Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-12 / 159. szám

/ 4 BLt.BNZfíK '1936 fat hm 12. Utazás egy üveg törköly körül A piactéri kiskorcsmábán. — Amit egy zsíros frakkmellény takar... DIAFOETAN FÜSTÖLOSZER elpusztítja a háziélosdieket, poloskákat, bolhá­kat, tetveket, konyhacsótányokat (svábbogarakat) stb. „BAYER“ I. G. Farbenindustrie Akti­engesellschaft. Abt. Pflanzenschutz, Leverkusen A/Rh. Romániai vezérkép­viselet : Pharma Students et Co. Bucu­reşti I., Str. Brezoianu 53. Tel. 3-92/8G. Nincs szükség semmi­nemű készülékre! Nincs robbanási veszély! Használati utasítás minden csomaghoz mellékelve van ! — CLUJ. (A/ Ellenzék tudósítójától.) A régi békevilugluu hatalmas plakát lógott a niun- kaslH/tositó pénztár lépcsóházában. Izmos, égszínkék nadrágos apa kinliklott a képen. Kezei t»ilineseklH‘ii voltak és lane kötötte össze egy törkölyös üveggel, Ezalatt a esa- lád. sápköros asszony vizfejii gyermekek­kel, riadtan nézte a jelenetet. Felírás: „Az alkohol öl és butit'*. Teszi ezt ma is. még sokkal fokozottabb mértekben, llygvan? Meglátjuk az alábbiak­ban. F^ţy tiszteletreméltó polgár Kiinduló pontul talán azt a holtrészeg napszámost vehetjük, akit társa — kettős hatósági felügyelet mellett — taligán taszít a központi rendőrség felé. A delikvensnek rossz álmai lehetnek . . . nyöszörögve hány­kolódik a taligában, sőt az agyán iilö lidérc- nvomás annyira fokozódik, hogy felébred. Kábán, zavaros szemekkel tekint a rend­őrökre és lekászolódik a szekérről. Kíméletes karok ragadják meg, a részeg feje koppan — ismét alszik. A rendőrök arcán őszinte undor ül. Szekerezö barátunk voltaképen több gyön­gédséget igényelhetne. Rápondolni is rossz, mi volna, ha a Mihai Viteazul tér k ülőn - bözö kocsmáiban üldögélő polgárok egyszer csak odavágnák a poharat és azt kiáltanák: Nem! Többé egy kortyot sem! Kovács ur, a kőszívű Szerencsénkre ilyen értelmű pohártörés­ről szó sem lehet. Kitünően fogy a szilvó- rium, meg a „drojde“ és valósággal koncen­trált alkoholgözben áll a söntés, ahova or­vos barátunkkal belépünk. Szívélyes ember a tulajdonos. — Kérem — mondja — foglaljanak he­lyet, én majd innen megmutatom az urak­nak legelszántabb klienseimet. Nem messze tőlünk alkalmi hordár iddo- gál. Kopasz fejéből tüskék módjára ütköz­nek ki a fakó hajszálak. Toprongyos. Ing helyett egy frakkmellényt visel, azt is gom­bok nélkül, szabadon hagyva csontos, izza­dó ..dekoltázsát". Percnyi pontossággal önti a pohár tartalmát csurgó bajusza alá. Eddig három féldeci a fogyasztása. .Most feláll. — Kovács ur instálom .. . — Na? — Még egy pohárral, ha lehetne.;* — Hol a pénz? — A pénz?... Hát e pillanatban egyetlen lej sem pihen a frakkmellény zsebében. A zilált polgártárs távozik. — Most tessenek megfigyelni kérem — világosit fel a tulajdonos. — Az autóbusz­állomásra megy. Addig lézeng, amig valami csomagot a markába adnak. Azt 10—lő lejért hazaviszi és nyomban idejön. Tehetséges nyelvek Addig uj alakra figyelhetünk. Rongyos­ságban előnyt adhatna kollégájának. — Magát még nem láttam máma, Jóska — szinte dorgálóan beszél a tulajdonos. „Jóska“ kis szeméremmel és nagy elkese­redéssel exkuzál. Hogy disznó viszonyok vannak és egész délelőtt nem akadt munka, ellenben most aztán — húsz lej birtokában — pótolni fogja a mulasztást. — Na, itt a drojde! (reszelős gabona­pálinka). Jóska kinyújtja a nyelvét, majd rémülten Kovács urra néz. — Mi ez? ( — Mi baj? — Ez kérem legalább tiz fokkal gyen­gébb. Ezt nem lehet meginni kérem. Kovács ur helyeslőén bólint, miközben uj italt tölt. Az „alibi zsemle** Mert az alkoholistát becsapni nem lehet. Nyelvük, ínyük az 1—2 fokos különbséget is azonnal megérzi és nyomban tiltakoznak a csalás ellen. Az alkalmi hordár még nem látható. He­lyette nyugodtan megszemlélhetjük ezt a kö­zépkorú, takarosán öltözött asszonyságot, aki „zsemlét veszek“ címen tért be a kocs­mába. Féldeci barackpárlatot és féldeci orosz állást önt magába villámgyorsan, az­után az „alibi zsemlét“ feltűnően a karjára teszi és szendén kilibeg az ivóból. A jelenet naponta kétszer ismétlődik, hat év óta vál­tozatlanul. Mintha kergetnék, úgy érkezik az alkalmi hordár. A mellény féloldalt vidáman szár­nyal utána. (A másik oldal a pénztár, tehát két marokkal tartandó.) — Törkölyt! — mordul fel a fizető ven­dég méltóságával. Kovács ur tölt. A frakk- mellényes betölt. Kovács ur ismét tölt... Az a bajusz alatti üreg úgy nyeli az italt, mint a danaidák hordója. Egy mindennapi élet Köztudomású azonban, hogy minden jó­nak egyszer vége szokott lenni, igy a leg­újabban szerzett 15 lejnek is. A frakkmellé- nyes a következő gondolatokba merül: „Igaz ugyan, hogy a Kovács ur félórával ezelőtt kőszívűén megtagadott minden hitelezést, mint ahogy megtagadta tegnap. ;t télen, sőt ezelőtt kél esztendővel is, de mit lehet tud­ni'... Az ember inkább megpróbálja . . . ne­hogy később szemrehányásokat tehessen ma­gának . . Fenti elmefuttatásnak megfelelően, a frakkmellényes feláll. — Kovács ur instálom ... Zordon visszautasítás a válasz. Itt az alka­lom, amikor a sajtó belekapcsolódhat a tör­köly-kérdésbe.- Adjon Kovács ur a mi terhűnkre, maga pedig jó ember jöjjön közelebb. Nem állíthatjuk, hogy a meghívás külö­nösebb lelkesedést csiholna ki a frakkmel- lényesböl. Ellenkezőleg. Leül ugyan az asz­talhoz, de olyanformán, mintha tigrisekkel vacsorázna, óvatosan és elillanásra készen. Bizonyos tartózkodó szeméremmel nyilat­kozik önmagáról. Feleséggel és három gyer­mekkel szerepel a társadalomban. Neje ta­karít itt-ott, ő maga ... különben ezt tudjuk. — Az üzlet egyenesen pocsék kérem szé­pen — magyarázza. — Alig lehet napi 70— 80 lejt „összecepelni“. — Es ezt hogy ossza be? Hát a beosztás nem komplikált. Naponta 1.3 lejre cigaretta, tizenötöt-huszat „levág“ az asszony, kettőre kenyér, ölre szalonna, vagy kolbász.' — Az negyven. És mi van a másik negy­vennel? .. . A csurgó bajusz olyanféle mozdulatot tesz, mintha mosolyogna. — A többi instálom?!.. Hát... izé... egy kis erő csak kell az embernek. Mit mami az orvos? Persze, persze . .. egy kis erő. A napi tör- kölverősitések alapos munkát végeztek ven­dégünkön. Szeme szine egybeolvadt a fehér­Omladozó templomfalak, ILENí. (Az EMenzék tudósítójától.) A nap­lementében gépkocsival robogunk Brasovból a Mikó-kollégium városa felé. Az utasok a lázasan fejlődő város hatalmas műhelyéből kerültek ki s pihenni mennek vasárnapra a szomszédos székely (falvakba. A nagv iraim fáradtsága mély nyomokat hagy az arcokon. Látszik rajtuk, hogy’ örülnek a szabad nap­nak, mint annak a csekély összegnek, ame­lyet a hét folyamán szereztek s amellyel adósságuk valamelyes részét fizetni tudják. Csak ezek a munkáért otthonról elszakadt emberek tudják igazán értékelni a falusi va­sárnapok nyugalmát. iMár künn járunk a városból. A Cenk messze mögöttünk aranyos levegőjű csúcsá­val. Az épülő gáztelepek piros vasvázai is elmaradnak. Mintha megkönyebbülnének mellettem az emberek, hogy megszabadultak nehéz környezetüktől. A Barcaság tágas me­zőin a Irtás hegykosz or uban csend van, csak a gépkocsi berregése zavarja a búcsúzó nap­sugarak békés hangulatát. PUSZTULÓ FALAK A harmadik megálló: Ileni, egyik leggaz­dagabb község a székely vidéken. A rende­zett utcák, a csinos kőházak, kőistállók: min­denütt jómódról tanúskodnak. Ami különö­sen megragadja figyelmét a falu idegen ven­dégének: a festői szép fekvésű temp lom-vár, mely úgy trónol magaslatán, mintha az ég felé emelkedne. Templom számára alig lehet szebb helyett elképzelni ennél. Magasban az Isten háza, alatta az embe­reké. Körülötte búzatáblák. Éles csengő szól. A toronyból jön a hang. Nyolcat ütött es­tére. Hosszú, orgonabokros szerpentin vezet a templom-várhoz. A toronyőr szobában lakó harangozó nyit kaput. A várfalakon belőli csendet csak a csókák szürke serege s a vár­falak kedvenc vércse lakóinak csipogása za­varja. A templom épületét Dénes János tisztele- tessel járjuk köribe. A falu közkedvelt és nagy szeretetnek örvendő református lelkésze panaszkodva mutatja a vár területét s a vár­falakon egyre nagyobb arányokat öltő omlá­sokat. A bástyákat vizsgáljuk, sajnos, az idő ezeket is megrongálta.: ötből kettő állotta ki az idők viszontagságait, egy most van omlan- dóban. Szomorú, fájdalmas látvány egy ilyen tör­ténelmi múlttal biró templom-várnak pusz­tulását látni. És ami még szomorúbb, nincs intézményünk, mely valamely módon gond­je zavaros színeződésével, fogai közül keltő menekült meg a pusztulástól. A továbbiakat hadd mondja el az orvosi vizsgálat. Kavernás tüdő. krónikus nikotinmérgezés, amely állandó nyálkiválasztódásban és csuk­lásban jelentkezik. A bélrendszer nyálka­hártyái állandó gyulladásban vannak. Emiatt az éhségérzet úgyszólván eltűnt s a napi két lejre kenyér, ötre szalonna fogyasztása in­kább szokás, mint táplálkozás. A rengeteg napi alkohol ellenére a frakk- mellényes soha nem részeg. Az első poharak után csakhamar átszökken abba a hangulat- övbe, amelyben a kenyér és családgondok fontosságai elvesznek. Minden könnyű és gondtalan körülötte. Az életnek vagy meg­élhetésnek egyetlen kérdése sem nyugtala­nítja, szinte varázslatosan kényelmes, súly­talan a lét, amelynek egyetlen célja és in­doka van csak: a törköly. Ami elvisz a hétköznapoktól, felold a ha­lál rettegése alól, amely boldog gyermeki felelőtlenséget ad. amelynek hangulatában, mint egy langyos fürdőben el lehet pihenni, szét lehet oszlani ... A törköly ... Városunkban naponta ezrek fogyasztják... (R.) tudit az „egyke“ rendszer I jába venné és megtartaná a jövő számára a történelmi műemléket. Dénes János tiszteletes ur hozzáértő em­berekkel számításokat csináltatott, mennyi­ből lehelne megrenoválni a vár épületét. Az összeg az egyház anyagi helyzetéhez képest természetesen nagy, a maga erejéből meg sem bírná, hiszen 150—200 ezer lejről van szó. Ez azonban nem jelenti, hogy más meg­oldást nem lehet találni. GAZDASÁGI ÉLET A falu gazdasági élele fejlődést mutat, ami I természetesen anyagi jólétet von maga után. Brasov nemcsak ennek a falunak, de az ösz- szes környékén fekvőknek valóságos gyom­ra mindent felemészt s van módja rá, hogy jól fizessen. A tejgazdaság különösen igen szépen jövedelmező forrása a lakosságnak. Ezt az emberek maguk is nagyon jól látják, amiért áldozatokat nem kiméivé a legjobb minőségű fajteheneket tartják istállóikban, melyek sok esetben különbek, mint a lakó­házak. A község másik nagy jövedelmét a botfalaui cukorgyár biztosítja. A hatalmas cukorrépatáblák vagonIételeket tesznek ki olykor egy-egv gazda földjén. A gabonafélék szintén kitűnő termőföldre találnak itt. Ara­táskor sőtétlik a határ a kalangyák miatt s cséplés után nem marad üres magtár a fa­luban. HALÁLOS CSEND A kis székely Kánaánnak azonban árnyol­dalai is vannak. Amilyen díszes a falu, ami­lyen szinpompás a halár, éppen olyan szín­telenek, szürkék az emberek viseletűkkel. Az egész faluban egy székely ruhás embert nem lehet látni. Szegény és módos egyformán „urias“ ruhát visel. A nők pedig valósággal szaladnak a divat hóbortjai után. Egy másik nagy baj ebben a faluban, ami sajnos, oz egész háromszéken általános tünet s ami sok­kal nagyobb veszedelmet jelent, mint az ősi viselet le vetése: a kényelem szere tét bői faka­dó gyermektelenség. Ha az ember végigsétál a fatlun, mindjárt feltűnik az utcák nagy, ha­lálos csendje. Mert halálos ez a némaság. Alig lehet gyermeket látni. Nem is az egyke, de „semmi“ szórnom divat. A hatóságok nem akadályozzák meg a bábaaszonyok gyilkos kezeinek munkáját. Négy hónap alatt egyet­len szülelés nem volt az 1600 lelkes faluban. Ha ezt a halálos pusztulást nem lehet meg­akadályozni, akkor hiábavaló minden kultu­rális és gazdasági munka ezen a vidéken. ' (*z< IMadonolizáHáh a Diciosanmartiní lMiirogCn-gipra! DICIOSANMARTIN. (Az Ellenzék tu­dósilójától.) A hivatalos lap Julius 8.-i szóma közli azt a minisztertanácsi ha­tározatot, melyben a kormány a jegy­bank előzetes megkérdezése után a „Mica“ és a Nitrogén-gyár részvényesei között létrejött vásárt jóváhagyta. A minisztertanácsi határozat megengedi, hogy 9 millió 400 ezer pengőt utaljanak a vételárra s a pengő árfolyamát 27.85 lejben számítja. Ezenkivül \ millió 750 ezer svájci frankot utalnak az eladók­nak akként, hogy 750 ezer svájci frank értékben petróleum és termény kivite­lével román árut szállítanak bármely országba. A hátralékos 1 millió svájci frank 4 éven belül lesz átutalva. A 320 millió lej névértékű részvényből az ál­lam 42 millió értékű részvényt kap. A kormány megengedi, hogy a „Mica“ az Országos Ipari Hitelintézetnél 120 millió lej kölcsönt vegyen fel a vétel lebonyolítására. A Mica 60 milliós uj befektetésre kötelezi magát ugyanak­kor. A megegyezés a román állam és a Nitrogén-gyár között a Bucuresti-i Ítélő­táblán folyamatban levő pert nem be­folyásolja. A kincstár fenntartott min­den jogot a perben érvényesített igé­nyeire vonatkozóan. IDEGES EMBEREKNEK ÉS LELKIBETE­GEKNEK az igen enyhén h'.-tó, mindig meg­bízható természetes „FERENC JÓZSEF* ke- serüviz — reggel éhgyomorra egy pohárral hé­vévé — rendes bélmiiködést, jó emésztést és elegendő étvágyérzetet teremt. Világhírű ideg­orvosok é;, gyógyintézetek vezetőinek vélemé­nye a apján a FERENC JÓZSEF viz állandó használata az egy és a gerincvelő megbetegedé­sednél is ei legmelegebben ajánlható. A GAZDA megújult szellemben s tártokomban való meg­jelenéséről már számot adtunk. Országrészünk magyar Gazdasági Egyesületének ez a havon­ként egyszer megjelenő hivatalos lapja most nagy siker: aratott és ezért kötelességünk, hogy erről a tényről megemlékezzünk és ol­vasóink figyelmét ez «lapon ismételtjén föl­hívjuk. Nyilván több volt, mint a 65-ik év­folyam 7-ik száma. Uj törekvések, uj célok, uj feladatok, uj munkakedv és részben uj munkatársak bejelentése és máris jelentkezése. Amire a beköszöntők már céloztak és amik­nek a cikkek meg is feleltek. Szász Pál dr. lelnök szózata terméfzetesn több volt-, mint egyszerűen a Gazda vallomása. Az uj vezető­ség és országrészünk egész magyar gazda tár­sadalmának a hitét ép törekvését hintette szét, ami természetesen túlterjed a lap hasábjain. Teleki Ádám főszerkesztői üzenete pontosan meghatározta», hogy az előirt keretekben mit alkar és mit fog a Gazda képviselni. Mindezt jó megrögziceni. Ne feledkezzünk meg ezút­tal, a munka és felelősség vállalása fe pontján arról, hogy ezt az érdemes lapot, mint fele­lős szerkesztő továbbra1 is Török Bálint a Gazdasági Egylet titkára jegyzi1. A Isp érdemes állandó ép fő munkatársad a következők: Asztalos Sándor dr„ Atzél Ede dr., Bethlen László gr. dr., Bánffy Fe­renc br., Bodor Kálmán, Boróczy László, Csomós János, Domes Sándor, Dóczyné, Bér de A mái, Demeter Lajos, Eőry István dr., Farkas Árpád, G-a'ái Alajos dr., Gergely Endre dr., Gyulai- Sándor, Gyarmathy Pi­roska, Haáz Rezső, Hirsch Ernő, Jancsó Bea dr., Korponay Kornél és Ferenc, Kós Ká­roly, Ktlmarási ‘Szíász -Ferenc, Konopjt Kaj­mán dr., Kemény János br., Eiösel Oszkár, Nagy Endre dr,. Oberding József dr., Parády Kálmán dr., Páter Bék dr„ Pohl Béla, Ré- csey Lajos, Schilling Dezső dr., Schöppner Sámuel, Seyfried Fernen c, Soief Ottó, Szent- királyi Samu dr., Tauffcr Ferenc, Tempfli János, Urmínczy János, Veress István, Vita Sándor. Szomorú karcolatok a pusztaié székely falu életéből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents