Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)
1936-07-18 / 164. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ouj, Cale» Motücr 4 Fiókkíadóhivatol is könyvosztály: Piaţa Unirii 9 szám. — Telefonsz£m: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS LrVIi. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM. SZOMBAT m Előfizetési ínak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440 évente 840 lej, — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csa«k a portókiilönbözettel több 1936. JULIUS 18. A nogy események miatj szinte észrevétlen volt o ki ser n tant és a Balkán-szövetség államainak gazdasági értekezlete Blédben, illetve Belgrádban. Igaz, nem sok eredménnyel járt. lm, a külközéle- ti érdekektől szorosan összekapcsolt duna- völgyi és balkáni államok se tudnak hamarosan vagy soha megegyezni, mihelyt a nagy gazdasági érdekekről, az üzletről, ama fontos zsebről van szó, amely felé hajlik a keze még a szentnek is. Ugyancsak kedvezőtlen jós- jel az annyit emlegetett, elméletileg annyira előkészített és talán most már a gyakorlati megbeszélés napirendjére kerülő dunavölgxji szövetség szempontjából, amely mindenek előtt gazdasági alapzatra Iciván föllépni, körzeti megállapodás alakjában, esetleg preferenciád elvekkel, amelyekből idővel tán kiépíthetnek majd egy közős vámterületet és közös valutát, mint aminő a szétzúzott monarchia megannyi népétemének gazdálkodását összefogta. A baráti szomszédságok gazdasági megállapodásairól eddig vajmi keveset jelentettek: a legfontosabb kérdéseket elodázták jövőre és csak az idegen forgalom ügyében egyeztek meg. Nyilván, mert most már Csehország és Görögország régóta kiépített idegenforgalmát élvezni szeretné a többi állam is, amely eddig meglehetősen elhanyagolta ezt a jó üzletet, vagy csak sokára és gyönge szervezettséggel fogott a: idegenforgalmi bujtogaiáshoz, amelyben legutóbb Magyarország a Svájc és Ausztria tehetséges tanítványának bizonyult. A megállapodás szerint a kisantant és a Balkán-szövetség államai nagy bizottságot alakianak, amely közős erővel fog dolgozni a közös idegen-forgalom föllenditése céljából és közös költségen szervez meg utazási irodákat, az elsőt Párisban, ahol politikai szempontból is a legtöbb megértésre számítanak. Politikai szempont! Huzzuk ezt alá. Mi, akik évek óta aranyit irtunk önzetlenül, holott mások keresnek az ilyen támogatással, országunk idegenforgalmi érdekeiről, mi most sok minden egyéb részlet kikapcsolásával a gazdasági értekezlet közleményétől fölpezsditve, szintén az idegenforgalommal kapcsolatos politikumról akarunk szólarii. Igen helyes és bizonyára igen üdvös lesz, hogy a hirdető irodák elsejét Párisban nyitják meg, meri itt ég a legtöbb politikai ro- konszenv a Kelet-déli barát-országok iránt. Igen helyes ezl a politikát kiaknázni. De jó eredményre kell törekedni a politikával olt is, ahol a baráti légkör nincs meg és pedig hogy a jő politika — a politika kikapcsolásával, illetve megenyhitésével következzék be. Nemcsak a barátokat, hanem a semlegeseket és a volt ellenségeket is meg kell nyerni az idegenforgalom érdekében, ez pedig csak akkor lehetséges, ha itthon és legalább az utazási évadok idejére leszerelünk minden utast bántó politikát. Például a belső mozgalmakat, amely az idegeneket elriasztja, mert attól félhetnek, hogy a: élet- és vagyonbiztonság nem szilárd, vagy pedig a gyűlölet olyan elemek és elvek ellen irányul, amely qz idegen utast elkeseríti. Ausztria kitünően kioktat most is: a nyaralási időszakra minden belpolitikai mozgalmat eltiltott, mely elriaszthat és a sajtóban, társadalmi életben, fürdőhelyeken az idegen országok és idegen népeket bántó hangot is. A jó kereskedő udvarias és színtelen. Az idegent forgalmazó szintén kereskedő. Jó arcot kell vágni> most an<nál inkább, mert kellemes üzletről van szó. A mosoly, a kedves modor, a külpolitikai hajszáktól és a testvér gyűlölködéstől való tartózkodás megnyeri az utazó és fürdöző idegennek a szivét, aki otthon nyári élményeiről beszélve önkéntelen hidverést végez. A Xenophobia és jobboldali kilengés alkalmas e percben tengerpartunkon a kiürítést siettetni. eleien fill lirllilii fícpiiscliS Százharminc revolverlövést adlak le a betegre a merénylők.^ Tíz fiiaZalamher haiiotía végre a gyilkosság©* BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Most ünnepelték Iasi-han a nemzeti keresztyén- párt egyéves évfordulóját annak, hogy Goga és Cuza összefogtak. Az évfordulónak országos szenzációja van. Hivatalos jelentés szerint tegnap délután 6 óra 45 perckor a Bucureşti-.! Brancovenesc-kónház egyik betegszobájában fiatalemberekből álló csoport revolverlövésekkel megölte Stelescu volt jobboldali képviselőt, ki hosszú idő óta harcban áll a Zelea Codreanu vezetése alatt álló jobboldali if jakkal. Stelescu vakbélbántalmai miatt vétette fel magát a Brancovenesc-kórházba, hol tegnap fogadó nap /volt, igy a tiz fiatalemberből álló csoport minden feltűnés nélkül jutott i>e a képviselő szobájába. Többen közülük revolvert rántottak s néhány jól irányzott golyóval megöllek a beteget. Stelescu nyomban Idszerwedett. A merénylők önként adták meg magukat s a rendőrségen kijelentették, hogy azért ölték meg volt társukat, mert áruló volt. A merénylők személyazonosságát még az éj folyamán megállapították. Hivatalos jelentés szerint következő személyek voltak a csoportban: Stefan Curca ügyvéd Cluj, Jom Atanasiu teológus Bucureşti, Jon Pete jogludlgató Oradea, Radu Vlad teológus Bucureşti, Iosif Bosanca ügyvéd Oradea, Jön Cast (mase diákéinak Bucureşti, Jon State Grigore sof- főr Bucureşti. A tiz merénylő közül csupán 8 jelent meg a vizsgálóbíró előtt. Három revolvert mutattak fel, a többire nézve előadták, hogy a Dam- bovita folyóba dobták azokat. Hangoztatták, hogy saját elhatározásukból s nem vezéreik befolyására követték el a merényletet s vállalják ennek következményeit. Kijelentették, hogy nem sajnálják tettüket. A Curentul jelentése szerint mintegy 130 lövést adtak le Stelescura. A vizsgálóbíró nyomban megjelent a Brancovenesc- kórházban s elrendelte, szállítsák a holttestet a központi hullaházba, hogy a boncolás során a lövések számát és a fegyverek minőségét megállapítsák. Az éj folyamán tovább folyt a vizsgálat. Ma döntenek afelől, hogy a Bucuresti-ben levő ostromállapot folytán katonai hatósághoz teszik-e át az iratokat. Az áUambiztonsági hivatal közegei az éj folyamán több házkutatást tartottak. Átkutatták a merénylők lakását 6 a diákotthonokat is. Tegnap este fontos tanácskozások voltak a Bucuresfi-i rendőrprefekturán. A rendőrprefektus kihallgatáson jelent meg TncuLet belügyminiszter előtt s jelentést tett a merényletről. Éjfélkor a vizsgálóbíró és ügyész kihallgatták a merénylőket, aztán a tanuk és a kórház személyzetének kihallgatására került a sor. Kihallgatták Stelescu özvegyét is, aki j felvilágosítást adott férjének és a vele ßzem- ! ben álló jobboldaliaknak hónapok óta tartó harcáról, melynek során tudvalevőleg halállal fenyegették meg Stelescut. Bucuresti-i lapok jelentése szerint ma újabb kihallgatások lesznek s megismétlik a tegnapi házkutatásokat. A Lupta jelentése szerint nincs kizárva, hogy több jobboldali vezető férfi letartóztatására kerül a sor. Irányi szabotá ii ország politikájának THulescu fiaíiyjjeieHífoségü nyilatkozatod sdoíd a külügyminiszter. — Enyhüli a világpolitikai feszültség, bizakodó a hangulat A külközélet tegnap a rendesnél is keve- I sebb figyelmei szentelt a politikai hullámzásoknak. Ez különben is csak egy-egy órát töltött ki, mert a külközéletre úgyszólván állandó kánikulai szélcsend és tunyaság borult. A legfőbb ok volt azonban, bogy a világ talán legnépszerűbb emberére, Eduard angol királyra gondolt mindenki szerencsés megmenekülése alkalmából. Igaz, hogy a merénylet úgynevezett feltűnési cselekedet volt, mint majdnem félszázaddal ezelőtti, amikor Carnot köztársasági elnök kocsija mellett a levegőbe lőtt a „merénylő“ a julius 14-iki ünnepen, vagy azok, amelyek idején Viktoria angol királynőt hat merénylet során inkább megfenyegették és egyszer inzultálták. Mindamellett nemcsak mert Eduard király, de mert jóakarata, szives és tevékeny ember is, ez a merénylet mély benyomást költött mindenfelé. A lapok bizonyára teli lesznek megint az egykori Princ Charming és a jelenlegi self made King páratlan népszerűségének nagyszerű bizonyítékaival. De érdeket költhet Titulescu újabb itthoni győzelme, amely a francia vonaltól való minden elhajlást eltiltja most már a kormánynak és a pártoknak — Maniti beszéde szellemében — sőt az egyeseket is, mert a Titulescu-irány parányi cserbenliagyása ezentúl hazaárulásnak fog számítani. A Stelescu ellen elkövetett politikai gyilkosság még nem számit ilyennek. Titulescu terjedelmes nyilatkozata a változhatatlan és oszthatatlan békét, a I népszövetségi alapokmány lényegének a fenntartását, a volt győztesek külközéleti uralmának a védelmét követeli az éber fegyverkezésre támaszkodva. Bizonyára visszhangja lesz. A montreuxi értekezlet a szerencsés megoldás felé halad. A vizi-ut politikájának szabályozása után megtalálták a tengerszorosok légügyi pcltikájának a kulcsát is. Az eredmény dicsőségét Franciaország, a kisantant és a Balkán-szövetség magának követeli és fölhasználja némi oldalvágások eszközlésére Anglia felé. Annál kínosabb a helyzet a Lo- carno-értekezlet ügyében. Ha véletlenül a német válasz-emlékirat, amely hir szerint a jövő héten Iát napvilágot és nem csak az angol kérdőpontokra válaszol, hanem a német—osztrák megegyezést is értelmezni fogiLONDON. (Az Ellenzék távirata.) Angol politikai körökből származó értesülések szerint az angol kormány javaslatot terjesztett a francia és belga kormányok elé, hogy a hármas értekezietet ne Brüsszelben, hanem Londonban tartsák meg. Az angol kormánynak az a véleménye, hogy megelőzőleg hivatalos közös közleményt kell kiadni az értekezletről. Más hivatalos helyről szerzett hírek szeriül az angol kormány megbízottat fog Berlinbe ja, nem kezdeményez a kivezető útra mutató nagy gondolatot, akkor könnyen lehetséges, hogy7 a tervezett brüsszeli konferenciából mindössze hármas értekezlet lesz Londonban. vagy csak fesztelen megbeszélés a francia tengerpart valamelyik városkájában. A nap kétségtelenül legjelentősebb ténye volt Krofta cseh külügyminiszter nyilatkozata a német—osztrák megegyezésről. Eszerint nyilvánvaló, hogy7 Csehország a mfg- egyezést igen üdvösnek érd, helyesli, sőt esetleg fontos külközéleti lépést sugallónak fogja fel. ügy7 látszik, hogy Bécsben Hodzsa és Schuschnigg rendbejött egymással. Érdekes a hir, hogy Hitler nagy beszédre készül és ebben bejelenti Abesszínia bekebelezésének és az olasz-abesszln császárságnak elismerését küldeni azzal a feladattal, hogy készítsenek elő egy olyan értekezletet, amely az angol kormány által kívánt európai helyzetet tárgyalja meg és amely értekezleten az összes érdekelt államok résztvesznek. A franciák sürgetik a hármas konferencia haladéktalan összehívását ‘22-ére és támadják Angliát. De végszükség esetén hajlandók egyszerű értekezlettel megelégedni, mely Boulogneban lenne. (Folytatása a 8- oldalon) Londonban tartják a hárombatalmi konferenciád
