Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-12 / 159. szám

TAXĂ POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929. Am s Szerkesztőség és kiadó hi vata 1: Cluj, Calea Moţilor 4 Fiókki adóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 trim. __ Telrfonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. ,4 V11. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési ának: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440 éven« 840 lej, — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 43 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több VASÁRNAP 1936 JULIUS 12. Széchenyi Olaszország ás Hitler tárgyalásai tartják izgalomban a külpolitikai életet Masbukottnaktekinthető a Dardaneffa-konferencfa. — Mbe$$zimáhan megtorló hadiárai®t folytatnak az olaszok Az utolsó huszonnégy órának legizgalţnasabb hírei Abesszíniából érkeztek. Amire az j Ellenzék már három nap előtt célzott,, hogy a nagy esős időszak beköszöntővel föl fog- 5 nak éledni a guerilla-harcok, amelyek szokványosak nagy exotikus országok frissen j meghódított területein, csakugyan bekövetkezett. Az olasz repülés vezérkarának Lekenti-i katasztrófája most már nem elszigetelt jelenség. Abesszínia egyetlen vasútvonalát és más őrállomásokat több helyen tapogatják a bandák. Természetesen elszigetelt esemé­nyek nem változtathatnak a helyzeten, de áldozatot, költséget és újabb erőfeszítéseket kívánnak Olaszországtól épp akkor, amidőn az európai közélet alakulása javarészt az ő magatartásától függ. A megtorlásos rendelkezéseket az államok sorban megszüntetik. A kezdeményező Anglia feltűnő ünnepélyességgel hajtotta végre ezt a külközéleti cselek­ményt, aminek nyilván kibékitő célzata van, épp úgy, mint a Földközi-tengeri hajórajok fokozatos lecsökkentése a békebeli arányra. Anglia Montreux-ben is Olaszország mal­mára hajt vizet A török tengerszorosok értekezlete Anglia és Románia összecsapása következtében válságossá lett. Titulescu a Balkán-szövetség érdekeit védte és megállapí­totta, mi egyetlen alapon lehet a tervezett Földközi-tengeri Locarnot létrehozni. Olaszország hatályát növeli, hogy Anglia Palesztinában is úgy látszik hátráló poli­tikát kényszerül folytatni, mert az arab lázadás lecsillapítása érdekében egyelőre fel­függeszti a zsidó beköltözés engedélyezését. Franciaország sem képes kifejteni teljes erejét. Sztrájkok még mindig folynak s a julius 14-iki nemzeti ünnep rendkívüli intéz­kedéseket kíván, mert nagyarányú jobboldali tüntetésektől félnek. A kormányt nehéz helyzetbe juttatta, hogy Cet légügyi miniszter kénytelen volt elismerni a Beilanger ezre­des 20 mmes repülőgépágyu és más találmányok átengedését Oroszországnak. Sőt Ang­liának is. A spanyol belső helyzet újabb megingása is gyöngíti az olaszokat akadályozó nyugati áramlatot. Ennek súlyos vesztesége, hogy a kitűnő Madariaga lemondott a nép- szövetségi főtagságáról azon a címen, hogy a szélső baloldali felfogás nem helyesli az alapokmány ügyében kifejezett álláspontját. Spanyolországban újabb jobboldali forra­dalom kísérlete fenyeget. Olaszország legnagyobb segítsége azonban most Németország. Úgy látszik, hogy a berchtensgadeni Hitler—Neurath találkozó eredményekép olasz kí­vánságra Németország hosszabb nyugalmi helyzetet fog engedni Ausztriának és válaszol Anglia kérdőívére. A hirkovácsok már azt rebesgetik, hogy Hitler a hónap végén a két év előtti horogkeresztes forradalom leveretésének az évfordulóján ünnepélyes nyilatko­zatban békét köt Ausztriával, Olaszország karjain megjelenik Brüsszelben, viszont Olasz­ország Montreuxben, mint döntő tényező. A nap eseményeihez tartozik még, hogy Szto- jadinovics délszláv miniszterelnök ünnepélyesen megnyitotta a kisantant és a Balkán­szövetség államainak gazdasági értekezletét Blédben. Hoüpiiiira futott a Dardanella-ttfetfözlet soha nem merült el a magyar történelmi élet alakító tényezői közül. Kiemelkedett, ma­gasan állott, fényt szórt, nyugtalanított, ha­tott mindig. Az utóbbi időkben jelentősége és hatálya méginkább tornyosodik. Mintha élne és bujtogatna. Kimeríthetetlen ihlető erőt jelent. Minden emlékével és frissen élő sorával a gyakorlati élet föltétlenségére ok­tatja egyetemes magyarságunkat. Nekünk a kisebbségi helyzetbe lecsúszott magyar töre­dékeknek pedig megbecsülhetetlen tanulsáj gokat nyújt nemzetiségi politikája. Érthető, ha két évtizede az uj magyar történetiskola sokat foglalkozik vele és vezér szellemnek helyezi mostani szelleméletünk első vonalába. Ifjúságunk java eszményképévé avatja és út­törő munkájának cime jellemző tünetként ime fölbukkan épp a mi országrészünk fia­talsági folyóiratának erőteljes és busa hom­lokán. Hitet! Mennyi mindent süt szerteszét ez az egyszerű szó, amely két betűvel meg­toldva is hit, a meghosszabbított hitet pedig ggökerezteti a gyakorlati élet kemény tala­jába. Nem divat az uj Széchenyi tisztelet és követésének vágya. A nemrég elhalálozott ki­tűnő Surángi Miklós nem a mesterséges idé­zet céljából, hanem a halottaib' ’ föltámasz­tott régi erő uj szolgálatában irt-, meg cson­kán maradt nagy regényes életraj át Széche­nyiről. Más lapra tartozik, hogy idő is figyelmeztet erre a borzasztó alkotóra, erre a csodálatos őrültségben kialakult bölcses­ségre, erre a szörngü ellentmondások villa­mos áramában szikrázó óriási delejre: tizen­egy év óta szinte mindennap egy-egy Széche­nyi centenárium. Szakadatlanul tevékeny és történelmi volt. A nagy Széchenyi-irodalomba, naplóinak és könyveinek uj kiadásába, róla szóló érteke­zések, tanulmányok, emlékezések tömegébe most a mi országrészünkből is csatlakozott egg szerény célzatú és mégis jelentős füzet. Balogh Arthur dr. szenátor, volt egyetemi tanár, az Ellenzék kitűnő munkatárséi kiváló tudományos, főleg jogpolitikai felkészültsé­gének a kitűnőségével népies mód röviden megírta Széchenyi életét és részletesebben kifejtette életművét. A Minerva jelentette meg népének szóló könyvtárában. Ezt a fü­zetet, hogy egy régi, szinte már divatjamúlt kifejezést használjunk, ott kellene most már látnunk minden magyar család asztalán. És ezúttal a „minden magyar család fogalmá­ban“ valóban kivétel nélkül minden magyar családot odagondohunk. Sőt szeretnék, ha nemcsak a legelőkelőbbtől az „alólkelőbb“-ig vezető vonalon minde-n magyar család aszta­lán, hanem minden magyar kezében is lát­hatnák Balogh Arthur ezt a kis remeklését. Az egyebek mellett aziért is, mert nagy taní­tómesterünk és példaképünk a közirásban ezúttal sem feledkezik meg a legközvetlenebb föladatról. Az utolsó fejezete igy hangzik: „Mit tanulhat magyarsága ma Széche­nyitől“. Balogh Arthur rendületlen meggyő­ződése, hogy „Széchenyinek . . . olyan tá­mlásai vannak, amelyeknek megszivlelése és követése fölötte szükséges és hasznos mai helyzetünkbenMik ezek a legfőbb tanulsá­gok? „Légy hü fajtádhoz“. Szeressük fajun­kat és nyelvünket. Mindent meg kell tennünk a fönnmaradásunk és fejlődésünk érdekében. Egyesíteni kell az erőket, alkalmazkodni a 1 viszonyokhoz nemzetiségünk szoros megtar- ' fására. Szellemi és anyagi haladásunkat al­kotásokkal kell szolgálni. Meg kell önmagun­kat ismerni, rászokni a tervszerűségre, követ­kezetességre, mérsékletre, hidegen számitő ésszerűségre. Nem szabad sem elhízni ma­gunkat, sem kishitűségbe süllyedni. Nemzeti­ség erős lelke segíthet minden bajon . . ,- ’" Íme igg beszél hozzánk Széchenyi. •MONTREUX. (iRador.) A Dardanella-érte- J kéziét most már teljesen holtpontra jutott. Már csak az albizottságok tárgyalnak, de ezeknek napirendjén már csak másodrendű politikai kérdések szerepeltek. A kulisszák mögött folyó angol—francia megbeszélések nem vezettek eredményre. Nagy feltűnést keltett a konferenciára ösz- szeült hatalmak képviselői között, hogy Litvinov orosz külügyi népbiztos nyom­talanul eltűnt és azt sem tudják, hogy ho­va távozott el. Paul Boncour szintén otthagyta az érte­kezletet és Párisha utazott. Beavatott körök véleménye szerint a teljes ülést szerda előtt semmi körülmények között sem lehet meg­tartani. A török delegátusok erélyesen sür­getik a döntést és arra irányul minden igye­kezetük, hogy a konferencia még hétfőn hoz­zon határozatot. Hir szerint az Olaszország ellen elrendelt megtorló intézkedések vissza­vonása után Olaszország is részt fog venni a további megbeszéléseken. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az an­gol sajtó hirt ad Titulescu erélyes interven­ciójáról a montreuii konferencián. A Times szerint valóságos forgószél kerekedett, almi­kor Titulescu közbelépett és megkérdezte, Anglia miért támogatja a köl­csönös segélynyújtási paktumokat Genfben és itt nem. A lapok szerint az, angol delegáció még nem adott végleges választ, hanem újabb ^ utasításokért fordult Londonhoz. A Havas jelenti, hogy az Anglia; és a Balkán-államok, valamint a földközi-tengeri partmenti álla­mok közti kölcsönös segélynyújtási egyez­ményt fenntartják, tekintet nélkül a Francia- ország vagy Anglia által hozandó határoza- 1 tokra, .Titulescu hazatérése BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Bucurestiben különféle hirek terjedtek el Ti­tulescu hazatérésével kapcsolatban. Baloldali lapok jelentése szerint Titulescu igen nehéz helyzetbe került Genfben a román belpoli­tikai események miatt s az a szándéka, hogy a helyzetet úgy belpolitikai, mint külpolitikai szempontból tisztázza. BUDAPEST. (Az Ellenzék távirata.) A ke­leti expresshez csatolt szalónkocsiban teg­nap este Budapestre énkezett Titulescu ro­mán külügyminiszter. A külügyminiszter fo­gadására a pályudvaron megjelent Grigoroea meghatalmazott román miniszter, akivel Ti­tulescu a vonat indulásáig tanácskozott. Ti­tulescu állitóLag Bucurestiben erélyes intéz­kedéseket fog követelni a jobboldali anti­szemita és baloldali kommunista kilengések megakadályozása érdekében. 1 'Az osztrák—német tárgyalások PÁRJS. (Presa.) Schuschnigg és Papén tár­gyalási tovább folynak a német—osztrák megegyezésire vonatkozóan. Párisi lapok je­lentése szerint gentlemen-agrementről van szó, mely szerint mindegyik fél tartózkodni fog attól, hogy kellemetlenségeket okozzon a másiknak. Ugyanakkor a Páris—London—Róma kö­zötti tárgyalások is kedvezően haladnak előre. Hitler, válaszol Angliának BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) Illetékes körök szerint Hitler kancellár rövidesen válaszolni fog az angol kérdőívre. A német kormány, ha nem is vesz részt a montreuxi tárgyalásokon, élénk figyelemmel kíséri az értekezlet tanácskozásait és érdek­lődéssel tekint a locarnói hatalmak tanács­kozásai elé is. Visszavonják a szankciókat MOSZKVA. (Az Ellenzék távirata.) A nép­biztosok '.vnácsa tegnapi ülésén elhatározta, hogy Olaszország ellen életbeléptetett meg­torló intézkedéseket julius lő-én visszavonja. Finnország, Norvégia és több latin-amerikai állam hasonlóképen döntött. Anglia ünnepé­lyesen járt el. VIII. Eduárd angol király szi­gorú formaságok között, az augol kormány kiküldötteinek, MacDonaldnak és lord Hali­faxnak jelenlétében irta alá a vonatkozó ok­mányt. Románia julius 15-én szünteti meg az olaszellenes szankciókat. Prágában tegnap hatályon kívül helyezték a szankciókra vo­natkozó rendszabályokat. Jelentés az abessziniai esemé­nyekről RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Olasz hi­vatalos jelentés szerint a Lekent-i abesszin támadásnál 12 tiszt — mind magasrangu — és két benszülött paptolmács esett áldozatul. Az olasz repülőkülönitmény sátrában tartóz­kodott, amikor megrohanták az abesszinek és hősies védekezésük ellenére is lemészárolták őket. A kíséretükben levő tábori pap csak azért menekült meg, mert külön sátorban aludt. Az olasz parancsnokság utasítására repülő­gépek cirkálnak a környék felett, hogy meg­torolják a támadást és lehetetlenné tegyék a menekülést. Megtorló rendelkezéseket haj­tottak végre azok ellen a községek ellen is, amelyek menedéket nyújtottak a támadók­nak. Hivatalos jelentés szerint csakugyan ve­szélyes guerilla támadások folynak a vasút­vonal elleni. Az ifjú ras Kassza egy napig ostromólt egy élelmiszer vonatot és csak nagy veszteség árán lehetett visszaverni .1 frankiőröket. Harrax körül szabályszerű üt­közetek folytak az eltmult napokban. Az abesszin hordák számos 'helyen tették tönkre a vasútvonalat. Békeértekezlet GENF. (Az Ellenzék távirata.) Szeptember 6 és 13 között a világ összes bókeszervezetei nagy békeértekezletet tartanak Genfben, me­lyen mintegy 2500 kiküldött vesz részt. A svájci szövetségi tanács ahhoz kötötte az értekezlet engedélyének megadását, hogy a békeértekezlet tagjai nem intéznek táma­dást egyetlen idegen állam ellen sem és nem rendeznek tüntető felvonulásokat. Nemzeti szocialista akció Dan» zigban DANZIG. (Az Ellenzék távirata.) A városi hivatalnokok tegnap azt a tanácsot kapták, hogy a lehető legrövidebb időn belül iratkoz­zanak be a nemzeti szocialista pártba, mert ellenkező esetben a következményekért mu- gukkal vessenek számot

Next

/
Thumbnails
Contents