Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-14 / 135. szám

O, régi, szép idők 4 ________________________________ MBB—————B3BBB—■— Trónviszálij a lengyel cigányok hözofi VARiSÓ (junius). Amióta Kwiek Tádé, a lengyelországi cigánykirály örök ólomra hunyta szemét, nagy versengés dúl a Kwiek- rsalad férfitagjai között, hogy ki legyem a cigányok királya. A lengyelországi cigány­királyt ugyanis a világ különféle országai­ban lakó cigányok is elismerik fejedelmük­nek. Jellemző erre, hogy Kwiek „őfelsége“ néhány héttel a halála előtt még nagy pe­cséttel ellátott okmányban bírót nevezett ki a portugáliai cigányok számára. A portugál hatóságok azonban nem igen tisztelik a ci- ganyalkotmányt és nem voltak hajlandók elismerni az igy adományozott közjogi mél­tóságot. A királyválasztás bonyodalmai közé tar­tozik, hogy csak Varsóban mintegy kétszáz tagja él a népes Rwiék-családnak. A hagyo­mányok szerint királlyá gazdag, nagytekin­télyű családfőt szokás választani. A lengyel cigányok között azonban sok a dúsgazdag ember. Önjelöltekben tehát nincs hiány, mert a királyi méltóság nemcsak tekinlély- lvel, hanem tetemes jövedelemmel is jár; az alattvalók adót fizetnek uralkodójuknak. A hirtelen elhunyt Kwieknek ültetvénye volt Brazíliában. .Nemrégen akarták megtartani a lengyel cigányok az orosz—lengyel határ közelében nagy gy ii 1 ésüket, amely en megvá 1 asz to 11 á k volna a trónörököst. lEzt a gyűlést azonban éppen (Kwiek váratlan halála miatt kellett elhalasztani. Ezen a héten egyébként az egyik jelölt kiesett a versenyfutásból. Kwiek Lajost ugyanis az a baleset érte, hogy a chorzowi bíróság csalásért elitélte, mert egy paraszt- asszonyt 120 zlotyval fondorlatos módon megkárosított. A megmaradt várományosok közül legtöbb esélye van Kwiek Bazylnak. öt jelölték volna egyébként a tervezett nagy­gyűlésen trónörökössé. Most azonban sok hive van Kwiek Mihálynak és nem utolsó sorban Kwiek (Mátyásnak is, aki azonban már kijelentette, hogy megelégszik a cigány­bárói címmel és a lengyelországi cigány­egyesület elnöki állásával. A cigánytrónt nem lehet örökölni és hiva­talosan uralkodócsalád sem létezik. Nem is volna sok értelme, mert a cigányvilágban a származást igazolni lehetetlen — illetve na­gyon könnyű. Minden jóravaló cigány ugv fel van szerelve okmányokai, hogy azoknak sem hitelt adni, sem eligazodni bennük nem lehet. A Lengyelországban élő cigányoknak mindössze huszonöt százaléka lengyel állam­polgár. A többi bármely pillanatban fel tud­ja mutatni brazíliai, görög, spanyol vagy perzsa iratait. Esetleg többfélét is. Nem utol­só szokás az sem, hogy az egyes családok igen gyakran cserélik irataikat, ha más sze­mélyazonosságra van szükségük. Valóságos útlevél és honpolgársági tőzsde mód­jára dolgoznak.. Egy nemrég letartóztatott cigány ötféle névvel szerepelt. Folyékonyan beszélt spanyolul és lengyelül. Volt madridi születési bizonyítványa és lengyel származá­sát igazoló irata . A rendőrtisztviselők közül a legnehezebb sorsa van annak, akinek hatáskörébe a cigá­nyok ügyeinek intézése tartozik. Hiszen már a személyazonosságot sem könnyű megálla­pítani. De sok bajt okoznak a családok és családtagok közti torzsalkodások is. Nem a vitás anyagi ügyek, mert pőréikét házilag intézik el. A haragosok a legképtelenebb, többnyire alaptalan feljelentéseket teszik egymás ellen. A rendőrség elvégre mégis csak kénytelen a gyilkossági feljelentések­nek utánajárni, még akkor is, ha arról van bennük szó, hogy tizenöt évvel ezelőtt let­tek el valakit láb alól. A vádaskodási járványnak pedig rendsze­rint egészen különleges okai vannak. Egy gazdag család például el akar költözni lakó­helyéről. Ez nem ritka eset, mert a lengyel cigány sem birja ki sokáig egy helyen: véré­ben van az egész népnek a vándorlás. Az ottmaradók azonban kiváltságnak tekintik az elköltözést, pénzt akarnak kapni és ha nem sikerül megzsarolni társukat, megindul a feljelentések zuhataga. Ezek az esetek ad­nak sok munkát a hatóságoknak és a rend­őrség bizony örül, ha egy-egy sokat szereplő ügyfele más vidékre telepedik. A vándorlási hajlam hihetetlen teljesítmé­nyekben mutatkozik. Nemrég Varsón átvo­nult egy huszonöttagu cigánycsalád. Rio de Janeiroból Pekingbe utaztak, ott azonban nem fogadták be őket, noha szabályos (?) kínai útleveleik voltak. Megfordultak tehát és elindultak Lisszabonba. Az Írások szerint a családtagok valamennyien fazekasok vol­tak. Irni-olvasni egyikük sem tudott. Hogy honnan volt pénzük a világ köriilutazására? Arról sem okmányaik, sem ők nem adtak felvilágosítást. Hacseh és Sajó irétái 3 kötetben Ä5*— lejeri köieíenkint az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Uni­rii — kaphatók! Vidéki megrendelésnél — plusz kötetenkint 3 lej portóköltség — pénzben vagy postabélyegben előre kérjük beküldeni, Kérje a legújabb könyvszenziciójj; jegyzékét* BUiDAPEST, junius hó. Cha.plin pepitn- iKidrngbnn, II. Vilmos császári kíséretében vonul végig Budapest körutain . . . Nem ép- l>en személyesen, csak a moziplakátok mezői­ről integetnek. Barátságával invitálnak, ket- ten együtt a moziba. A film vissznpereg a mozi születéséig „Régi szép idők“ cimen. Túlzottnak találom a címet. Ezek az idők nem is mindig voltak olyan szépek. De azért az ötlet jó. A filmgyáraik részben háború előtti archívumaiból összeállítottak két órát betöltő műsort. A filmek kiválogatása azon­ban nem volt egészen elfogulatlan művelet. Nevessünk a múlton, ha már a jelen nein a<] okot a nevetésre ... ez a kétes értékű jóin­dulat nyilvánult meg az összeállításban. Siet a régi film Kezdődik egy Pathé képpel. Gyárának zár­órájába« „kiűzőn!ik“ harminc-negyven mun- káslány és tisztviselőnő. Földet söprő szok­nyák, arasznyira fűzött derekak. Széles son­ka ujju blúzok . . . Valódi elavult párisi grá­cia. Nevetés és derű zsibongása kiséri a fil­met, mely szégyenlősen siet . . . Nem ini sietünk, mondja a legelső, beköszöntő felirat. Rendesen jiergetjük a filmeket. A felvétel volt gyors . . . Úgy fut mindenki, mintha sepriiznék. A halott kocsiján vágtatva rohan utolsó útjá­ra, saját temetésére. Hozzátartozói futva kö­vetik, szinte hajtják. Ez a gyorsitott mozgás már magában véve esküdt ellensége minden méltóságnak. Műfajilag osztályozhatatlanná a sietség teszi a legelső filmeket. A konl'eránsz folyton magyaráz és van mit. „Itt vannak a legszomorubb burleszkek és legmulatságosabb drámák“ — mondja. A nézők nevetnek. Apáink csuffátett Ízlése, a fölényes helyzet megengedett kollektiv káröröme általános jó­érzést vált ki. Ez az úgynevezett hálás té­mák egyik titka. .4 régi szép mult íme, egykori hírességek vonulnak fel, akik már letűntek. A régi szép múlt, nevetniva- lóan komikus. Megjelenik Psilander. Éppen I kilovagol, monoklija értelmetlen barbár disz, férfias önteltsége ma már túlzottnak mond­ható. Ki hisz még nőbiivölő pillantásának? Utána Max Linder léghajóra szökken, né­hány méterre lelógó vasmacskája Páris ház­tetőinek réme. Mindenki rohan, egyre több szoknya zsakettszárny kavarog a képeken. És ő módjára cikázik a homály, a kép za­varos. Értelme szintén. Mikor a legtöbben futnak, akkor van sejtelem szerint a hangu­lat csúcspontja —, mert véget ér Max Linder vizbeesésével. Nem mulatságos. A kövér Fatli sem. Hatástalan Zigottó, amint egy étterem asztalai alatt ás fölött röpköd és száguld megrakott és egyre kiömlő tá'okkal. Renge­teg edényt törnek, ketten eszik egy makaróni két végét. Alig lehet őket ollóval megmenteni az összenövéstől. Majd pincérsztrájk, „mun­kanélküliek“ felvonulása, összesen tizen le­hetnek. Egy villanás a polgár békebeli gaz­dasági optimizmusából. A győztes munka­adók „elbánnak“ a munkanélküliekkel. Be­csalják egy kapu alá őket s egyenként „rend­re tanítják“. A nézőtér fanyalog. A munka­nélküliség fölött nehéz ma nevetni. 4 háború előzményei filmen Közben híradók vannak. Háborus előké­születek. Vilmos császár kiszáll a vonatból, beszáll a vonatba. Sorfalak, paszománt, ró­zsák. Szalutálás. Csupa hóditó optimizmus. Következik egy hullámzó tengeren hintáié halászbárka. Alkonyodó nap. Most is szép. A természet alig változott. Utána párisi tér. Tömeg. Furcsa néma tömeg. Jaurés kimagas­lik, öklét ég felé rázza. Tiltakozik a háború ellen. Mögötte sovány szemüveges fiatalem­ber áll: Leon Blum. Aztán látható a „minden oroszok cárja“. Találkozás a szász királlyal. Lovasok között rohannak. Sietős az ütjük. Mögöttük söpör a lerövidített idő. Újból lovasmenetek, százá­val. Strucctollak, gyors ügetés. Fehér mente- szárnyakat bő gallérokat lobogtat a szél. A bécsi kapucinus templom elé ömlik siető pompás gyászmenet. Uszályos, gyászoló nők, földet seprő fekete fátylakban, gyalog, apró léptekkel loholnak Ferencz József temeté­sére. A lovasmenetek megújulnak. Más táj. Csá­kók és sujtásos vitézek Prémes diszmagya- rok. Hintók, összepréselt, tapsoló, néma tö­meg utcasorokon végig. Zsebkendők lobog­nak. A halászbástya' alján Tisza István szi- káran komor-szürkén léptet fakó lován s kö­rötte csend. Néma a film. Üveges hintóbán Zita királyné hattyú prémek között lebeg. Ki­vont karddal érsekek között áll Károly ki­rály. Koronázási ünnep. A kurd négyfelé su­hant. a képnek vége. Dr. Jgmándi és a csalfa gróf juj Most egy dráma következik . . . ,Jcétszin- l*ín és egy felvonásban. Dr. Igrnándi éj, a csalfa grófnő szerelme. Dr. Igrnándi fogor- vcxs, mellig érő prófétassakáílal egy rojtos lanipaernyö alatt. Családi ünnep. Nagykomtyu méh 1.birs neje nyakúimn csatol 70. születés­napján egy ezüst amulettet „Isten védjen“ kívánsággal! Ám minden késő. Lódobogás baliszik a szomszéd erdőből. Ott vadorzók vad hijján és egymás helyett a kilovagló grófnőt sebzik meg. Dr. Igrnándi fogorvos­hoz viszik az áléit grófnőt, ki első segély­ként a grófnő zápfogában akarja betömni a likat, mely a grófnő vállán va«. De aztán megleli és betömi. A grófnő rövid lábadozás után rabul ejti dr. Igrnándi szivét, ki szerel­me jeléül megborotválkozik. Grófnő égnek emelt tekintette] mégis eltávozik számtalan koferrel. Igrnándi elkeseredett. Utána rohan' vonaton. Hivatkozik levágott szakállára és szerelmére. Rövid lelki tusa. Tág orrlik, vo- nagló ajkak. Szivtájon reszkető kéz, kifor­dult szemgolyók jelzik a szivek néma har­cát. Megjelenik közben az elhagyott feleség, mint vízió. Grófnő megvonaglik és kiutasít­ja a még elkeseredettebb Igmándit, aki visz- szatér családjához és újból szakállt növeszt. 4 régi igénytelenség okai Nem hiszek a konferansznak. Igrnándi drámáját huszonötévvel ezelőtt se vehette komolya« senki. A közízlés nem volt ilyen naiv. A színjátszás művészete akkor igen fejlett volt, a drámairodalom csucspont- j n állott. Az emberek úgy mosolyogtak gics- ese’' és szinfalhasogatáson, mint mi. A ha­mis érzelmességet akkor sem vették valódi­nak. Azt hiszem nincs okuk lekicsinyelni a múltbeli mozilátogatót. Alaptalanul gyanúsít­ják Ízlésbeli kisigényüséggel. A mozi fejlet­len korában voltak fejleit művészetek. Az emberek tehát nem lehettek ennyire kritikat- lanok. De, érthetően o mozival, az uj játék­kal szemben vadak elnézők és igénytelenek. Minden uj eszköz — felfedezés az ember számára. Első legkezdetlegesebb formája na­gyobb csoda, mint később majd a tökéletes. Gondoljunk csak az első rádiók szörnyűsé­geire. Bevonult életünkbe „drótnélkül“ s mi százezer drótját elnéztük. Itt-ott közvetí­tett hangélmények első szenzációval együtt — megtöltötte házi békénket pokoli zörejek, kés- élü füttyök, fülsértő orgiával. Egyesek csak kalapáccsal tudtak védekezni az uj ártalom ellen. Ezt is elfelejtettük. Mégis örültünk. Elhozta a falakon tuli, külső világ jeleit. így örülhettek az első képnek az emberek, a leg­rosszabb mozinek is, mert önmagukat látták élőnek, mozgónak, valóságosnak. Meg nem közelíthető tájak képeit hozta el nekik, ne­künk, a távoli embert, növényt az egész élő, mozgó külső világot. A nmltból visszaforgatott film az elmúlt negyven év története. A film fejlődésének el­ső legszegényesebb ideje ez. Szeretném in­kább előre forgatni néhány évtizeddel a fil­met. Ami ezután jön, az érdekesebb egész biztos. Szeretném látni, hogyan mosolyognak és szánakoznak majd rajtunk, mondjuk 1986-ban? Szeretném látni a világot: tökéle­tes hajókkal, filmekkel, óceánjárókkal, gyors- szárnyú repülőgépekkel. Napfelé fordított arcú, betonfedezék nélküli házakkal, ker­tekbe ültetett városokkal, életüknek örülő emberekkel és erős, nevető gyermekekkel. Szeretném látni, mint tanítják őket elavult szavak értelmére, melyek kikoptak a hasz­nálatból. Szeretném hallani hogyan kérdik, mi az, hogy tőke, osztály, munkanélküli, háború, túltermelés, tömegsír? Szeretném nézni, hogyan veszik birtokba rádión, fil­men, repülésen és hajón kivül az egész szép világot s szabadon használják minden javát, mint otthon, saját otthonukban, irigylem utódomat, ki majd ennek a' fejlő­désnek történetét nézheti végig. Cserélnék vele. Szeghő JuHa. IZÜLETI CSUZNÁL ÉS TSCHIÁSNÁL. neu­ralgikus és OTthtritikuf. fájdalmaknál egy_ pohár természetes FERENC JÓZSEF“ keserüviz, reg­gel éhgyomorra bevéve, gyorsan előmozdítja, a gyomor és a belek működését s gén könnyű, lágy székletlétet, jó emésztést és kellemes közérze­tet biztosit. Az orvotok ajánlják. I fJ 3 6 juni 11 ,s / 4. LEN-BNYilGOH — tmmmammmmmmmmmmm len 'ermellett, hegyvidé i nyaraláshoz 1937 nyarának modelljei, fenséges vá­laszték a CLUJ, STR. GRAL. NECULCEA 2. Braşov, P. Libertăţii 3. Sibiu, Reg. Maria 7. Ma ötvenkét éve, 1884 június 12-én az Ellenzék legnagyobb részét a képviselőválasztási harc hirei töl­tik meg. A kö-vetkező nap kezdődnek meg a szavazások. A megyében az egy dr. Kál- lay Rezsőt kivéve, csupa kormánypárti je­lölt van: Bánffy Béla br„ Lészai Ferenc, Elekes György, Kemény János br., csak az utóbbi fog megbukni, mert a választás napján Somodi István fényes előkészület­tel a függellenségi Haller Rezső dr.-t lép­teti föl az utolsó pillanatban, aki rövid küzdelem után győzni fog. Városunkban rendkívüli méreteket öltött a választási küzdelem. Az eddigi ellenzéki képviselők­től: Bariba Miklós és Ugrón Gábortól min­den áron vissza akarja hódítani a két ke­rületet a kormánypárt Hegedűs Sándor és Sigmond Dezső részére, akik csakugyan győznek is majd. Ez a hires Tisza Kálmán- fléle választás különben azzal végződik, hogy a kormánypárt 12 kerületet vészit. Nagy érdeklődés kiséri Dobránszky Péter egyetemi tanár harcát, akit oroszországi összeköttetésekkel vádoltak meg és végül is megmenti régi kerületét. Bartha Mik­lós és Ugrón Gábor természetesen fényes győzelmet aratnak szükebb hazájukban. A választási harc méretét megvilágítja, hogy a beteg polgármestert, Minorich Al­bertet fölfüggesztették állásától és mint­hogy hivatalból lehető helyettesei mind el­lenzékiek, Bokros Eleket, v. képviselőt vá­ratlanul helyettes polgármesternek kiáltot­ták ki. Minthogy az idegenből hozott ka­tonaság beszállásolási költségeit a kincstár nem akarja fizetni, arról van szó, hogy pártkülönbség nélkül közadakozásból fe­dezzék, csakhogy ezt a tervet a helyettes polgármester megbuktatja. A külpolitiká­ról nem olvashatunk semmit, politikamen­tes dolognak is alig-alig jut tér. Erősen tá­madják az egyik molnárt, mert a mester­séges malomárok, amely 35 év óta rende­sen végezte feladatát, a helytelen gátkeze­lés miatt minduntalan kiárad. / hogy nagy sikerrel folytatja színtársulatunk oradeai vendégjátékát. Ezen a héten a követ­kező darabok vannak műsoron: Énekes ma­dár, Három ember a hóban, Ártatlan a fele­ségem, Hajdúk hadnagya és Urilány; hogy szokatlanul nagy sikere van Orbay Zsuzsa képkiállitásának az oradeai „LJjság- iróklubban“. A kiállítás már egy hónapja van nyitva s anyagának nagyrészét megvásá­rolták. A sajtó nagy elismeréssel ir a tehet­séges, fiatal festőnő munkáiról. ,,Némely ké­pén szinte pogány erő és nyugalom uralko­dik el“ — irja a „Szabadság“; hogy S00.000 pengő költséggel újjáépítik a budapesti „Hunniai‘ filmgyárat, amely minden tekintetben méltó párja lesz a nagy amerikai stúdióknak; hogy Svéd Sándor nagy sikerrel énekelte a londoni „Covent Garden“-bert a „Tosca“-ban Scarpia szerepét. Most, ugyanezt a szerepet énekli el Budapesten is a művész; hogy a magyar filmemberek között női filmrendező tűnt fel. Neve dr. Balázs Mária. Filmjének cime: „Pókháló“. Főszereplőt. Beöthy Baba, Gombaszögi Ella, Erdélyi Micl és Ráday Imre; hogy nagyszabású Liszt-ünnepség volt Pó­ri sban a Sorbonne nagytermében a francia hi­vatalos körök részvételével. FÉNYKÉPALBUMOK nagyon szép kiállí­tásban 240 lejért kaphatók az ELLENZÉK I könyvosztáíyában, Cluj, Piaţa Unirii* ; 40 lej. OPERA.-ViOZl CSÜTÖRTÖKTŐL NAGY PREMIER-FILM OPERA-MOZI AVÉG2ET Fősz. Herbert Marshall és Constance Bennett I Hétfőtől: AZ ASSZONY PARANCSOL. Elissa Landi, Gary Grant

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents