Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)
1936-07-09 / 156. szám
ÁRA 3 LEJ TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929. Iliffi&L Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Colea MoţiLor 4 Fiók ki adóhivatal és könyvosztály! Piaţa Unirii 9 szám. — Telefon szám: roş. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési 840 lej, — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente » Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel töbo LVII. ÉVFOLYAM, 15 6. SZÁM. CSÜTÖRTÖK 1936 JULIUS 9. Elsimultak a külpolitikai viharok Anglia már felvette a gazdasági Olaszországgal. — A Dardanellák kérdésében együttes fellépésre készülnek az olaszok és németek A világhelyzet lassan a gyakorlati élet délköre alá fordn] teljesen. Â koordonáeiós bizottság még ki sem dolgozta utasítását a megtorlások eltörlésének a végrehajtásáról és még egy hét választ el a végleges felfüggesztés határnapjától, mégis az államok sorban jelentik ki hivatalosan, hogy nem élnek tovább az Olaszország felé bevezetett zárlattal és egyre-másra kötik a kereskedelmi megállapodásokat Itáliával, amely természetesen nem gyakorolja fenyegetését, melyet a megtorlásom tilalmak bevezetése idején hangoztatott. A háború befejeztével éreztetni fogja keserűségét a rosszindulatú országokkal szemben. Az üzleti világban tegnap mély benyomást keltett az a hir, hogy a megtorlási politika élén haladó Anglia, ha nem is hivatalosan, de nagy cégei utján máris nagy kötéseket eszközölt különösen szénben és olajban. De annyiban mégis megőrzi a külső szint, hogy a szállítások csak 16-én kezdődnek. Az angol—olasz viszony egyébként is j lassan javul. Bár Abesszínia bekebelezésének az el nem ismerése miatt Olaszország továbbra is távol marad a népszövetségi politikától, a török tengerszorosok kérdése azonban mégis csak közeledést hoz létre Anglia és Itália között, annál is inkább, mert közös érdekükbe bekapcsolódik Németország is, amely nem akarja tűrni, hogy Oroszország a Bosporuson és a Dardanellákon keresztül kifuthasson „meleg tengerre“. A legújabb hírek szerint ugyanis a montreuxi konferenciáról távolmarad Olaszország és aztán diplomáciai utón, párhuzamosan Németországgal tiltakozni fog az esetleg Oroszországnak kedvező határozat ellen. Ez a kérdés ionban még távolról sem ért meg. A gyakorlati élet szempontjai nyilvánultak meg a danzigi kérdésben, amely tegnap egyelőre elsimult. Németországnak legfőbb érdeke, hogy most, az olimpiai játékok küszöbén, ne fokozza a külügyi légkör feszültségét. Ezért történt, hogy a danzigi tanács horogkeresztes elnökét, a népszövetségi botrány hősét, Greisert visszautazása során Berlinben alaposan megdolgozták és ezért a danzigi lelkes fogadtatás alkalmával mérsékelt hangú köszönetét mondott, amelyben jelezte, hogy a cselekvésre nem ért meg az idő, bár a német birodalom érzése és ereje Danzig mögött áll. Á másik következménye a pillanat hűvös mérlegelésének, hogy a danzigi politika miatt a német külügyminisztériumban fellépő francia és angol követség megnyugtató választ kapott és ugyancsak sikerült megnyugtatni Lengyelországot is, amely Beck utján különben is kijelentette, hogy Danzig helyzetében semmiféle változás nem történhetik, egyrészt a német—lengyel barátsági szerződés alapján, másrészt Lengyelország minden tekintetben szilárd és készenlétben álló elhatározása folytán. Arról szó sem lehet, hogy a Népszövetség akár a danzigi korridor német lakossága, akár a német birodalom kérésére népszavazást rendeljen el. A külügyi élet érdekesebb hirei közé tartozik, hogy a francia kormány a legutolsó tüntetésekre való tekintettel újabb szigorú lépéseket határozott el a jobboldali alakulatok elien, amelyek most pártpolitikai formákat igyekeznek ölteni. A kormány helyzete egyre erősbödik, aszerint, amint gyöngülnek a nagy sztrájk utolsó hullámai és rendre javul a pénzügyi helyzet, amely a frank-viszonylatok erősödésében és az arany csöndes visszaszivárgásában nyilvánul. Egy mâsfck jelentős hir, már eredeti alakjában mese- szerünek hallszik, hogy Anglia katonai tekintetben nagy engedményeket ígért Egyiptomnak, sőt a Szuezi-csatorna katonai megszállását kizárólag egyiptomi csapatokkal í intézi. Érdekes, hogy a külpolitikát erősen riasztja Ottó trónjelölt nővérének Ausztriában való szereplése. Külföldi lapok élénkeji értelmezik a hirt, hogy Adelheide császári és királyi hercegnő magyar legitimisták meghívására egy pár magyarországi közintézményt fog meglátogatni. Az osztrák kérdés egyébként tegnap háttérbe szorult, úgy hogy az egész diplomácia végleg meghiúsultnak látja a Papen-kezdeményeztc német— osztrák tárgyalásokat. Angol—olasz gazdasági tárgyalások A vasúti balesetedet és szerencsét fenségeket nem lebet elkerülni. A csodálatos műszaki fejlődés csodás intézményeivel együttjáró dolog ez. A levegőben és a vizen épp igg leselkedik az emberre, dolgaira és eszközeire a veszedelem. A kimeríthetetlen emberi ész találékonysága hasztalan vadászik mentő, védő és óvó módszerekre és eszközökre, az elhárítás lehetősége örökké korlátolt marad. Nincs miért pörbescállni. A gépkocsi fékének a törése vagy a kazán föl robbanása még a legpontosabban kormányzott gyártelepen is óhatatlan sors döntésétől függ. Mentői őrjön- gőbb a száguldás a műszaki élet síkján, annál több lesz a baleset és halálos szerencsétlenség, ami a világért sem jelenti, hogy a régen föltalált gép tökéletlenebbé vált volna, hanem a gép használata lett egyre sűrűbb és az anyag, valamint a tér ellátása és beavatkozása változatlanságát nem küzdhetik le tökéletesen. De még súlyos és lellciismeretbe vágó más körülmény is. Az ember bűnös magatartása e műszóid eszközökkel folyó életküzdelemben. Az ember rendetlen, könnyelmű, kockáztató, fáradt, álmos, tanulatlan. Holott épp az ellenkezőre nevelik és a szolgálatban minden lehető hatalommal: erkölcsivel, gazdaságaival, bűnt előjogaival erre szorítják. És mégis egyre sűrűbben lesz az ember okozója embertárs balesetének és szerencsétlenségének anélkül, hogy merénylő, vagy gyilkos akart volna lenni. A megrázó Război,eni-i vasúti szerencsétlenség az emberi rendetlenségnek és az anyagi kockáztatásnak a következménye. Ártatlan pasta-talyigát rossz helyre és rosszul állították. Két vonat közé ferdén; a beszáguldó vonatnak el kellett kapnia és embercsoportra dobnia. Ez a gondatlanság nem vétkes teljesen. Mert a hekövetkezett ilyen szerencsétlenségre alig volt eddig példa vasúti közlekedésünk történetében. Ki gondolt volna rá. legalább is nem egyedül. A legfőbb ok volt az állomás elégtelen megvilágítása. Ivlámpák vannak itt szépszámmal, de a rossz helyen alkalmazott takarékosság miatt nem égtek: amikor sok mindenre van számlálatlan pénz, az ily föltétlenségnél krajcároskodni kell. A ragyogó égboltozat milliárd csillagjával és az állomási épületből kiszűrődött fény nem bírta legyőzni a szuroksötétséget: ezért nem látták, milyen rosszul vesztegel a posta-talgiga. Na és az utasok sem szoknak le még most se, hogy a vonat v&szteglésekor föl és le ne ugráljanak, hogy csak a kellő időben közelítsék meg a vonatokat, stb. Ismerjük eléggé az állomások zűrzavarát és fegyelmezetlenségét, amelyet a kisszámú személyzet nem tud eléggé szabályozni. Valósággal Isten csodája, hogy nem történik rrtégtöbb baleset és szerencsétlenség, mint amennyi — sajnos, — elég szép számmal különben történik. Nem volna szabad soha 1szem elől téveszteni, hogy a gép két szellem, az élet és a halál érdekét segíti. Szinte vak engedelmesség, szinte tökéletes fegyelem, szinte emberfeletti gondosság kellene, hogy az ember ne segítse elő a gép harcát az ember testi épsége és az élet ellen. Hogy az elkerülhető balesetek és szerencsétlenségek mind csakugyan el is kerül- tessenek. Ez a szomorú vasúti eset újabb tanulság és intelem lehetne. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az angol —olasz gazdasági közeledés első lépései megkezdődtek. A két ország nagyiparosai között jelentős magántárgyalások készítették elő a két ország közötti rendes gazdasági kapcsolatok felvételét. Ennek eredményeképen a walesi szénbányák nagymennyiségű megrendeléseket kaptak Olaszországtól. Angol cégek az iparvállalatoknál nagyobb rendkívüli megrendeléseket tettek több kereskedelmi cikk Olaszországból való szállítására. Olasz—német együttműködés PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Azon határozat kimondása után, hogy a szankciókat felfüggesztik, az összes francia lapok felvetik a kérdést, vájjon Olaszország visszafordul-e Európa felé és kiveszi részét az európai együttműködésben? Egyes lapok azt hiszik, hogy semmi sem fogja abban megakadályozni Olaszországot, hogy képviselőjét elküldje a tengerszoroskonferenciára, ami első lépés lenne a visszatérés felé. Úgy vélik azonban, hogy Olaszország újabb feltételekkel fog fellépni. A Le Matin római tudósítója szerint Olaszország nincs kielégítve és az abesszin háborúból kifolyólag ellene hozott összes intézkedések visszavonását követeli. Itália rövid időn belül állást fog foglalni és jelenlegi tartózkodása annak tulajdonítható, hogy egyelőre látni akarja, milyen magatartást tanúsítanak vele szemben a többi államok, amelyek képviselve vannak a Népszövetségben. A Parisból érkező újabb hírek szerint olasz—német arcvonal alakul a török és orosz érdekek ellen a tengerszorosok kérdésében. A két nagyhatalom a sajtóban már is tiltakozik és felebbezni készül a határozatok ellen. Elsimul a danzigi-ügy BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) A Havas-ügynökség szerint a francia—angol együttes állásfoglalásának a danzigi kérdésben máris mutatkozik a hatása. A helyzet lényegesem javult. A danzigi nemzeti szocialista vezetők parancsot kaptak a visszavonulásra. Francia államtanács PÁRIS. A francia kormány Lebrun köztársasági elnök elnöklete mellett államtanácsot tartott. Az államtanácson Delbos expozéja alapján megvitatták a külügyi helyzetet és a belpolitika időszerű kérdéseit. Az államtanácson minden tekintetben helyeselték a francia albizottságnak a genfi tanácskozásokon elfoglalt magatartásai. Vincent-Auriol pénzügyminiszter az állam, kölcsönről tartott beszámolót és elmondotta milyen intézkedéseket kíván tenni a frank- spekuláció és a járadékpapirokka] visszaélő zugkereskedelem ellen. PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A francia kormány újabb rendszabályokat léptetett életbe a jobb és baloldali mozgalmak ellen. Az üzlethelyiségek és irodák elfoglalását betiltották. Kormánykörökben holtnak tekintik a szélsőséges mozgalmakat. A kamara radikális szocialista csoportja ma ülést tartott, amelyen több képviselő követelte, hogy a pártnak a népszavazási bizottságban helyet- foglaló tagjai szálljanak síkra a választási reform mielőbbi napirend re tűzése érdekében. A feloszlatott jobboldali szervezetek politikai párttá átalakulva, ismét szervezkednek. A feloszlatott szervezetek hazafias jellegű politikai pártot alakítottak, melyben számos jól ismert jobboldali politikus vett részt. Rucant igazságügyminiszter, mikor tudomást szerzett az uj politikai párt megalakulásáról, utasította az ügyészséget, hogy azonnal indítson eljárást a szervezkedés vezetői I ellen. A kiadott utasitás értelmében a fő- I ügyész több politikai személyiség elJen til- ! tott szervezkedés cimén birói vizsgálatot indít mindazok ellen, akik utcai tüntetéseket szerveztek. Ottó királyfi húga Magyarországra megy BUDAPEST. (Az Ellenzék távirata.) Magyar legitimista körök meghívták Ottó királyfi húgát: a Bécsben tanuló Adelhaide főhercegnőt magyarországi látogatásra. A főhercegnő a meghívást elfogadta s rövidesen ellátogat Magyarországra. Egyiptom ne-mzeti vívmánya. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Kairóból jelentik, hogy az angol—egyiptomi tárgyalások katonai része majdnem befejeződött. A Times szerint a kairói angol helyőrség megmarad, de mostantól fogva Egyiptom védelmét egyiptomi nemzeti csapatok és nem Anglia fogja ellátni. A szuezi csatornát, amely eddig Anglia fennhatósága alatt állott, Egyiptom ellenőrzése alá kerül. Az alexandriai légi haderőket megerősítik. Az egyiptomi hadsereg létszámát 8000 tiszttel és angol gyártmányú fegyverekkel ellátott katonákkal erősítik meg. A szirezi csatornáról szóló hirt azonban a legnagyobb fenntartással kell fogadni. Anglia nem tűrhet katonai kizárólagosságot, de még együttességet sem a csatorna kapuiban. ft lift J
