Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-23 / 168. szám

Jfvf^ ÁRA 3 LEJ ■T* TAXA POSTAIÉ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.1t 1929. Sz-erkeszt&ség és k i ad 6 Ki vata!: Cluj, Calea Macilor 4, F i ók ki a d ó hivatta! és k önyvosztály: Piaţa Unirii 9 szóm. — Telefon szám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 8ov J LVII. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP, ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS \ CSÜTÖRTÖK y Előfizetési ának: havonta 70, negyedévre 2x0, félévre 440^ évente f 840 lejs —Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 pengő. A’ többi külföldi államokba csak: a portókülönbözettel több 1936. JULIUS 23. A mezé gazdaság egyre inkább lesz főbenjáró érdek számunk­ra. .4 világválság, amely a mezőgazdaság te­rületéről indult el rettenetes útjára, föltétle­nül megköveteli a tervszerű & a belterjes irányzat érvényesülését. Csakhogy a földész tömeg nem igen akar lemondani hagyomá­nyairól és szokásairól. Csak lassan, szívós fölvilágosító munkával, kész tapasztalatok mutatásával, az újrakezdés lázával, szinte embertől emberig érő okos biztatással, való­ságos bujtogatással javíthatunk a helyzeten ebből a szempontból. A másik sarkeszme, hogy életmódunkat fiziókrata elvekre, vagyis szinte földművelő kizárólagosságra kell épí­teni, ugyszólva teljesen visszahúzódni a föld­re, ebből szívni mentői több lehetőséget éle­tünk eltengetésére; a gazdasági élet más lé­nyegét, a tőkepépZést; kereskedelmet, sőt az ipari munkát is a földhöz kapcsolódó szö­vetkezeti szellemben kell újraépíteni. A kez­det és a vég: a föld. Igen, a föld, amelyből vétetünk és amelybe visszatérünk, az egye­düli alapja a magyar ksebbségi élet fenntar­tásának. Annyira nyilvánvaló, hogy csak utalni, figyelmeztetni és emlékeztetni kell minderre olykor-olykor, valójában már fö­lösleges részletezni, kifejteni, megvitatni a sajtóban lényegét: az élet-halál küzdelem gyakorlati része amugyis mindig inkább kö­réje fonódik. Igen a föld, amely mindig több embert tud táplálni és eltartani, mini ahogy az utolsó pillanatig gondoltuk. Itt a határ­talansággal találkozunk. Ereje kimeríthetet­len, csak a találékonyság, tervezés és c mun­ka legyen hozzá hasonlító kimeríthetetlenség. Alaposan megfogván a kasza-kapa nyelét, ha megindulnak a kiskertgazdaság tökélye felé s a magasabb rendű állattenyésztés türelme és szorgalma irányában, akkor megoldtuk a kisebbségi kérdés lelki, nyelvi és szellemi ré­szét is, mert meg lesz a mindennapi függet­len és elvehetetlen betevő falatunk. Ez az óriás és mély gond késztet, hogy leszögez­zük itt az uj munkára mozdult gazdasági egyesületünk, főleg nagy buzgalmat fogadó elnökének, Szxísz Pálnak a tevékenységét. — Örömmel halljuk, hogy megint, most a Szé­kelyföld egyik magyar tagozatának szakosz­tályi ülésén 12 év általános tanulságain, de főleg a maga nagyszerű gazdálkodási lele­ményének tapasztalatain indulva, útbaiga­zításokat adott és nagy helyesen, igazi szükségszerűséggel megállapította, hogy or­szágrészünk uj magyar közgazdasági életét a kisemberekre, jelen esetben a kisgazdákra kell építenünk. De hozzáfűzte, hogy a föl- dészekben ébredő megújulási vágy és az if­júságban gyökeret verő közreműködési törek­vés elsőrendű szükséglete a gazdasági ne­velés, amelyet a szaporodó gazdakörökön át ő maga igyekszik megszervezni és ezért a télen húsz kéthetes tanfolyamot rendez, amelyeken a legegyszerűbb és legsürgősebb tennivalókat fogják a gazdalélekbe dobolni, íme nem csak utas és szereplő, hanem ván- dortanitó és alakitó vezér. Szász Pál műkö­dési terve gyakorlati, egyszerű, egészséges, nem vakmerő álmolcat vagy oktalan vágya­kat, hanem kész szükségleteket, kézügybe kapható lehetőségeket akar megoldani gyor­san, észszerűen, alaposan. Van az ő erős hitében és erős elhatározásában sugalló és magával ragadó elem. Az értekezleten az ő beszéde nyomán egyik okos száj a másik után nyílt meg s minden nagyképűség, min­den szertelenség, minden mánia nélkül, a megvalósítható az igazi és derék gondolntok- nak, elképzeléseknek és tanácsoknak gazdag sorozata árad szét a jelenlévők között. Vala­mi kemény és szilárd ebben a levegőben. Ezért j hisszük, hogy Szász Pál vezéri munkája nem 3 jelent üres beszédet, üres írást, üres gyüleke- j zést, nem szalmatüzet, nem időtöltést, nem szereplést, hanem megújító és megélhetést ígérő kemény harcot és tevékenységet, 1 ma ír feffctní? met értekezleten Csütörtökön kezdődnek a tanácskozások LONDON. (Az Ellenzék távirata.)] Ä Press Association szerint, a Londonban, csütörtökön összeülő, háromhatalmi értekezlet az utolsó le­hetőséget jelenti az európai kibonta­kozásra. Ezt jól tudják a fegyverkezési verseny miatt aggódó államférfiak is. Csütörtökön egyébként nemcsak a locarnói kérdésről lesz szó, hanem a megbeszélések alapját Hitler béke- terve fogja képezni. Valószínűnek tartják, hogy az Olaszor­szág és Németország bevonásával tar­tandó öthatalmi értekezletre csak októ­berben kerül sor. Hivatalos jelentés. PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Ma közleményt adtak ki a londoni belga— francia—angol értekezlet ügyében. A közieméiig rámutat arra, hogg a három kormány julius A-én, Genfben megegyezett abban, hogy 23-án, Lon­donban értekezletre küldik megbí­zottaikat. Az értekezlet célja lesz a helyzetet tanul­mányozni és minél jobb eszközöket ke­resni az európai békének általános egyez­mény által való konszolidálása érdeké­ben. Hasonló tartalmú jegyzéket adtak ki egyidejűleg Londonban és Bruxelles- ben is. Franciaország megbízottai a londoni konferencián Léon Blum, Leger külügyi államtitkár, Massigli politikai tanácsos, Lauiger kereskedelmi tanácsos és Rochat külügyi kabinetigazgató lesznek. A fran­cia fővárosban, ahol nagy fontosságot tulajdonítanak a három locarnói hata­lom értekezletének, azt hiszik, hogy az értekezletet csak 27-én, fogják megtar­tani a vimyi ünnepség után. Mit ir a szovjet sajtó? MOSZKVA. (Az Ellenzék távirata.) A Tass jelenti, hcxgy a lapok hosszú cikkiben foglal­koznak a montreuxi konferenciai végével és az egyezmény aláírásával. Megállapítják, hogy az egyezmény az orosz álláspont sikere és jobban szolgálja a békét, mint bármely más tervezet. A szovjetek ez alkatommal is megmutat­ták, hogy nemzetközi konferenciákat nem akarják felhasználni önző vagy tekintély politika elfogadására, hanem csak aj béke kanszol id ál ácsán ak célját szolgálják. BELGRAD. (Az Ellenzék távirata.) Az Avala jelenti: A jugoszláv sajitó reprodukál­va Rusdu Arras török külügyminiszternek a Tmmtreuxi konferencián mondott szavát, megállapítja!. hogy a Bal kán-szövetség béke- szeílemről és jóakaratról tett tanulságot és fé­nyes bizonyítékát szolgáltatta a tagállamai közti teljes egyetértésnek. Londonban tárgyal a szudeta németek vezére LONDON. (Az Ellenzék távirata.) HeLnle- in Konrád, a szudetta németek vezére Lon­donban tárgyalt. Kijelentette, hogy szeretné a csehországi németek ügyét a Népszövetség szeptemberi ülése elé vinni. Nem kíván elszakadást Csehszlovákiától, de ugyanolyan jogokat követel a németek szá­mára is, mint amilyeneket a csehek éltvez- nek. A danzigi ügy LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Hir szerint a danzigi események ügyében pénte­ken az angol fővárosiban összeül az Anglia, Franciaország és Portugália képviselőiből ala­kult hármas bizottság, amennyiben Lester, a Népszövetség által Danzigba kinevezett biz­tos bejelenti az alkotmány megsértését. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A len­gyel nagykövet kedden látogatást tett az angol külügyi hivatalban. A Reuter-iroda jelentése szerint a dan­zigi kérdésről folyt a tárgyalás. A liberális ellenzék hétfőre külügyi vitát m- ditványozott. Szóba fog kerülni ezen a dan­zigi kérdés, a locarnoi ügy és- a mandátumok helyzete is. VARSÓ. (Az Ellenzék távirata.) A lengyel hatóságok Felső-Sziléziában újabb titkos né­met szervezetet lepletzek le, a „fekete kezc‘-et, amelynek látható célja Sziléziának Lengyelországtól való elcsatolása volt. LONDON. (íRador) Ma vette kezdetét a nemzetközi buzakonferencia, amelyen Ro­mániát Buzdugan képviseli. Bemutatkozott az uj varsói olasz követ VARSÓ. (Az Ellenzék távirata.) De-Valen­tino, Olaszország uj varsói nagykövete teg-: nap az olasz király és etiópiai császár nevé­ben nyújtotta át megbízólevelét Moscicki köztársasági elnöknek. Moscicki elnök válaszában csak felségei uralkodónak cimezte az olasz királyt, ke­rülte úgy a császár, mint a király meg­szólítást. Lengyelország tudvalevőleg még nem ismer­te el Abesszínia olasz részről való bekebe­lezését. Tüntetés Belgiumban BRÜSSZEL. (Az Ellenzék távirata.) Dever- looban 3000 katona tüntetést rendezett. A katonák a szolgálati idő felemelése elleni tiltakozásuk jeléül megtagadták az engedel­mességet, majd megütköztek tisztjeikkel. A; tüntetők megfékezésére nagyobb csapatokat vezényeltek Deverlooba.­Vérpatakok jelzik a spanyol forradalom útiét Győznek a zendülő csapatok A nagyon megfeszült idegek tegnap és ma reggel kissé megereszkedtek. A spanyol for­radalom véres borzalmai kezdenek megszo­kottá válni és a világközvélemény főleg azért ideges, mert a sok ellentmondó hir közt nem bír eligazodni. Mind a két fél, kormány is, felkelés is a maga győzelmét jósolja, sőt már hirdeti. Nyilvánvaló, hogy tegnap óta a hely­zet nem változott, csak annyiban, hogy Mad­ridban, Észak- és Közép-Spanyolországban javult a kormány helyzete, mert a munkás milíciák s a legénység legnagyobb része hő- sileg harcol a népfront érdekében, a tenge­részet szinte teljesen megmaradt a hűség­ben, vagy visszatért a kormány oldalára. Viszont a felkelők Dél-Spanyolországot és Marokkót még változatlanul birtokolják. A legvéresebíj események Gibraltár vidékén játszódtak le, főleg La Lineában és Malagá­ban, ahol átmenetileg kommunista uralom következett be. A Gibraltárból érkező angol jelentések igen véresnek minősítik a polgár­háborút s a mind a két oldalról futó mene­kültek elbeszélése szerint mára vagy hol­napra jósolják a döntést, amely Madrid kö­zelében fog megtörténni, ahol a kormány és a felkelők főerői már érintkezésbe kerültek egymással, óriási emberáldozatokról beszél­nek, de a hírek alighanem túloznak. Az anyagi kár mindenesetre nagy, mert felrob­bantják a hidakat, kaszárnyákat, középüle­teket. A menekülők általában borzalmas tűzvészekről beszélnek. Egyébként a külközélet mind nagyobb fi­gyelemmel pillant London felé, ahova ina estére várják a Locarno-előértckezlct fran­cia és belga kiküldötteit. Biztos, hogy a francia bizottságot maga Blum vezeti, a bel­ga bizottság élén is valószínűleg a miniszter­elnök, Vfin-Zceland fog állni. Az előértekcz- let híre lehangolta Németországot és Olasz­országot, amely egy széles, nagy békeérte^ kezletet szeretne nyélbeütni. A világlapok és az érdekelt külügyminisztériumok még min­dig értelmezik és magyanizzák a montreuxi tengerszoros-szerződést, amely körül az ér­demet most már Franciaország és Románia után a szovjet magának követeli. A nyugati diplomácia meglehetősen fölszisszent a hírre, hogy Lengyelország tüntető módon fogadta az uj olasz követet. A danzigi kérdésben egyelőre megnyugodtak a kedélyek, annál érdekesebbnek látszik a szudéta-németek nemzeti szocialista színezetű népvezérének, Heinlein Konrádnak londoni látogatása, ami az általános cseh probléma felé irányítja figyelmet s nemhivatalos megbeszéléseket. Megállapítható, hogy egy pár napi viszony­lagos enyhülés van az általános helyzetben. Talán a vihar utáni ernyedtség, talán a vihar előtti csönd. (Folytatása a 8. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents