatt. „Általános fegyverszünet. ..“ Micsoda tomboló öröm volt az egész világon, örül­tek az ütők és örültek, akiket ütöttek. Eb­ben a „keblemre testvér“ hangulatban len­dültek a népszerűség csúcsa felé Marx mun­kásmegváltó tanai. Oroszországban Lenin nagy tusakodások árán már megalkotta a Tanácsállamot, eu­rópai forradalmi szakosztállyal és a cári uralomtól elszabadult orosz nép lelkesen sorakozott a sarlókalapácsos zászlók alá. Lenin, kinek zsenialitását még legelszán­tabb tagadói is elismerik, előre látta, hogy nem Szovjet-Oroszország felépítése, hanem annak megtartása a nagyobb és nehezebb feladat. A szövetséges és társult főhatalmak közül különösen Angliát érintette kellemet­lenül ez a nagy felszabadító megmozdulás. Mi lenne a büszke -Great Britain-ből, ha például az indiai gyarmatokon Saidi Lopu- thu sóbányász ur azt képzelné, hogy telje­sen egyenlő Mr. Lakewood angliai szövő­gyárossal, kinek mindennapi sonkáskenyere biztosításáért még ma is összetörik Indiá­ban a hindu szövőszékeket. 1919 körül Ar- hangelszknél komoly angol szárazföldi és tengeri haderő gyűlt össze s ugyanakkor Japán is elhatározta, hogy katonai gátat épit a kommunista tanok visszaszorítására. Már-már úgy volt, hogy erős külföldi segít­séget kapnak a -Lenin ellen harcoló fehér gárdák, mikor Lenin utasítására Kun Béla és táborkara olyan tűzijátékot rendezett Európa közepén, hogy győztesek és legyő­zőitek egyforma gyorsasággal vezényelték ki csapataikat, saját belső rendjük biztosí­tására. ■Ha az F9Í9—20-as évek eseményeit fel­idézzük, igen szemléltető képet nyerünk az akkori kommunista forrongásokról. Sorban az első: Magyarország (tartott 133 napig). 2. Bajorország (fiaskót vallott kommunis­ta lázadás). 3. Berlin (az úgynevezett ^Spartacus“ for­radalom). 4. Anglia (a manchesteri fellobbanás, mely azonban mindössze hat órát élt). Sok jel arra mutat, hogy például Magyar- országon Kun (Béla és emberei egyetlen pil­lanatig sem hittek sem a sokat hangoztatott orosz segítségben, sem pedig abban, hogy a kommunizmus Magyarországon megmarad­hat tényleges államformának. A „falazó“ szerepét játszották csupán, aki eltereli a fiatal orosz szovjetről a hatalmak figyel­mét. A komintern politikai elgondolása volt ez: forradalmakatiszitni Európában a szov,. jetorosz határok tehermentesítésére. Ezzel a kommunista Oroszország nemzet­közi politikájának első fejezete lezárult. 1921 évben újabb, hatalmas erő szegődött a szovjet szolgálatába: a gazdasági válság. Lassan, de feltartóztathatatlanul jött, meg­buktatott kormányokat, keresztülgázolt va­lutákon, százezrével hengerelte le a kis és középembereket és ebben a gazdasági bo­szorkánytáncban melyik állam óhajtotta volna gondjait orosz beavatkozással szapo­I ritani? Nem, erről szó sem lehetett. Leg- fennebh az volt elképzelhető, hogy az álla­mok polgári arcvonalat építenek ki Orosz­ország felé, mely igy elszigetelten, önmagát les/ kénytelen fölemészteni. Ebben az időben lázas munka indult meg n kommunista pártok megszervezésére. Moszkva nem kiméit költséget és egymás­után keltek életre külföldi alakulatai, neve­zetesen a cseh, német, francia, holland és lengyel kommunista pártok. Nemsokára uj hire támadt Szovjet-iOroszországnak. Először az. emberek csak az öt éves terv­ről hallottak és ilyenfélekép nyilatkoztak: „Mit tudjuk mi, hogy mit csinálnak azok a bolsevikok?“ Es mert a bizonytalan min­dig félelmetes is, a lélektan törvényei sze­rint a következő években a köznyilatkozás „Mit tudjuk mi, mekkora hadereje lehet azoknak a bolsevikoknak?“-ra módosult s előállott az a mulatságos helyzet, hogy nem lehetett megállapítani, ki fél jobban? A pol­gári rend a kommunista Oroszországtól, vagy ez a polgári rendtől? így aratott diadalt a második fázis és in­dult meg Stalin vezetésével a harmadik orosz külpolitikai felvonás. Két képből állott: egyik — Stalin mondását idézzük — „Lavírozni a nagyhatalmi ellentéteiben“, a másik „Lekötni magunkat egy erőcsoporllioz“. Az első kép nem sikerült. Franciaország politikája megszüli a német reakciót s az ámuló világ előtt kialakult a hitleri Harma­dik Birodalom, mely komoly -riadalmat kel­tett a komintern belsejében. Minden eszköz­zel siettetni kellett a harmadik, egyben (egye­lőre) utolsó képet, a szövetkezést, valamely demokratikus erőcsoporthoz. kezű magyarázatot: azért, mert az orosz ta- nácsállarn hatalmában megszilárdulva ténye­ző. súlyos tényező lett a nemzetközi politi­kában, külföldi párt-támogatásokat már csak aüg-olig pénzel, mert azokat nyugodtan nél­külözheti. A polgári tudatban élő kommu­nista veszedelem tehát voltaképen romlátás, mert igazán nehéz volna elképzelni, hogy a megizmosodott Moszkvának nem mindegy, vájjon Görögország proletárjainak fekete-e a mindennapi kenyere. A nemtörődömség jegyében- buktak el gyors egymásutánban a német, lengyel, osztrák, svájci, bulgár és görög kommunista mozgal­mak és ez pecsételheti meg a szovjel-segit- ségről elterjedt hírekkel ellentétben a madri­di Prieto kormány sorsát is. Vannak tárgyilagos szemlélők, akik azt ál­lítják, hogy az orosz politika eddigi sikerei­nek utolsó részletei, különösen pedig a fran­cia—orosz szerződés osak látszatsiker. Oka ennek a marxi tanok végzetes felismerése, melyet az adottságok és esetlegességek figye­lembevétele nélkül, nemritkán évekkel előre megállapított tervek alapján próbálnak gya- korlatositani. Holott a marxizmus nem rendszer, hanem módszer, melynek lecsitult és a helyzetekhez idomult formáival talán -valóban lehetne gyógykezelni egyes társadalmi sérüléseket. A félreértelmezés folytán azonban Európa államai egyre „fehérülnek“. Blum még har­col a demokráciáért, melyet egyfelől saját túlzó hívei, másfelől a jobboldali szervezetek fenyegetnek. De meddig birja és ki jön utána? (v. i.) flusz perc öiaüEsicgnősiiif. citál! cs agQonldttc felesége! Az amerikai szépségkirálynő és a spanyol tfangórfáncos házassági tragédiája t Newyork, augusztus hó. A newyorki eskiidtbiróság tegnap vonta felelősségre Miguel Dumanez spa­nyol tangótáncost, aki néhány hónap­pal ezelőtt riasztó rekordott állitott fel: húsz perc leforgása alatt házasságot kötött, újra legényember lett és még az anyakönyvi hivatalban agyonlőtte volt feleségét. A gyilkosság áldozata nem más, mint Newyork 1934. évi szépségkirálynője, Mady Ewans, az ismert amerikai épí­tész leánya. A leány abban a bárban ismerkedett meg a táncossal, amelynek műsorán Miguel Dumanez szerepelt. Halálosan beleszeretett a szép spanyol táncosba és családjának akarata elle­nére eljegyezte magát vele. A házasságkötés ragyogó tavaszi na­pon történt meg a newyorki városhá­zán. A menyasszony családja tüntetőén távolmaradt, ami a vőlegényt szemmel- láthatóan kihozta sodrából. Tizenöt perccel később az ifjú asz- szony, aki az imént még a boldogság- ■HlllTliililifflll^^ Olcsó, kényelmes, kellemes ! tói sugárzó arccal távozott férje oldalán az anyakönyvi hivatalból, feldultan, könnyezve, újra megjelent. Kiderült, hogy az épület kapujában a házasság- kötés után apjába ütközött, aki szótla­nul átnyújtott neki egy okmányt. Az okmányból az tűnt ki, hogy Miguel Du­manez már rég házasember s Madrid­ban felesége és húrom gyermeke él. Az ifjú asszony sarkonfordult, visszatért az anyakönyvi hivatalba és az okmány alapján kérte házassága azonnali ér­vénytelenítését. A hiteles okirat alapján ez meg is történt. Az asszony még az anyakönyvvezető szobájában volt, ami­kor berontott a volt férj. — Nesze neked, te kigyó! — kiáltotta, revolvert rántott és rálőtt Mady Ewansra. A szerencsétlen nőt két golyó érte és nyomban meghalt. Az esküdtek döntése alapján a birák halálraitélték Dumanezt, de kegyelmi kérvényét pártolják, úgyhogy az Ítéle­tet valósziniileg életfogytiglani börtön- büntetésre változtatják. Olcsó, kényelmes, kellemes! NYARALJON EUROPA—ELLENZÉK PAUSAL-KURAVAL ¥F I SOVATA-FURDON INDULNI LEHET BÁRMELY NAP! PAUSÁLKURA-ÁRAK Julius-aug. hónapokban: 14 nap 3.120 lei, 21 nap 4.390 lei, 30 nap 5.S95 lei Szeptember hónapban: 14 nap 2.580 lei, 21 nap 3.585 lei, 30 nap 4.740 lei 10 éven aluli gyermekek a pausál árakból 40 % engedményt élveznek ! ! lelentUlt azonnal A pausál-árakban követke­zők foglaltatnak benn: La­kás (1-2 ágyas szobákban) a fürdő legjobb szállóiban, napi háromszori étkezés (Re­gina Maria, v. István király éttermekben, ebéd 4fogá?cs, vacsora 3 fogásos) minden­napra fürdőjegy (szabadba, vagy kádfürdőbe), kurtaxák, zene-dijak, borravalók és adók. — Az állomásról a szállodába és elutazáskor a szállodából az állomásra való személy és podgyászszálli- tás. Jelentkezzen azonnal 1 Indulni lehet bármely nap, megrendelést azon­ban indulás eló'tt feltétle­nül 7 nappal eldbb je­lenteni kell az Ellenzék könyvosztályában, vagy az Economia menetjegy- irodában, Piaţa Unirii 23. Felvilágosítással szolgá­lunk és vidéki érdeklő­dést is azonnal intézünk Henttaéii azonnal MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Esetek Történelem Murad Fekete-lista — Tankönyv LUPTA: Botrány és parlamenti interpel­láció nélkül újabb leltünéstkeltő esemény színhelye volt az angol politikai élet. Sír Eristől er Bullock ról van s/.o, ki a repülés­ügyi miniszternek volt titkára s ugyanakkor elnöki tisztet töltött be az „Imperial-Air­ways“ nevű repülőgépgyárban. Baldwin nyomban eltávolította s nyilvánosan is meg­indokolta határozatát. Thomas után most Sir Cristofer Bullock tekintélyes politikust áldozták fel. Anglia, erkölcsi szempontból, az államok élén halad. Nem akarjuk ezzel bántani országunkat, csak rá akarunk mu­tatni az összeférhetetlenségre, midőn egye­sek az üzletet összetévesztik a politikával, amiről eszerint másutt is lehet beszélni. Ez azonban nem jelentheti, hogy továbbra is türelmesek legyünk. Nálunk is történt né­hány hasonló botrányos eset. A botrányok hősei pártvezérek lettek s kormányra sze­retnének kerülni. ROMANIA NOUA: Megszoktuk, hogy Ior- ga professzor gyűlölettel és elfogultan ir cikket lapjába. A „Revista Fundaţiilor Re­gale“ azonban komoly folyóirat, melyben tárgyilagosan kell megemlékezni minden­ről. A folyóirat 8. számában Iorga cikket ir Romániának a világháborúba történt be­avatkozásáról. Nem tagadja senki, hogy Ionel Bratianu irredenta lelkében nagy ha­zafi volt, Iorga azonban egyetlen szóval sem emlékezik meg Maniuról s Vaidáról azt irja, hogy Becsen keresztül táplált re­ményeket a magyarellenes mozgalomban. Valótlan. Sem Vaida, sem más nem hitt ebben. Gogát szintén úgy tünteti fel, mint aki a Habsburgokban reménykedett. Kivé­telt tesz azonban vele s „Kárpátokon inneni irredentának“ nevezi, ami helytelen kifeje­zés, mert csak idegen uralom alatt lehet beszélni irredentizmusról. Iorga ezután meg­sérti a román trikolort, mert ez Blaj-on nem autonómia-álmot, de nacionalista fel- szabadulást jelentett. A trikolor nem az autonómiáé, de a román nacionalizmusé volt. Iorga szereti kisebbíteni a Blaj-i ese­ményeket s Maniut gyűlölve megváltoztatja a történelmi tényeket. Abban is téved, hogy hosszas tárgyalások előzték meg a világ­háborút, Tisza és az Ardeal-i románok hosszas tárgyalásairól szól, ami szintén nem felel meg a valóságnak, mert a kérdéses tárgyalások 1914 február havában voltak. A háború kitörése után Tisza csupán egy ízben találkozott Maniuval, kivel egy órán át beszélt, minek során megállapította, hogy nem lehet szó békülésről. Arra kérjük a „Fundaţiilor Regale“ szerkesztőségét, hogy Iorga cikkeit máskor jobban ellenőrizzék. ROMANUL (a liberálispárti fiatal képvi­selők lapja): A Tătărescu-kormânyt balról és jobbról egyformán vádolják. Főleg azok támadják, akik át akarták ültetni Romá­niába a kommunizmust. A kormánypárt nem szakadt el a nagy néptömegektől s megvalósította a nagy reformokat. Úgy a jobb, mint a baloldal a maga számára akar­ta megnyerni a liberális pártot s miután ez nem sikerült, egyformán paktálással gyanú­sítják. Hiába próbálkoznak, programjuk nem felel meg a román nép óhajának. Nem lehet szó az általuk kivánt radikális válto­zásról. Nem lehetünk sem Berlin, sem Moszkva szolgálatában. Nem jártunk eddig s ezután sem fogunk járni idegen ruhában. Tudják meg, hogy ilyen import előtt zárva vannak határaink. A Tátárescu-kormánytól tanuljanak. Ezért marad továbbra is a kor­mány uralmon. EPOCA: Nem érdekel bennünket, hogy bizonyos írók milyen román nyelven írnak. Fontos, hogy- a régi könyveket olvassuk s ügyeljünk régi szép román szavainkra. A nyelv nem holt anyag s tovább fejlődik. Mindenre olyan megfelelő szót kell keresni, mely anyanyelvűnkkel összhangban van. Ehhez is tehetség szükséges. A régi könyvek olvasása alkalmat ad az uj szavak ellen­őrzésére, viszont jogunk van kiküszöbölni azokat a meg nem felelő kifejezéseket, me­lyeket elődeink használtak. A tankönyvek nyelvezetére kell ügyelni elsősorban. Az együk tankönyvben következőket olvashat­juk a Sulina-i kikötővel kapcsolatban: „Ten­gerészek, kereskedők, iparosok, hordárok, csalók és páratlanul szép mindenféle nők egy tömegben. Irodák, üzletek, kávéházak, lokálok, mulatóhelyek, mintha földből nőt­tek volna. Ének, nevetés, botrány, csalás, élvezetek, zaj, élet van ebben a városban“. Mi értelme van az ilyen leírásnak olyan tankönyvben, melyet 14 éves gyermekek forgatnak? Azt akarta talán a szerző-tanár, hogy a Sulina-ban található mindenféle nők­re s zajos életre felhívja a figyelmet? Nem tudjuk, mit akart. Csupán annyit tudunk, hogy előzetes átvizsgálás nélkül nem szabad kiadni tankönyvet. Nem lehet diákokra bíz­ni az ellenőrzést. Heltai Jenő: A NÉMA LEVENTE. Ä leg-* nagyobb budapesti színpadi siker könyvalak-* ban, illusztrált, amatőr kiadásban 119 fej fu Ellenzék könyvosztályában» Clul

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents