Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)
1936-06-07 / 130. szám
6 ELLENZÉK I O .? f) j u n i ii s 7. in fejilisi, ogy női tanítvány több öves munkáin Liszt Szt'nt Erzsébet legendájának néhány képével s az első fuvola andante mod. dolcissimo motívumának hány, <'4jyeivel. Nem kevésbé szép tis festői akis pihenő pad tarka pálmahalmaza. Az egyik sarokban Lis/.t nemesi cimerének Pegazus p íripája, a szoba másik érdokes színfoltja virágokkal teli, szebbnél-szobb cserepek sora. A weiuiari Liszt ház mindig tele van virággal, mort a női látogatók szinte kivétel nélkül letesznek mindig ide néhány szál virágot... a rég nem ólö alkotó legkedvesebb jószágait. Ahol Liszt aludt A fogadó szobánál egyszerűségében még jóval túl tesz a belőle nyiló kis hálokamra. Egész bútorzata egy faágy, Liszt Ferenc védőszentjének, Assisi Szent Ferenc képe, egy szekrény, két szék, mosdó s mellette egy apró zongora, melyet a nagy muzsikus utazásainál vitt mindig magával. Ennek a zenei instrumentumnak érdekessége, hogy néma s megsárgult billentyűi csak alig hozhatók mozgásba. Célja az volt, hogy rajta Liszt mindenütt kézitechnikáját gyakorolhassa, de amint azt egykorú feljegyzések is tanúsítják, Liszt Ferenc „gyakorlás“ kézben is nem egyszer feledkezett meg tulaj- douképeni céljáról, amikor a zongora mellől hirtelen felugorva kezdte feljegyezni a mások előtt csak néma maradó, de számára annál többet mondó zongorából kiférő, lelkének dallamait. Az ágy fakó paplanén Károly Ágost nagyherceg monogrammja és koronája, a szürke márványlapos mosdó pedig olyan egyszerű, mintha nem is Liszté, hanem szolgájáé lett volna. A vizes korsó is csak olcsóbb porcéban, a szekrény pedig — melyben most öt lakat alatt őriznek eredeti Liszt kéziratokat — a legköznapibb asztalos munka. Azok, akik valaha is azzal vádolták Lisztet meg, hogy luxus lakásokat tartott — s ebben valószínűleg Wagnerrel tévesztették össze, — azok ide jönetnek mind nemcsak meggyőződni s látni, hanem tanulni is. Relikviák S amit most látunk azok kincsek. Liszt Ferenc relikviák, emlékek és sikerek tanúi. Néha szinte mulatságosan jelentéktelen, olcsó vásári darabok, máskor meg nehéz ezüstjei és aranyai annak a Lisz'.nek aki életét szegényen s magáranagyatva fejezte be. Itt ebben a múzeumnak berendezett, túlzsúfolt szobácskábán áll Liszt lakásának negyedik zongorája, egy remekbe készült Boisept hangszer. Tetején most üveg alatt Carmen Syloa, a köítői lelkű román királynő, Liszthez Írott sajátkezű versével. Cime „An Franz Liszt“ s első strófája, melyben benne van egy asszony egész szive s legtisztább rajongása, Liszt életének egész tragikuma, igy kezdődik : „Fon Seelengrösse überragt, So steht Dein Genius, oh Meister, Vor Opfern hast Du nie gezagt, Du aller Schöpfer freister.'-'A pergament mellett a königsbergi egyetem tiszteletbeli doktori diplomája: „Ab Ordine Philosophoium Vicám Celeberimum FRANC ISCU M LISZT, Hung arum 1842.“ a Mg»«CTWCTrr~nTritniii mi imhimhihíi miimiii »iipii »WiUT""!— Itt van azután Liszt a karikaturista tollában. Bettina von Arnim mély humorú, finom grafikájú születésnapi tekercse nagy, magyaros bo ükkel hirdeti, hogy cl-jon, azaz éljen Franz Liszt, inig alatta hangjegyek szárán hint álódznak az amorottek (az egyik éppen nagyot üt a másik . . .) egy harmadik pufók kepü pedig a magas Oé-re kapaszkodik lel éppen, vagy például itt vannak az ismeretlen rajzoló hangjegyei, kik katonáknak festve indulnak neki, hogy az ellenséges hangvárat hangjegy levegőikkel s bátor militarizmusaal bevegyék: „Der General Bass wird durch Franz Liszt in seinen festen Linien überrumpelt und überwunden. Értékes emlékek Berlioz egyik levele aggódva érdeklődik Liszt egészsége felől, ogy másikat Zsófia weimari nagyhercegnőuok írja a francia zeneköltő : „Madame ! La partition de piano et chant de moti opera de Trogens est irn- primée sans etre puklié, presque personne ne la connait... „A francia nemzet becsületrendet, IX, Plusz pápa csodás aranyórát ajándékoz Lisztnek, melynek számlapja szinezüst, a kül ö tokk nehéz arany, a végetek pedig már egyedül is az ötvösművészet valaha látott legszebb remekei. Itt vannak azután a spanyol kitüntetések. III. Napoleon óriási, ezüst cigaretta kosara, melyhez azonban Liszt a cigarettát élete utolsó éveib n nemcsak, hogy a „zigaret. tengeld“-böl de már vagyonából sem tudta összeszedni. Értékes históriai darab Nagy Frigyes eredeti és lcgbec9esebb hangjegy- kézirata a „Fiötenkonzert in Sansoucei.“ Ez a porosz császári család ajándéka volt a nagy magyar művésznek. Beethoven pedig, ki életét Lisztnél szintén nem soki<al jobban fejezte be, legnagyobb kincsét s azt, amije csak ennek a kifosztott, szegény öreg Beethovennek volt s még megmaradt adta: a Missa Solemnis örökbecsű partitúráját. Liszt édesanyja névjegye „Mme Liszt“ is itt fakul az egyetlen róla készült daguer- rotvp mellett, emitt pedig L:szt különböző kézöntvényei bronzban, márványban és gipszben, valamivel odébb a furcsa sétából gyűjtemény (van belőle vagy 32 darab!), melyből azonban a Mester büszkeségében élete végéig sem használt egyet, érthetetlen okból azonban mégis, majdnem minden születésnapjára ezeket kap hódoló Lói. Az öblös úti kulacs itt pihen a mindig mélyen vallásos pianista halványsárga, elefánt- csontfedelü, pápamegáldolia imáclsá.os könyve mellett, jobbról tőlük d’Agoult grófnő és Sayn-Wittgenstein hercegnő miniatűrjei, Liszt i kete bőrbe kötött útlevele, az u olsó napokban hordott bársony kabát, a mester apróbetüs kezeirása a 23. zsoltáron. Fehér, sárga ésjhaiv Íny kék papírokon Liszt jegyzetei azonban épp u,ry nem hiányoznak, mint Victoria angol királynő, a nagy „Queen Victoria“ ajándék szeborképmása sem : Prosenied io Dr. Franz Ijiszt by Queen Victoria of his visit to Windsor. Érdekesek a remekkivitelü karmesteri pálcá.r s különösen két ébenfa faragásu, ezüst nyelű, ismeretien nőhódolótól ajándékozott „taclienstock". Rietschel, a wei- mari Goethe—Schiller szobor alkotójának nemes müvészetü Liszt relief-je, Schuman és felesége levelei, Liszt evőeszközei és tuK özeledik az Állami Sorsjáték utolsó nagy húzása 1 Minden kedves álma megvalósul a sorsjegy által, amely vagyonokat hoz. Nézze meg sorsjegye szamát Esélye teljesen azonos minden más sorsjegyével. Minden sorsjegy megnyerheti a milliókat Elegendő egy szerencsés pillanat. hogy mindenütt hallja hogy mindenütt lássa szerencsés számát Menjen a sorsjegyé árushoz és kérjen megosztott sor s j e g y eket. Az ÁLLAM SORSJÁTÉK 39.025 NYEREMÉNY 203.845.024 lei é rrékben 2 nyeremény egyenként 6.000. 000 lei értékben 2 nyeremény egyenként 2.000. 000 lei értékben 16 nyeremény egyenként 1.000. 000 lei értékben A 20 nagy milliomos közé önt is választhatja a szerencse. Egyetlen teltétel szükséges okvetlenül: hogy zsebében legyen sorsjegye a 4. osztály számára. Junius Î5. a szerencse osztálya, A MILLIÓK ESŐ'JE junius 15. a szerencse ünnepének a napja. Nyújtsa ki kezét a szerencse felé és fogja meg! Sorsjegy vagyont jelent. Vásároljon idejében sorsjegyeket. A SZERENCSE bakos szelencéje, száz meg száz apróság... I végül, igen ezek is itt vannak... sok, sok, hot szomorú, hol rajongó szerelmes levél — egy nagy muzsikus arany szivének elsárguló dokumentumai. Magyar vonatkozásokat azonban, sajnos, alig találni. Munkácsy Kolpaciiban festett Liszt-portréja — a mester utolsó képmása — eléggé gyenge reprodukcióban, néhány magyar név hosszas kutatás után a kitett vendégkönyvben, a pesti Lipótvárosi kaszinó 1911 okt. 23-i centennáriumi átirata. Ennyi. Egy darabbal sem több vagy kevesebb. * Mégegyszer körüljárom L;szt Ferenc hajlékának minden zugát, darabját. Fáj ettől a világ zajától és nyomorúságától messze különváltan élő kis laktól elbúcsúzni, fáj ! ennek a nagy magyarnak emlékétől újból kiszakadni. Könnycseppel szememben lépek ki ismét az utcára, hol az emberek gondterhelt arccal, kárörvendő mosoílyal, vidám vagy szomorú közönnyel haladnak el a szent ház előtt... nem tudják, hogy itt egy lángész élt s szenvedett... Doros Ferenc. fagyon íonfos iörvéay-íonlilás! A szakmabeli előkészítésről és az iparok gyakorlásáról szóló törvény ismertetése magyar nyelven 25 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre 30 lej pénz, vagy postabélyeg beküldése ellenében azonnal küldjük. volna. — Azc — mondta nehezen induló, de különösképpen vidámnak tetsző hangon. — Azt álmodtam, hogy rnöghóttam, oszt mán ódat önt vagyok a Leiikök közit. A lány közelebb lépett a vacokhoz. — Ugyan. Aztán kit látott? A beteg rátekintett: — Hát üsmerasit nem. De ahogy lé néztem ide; hát tégöd. Az asszony betakarta, a lány megitaüta tejjel, aztán mentek a dolguk után. A hetedik napon a, beteg még sötétben ébredt. Olyan könnyűnek érezte a. karját, meg a lábát. amilyennek talán sohasem. — Lémül; volna ruhám? — mondta magának hitetlenül. Fölük, kiment a kúthoz és megmosdott a vályúban. Kicsit még szédelgett, gyenge reszketegséget érzett a tagjaiban, de egyéb- j ként a lábadozó élet bátortalankodott benne. Megitatta a jószágot, aztán kihordtia az istállót. A háznép a fejét csóváiba csodálkozásaiban, amikor tsaűpon látták. Mihály másnap meg elismeréssé!! jegyezte meg: — Hát dógozni, azt tud. A lány halk hangon kérdezte: — Ugyan kiféle lőhet? Nem fellet senki. Az idegen aznap már együtt evett velük. A fagy már lassan engedett. kezdett kinyílni az idő, hát a dolgos kéz nagyon is elkelt. Az idegen nem várt biztatást, elsőnek kelt minden inggel, utolsónak pihent le minden este és dolgozott keményen, mintha csak a tulajdon miag,áét látta volna el. Ha gyerek tévedt a tanyába, fölkapta, hogy viszi és dobja, baie a kunba, ha szomszéd került feléjük, hangos szóval köszöntötte. A kutya ott sündörgött állhndóan körüiöte, a két ló pedig meleg, mély röhö- gőssel állta, amikor a hátát csutakoka. — Segítők na! — mondta az asszonynak, amikor korpát mert a zsákból a kamrában. — Viszöm én na! — mondta a lánynak, amikor az indullt a keverttel a hízókhoz és ilyenkor az asszonyon, meg a lányon is olyan különös langyradlieg futott át- Az egyiken boldog meleg, a másikon pedig édes, álmositó langyosság. Mert a szeme kék volt, akár a tavaszi ég, arca fehér meg rózsás, akár a fakadó virág, a hangja meg mindig nevetett, ha megszóltak. Már május vége felié járt, a tavasz ki- bcmlliott, a: föld kitárta kebelét a magasságnak, Az idegen kaszált éppen. Pillanatra megpihent. Fölnézett az égre, eltekintett a messzeség felé, aztán teli tüdővel, erős. diadalmas kiáltással elkurjantotta magát. — Hé! Mihály földnek támasztotta a kaszáját, a legény fökireereszteue a vasvilMt, az asz- szony megjelent & pit vara j tóban, a lány hirtelen megáilott a kamra előtt, a kuvasz talpba szökött és úgy várt. Akkor Mihály Legyintett, a legény elmosolyodott, az asszony megbocsájtó nehezteléssel visszahúzódott a pitvarba, a lány pillanatra behunyta a szemét, a kutya ásított egyet, — látták, hogy csak éppen jó kedve van, tréfálni akart, azért kiáltott. Így következett el a nyár. Azon az estén, amikor a Hány az istálló faránál összeütközött az idegennel és teste-lelke rémült forro- ságában, csak akkor tudott megmozdulni, amikor az az arca fölé hajolt és akar egy gyermeknek, tündöklőén tiszta, hatalmas, szépséges örömmel belenevetett a szemébe, — Mihály valami olyasmit, mondott, hogy már most szól neki, ha akarja, megegyezhetnek, maradhat. Ezen- az éjszakán az asszony böldogságos szenvedéssel telt első szüléséről álmodott, a lány meg álmában mirtuszkoszoruval a fején ott áMt a pap ellőtt. A kuvasz kifeküdt a gyepre és félszemmel az utat leste. így virradt meg. Reggel ott álltak az eresz alatt. Az asszony fő;Ladta a früstököt. Az idegen batyuval a hátán, kilépett az istái Tóból. A négy szempár riadt döbbenettel és hitetlen csodálkozással meredt előre. Az ide- 'gen hozzájuk érve, leeresztette hátáról a batyuját és leült az asztalhoz, hogy elfogyassza az ételből a maga részét. — Hát ez jó volt, — niondtai elismerőleg, amikor eltörülte a száját a sült szalonna után. . Néma, nehéz csend volt eddig, a szivek tompábban vertek, mint máskor. Mihály .szólták meg: —- Úgy gondoltam ... — itt megáilott, nyugodt, fensőbbséges tekintettel körüljár - tatta pillantását övéin. — Úgy gondoltuk, ha éppen maradni akarsz, hát mármost maradhatsz. Az idegen szemében vidám fény gyulladt ki és ez a napsütés beragyogta az egész arcát. — Én? Az asszony, az ura iránt való -alázatos nagy szerelmével, a lány a szive verésével, a Legény fiatalsága testvéri örömével', a kutya egész megzavart állati lénye föloldódott feleimével felek. De csupán Mihálynak a hangja hallatszott. — Té. Az idegen válaszul fölemelkedett a helyéről. Vállára vetette a batyuját és akkor még egyszer körülhordozta rajtuk, a tanyán, az ide sárgálló vetésen hangosan nevető tekintetét és utána kilépett az eresz alól. — Nem lőhet — mondta gyerekes kömynyedségget. Mihály most már csak azért szóőst, ha a tulajdon méltóságát óvja. — Nem lőhet? Hászén rendös embör vagy. Aztán rendös embör azt töszi, amit küld. Az idegen fölnézett az égre és utánanevetett a tovasuhanó szélnek. Az útról kiáltott vissza: — Hiszen, ha rendös embör vónék. De nem az vagyok, hanem .. . Hangját, az utolsó szót eükapta a szél. A 1 tücskök cirpeltek, a békák brekegtek, a katicabogarak ott sütkéreztek a lengő buzaka- 1 ászokon, az egész megtermékenyült föld énekelt, az idegenből már csupán fekete pont látszott, rongyos lebemyege utoljára még megíliibbent, aztán a fényben és a csengésben lassan alámeriüő asßakoc ckryalte a messziség.
