Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)
1936-07-23 / 168. szám
r WtilCB NT fi K !f*36. iulian 2 3. Riportsorozat a Turnava-völffyóből Magyar sziget a Cetate de Batta-vár alján A falusi Híradó cs a százéves Éneklőtársulat DAM HAU (.4: l'llenzék tudósítójától.) A országul pora iné# lábunkon van, mikor kiszállunk a vonatból és elindulunk a falu tóié. Káoszon más vidék ez, midit negy- ven-ötven kilométerrel lenne.bb t\s számunkra kissé idegen, de esak addig, inig népét meg nőm ismertük. Visszapillantunk Kelet télé még egyszer, hol elmaradtuk a „ megyék, a tiszta székely lakosság, de a hegyek sem látszanak már a láthatáron, mintha minden kapcsolat megszakadt volna. A .folyó völgyét körülzáró hegyek tetején nincs erdő, a hegyoldalokon nem buza, zab, meg kukorica terem, hanem szőlő kéklik mindenhol, ameddig a szem ellát. Ezek a szőlőhegyek terülik a hires kiiküllőraenti bort, amit az egész országban előszeretettel '.Súrolnak. Az első szó, ami fülünket megüti, román, kieresztett ingü férfink és kut- ri/ncás asszonyok igyekeznek hazafelé a szomszédos faluiba. A t'öldi utón csak úriemberektől hallottunk román szót, itt a föld népe is azzal fogad. Pedig mi magyarokat jöttünk keresni. Nyugat felöl, a folyó pár kanyarodásán túl megcsillan a lemenő nhp fényénél a Cetatea de Balta-i várnak a fák közül kiemelkedő tornya, azé a váré, amely olyan nevezetes szerepet játszott országrészünk történetében, mert felváltva voU hol a trajisil várnai fejedelmek, hol a román vajdák birtoka és sok száműzött moldovai fejedelem keresett itt menedéket a történelmi idők viharos napjaiban, hogy innen hódítsa vissza országát. A román sors és magyar sors találkozik itt és beszédes példákkal szolgál. , Virágzó magyar sziget Magyarokkal is találkozunk nemsokára és ahogy' bemegyünk a faluba, csupán magyarokkal találkozunk. Ezen a vegyeslakotsságu vidéken, hol románok, magyarok és szászok keverednek el, egy . magyar szigetre értünk. Körülötte a többi falvak népe vagy vegyés lakosuak, vagy egészen románok, ez a község mégis megőrizte tisztaságát, eredetiségtől, szokásait és hagyományait. Több, mint 1200 magyar lélek él benne és egytől egyig unitárius vallásu. Amint szinte lehetetlen is volna, hogy elszigetelten éljenek, egy pár román család is telepedett közéjük idők folyamán; úgy, hogy jelenleg tiz román család él az ezerkétszáz magyar melleit. — Ezeknek a románoknak egy régóta fennálló kis görög katolikus templomuk van, ahová a szomszéd község román papja szolgál be időnként. Elenyésző csekély szótanoknál fogva azonban jelentőséggel nem bírnak és mindenben a magyar lakosságot igyekeznek követni, amellyel a legnagyobb egyetértésben élnek. Ez a kis község bámulatos munkával és lelkesedéssel dolgozik faja és egyháza mellett. Három tanerős virágzó elemi iskolát tart fenn, amely évről-évre fejlődik. Ebben az unitárius felekezeti iskolában az elmúlt évben 182 gyermek tanult és minden osztály a legszebb vizsgaeredményt érte el. Nem lehet az ilyen iskolák jelentőségét ■felmérni ezeken a szigeteken, ahol a gyermekek megtanulnak magyarul írni és olvasni akkor, amikor a nagy tömegben élő székelyek gyermekeinek túlnyomó része felekezeti iskolák hiányában románul tanul és amikor elvégzi az iskolát, sem anyanyelvén, sem az állam nyelvén nem tud imi-olvasni helyesen. Az iskola mellett emelkedik az unitáriusok emeletes kulturháza, amelyet pár évvel ezelőtt építettek a hivek adakozásából. Tágas nagy ablakain keresztül beözönlik a napsugár a terembe, hol nyári vasárnap délutánokon és téli estéken verseket szavalnak, színdarabokat játszanak, vagy előadásokat hallgatnak. Fúvós zenekaruk van, a drága hangszereket mind a maguk költségén szerezték Ive. Munka után felharsan a nóta, ami a sziveket összeköti és ezért érdemes dolgozni és áldozni. Mert nehéz a megélhetés itt is, semmivel sem könnyebb, mint máshol. A föld kevés és az is keveset terem, de a léleknek öröme és gyönyörűsége van. Ezt o célt szolgálja a két kitűnő énekkar is, a férfi és vegyes dalárda, amelyekben a falu fiai és leányai együtt énekelnek. A mult hetekben megtartott köri dalosversenyen az itteni dalárda vitte el a második dijat, de — amint mondják — a közvélemény Ítélete szerint az első helyet érdemelték volna. A százéves ,, Érne kiő társu lat“ Ennek a dalárdának története megérdemli, borv rrs zlelesebben foglalkozzunk vele, mert r-/->repe voit a község életében. Ez volt /; alakulat, amely összecsoportosito11 a az embereket, ez fejlesztette a közösségi s'/elllemet, az összetartást, az áldozat készséget mely a inai nehéz időikben ilyen nagyszerű eredményekre vezetett. Közel száz évvel ezelőtt 1842-bei] alakult meg az ,,Éneklőtársulat“ egy lelkes illatai tani tó, Kisgyörgy József vezetése alatt, aki ebben az érvben került a köz- Négbe, ahol aztán 42 évig tanította az ifjúságot és szervezte az egész község lakosságát. Ez az énekJötársillat azóta soha nem szűnt meg énekelni, egy egész évszázadot dalolt keresztül jó és bal sors között, csupán csak a negyvennyolcas szabadságharc alatt oúmult cl és most pár évig a világháború zajában, amikor nem volt ki énekeljen. A falu apraja-napja, ma is háláson emlékszik vissza az öreg rektor nevére, aki a dalárda mellett Olvasókört is alapított, hogy művelje és fejlessze a falu lakosságát az iskolán krviil is. Az öreg rektor munkájának ma is látszik az eredménye, mert keresve is alig lehetne kapni még egy falut, amely általánosságban ilyen müveit és felvilágosult, ősz hajú atyafiak még emlékeznek rá, hogy élete végén, a mult század kilencvenes évei- ben nagy ünnepélyt rendezett a vidék tanítósága Kisgyörgy József tiszteletére, akinek ebből az alkalomból a kultuszminiszter és Ferencz József unitárius püspök its kitüntetést kül dióit. Az éneklötársulat megalakulásakor jobbágyok voltak csak, akik benne énekellek, mert az egész falu jobbágy falu volt, ma, száz év múlva mindnyájan öntudatos szabad emberek, azt a dolgos, müveit magyar falut képezik, amelyre a magyarság jövője fog felépülni. Semmilyen dksérő szó nem mondhatna értnél nagyold) dicséretei róluk azért a munkáéit, <unit száz év alatt végeztek és aurit a nőni nehéz idöklnm teljesítenek. Miklós János igazgató ur, aki nagy elődje munkáját 1 oly tatja és aki lol vil/ig«rsitásokkal szolgál a község történetére vonatkozólag, szükségesnek tartja még megjegyezni, hogy íi négyvenmyolcas jobbágyfeLszaliadulás után ebben a községben nem volt semmiféle uradalom, nemesi birtok, ezek az emJjerek a maguk kicsiny földjén, a rnagtuk Iáiéin éltek és ezért haladhatlak, fejlődhettek. Vasárnap felvonul a dalárda a templomba, hogy karéneket adjon elő istentisztelet közben. Elnézzük a dombon álló templomhoz hosszan felkuuiyairgó utón jövő párokat, fiukat. leányokat, a falu virágait. így jöhettek az őseik is ötven vagy nyolcvan évvel ezelőtt, akik akkor miig nem a dalárdának, hanem az éneklő társu latnak voltak tagjai. Van ebben valami nagy biztonság és biztatás, ezek a párok sohasem fognak elveszni, igy jönnek majd száz év múlva is föl ezen az nlcn, biztosan, bátran <ts fiatalon a maguk földjén a maguk templomába. A leányok csipkés ingnyakát fodrozza n szél, a bálinkra terilett és mellényük alá beszorított rojtos selyemkendökre ráőmlik a nyári napfény. Mélybama és mélyzöld, sötétkék és sötétlila színek váltakoznak a kendőkön fekete selyemmel átszőve, nemes, finom ízlés, egész sajátságos népviselet. Fejük fekete szalaggal átkötve, leengedett hajukban a pántlika is mintha a népség összhangját emelné ki. Es a legények mellettük fényes csizmákban, fehér povztóharisnyában. egészséges piros arccal. A dalárda nemcsak a lelkek éneklő kedvére, hanem a népviselet megőrzésére is vi- gyáz. Miklós János igazgató vezényel, egész leikével és minden erejével henne ran a dalban, a munkában. Es ez a szép fiatalság a rajongásig szereti öreg tanítóját, aki szigorúan, nagy fegyelemmel és sok szeretettel bánik velük. A mostani rektor számára elég { hála lesz. hogy megőrzik emlékét ezek a fiatal lányok és legények, akik az életnek minden baján erős szívvel át fogják törni magukat ezek mellett a nóták mellett, amelyeket ő tanított. hagg Hutlag Dénes, az ismer budape h zeneszerző, ki eddig estik operettekhez irt zenét, újabban Jetin Kicpura egyik legújabb filmjéhez irt muzsikát. A filmet Herlinben készítik el, hagy Budapesten az összes kül- és belföldi magyar művészek szef/tember elején marist rr-estét rendeznek a színész jóléti intéz méngelc javára. A nagyszabású műsoros e ■;- léiig keretében többek között AIpár Gitta és Éggerth Mártiin is fellépnek, Kálmán Imre és Lehár Ferenc fádig személyesen fogják dir igái ni szesz eme ny eikel, hagy Haris leynayyi>bb hangverseny-termében, a Salle Hleyel-bcn a napokban tartottól; meg azt a nagysikerű mű vész-est ét, melyen a francia színművészet kiválóságai léptek fel. Az estén a művészi élet képviselőinek jelenlétében mintegy 7.5 művész különböző és nagysikerű színjátékokat rögtönzött. Az első dijatj mely kél heti tengeri útra szól, a zsűri Mile Harker Kaynak ítélte oda. a mú- sodik dijat, amely 8 napi budapesti tartózkodásra szólt, a Comedie Fruncaise M. Lar- tigaud nevű tagja nyerte el. EMÉSZTÉSI NEHÉZSÉGEK, gyomorfájás, gyomorégés, csalánkiütés, rosszukét, fejfájás, iekg- izgalma-k, álmatlanság eseTén a természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüviz megízüntexi az emésztési zavarokat, fertődenjti a gyomrot és a beleket, a vérkeringést helyes útra tereli és felír issiti 2 szellemet. Az egyetemi klinikákon végzett kísérletek bizonyítják, hogy alkoholisták a FERENC JÓZSEF viz hasznáata folytán étvágyukat majdnem teljesen visszanyerik. Ä Dismbaií-i hímdó A lelkeszi hivatalban a régi könyveket és írásokat lapozgatjuk. Pál Tamás liszteletes ur egyszer csak összecsapja a lapokat és igy szól: — Mutatók én olyan érdekességet, amilyent semmilyen könyvben, vagy egyetlen nxáis faluban sem talál. Ez az érdekesség az itteni helyi híradó. Nem kell újságra vagy efélére gondolni, ez a híradó egy háromszorosén összehajtott nagy kartontábla, amelyre valamennyi unitárius család neve fel van irva. Ha a tiszte- letes urnák valami hirdefcnivalója van, azt felírja vagy fékragasztja az első oldalra és elindítja a táblát a faluban. A híradó ahoz megy először, akinek neve legelői van a táblán, az tovább adja szomszédjának, akinek neve utána következik és igy megyen tovább, amíg mindenki elolvasta és akkor visszakerül a paphoz. Ez a legbiztosabb és „leggyorsabb“ hirter- jesztés. A híradónak az utóbbi időben ugyancsak sok dolga akadt, mert az egyházközség nagy munkába kezdett, megújította templomát. Az itteni unitárius egyház valószínűleg nagyon régi keletű, de történetét az írásokból csak alig kétszáz évre visszamenőleg lehet kinyomozni. A templom az utóbbi időkben igen gyenge állapotban volt, igy határozták el, hogy kijavíttatják. — A mi gyülekezetünk soha sem esik kétségbe — mondja Pál Tamás tiszteletes ur. A mai nehéz anyagi viszonyok között is egyetlen hivó szóra vállalta a költségeket és rövid idő alatt nyolcvanezer lejt adott össze a templom céljaira. — A javítás már meg is történt, ennek a hónapnak első vasárnapján volt a megújított templom felszentelése fényes ünnepség keretiében. A hófehér fallak és a fényes torony csillogva állanak a domb tetején és hirdetik az alattuk élő maroknyi magyar nép áldozatkész hitét és kulturszeretetét. öregek és fiatalok tánca Vasárnap délután láttuk a táncoló falut. Az ifjúság a fúvós zenekar nótáira járta a csárdást és a bosztont. De láttunk másféle táncot is. Öt pár ifjú állott ki a dobogóra és eljárta a palotást meg más régi táncot. — Jobbágyok ivadékai — csengett egyre a fülembe a szó, mig ezt a hajdani úri táncot néztem, amint a falusi fiuk és lányok járják. A hajdani urak eltűntek, ezekre a fiukra és leányokra maradt, hogy megőrizzenek valamit utánuk, reájuk maradt, hogy megőrizzék a magyarság emlékeit. Talán tudatában vannak ennek, mert olyan büszkén, olyan finoman járják a palotást, mintha őseik is palotákban forgolódtak volna. Megtudjuk, hogy ezt nem táncolják minden vasárnap. csak kivételes alkalmakkor és Kendi Ica tenitókisasszony tanította be őket. így is jó. A tan it ókisasszony lázas arccal várja a hatást, ami nem marad el. Szóló táncok következnek, régi, csürdön- I gölöre emlékeztető táncok, amit csak férfiak járnak és amit mán nem tanított senki, mert nem lehet tanítani, annak a vérében van, aki járja. Fiatal legények kezdik el, a tánc népe körülállja őket. Először lassan jönnek a mozdulatok, aztán mind gyorsabbá válnak. Unszolásra felállnak az öregek és a fiatalok fél rolni zódnak. Elhallgat a muzsika, csak füttyszóra koppannak a csizmák és csattognak a tenyerek, öszhaju öregember a vezető táncos és kétszer üti össze bokáját a levegőben és kétszer csattintja össze tenyerét a csiz más záron, elül-hátul egy fél másodperc alatt. Különös tánc és különös nóta, hasonlít a székely táncokhoz, de más a szín és más a hangulat benne. Mikor az öregek kifáradnak, újra felharsan a muzsika és a termet megtöltik a táncoló fiatal párok. Göndörhaju, derék szál legény áll meg a tanítónő előtt és táncra kéri. Olyan bizalmason, természetesen teszi ezt, mint akinek vérében van az előkelőség. Mátyás János ez, aki a palotásban is főtáncos volt. Amint táncol, büszke és önérzetes. — Amilyen büszke csak lehet valaki arra, hogy jobbágyok ivadéka és a saját erejéből küzdötte fel magát azzá, ami. Más ez a magyar sziget. A „más“ sokszor már szinte azt jelenti, hogy különb. Bözödi György. REFORMÁTUS TANITÓNÖKÉPZÓ-INTÉ- j ZET A SZÉKELYFÖLDÖN. Transilvania egyik I legfestőibb, legegészségesebb részén, a Hargita tövében épült az odorheiui református tan'tó- nőképző-jntézet. E bentlakással egybekö'ört, modernül felszerelt intézet kettős célt szolgál: egyfelől a nőknek leginkább megfelelő tani'ói pályára nyújt képesítést, másfelől a leendő házi* asszonyoknak és anyáknak szükréges általános j műveltséget adja, úgy az elméleti tárgyak (neve- léstudományok, irodalom, történelem, földrajz, j nyelvek stb.) valamint a zene (zongora, harmonium, hegedű) és a gyakorlati tárgyak (háztartás- tan, kézimunka, szabár-varrás, szövés. modern torna) tanítása által. Az intézet internátusa 2co bentlakó leányka befogadására a modern hygienia minden követelményének megfelelően épült, (vízvezetékkel, központi fűtéssel, modern mosdó- és fürdőszobákkal.) Az internítusi növendékek a bentlakó tanárnők felügyelete én útbaigazítása mellet: készülnek tanulmányaikra. A növendékek zenei ki" képzésére és az idegen nyelvek elsajátítására is különös gondot fordít zz intézet vezetősége. A napi négyszeri — betegeknek és gyengéknek ötszöri — változatos és tápláló étkezés az intézet két árnyas kertje, tágas udvara, teniszpályája és korcsolya pályája, a 6 hetes tánctanfolyam s a reggelenként közösen végzett torna-gyakorlatok az egészsége? nevelést szolgálják. Az intézet célja, hogy a gondjaira b’-zott leánykákból harmonikus, lelki, szellemi és testi nevelés által müveltlelkü. az Evangélium szelemében élő és dolgozó, vallásos, munkaszerető, testi-eg is edzett nőket, tanítónőket neveljen az Egyháznak és a magyar társadalomnak. Az évi dijak: Internátusi dij \ 2400 Lei Konviktusi díj 6oco Mosás — fürdés 500 „ Tandjj 3200 „ Könyvtár-, hangszerhasználat 500 „ Beirási díj és nyugdijjárulék 280 „ A ref. Egyház alkalmazottjai és árvák mérsékelt kedvezményben részesülnek, j Érdeklődőknek készséggel szolgál felvilágosítással az intézet igazgatósága. Olcsó, kényelmes, kellemes ! Olcsó, kényelmes, kellemes! ELLENZEK PAUSAL-KURAVAL •• 77 NYARALJON EUROPA SOVATA-FÜRDON I INDULNI LEHET BÁRMELY NAP! PAUSÁLKURA-ÁRAK Julius-aug. hónapokban: 14 nap 3.120 lei, 21 nap 4.390 lei, 30 nap 5.595 lei Szeptember hónapban: 14 nap 2.580 lei, 21 nap 3.5S5 lei, 30 nap 4.740 lei 10 éven aluli gyermekek a pausál árakból 40 % engedményt élveznek ! ! Mntttli azonnal A pausál-árakban következők foglaltatnak benn: Lakás (1-2 ágyas szobákban) a fürdő legjobb szállóiban, napi háromszori étkezés (Regina Maria, v. István király éttermekben, ebéd 4 fogásos, vacsora 3 fogásos) mindennapra fürdőjegy (szabadba, vagy kádfürdőbe), kuríaxák, zene-dijak, borravalók és adók. — Az állomásról a szállodába és elutazáskor a szállodából az á 11 0 m á s r a való személy és podgyász- szállitás. Jelentkezni lehet az Ellenzék könyvosztályában. Î Indulni lehet bármely nap, megrendelést azonban indulás előtt feltétlenül 7 nappal előbb jelenteni kell az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Mindennemű felvilágosítással készséggel szolgálunk és vidéki érdeklődéseket is azonnal intéz a könyvosztály JsIen.tkBzzÉk azonnsl
