Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)
1936-06-13 / 134. szám
ELLENZÉK I 9 3 ft J u n I ii H 13. mmmmmanmaammmmmmmmmmmmmmmammm MIT ]R A ROMÁN SAJTÓ Ilünhődés Párt» Font - Rőma l'NlVERSÜL: \/ igazságszolgáltatás megteszi kötelességét n bűnösökkel szeml>en. Sürgős eljárásai van szükség, meg kell értsék, hogy az uralkodó személyéről van szó. Elégtételt kel! adni a gyászba borult családoknak és áldozatoknak. A legnagyobb szigorral kell eljárni a bűnösökkel szemben. Legalább mától kezdve tudják, aki bűnt követ el. az meg is bűnhődik. Megírtuk nem egyszer, hogy szolgalelkiiség jellemzi életünket s sokan köszönhetik ennek vagyonukat. Ezenkívül felháborító könnyelműség tapasztalható, mely együtt jár a felelősségérzet hiányával. Borzalommal kérdjük, milyen szerencsétlenség következhet, midőn semmiféle felelősségrevonás nem zavarja a nyugalmat. Melyik országban van megengedve, hogy egyetlen személy harminc-negyven igazgatóságban is vegyen részt oly részvény- társaságoknál. melyek csődbe mennek s eltüntetik a milliókat? Hol van olyan ország, melynek tisztviselői több hivatalt töltenek be, különböző fizetésekkel és napidijakkal? Hetek, hónapok telnek el, mig elintézik a kérvényeket a hivatalokban. Olyan tisztviselőkkel találkozunk, akik protekcióval kerültek hivatalukba s nem értenek a dolgokhoz. Ez. aztán a gazdag ország pénzügyi pusztulását okozta. Így következett be a Cotro- ceni-i szerencsétlenség is, mely kedvezőtlen színben tüntette fel szerveinket, hozzáértésünket s vendéglátásunkat. Milyen bizalommal viseltessenek velünk szemben szövetségeseink, ha szervezkedésünkről ilyen bizonyítékot adunk kötelességeink teljesítésére vonatkozóan. Felületességet okoz a felelősségérzet hiánya. Senki sem tudhatja, mi várhat reá. ha a felelősségrevonás elmarad. TARA NOASTRA: Párisban olyan események történnek, melyek az egész világ figyelmét magukra vonják. A párisi sztrájkok indító okai egész Európát érdeklik. Úgy látszik, spanyol mintára dolgoznak, midőn előkészítik a kommunista offenzivát. A hirek mind nagyobb riadalmat okoznak. Leon Blum megnyugtató kijelentése dacára a sztrájk az ipari és bányavidékekre is átragadt. Az a benyomásunk, hogy a kormány nem ura már a helyzetnek. Külföldiek tűnnek fel a centrumokban, nyilvánvaló, hogy Moszkva ügynökei dolgoznak. A sztrájkoknak kettős céljuk volt: mindenekelőtt biztosítani akarták Blum megbízását, aztán indokot kerestek a munkástörvények megszavazására. A hadfelszerelési üzemek államosítására kerestek mindenekelőtt indokot. Kommunista jelszavak húzódnak meg az árnyékban. A népfront előbb fog feladatának megfelelni, mint gondoljuk. PREZENTUL: Azt ajánlják, függetlenítsük a lejt a francia franktól s az angolfontot tegyük helyére. Miért volna jó más pénzbe kapcsolni valutánkat, ha a káros kapcsolattól szabadulunk? A helyzet mégsem könnyű. Nem minden valutát lehet átváltani aranyra. A mai próbálgatások, felárak mellett úgyszólván lehetetlen függetlenségről beszélni. A legkisebb tőzsdespekuláció, a kivitelnek téli szünetelése súlyosan befolyásolhatja valutánkat. A dollárnak és angol fontnak — a legerősebb valutáknak — is több milliárd lejnek megfelelő deviza- tartalékra van szükségük, hogy támadás esetén megvédjék magukat. Támogatás nélkül tehát a lej sem maradhat. Csupán arról beszélhetünk: vájjon az angol fon! alkalmas-e a cél elérésére? Az angol pénzügyi politika kedvez a nyersanyagok s terményeink áralakulásának. Az angol fontba kapcsolt valuták érdekei igy megfelelnek a mi érdekeinknek. EPOCA: Néhány nappal előbb röpirat jelent meg a Dante-egyesület kiadásában „Italia Svizzera“ cimmel Milanóban, melynek bori tékára következő szöveg van nyomtatva: „Malta, Korzika, Nizza, Svájc, Dalmácia lakói olasz földön laknak. Senki sem tagadja Olaszország jogát és kötelességét, hogy olasz származásukat oltalmazza s velük foglalkozzon“. Az olaszok latin szive igy kívánja. Erre is szüksége van a beteg Európának. Naiv emberek voltak, akik hitték, hogy Mussolini az afrikai háború befejezése után hozzákezd Abesszínia rendbehozatalához s békén hagyja Európát. Három héttel ezelőtt igy szólt a fasizmus tisztelője, mikor a Duce szobáját elhagyta: „Európai veszélyt jelent ez az ember“. Bécs terror alatt áll. Nincsen olyan nap, hogy hirt ne kapjunk Róma és a Habsburg-család kapcsolatairól. Mult év decemberében meg lehetett volna törni a petróleumszankciókkal, ma már ez háborút jelentene. Meglátják nacionalistáink, mi vár még rájuk. Ez túszán olcsó! Remach: A művészei kis tükre 72 lej es propaganda kiadásban E könyv a művészetek általános ismeretéhez vezet! 558 ábrával, hófehér, fényes papíron! Csak néhány példány kapható még az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Később csak 198 lejes bolti áron kapható, " •' — _ - - ~ Színes CLUJ (Az Ellenzék tudósítójától.) Fent a Házsongárd tetején, hatalmas kiterjedésű gyümölcsösbe lépünk. A kis kertkaput lxüesz- sziik magunk után és a kert ösvényein haladunk. Jobbról-balról csupa virágúdat és &zin itt minden. Tegnap még orgona, és tulipán virítottak: a tavasz! Ma . . . rózsa és szegfű, a nyárnak virágai. A végeláthatatlan zöldleveles táblák között pedig pirosun, kövéren kacagnak ki a rikitószinü, érett eperszemek. Az ösvények mellett padok vannak. Egyik a „rádiópad“, mert a szomszéd villából ide hallatszik legjobban a rádió, a másik a „pihenés padja“, árnyas berkek között, a harmadik a „naplemente padja“, mert ide veti utolsó sugarát minden este a vérvörös napkorong. Mindezekről táblákon kifüggesztett versek számolnak be. A verseket ennek a boldog földi paradicsomnak a közepén álló „Decka- vár“ lakója irja, aki madárdallal kel, napnyugtakor fekszik: Hirscbfeld Sándor kereskedő, ,,a régi mágnás-világ udvari szállítója“. Vaskos füzeteiket vesz elő. az ő emlékiratait, amelyből, csak úgy lapozgatás közben kikapja vásárlóinak névsora között a gróf Andrássy Gyula. Barcsay Domokos, báró Apor István, Apáthvak. a Bethlenek, Bánffy- ak, Almássyak, Béldiek neveit, utána pedig megszámlálhatatlan nagynevű tudóst, irót és művészt. Mindezek nagyon jó viszonyt tartottak fenn Hirschfeld bácsival. Akkor persze még Sándorkával, Sándorral... mert a 77 éves öreg ur, most is olyan fiatalos, friss és eleven, hogy szinle csoda- számba megy. Miközben a régi város életéről beszél, arcának is olyan eleven játéka. mimikája van, hogy nehezen lehet eligazodni, mikor viccel és mikor beszél komolyan. Mindegyre meg kell kérdezzem: ez tényleg megtörtént? ... Es ő fölényes gesztussal legyint, száját csücsöríti hozzá: — Psz! Mit tudnak maguk fiatalok, arról az igazi életről, fiatalságról, amiben nekünk volt részünk?! — Ez fl tekergő — kacag fel a G-betünél való lapozgatás közben. Nyilván egy kedves emlék jutott az eszébe. Aztán beszólni kezd a régi időkről, azokról, amiket maga is csak hallásból tud, gyermekkoráról, majd „éleiének deléről“, úgy, hogy a beszédben egy egész századon siklónk keresztül. A centumpáterek, régi városatyák. Miért nincs Clujnalc villamosa? — Mi igaz abból Hirschfeld bácsi, hogy annak idején a villamost azért nem vezették be városunkba, hogy a mágnásváros csendjét ne zavarja? — Áh, dehogy kérem. Nem a mágnások tiltakoztak ez ellen. A városi tanács egyik ülésén Bénig Számi, az iparosság vezetője jelentette ki, hogy „ide villamos nem jön!“ — Egy embernek az akarata miatt? — Ja, ez régebben igy volt. De különben is tudja ki volt az a Bénig Számi?... — Ki? — Akit Bartha Miklós egész sereg választónak az élén kért, hogy fogadja el a képviselőséget. De nem fogadta el. Azt mondta, hogy ő csak egyszerű iparos akar maradni. Hirschfeld báasi felesége, a fehérhajó nagymama azonban közbeszól: (Általában mindazt. amit az ura mond azonnal tudná folytatni. Egy élet ez a két öreg ember.) — Szép fogatai voltak. Szerette a lovakat. Ezért nem engedte a villamos bevezetését. — Szóval mégsem volt éppen olyan szerény ember? De Hirschfeld bácsi rendíthetetlenül kitart a régiek mellett és lelkesen folytatja^— Mikor csak négy olajmécses égett a város középpontjában, a centumpáterek petróleumlámpák felállítását javasolták. Erre az én apám felugrott helyéről és magából kikelve kiátotta: ,gninek és kinek kell ez? Talán a lumpoknak, a tekergőknek, az éjjeli bankároknak?“ Ezzel aztán le is volt szavazva az egész javaslat, . — . Ma 100, 50 és 25 éve... mozaik — Hát a villamost sajnáljuk, de a világítással] nincs baj Hirschfeld bácsil Polgári borozó a kiváltságosaknak Rácsa cigány és Hamlet — Édesapámnak egy polgári borozója volt. Persze nem mindenkit szolgáltak itt ki. Ide jártak gróf Teleky Sándorok, Ugrón Gábor. Bartha Miklós és mások, a színészek nagyjai: E. Kovács Gyula, Szentgyörgyi, Krasznai. — Poharazás közben szidta egyszer apám a művészeket, hogy igen könnyelműek, soha nem lesz egy krajcárjuk. „Csak egy emljer van köztelek, aki hajlékot fog biztosítani magának — mutatott Szentgyörgyi Pista felé, mert nem rösteUi kezében hazavinni a piacról a csirkét és zsebkendőjébe beköti szépen a tojásokat“. — Kovács Gyula azonban hetykén kivágta magát: — „Rácsa cigány ezt megteheti, de Hamlet sohal“ Az első ösbicikli a kincses városban A divatos sportról érdeklődöm ezután Hirschfeld bácsitól. — Albert Károllyal a Hója tetején nyulász- tunk egy délután, amikor elkiáltom magamat: Te Károly, mi az a futó fekete pont az országúton? Dr. Istvánffy Gyula biciklizett ott. az első kerékpáron, amely a városban megfordult . . . Nemsokára a legdivatosabb sport lett a biciklizés. Én tanitottam meg az akkor már idős korban levő Haller Károly egyetemi tanárt és dr. Melz Hugót is. — Nehezen ment? — Dehogy. Pedig veszélyes egy szerszám volt. Egy kisebb kavics, ha útjába került az óriáskeréknek, az ember már a sáncban találta magát. De a professzorok csak bicikliztek vígan, cilinderrel a fejükben. Bölény, a világhíressé vált lakatos- legény — Egy napon az üzletajtóbe állottam, amikor ismerős alakot pillantottam meg. Keres- kedősegédeskedósem alatt Pozsonyban ismertem meg. Lakatoslegény volt. Izmos, erős gyerek. Utána kiáltok: — Bölény! Mit keresel itt? — Megpályáztam a Mátyás-szobrot. — Eriggy a fenébe ! . . . — Na várj meg itt engem. Megyek a kereskedelmi akadémiára. Éppen most folyik a döntés, Grois Gusztáv elnökletével. — Gámán Zsiga kamarai titkár rámkiált: mit keres maga az oroszlánok barlangjában? — Van egy jóbarátom, aki . . . — Hogy hívják? — Bölény, akarom mondani Fadrusz János. — Fadrusz! Hiszen ő nyerte el a pályázatot. Hol van? — Az üzletben. Megyek és hivom. — Várjon, kiabálták lelkesen, megyünk mi is. Az üzlet negyedóra alatt a kitörő ünneplés színhelyévé vált. Bölény örömmámorban súgta felém: — Légy szives, edd fel a táviratot a szüleimnek és menyasszonyomnak, mert egy huncut fillérem sincs. — .4 szobor utolsó részének, a Mátyás lábai előtt heverő Bécs város zászlójának gipszformáját együtt készítettük cl .. . Ezért a zászlóért nem vett részt a leleplezési ünnepségen a volt osztrák—magyar monarchia uralkodója, Ferencz József. Barcsay Domokos az adomák nagymestere Hirschfeld bácsi ismerte a mágnások, fejedelmek minden szokásait, szólásmondáisait, I egész lényüket, annyira, hogy nem igen lehetett öt megtéveszteni. Barcsay Domokos fejedelem a legkitűnőbb adomázó volt. Elmeséli, hogy egy alkalommal a Pesti Napló a legjobb adomákat közölte. Első helyen volt Barcsay, utána Bismarck. — Elolvastam többször, de sehogysem akartam elhinni, hogy a kérdéses adomát Barcsay Domokos irta. Megemlítettem neki a dolgot és nevetve mondta; Válaszolja W"j, hogy a *orréiul jó, de a vicc nem ni enyém. Gróf Tisza István trmnrvl lóversenyszen vedélyéröl A rnágnáisvilág legkedveltebb sport járó1, a lóversenyről érdeklődőm a Jucul de Jovou megtartott lóversenyek és falka vadász versenyekről. — A. 90-es éveklien egyik versenyen részt veit gróf Tisza István is. Wesselényi Béla báróval állottunk együtt a versenypályán, amikor Tisza István felült a nyeregbe. (Köztudomású. hogy nagyon rövidlátó volt, erős Iencséjii szemüveget viselt). Megjegyeztem: — Regyelmes ur, hogy mer fűlni ezekkel o sasfiókokkrjl? — Bízza csak rám! — Aztán megkezdődött a falk;|vadászver- seny. Hegyen-völgyön keresztül . . . — Másodiknak futott be . . . S mikor leszállt a lóról, megkérdezte — Na, még kérdezik, hogy miért verseny- zek? Egy furcsa rekordtel jesitmény ,,Levelet hozott a posta, pirosbetüs levelet“ Balázs Árpád, a nótaköltŐTe terelődik a szó, akivel Hirschfeld bácsi most Is állandó levelezést tart fenn. Március 20-iki levelét szorongatja kezében. — A mi fiunk volt. Nálunk volt a második otthona. — De hol nem fogadták szívesen Balázs Árpádot, akit mindenki rajongásig szeretett! — Tudja ki volt az apja? — Nem. — Balázs Endre távirdász, a város legjobb távirdásza. Egyszer fogadásból kiment a Gilau felé vezető országúira. Felmászott a telegrófoszlopra, a ngelvét a dróthoz érintette . . . „és leírta a sürgönyt“. — Nahát ! — kiáltok fel önfeledten és szinte nem is hallom, amikor újra visszatereli a szót Balázs Árpád levelére. — Autószerencsétlenség érte. — Kit — kapok a szó után. — Hát éppen arról ir itt a levélben . . . Szentendrére kimenet . . . alig három hónapja. Csak az ő kívánságára nem irtak róla a lapok ... de már hála Istennek jobban van. A sok szenzációtól szinte zavarodottan ülök a „Deczka vár“ verandáján és mindegyre asak azt hajtogatom, hogy ezekről mind nem hallottam mostanáig. — Hajjaj, volna még elég ! ... de hagyjuk már — sóhajt Hirschfeld bácsi és verseinek felolvasásába kezd. Felettünk sötét felhők tornyosulnak. Beborul az ég. Kövér, nehéz cseppek potyognak a kertben. A virágok összecsukják szirmaikat. Pirosruhába öltözött unokák húzódnak be a verandára, ahol az aranylakodalmas pár emlékei csendülnek fel a rímekben. — Mit olvas? — kérdezi türelmetlenül nagyanyótól a pirosruhás lányka. — PszL csendben legyetek! — feleli a fehérhaju asszony ... és magában folytatja, férjél kísérő szemeivel: — Rég volt, talán igaz sem volt. Iváni Zoltán. A HAS GYAKORI TELTSÉGE, a rekesz erősebb fel tolódása, májtájéki fajdílmsk, emésztési nehézségek, gyomonbélhurut és sárgaság a cermé- szeties „FERENC JÓZSEF“ keserüviz használata által megszüntethet ők és az agy, ei szem, tüdő vagy szív felé irányuló vértódulások eEensulyoz- hatók. Nagynevű orvosok igazolják, hogy a FERENC JÓZSEF vizze] — kiváhkép az ülő életmód következtében jelentkező bsjoknal es a kritikus kor betegségeinél — feltűnően jó eredményeket lehet elérni. Hamis név alatt is sikkasztott. Bucurestiből jelentik: Timoftei Caraman Basarabia-i születésű adófőnök 293 ezer lejt sikkasztott az Orhei-i adóhivatalban, amiért a Soroca-i törvényszék hat hónapi börtönbüntetéssel sújtotta. Később biztosíték mellett szabadlábra helyezték s újból hozzálátott a csalásokhoz. Váltókat hamisított és megszökött a rendőrségről letartóztatása alkalmával. Ez: után Alexei Turevici név alatt bujdosott, majd beállt adóvégrehajtónak. „Turevici végrehajtó“ névvel tovább folytatta csalásait és a iBistrita-i Rodna-Veche-re kérte áthelyezését Rasarabia-ból. Itt Vasile Botez név alatt dolgozott s nagyobb összegeket sikkasztott. A Kárpátokon túl másodszor is megnősült anélkül, hogy elvált volna első feleségétől, kit hét gyermekkel kenyér nélkül hagyott Oliscani Orhei-megyei faluban. Észrevette, hogy- figyelik s egy szép napon eltűnt lakásáról. Az Orhei-i ügyészség elrendelte országos körözését. IpÁmsTmyÁr AÍAGV NYÁRI SZÁMA 20-— LEJ Tartalma: Könnyű nyári ruhák. Divato? fehérneműk. Blúzok, gallérok, és kézelő-modellek. Lcgd-ivsitofabb strandpazsamák, 12 oldat kézimunka melléklet, ingyen kézimunka iwel. Barátságos. meleg otthon. Kipróbált ízletes tojás- I ételek. Gombás ételek. Hogyan állítsam össze i kelengyémet? Modern szépségápolás. Szabjunk- j varrjunk. Egyes szám ára 20.— lej, vdékre 25.— I lej pénz, v;>gy posta-bélyeg beküldése ellenében I szállítja :z Ellenzék könyvo:ztálya. Cluj, Pia ia j Unirji. Előfizetés: árak: negyedévre 6c.-—, félévre ' 120.—, egész évre 240.— lej. A négy olajmécses, az első őskerékpár idejéből, legbensöbb élményeiről nyilatkozik Hirschfeld Sándor kereskedő, aki „mágnások jobbkeze“ s annak a bizonyos „Bölénynek“ testi-lelki jóbarátja volt Seleet-Mozgó Mai kezdettel a szezon egy.k legjobb filmje: Az asszonyok orvosa! Rendkívül érdekes tartalmú, aktuális témájú film, jobb, mint az „Orvos“, fősz. Chester Morris, Virginia Bruce és Robert Taylor
