Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)
1936-08-01 / 176. szám
2 ELLENZÉK 1936 mu gusztus I. Levél egy Berlinbe utazó fiatalemberhez Tanácsok az olimpiára BERLIN, julius hó Kedi'es 7'omi, leneledben ami kérsz, hoyy közeli berlini utazásod előtt néhány tanáccsal lássalak el s adjak Neked útmutatást azzal az olimpiásszal kc\pcs-olutban, mely — mint inni — minden politikán felül, az idei én legnagyobb eseménye lesz. Tomi, tanácsot adni hálátlan feladat, mégis ez egyszer én is azt hiszem, érdemes ezzel a régi tapasztalattal is szakítani, mert úgy gondolom, hogy válaszomban csakugyan találsz majd egy-két olyan útmutatást, mely ebben a nagy ünnepre készülő, közel 5 milliós világvárosban hasznos lehet. Nem akarlak ,,házirendekkel“ és Kniggevel, de Baedeker rel sem untatni (ha Berlint könyvből akármi megismerni, jobb, ha hozzá sem kezdd — ebben a városban élni kell, meg kell vele Öregedni, az ember legszebb óráit kell neki uj:jn\dékozza, hogy nagy igényeiI kielégíthesse), pusztán egy-két ötlet az egész, olvasd csak el: 1. Mit hozzál Magaddal? Sok jó kedvet, mosolyt és vidámságot, mellyel nem csak Magadnak, hanem mindenkinek örömöt fogsz szerezni. Szemedet és füledet nyisd ki, láss és halljál mindent. Olimpiászt nem minden évben láthaszt, azt pedig, amit itten fognak Neked mutatni, méltán sorozhatod be később életed legszebb emlékei közé. 2. Ha Berlinben kiváncsi leszel és felvilágosításra van szükséged, a járó-kelők ezrein kívül legjobb, ha a majdnem minden sarkon megnyílt kis információs üvegházak tisztviselőihez terjeszted be interpellációdat Ne ijedj meg: a kioszkokban nem csak urak, hanem igen csinos hölgyek is szívesen állnak rendelkezésedre, csak kérdezned kell őket s meglátod, nincs az a kérdés, amelyre ezek az udvarias polihisztorok választ ne tudnának ad‘ái. Természetes, hogy Te mind ezek dacára sem fogod hölgyismerősöd Tobbyja részére pory itten a legközelebbi kufyatrimmelő müirdézetet megtudakolni — gondolni fogsz a mögötted állókra, kik maguk is (fontosabb kérdésben) sorra szeretnének kerülni, Tnbby egészségügyi igényei miatt azonban csak a bosszankodásig jutnak el. 3. Ha viszont arra helyezel súlyt, hogy az olimpiász összes technikai és sport-kérdésére kapjál kimerítő választ, úgy tárcsázd fel telefonon az olimpiai komité számát, a „Stein- platz 809l“-et, ha azonban magad akarsz odamenni, úgy taxi, autóbusz, villamos, föld- alatti és magas-vasút visz el egészen a char- lottenburgi Hardenbergstrasse 43—44. számú 7 emeletes palota elé. Rendelkezésedre áll azonkívül a berlini „Ausländerdienst“ Unter den Liden 43. szám alatti (telefonja: Mercur 1751) fényűzően berendezett irodája, hol a magyaron kívül még, nem kevesebb, mint 23 nemzet nyelvén ad az érdeklődőknek a fiatal hölgyek egész regimentje felvilágosítást. A román követség címe: W. 35. Rauchstrasse 26 (telefon: Barbarossa 9221; konzulátusunkat pedig NW. 7. Unten den Linden 56 alatt találod; telefonja: Jäger 3661.) 4. A berlini taxi valamivel drágább a cltt- jinál, a podgyász darabjáért 25—-25 Pfennin- get számítanak, ezzel szemben villámgyorsak, ragyogóan ápoltak, saffőrjük pedig az élő Baedeker maga. Számukra az olimpiászra való tekintettel az eddigi 3000-ről 5500-ra egészítették ki. Kaphatsz viszont 1.50 RM-ba kerülő villamosra, földalattira és autóbuszra tetszésszerinti átszállásig érvényes napi jegyet, ugyanez hetijegy formában még olcsóbb: alig 13.50 RM. 5. Ha el is felejtettél idejében szállásról gondoskodni, nincsen okod csüggedni, kérdezd meg a legközelebbi ,,Quartieramt“ címét, hol majd egészen biztosan találnak még részedre a 210.000 berlini szobátkiadó tömegben igényeidet kielégítő lakást. Mindenesetre jobb természetesen, ha ezt mégsem bízod a véletlenre, hiszen tudod: ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát! 6. Ügyelj zsebeidre! Berlin tele lesz biztos a nemzetközi rendőrség régi kedvenceivel, nézd meg jól a pénzt is, azonkívül mielőtt kiadod, nehogy a könnyen összetéveszthető 2 Márkás helyett, 5 Márkát nyomj az ámuló taxisoffőr kezébe. Ha bármilyen panaszod van, vagy kisebb felvilágosításra ixm szükséged, fordulj a rendőrökhöz. A német Schu- pó köztudomásúlag a londoni Bobby legnagyobb riválisa. Csupa karcsú, szőke, mindig mosolygó egyenruhást fogsz majd a porosz fővárosban találni, igen sok közülük nyelveket is beszél (van közöttük magyarul is tudó, ha szerencséd van, éppen egy ilyenbe botiasz!“, ha pedig autós vagy, noteszuktól se félj, Berlinben 4 héten át minden rendőr egyik szemét behunyja, a másikat is pedig csak azért tartja nyitva, hogy vele Reád mosolyoghasson. 7. Ne politizálj' Sohase feledd el, hogy vendég vagy, kinek tiszteletben kell tartania a más országok világnézetét. Azonkívül, hidd el, nekünk is vaniHtk hibáink, bennünket sem tót mindenki olyan tökéletesnek, amint azt mi magunk hisszük. Tiszteletre csak az számíthat, ki más felfogását is tisztelet ben tudja tartani! 8. Legyen gondixl arra, hogy a hozzád Írott leveleket pontosan címezzék. Berlinben napi 1 — 7 millió idegen van e napokban, elképzelheted tehát, hogy a posta munkája nem lesz éppen kedélyes tarokkparti, de azt se feledd, hogy Berlin tulajdonképen közel 20 városiból áll, ezeknek mindegyikének pedig meg van a maga külön WHhelmstrasseja, Bismarckstrasseja, Fried riehst rosse ja és Kur- fürsterplatza; egy pontatlan címzés elég már ahhoz, hogy előbb 19 más Bismarckstrasseba menjen leveled, mig végre 20-nak, Hozzád is megérkezik. Az olimpikonoknak, az olimpüd faluba küldött csomagjai 4 héten át vámmentesek, sz<dámit azonban pld. nem szabad küldeni, éppúgy, mint semmiféle husnemüt sem, különben más nehézségről alig lesz szó. 9. A sok sport mellett se hanyagold el egészen azonban Berlint, a: európai szellemi fővárosok egyik leggazdagabbját. Sétálj ki a most megnyílt „Deutschland“ kiállításra, hol Nagy Frigyes sétapálcájától, a leggyorsabb 24 személyes hálófülkés villámrepülögépig, üveghegedütöl, az első német vasutig és 50 ezer különböző átrágtál a szintetikus gumi készítéséig mindeiü megtalálsz. Menj ki Pots- damba, a világhírű rezidenciába, de ne hagyd ki a programból Európa legnagyobb állatkert/ét, a Zoo-t, tekintsd meg a klasszikus Pergamon múzeumot és a gyönyörű Dómot, melynek patinás kupoláján ezernyi sziliben fürdik a déli napsugár . . . s se szeri, se szidna annak a sak látnivalónak, melyet Neked is feltétlenül látnod kell, ha egyszer Berlinbe jösz. 10. Semmivel sem kevésbé érdekes azonban Berlin — felülről. A Luft-Hansa éjjeli séta- repülőgépei ablakából felejthetetlen képben tárul szemed elé a millió fényárban úszó metropolis — igazi utazó, nem veti meg a madártávlatot sem. 11. Ne akarjál a sajgóban szerepelni s ne várd el, hogy o berlini lapok pont Tőled kérjék ki az ezredik sztereotip nyilatkozatot, mely szerint Berlin a légcsőd á-sabb város, amit csal: valaha is láttál. Magyar újságíró ismerőseidtől ezúttal ne kérjél szabad jegyeket, belépőket viszont senkitől sem vágy „kéz alatt“, mert ez az egyelen eset, hol a berlini rendőrség még az olimpiász alatt sem ismer tréfát. 12. Végül: ha tudni akarod, mi újság a nagyvilágban, mi történt Berlinben, mi történi odahaza, vágy lapot s tájékozottságodat pedig ne a szállóportástól szerezd be. A berlini lapok igen tekintélyes része az olimpiász tartama alatt 3 nyelven is nyomja a fontosabb szövegrészeket. Újból ismétlem kedves Tomi, lehetetlen kimerítő tanácsokat adni, hiszen az olimpiai Berlinben ezrével merülhetnek fel a problémák seregei — ez a néhány kis útmutatás azonban talán mégis hasznos szolgálatot fog tenni s lesz benne bizonyára egy-két olyan dolog, melyre jó volt, hogy figyelmedet felhívtam. Most még csak kellemes muhrtást kívánok . . . Mint már mondottam, ne felejts el magaddal hozni jókeduet és vidámságot, addig pedig, a közeli viszontlátásig is, szeretettel üdvözöl barátod: DOROS FERENC. FIATAL MÜVÉSZEJJVK SIKEREI Piísudszhi szobrát Mures-róí elszármazott szobrászművész készíti el Államférfiak és diplomaták festője TARGU-MURES. (Az Ellenzék tudó- i sitójától.) Érdekes hir érkezett Targu- Mures városába, melynek falai közül már nem egy fényes müvészkarrier indult útjára. Koni Miklósról érkezett az első feltünéstkeltő hir. A 24 éves fiatalember egy pályázaton a legelső szobrászművészek sorába került. Koni ebben a városban született és a helybeli református kollégiumban tanult. A negyedik gimnázium elvégzése után már nem tért vissza a kollégium falai közé, mert egyedül csak művészete érdekelte. Tompa, helybeli szobrász-művész műtermében nyerte az első oktatást s az ott eltöltött 4 év alatt nagy tehetségről tett tanúbizonyságot. Nyugalanságtól hajtva 1930-ban megszökött a szülői háztól, mig az idegenből küldött első levélben arról számol be, hogy a firenzei képzőművészeti akadémia ösztöndíját elnyerte. A firenzei akadémián csak két évet tölt a művész, onnan Bécsbe vándorol, hogy a kiváló Ambrózi mester tanítványa lehessen. Ambrózi mester keze alatt annyira kiforrott a fiatal művész, hogy két év után már önállóan áll a nagyközönség elé. 1934-ben a londoni kiállítás eredményeként Ausztria legtekintélyesebb művészeti lapja, az „österreichische Kunst“ hozza szobrainak képeit és a legnagyobb elismerés hangján emlékezik meg a fiatal magyar tehetségről. Most a „Krónika Warszawy“ cimü lengyel lap híradása szerint a fiatal Tárgu-Muresről elszármazott Koni Miklós elnyerte azt a pályadijat, melyet a külföldön élő lengyel hazafiak Írtak ki Pilsudszky marsall lovasszobrára. A marsall lovasszobrát Lembergben fogják elhelyezni és a munkálatok már annyira előrehaladottak, hogy a szobrot a nyár folyamán leleplezik. Koni Miklóst a nyár végével haza várja özvegy édesanyja. Hasonló siker. A nyár mindig hazahozza azokat, akiket a sors, a kenyérkereset, érvényesülés messze elsodor. így találkozunk most Marosi Tímár Jánossal, aki Bucu- restiből jött haza felfrissülni. A 35 éves teil egy Targu-Mures-i festőművész művész túl van olasz, német és francia mesterek tanulmányozásán. Hét éve dolgozik előkelő, önálló műtermében a hatalmas Bratianu-palotában. Hírnevét az ország fővárosában azokkal a nagy dijakkal alapozta meg, melyeket sorozatosan nyert meg: Carol-Davila emlékpla- kett-pályázat első diját Laurillier francia művész elől nyerte el, ki a 100 és 20 lejes érmeket tervezte. A Târgu Moşilor plakálpályázat első dijában 15 ezer lejt nyert s nagy és feltűnő sikert aratott a Costescu népies tárgyú könyvillusztráció dijának elnyerésével, mely igy magyar kisebbségi művésznek jutott. A híressé vált magyar művész műtermét a román politikai élet kimagasló alakjai keresik fel. Ötletszerűen néhány nevet emlit: Ilasievich udvari marsall, Ion Marin Sadoveanu az operák és színházak vezérfelügiyelője, Trancu-Iasi, Goga Octavian, Lapedatu miniszter, Ion Stircea báróné és kisfia, Stevans volt amerikai nagykövet, Fülöp Pál dr. sajtóattasé neje és kisleánya, Ion Dragu sajtófőnök és a román politikai és társadalmi élet több, mint negyven tagja. Marosi Timár János művészetének legnagyobb elismerése a budapesti román követség február 8.-áról keltezett levele, melyben megbízza a művészt az uralkodó olajképének elkészítésével. Éhez a képhez Őfelsége Károly király két Ízben ült a fiatal magyar művész előtt. A fővárosi kritika mindig a legnagyobb elismeréssel emlegeti Timár nevét, aki az ősz folyamán önnálló tárlattal akar a Bucuresti-i nagyközönség elé lépni. (—dór.) MIT IR A ROMÁN SAJTÓ CURENTUL: A diplomások munkanélküliségével indokolja a kü/.oklatásügyi miniszter azt a rendeletét, mellyel liceumokká és gimnáziumokká alakította át az ipariskolákat. Az állam nem képes mind elhelyezni a középiskolákból kikerült fiatalokat. I alsók középiskolánk, egyetemünk van s nincs bátorsága senkinek, hogy ;1 nehéz kérdést kellően megoldja. A közoktatásügyi miniszter gyakorlati pályák felé akarja terelni az ifjúságot, ugyanakkor azonban uj líceumokat gyárt anélkül, hogy a román érdekekre ügyelt vv)lna. Hány román ifjú végzett fém, nyomdai és gépipari szakiskolát? Mind tanár szeretne lenni, senki sem akar kézimunkából megélni. Az iskolák csak szaporítani fogják a munkanélküli végzeltemberek számát. Látni fogunk-e olyan végzett ifjút, ki az üllőn dolgozik kalapáccsal? Az uj rendszer csak az ipar nacionalizálását veszélyezteti. A diplomások és tisztviselők fognak bennünket elpusztítani. NAŢIUNEA ROMANA. (Az erdélyi liberálisok hivatalos lapja): A magánpénzgyárak elárasztották a piacpt hamispénzekkel, melyeket a pénzügyminiszter nem akar elfogadni. A Banca Naţionala ugyanígy tesz, mert nem akar inflációi előidézni. A közönség is védekezik, mégis sokan esnek áldozatul. különösen a falvakban. Valóságos csapást jelent, mikor egy bankjegyet fel kell váltani, mert igen nehéz a százasok közül a hamisakat kiválasztani. A szerencsétlenség nemcsak anyagi kárban nyilvánul. Vegyük figyelembe a szégyent is, melyet az idegenek előtt kell elszenvednünk, akik elviszik a hirt, hogy pengetni, kapargatni kell a pénzt Romániában, hogy ellenőrizhessük valódiságát. Az idegenek nem értik ezt s kárt szenvednek. Legutóbb a pénzügyminiszter rendeletet adott ki, melyben kimondotta, hogy minden pénzt el kell fogadni. Azt hittük, igy megszabadulunk a hamis érmektől, de csalódtunk. Kiderült, hogy tévesen értelmezték a rendeletet, melynek az volt a lényege, hogy a pénzügyminiszter nem engedi az állami pénzverde által kibocsátott érmek karcolását. Ma már seaki sem tudja biztosan, nem-e hamispénzt tartogat magánál. A hamispénzek száma feltűnő emelkedést mutat a forgalomban. A közintézmények pénztáraiban is van ezekből s forgalombnhelyezéssel igyekeznek tőlük szabadulni. Vannak olyan tisztviselők, kik hamispénzt találtak a fizetésként felvett összegben. Azt hittük, hogy bizonyos idő múltán a hatósági szervek véget vetnek ennek az áldatlan helyzetnek, de csalódtunk. Kénytelenek vagyunk a pénzügyminiszterhez és a Banca .Nationalahoz fordulni: Vessenek véget az áldatlan helyzetnek. Ki kell vonni a hamispénzt a forgalomból. A mai idők legnagyobb botrányát jelenti a hamispénzforgalom. ROMANUL (A fiatal liberálispárti képviselők lapja): Parasztpárt nem létezik Ardeal- ban. Minden kísérlet, mely ennek a pártnak meghonosítására vonatkozott, a Kárpátokon túl csődött mondott. Ardeal a nacionalista polgári osztály erődje maradt, hol a konzervatívok és liberálisok dolgoztak. Volt idő, midőn a liberális párt sem törekedett pártalakitásra Ardealban. Azt hittük, hogy az itteni pártok beolvadnak valamelyik régi regáti pártba. Ez azonban a maga teljességében nem történt meg Ardealban. A román nemzeti-pártiak egy része lépett csak a politikai pártokba. Ezzel szemben megfelelő jutalomra találtak. Másik részük megállapodást keresett az együttműködésre úgy, hogy továbbra is szavuk legyen a helyzet alakulásában. 1928-—1930 között, mig a nemzeti-parasztpártiak voltak uralmon, az Ardeal-iak kezében volt a hatalom a valóságban. ök felelősek a hibákért. Az eredményt látjuk. A parasztpártiak kénytelenek régi szociál-forradalmi elveiket hangoztatni, hogy^ a tömegek figyelmét magukra vonják. Egyesek ráeszméltek a valóságra s észrevették, hogy" mindenekelőtt egységet kell teremteni naconalisa alapon. Az egységes és oszthatatlan állam gondolatát sohasem kellett úgy szolgálni, mint napjainkban. Vaida azonban nyeregbeülése közben átugrott a lovon s amint már szokta, túlozza a dolgokat. Érdekes, hogy az uj Messiás valah-front- ja egyedül a parasztpártiak létét veszélyezteti. Maniu hívei a régi taktika szerint aT kotmányos kérdéseket kezdtek feszegetni, miután pedig ennek nincs kellő visszhangja, elindul a „Román Front No. 2.“ mozgalom. MAGYAR SZÍNHÁZI JULIUS 30. CSÜTÖRTÖKÖN ÉS 31. PÉNTEKEN A MULATTATÁS NAGYMESTEREI! MW——■—■—wwnHramimm—wwMBaspjjaaggsMM BÉKEFFY LÁSZLÓ, A VILÁGHÍRŰ KONFERANSZIÉ Hacsek és Sajó eredeti kreálói Az előadás e: te pont 9 órakor kezdődik. Másodnap uj műsor. Helyárak 15-80 lejig Here eg Jenő és Komlós Vilmos, — Budaházi Magda és Lengyel Gizi lépnek fel a Magyar Színházban. — JEGYELÖVETEL A SZÍNHÁZI PÉNZTÁRNÁL. HELYÁR 15-80 LEJIG
