Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-07 / 130. szám

A BEEK 197.r/TJt / 9 3 ft I u ii I n K 7. £ VaHBBKSHHaHBBBHnai £3KlWBSMBI£!nB»lUHBni Milyen az élei a ielkeló nap országában Satqo ^irosakai egyetemi ianär ficsiél Japánról. — Európai babonák és a íapán valóság. — BuJJitiiia próíéia helyeit «linderes srélsöbelerfi professzor BUDAPEST (június). Saigo professzor, n hirosakni egyetem német tanára előadást tartott a Szellemi együttműködés egyesületé­ben. Előre' készülődtem reá, hogy meghall­gatom. Utolsó percben mégis meghiúsult a tervem. Budapest legelső zenekedvelői szűk körben Bartók-hangversenyt tartottak, arra voltam hivatalos. Kissé sajnáltam, hogy' igy sohasem fogom megtudni, mit beszélt a hi- rosakai koto-gakko, vagyis egyetem tudós tanára a japán nevelési elvekről. 'Bartók kedvéért mégis lemondtam róla. Az is vi­gasztalt, hogy a japán helyett egy más exo- tikus nagyságot helyeztek kilátásba, valami hindu nagyság is hivatalos volt a házi hang­versenyre. A hindu a kósza hirek szerint nagyon furcsa szerzet. Tiz évre jött Magyar- országra. Buddha tanait akarja állítólag ter­jeszteni Európában, mert látja, hogy baj van s reméli, hogy ez még segíthet. Azt mesélik, hogy már a magatartása is csupa példaadás. Nem hasonul át európai formák­hoz. Turbánját nem teszi le. Nem ad kezet nőknek. S olykor, nem tudni mi okból, vá­ratlan pillanatokban leborul egy szőnyegre, cipőt old és imádkozik... A háziasszony elhatározta, hogy ő nem tud minderről és kéznyujtassal fogja köszön­teni. így várta feszült kíváncsiság a hindu érkezését. . . Az inas jelenti, a háziasszony kisiet fogadni . . Pár perc múlva visszajön és zavart mosollyal közli a zeneest vendé­geinek. hogy a hindu megjött, de cilindere van, kezet ad és nem hindu, hanem kinai! Vagy elcserélték útközben a hindut, vagy itt az első csodatétel . . . Percek alatt minden kiderül. Csoda nem történt. A kinai sem kinai, hanem japán. A titok magyarázata: mindketten az Eötvös-kollégium lakói, mert — kormányvendégek. A portás tévesen a hindu helyett Saigo tanár urnák adta át a meghívást, ő pedig előadása után idejött és én mégis összetalálkoztam vele. Saigo urat persze senki sem világosította fel, hogy hí­vatlan vendég. Majd mesél otthon a magyar vendégszeretetről ... arról, hogy előadásai­nak milyen híveket köszönhet, mennyit ne­vetnek a magyar társaságban . . . s igy to­vább, mint a messziről jött emberek. Beszéd és mosolygás így juttatta el hozzám mégis a véletlen Saigo urat, a japán nevelési eszmék ügy­vivőjét, a japán kormány neves küldöttét. Megtudtam, hogy még három napot tölt Pes­ten. Szabad idejét készséggel felajánlotta ne­kem. Csakhogy ez kissé soknak bizonyult, mint utóbb kiderült, mert Saigo ur állan­dóan szabad volt. így sétán, szigeten, uzson­na közben Japánról oktatott. Németül be­szélt, nem nagyon ékesen, bár német iro­dalmat ianit és számos mii fordítója. Ropog­va és nyögdécselve beszél. Olyan ez a be­széd. mint egy dadogó gépfegyver, melyet üde csikónyihogás váltogat. Rengeteget ne­vetgél. Ha nem ért meg egy szót, a nevetés­sel leplezi. Ha nem akar elérteni egy kér­dést, akkor is. Bevált módszer. Valaki fel­tette neki a kérdést, hogy mi volt az a kis izé, nyugtalanság Japánban. Nem értette a szói, hogy forradalom. Kétszer is elismételte, felnevetett és azt mondta, hogy: Ja, az a puccs, puccs, nur drei Tage .. . Beszélgetéseinket kölcsönös udvarias cso­dálkozás kisérte. En többet csodálkoztam, mert ő többet beszélt. iElmondta, hogy Ber­lin állandó tartózkodási helye, ha Európá­Ez az, ami Önnek kell! Ez az, ami Önnek régen hiányzott! j Május havában jelenik meg 2400 hasábon, 1200 olda­lon, 35.000 cimsiót tartal­mazva, 2000 szövegképpel a mm RIS fjEXIEIOM! 32 drb. fénylemez papíron nyomott melléklettel és 20 egészoldalas szinesférkép- pel, rendkívül erős kötés­ben. Előjegyzési ára jun. 5-ig 4H:J lei lesz, később csak 600 lejes bolti áron kapható. Előjegyzések az „Ellenzék“ hönyvoszíá- íyában Ciuj, történnek. Részletes leírást tartalma­zó, íöbbszinnyomásu pros­pektust díjtalanul küldünk ban van. Ott van irodája. A harmadik biro­dalomnak is kedves vendége. Japán nem a „JBulterfly“ országa többé Saigo ur azt állítja, hogy hazájáról Euró­pában számtalan felületes és téves nézet vert gyökeret. Külsőre sem látnak különbséget japán és kinai között. Hogy látnának lénye­gileg.' Ezenfelül — Európában szerinte még mindig azt hiszik, hogy Japán a Butterfly, vagy az elhagyott szerelem országa... A távolkeleti világhatalom úgy él az állngfnn- táziákban, mint egy virágos fametszet: Fuzsi- járna — hidacskák, folyócskák, papirhá- zacskák, lampionok tövében tipegő, kimo- nós, mandulaszemü szerelmesek . . . A tanár ur elkomolyodva mondja: mindez csak költészet, ami a japán valóságról, az ottani életről és fejlődési akaratról nem ad képet. Vigasztalom. Magyarországot is a horto­bágyi csikós, szegedi „papricasgulas“ és ci gánvzene kapcsán emlegették valaha nyuga ton. He ez rég volt. Próbálom megnyugtatn Saigo urat. Talán már sejtik Európában hogy Japán világbirodalom. Hogy a tavaszt hirdető, cseresznyevirágos japán selyem vi lágexportját nem gésák, hanem munkáske zek szövik. Sejtik, hogy a japán imperialista tőke gyermek- és asszonycsontokból épül sőt tudják azt is. hogy a tartós szerelmi epedés a Fuzsijáma alján, csak a jómódúak a kevesek életformája ... Saigo ur oktatni jött Európát, ezért küld ték. Hallgatom tehát, amint fejtegeti, hogy szerintünk Japán szörnyű tengeri rablók hona. Most öntelten felnevet. Rendőrségük kel dicsekszik, amely legalább olyan jó, mint a németeké vagy magyaroké. A rablók reges régen polgári foglalkozást választottak ezért . .. Azt is rebesgetik, hogy Japánban :< házak papírból és fából készülnek. Hogy a cseresznye percenként virágzik, gésák sza­ladgálnak az. ország földjein. Teaházakban lantok pengenék, gyöngyözik az érzéki ének és áll az. örök karnevál. Japán nem Kinn Mindez mese dupla habbal . . . Es Íme új­ítói összetévesztették Japánt Kínával... Mert Saigo ur szerint a esni Kínában nem csak tengeri, de mindenféle rablók és szörnyű rendbontók dúlnak. (Kína tömegeinek sza­badságharcáról hallgat.) Es Japánban csak­úgy papir és fa a házak anyaga, mint Euró­pában tégla és homok. Alapjuk beton, tetejük rézlemez. A gésa-babona azonban fájdalmas pont. Erre újból visszatér. Egy francia iró, talán Farrere, egész Japánt teaháznak állít­ja, hol a csapongó élet gésaforgalom lebo­nyolításából áll. Egy Maria Piper nevű író­nő is magára vonta a japán kormány harag­ját, mert a japán feleségről állította, hogy egykor gésa volt s lesi ura pillantását. A tanár ur méltatlankodik: mi az? Félcivili- záltaknak tartják őket, ahol a nő a házasság előtt... gésa? Sok apró meggyőző történet jön. Egy finn hölgyről, aki sírva vett búcsút honától, amikor a félvad Japánba utazott, végül pedig ott maradi négy évig és a nyel­vet is megtanulta. A finn női Kolumbus után a drezdai egészségügyi kiállításról beszél, hol sárgák, feketék és négerek közé sorol­ták még 1935-ben is a japán nőt, a termé­szeti népek szülészeti műveleteit ismertető táblákon. Milyen sértés! De, állapítja meg elégülten, tavalyi előadásai óta eltüntették a japán fababát a megalázó együttesből. Nem küldötte hát kormánya hiába Saigo urat, akinek bőkezű költségvetését bámulom és hallgatom tovább a dumping-tanokat. .. Most történelmi hátratekintés jön. Minden a nagy császár Meizsi müve, tanulom. A szemüvegén alattvalói tisztelet csillog... A nagy császár restaurálta a nép önbizalmát. Ez nem véletlen. Van egy rejtett ok, mely az egész fejlődésnek irányt szab. Ez a japán nemzeti éthosz. Gyökere a ja­pán szív és rügy fakadása a Tokugava-ura- lom vagy a Tokugava Shogunság, amely két­száz évig tartott. Ez az uralkodó család el­tiltotta kereskedelem és hajózás számára a külföldet. Abban az időben Japán még im­portra szorult. Az önellátás bölcs parancsa a gazdasági életnek lendületet adhatott. Elő­állt a nemzeti karakter, nemzeti erkölcs. A nemzeti erkölcs Ez az, ami Önnek résen hiányzol □ Ez az, ami Önnek kői!'. Japán három nagy kultúrkört olvasztott magába. Kinai, buddlia és euro-amerikai kul­túrát. De a nemzeti erkölcs a beolvasztott kulturelemeken át megmaradt. Az ó-japán nevelésben ez a főszabályozó. Később a ne­mesi rendnek van előjoga a nevelésre, aztán a harcosok rendje következik. Majd 1600- ban a polgárság uralomrajutásával a polgári elvek kerülnek a pedagógiába. A japán nem­zeti szellem hosszú idő után először kerül ekkor idegen, ezúttal nyugati kulturirányok- kal érintkezésbe. Nemzetközi jelszavak pá­rosulnak a nemzetiekkel. „Mindenkinek egy­forma joga van egyforma nevelésre... A nemzeti ethos mai teljes kibontakozása csak ezután jön . . .“ Császári ediktumok és refor­mok után, amikor az „európaizálódás elérte kritikus pontját“. Visszatértek a konfuciá- nista erkölcsi tanokhoz. így jött az uj csá­szári erkölcskódex, melynek kiemelkedő té­tele az uralkodók és szülők iránti kötelező tisztelet. A japán nevelés főcélja a jellem­képzés. Testgyakorlás, a nép militarizálása, mert ez — mondja — elősegíti a szellemi képességeket. Minden iskola falán az uralkodópár képe alatt e felirat hirdeti a japán nevelés alap­elvét: Engedelmesség uralkodók és szülök iránt. Ez a szentség. A nevelési rendszer ma teljesen egységes, Saigo tanár ur szerint. Erre nagyon-nagyon büszke. Állítólag: anyaország, gyarmatvidék és város közt nincs különbség. Iskolaépüle­tek, felszerelések is azonosak. Nevelés szem­pontjából tehát nincsenek társadalmi osztá­lyok. Hat éven át ülnek az egységesített is­kolák padjaiban egymás mellett a munkás- gyermekek és jómódúak gyermekei. 'Mire büszke még a tanár ur? Arra is, hogy náluk nincs koedukáció. Apróbb em­berfiák, alsóbb osztályosak, leányok és him- nemiiek még együtt lehetnek. De bizony a koto-gakkon, ahol ő is tanár, a főiskolákon, tanárképzőkben szigorúan el vannak választ­va a nemek. Bölcs felismerés. . . Bizony eb­ben a korban, amikor fiu-leány felnövekszik, a természet parancsa szerint el kell őket választani, mert ha nem . . . De különben... Még sincs igy. Mert egyet-kettőt fordulunk a kérdés körül s kiderül: Nincs ugyan osztálykülönbség, rendi elő­nyök. Város, falu, anyaország, gyarmat szü­lötte, szegény, gazdag, gésa és munkás egy­formán kedves és egyenjogú, ha másutt ta­lán nem is egészen, de a művelődés intéz­ményeiben . . . Csakhogy éppen a nőket egy­általán nem engedik a főiskolákra, vagy csak elvétve, egészen kivételesen. Politikai jogaik sincsenek, nem választanak. Dehát minek az? Nem is akarnak. Nincs az az ál­datlan nőfölösleg, mint Európában. Japán­ban minden nő asszony lehet. Feleség. Férje gondoskodik róla. Illetve gondoskodik arról, hogy a nő a nemzeti ethosz fenntartása vé­gett odaadó munkája vagy házi tevékenysége közben további boldog, odaadó, tisztelet­tudó, him és nőnemű egyenlöjogu, egysége­sített iskolákat látogató utódokat szüljön. Inkább a fametszetek Japánja Saigo tanár ur megérdemli azt a becsü­lést és figyelmet, amellyel kormánya kitün­tette s mellyel — mint mondja — a har­madik birodalom is kitünteti. De én az órámra nézek és megkérem, ne folytassa ki­képzésemet. Japánban ebben az órában is valószinüleg tiszteletet tanulnak a gyerme­kek. De időszámításunk és elveink között el­térések vannak. Nálunk ilyenkor már ebé­delni szoktak s igy tisztelettudóan megköszö­nöm Saigo tanár urnák szives oktatását. Neki volna még szabad ideje. De sajnos, nekem nincs most már szabad időm. Megkérem, hogy talán később, majd ha visszatér újból Pestre. . . Addig talán újabb reformok jönnek Japánban s lesz új­ból mit tanulnom Saigo úrtól. Vagy elfelej­tem, amit most hallottam s újból kezdheti. Szeretném is elfelejteni egy részét. Úgyse hiszek el mindent Saigo urnák. Hiszen mesz- sziről jött ember. S most látom, nem szíve­sen adom fel Japánról alkotott európai ba­bonáinkat. A teaház-költészet nem igaz, jó. De talán ez sem egészen, amit a tanár ur mond. S ha már a valóság kétféle átköltése között választhatok, akkor nekem szebb a fametszetek Japánja, Fuzsijama, cseresznye­virág, szerelemvására . . . Addig is, amig Saigo ur meghívására, személyesen megyek el Hirosakiba ... Szeghő Julia. A DUGULÁST reggel fe keléskor i pohár ter­mészetes „FERENC JÓZSEF“ keserüvjz z—3 órán belül megrzün'-eti, a gyomor működését elő­mozdítja, anyagcserét élénkíti, a vért felfris­síti, s kellemes közérzetet és fokozott munkaked* vet teremt! Az orvosok ajánlják. PAPÍRSZALVÉTA GYÁRI ÁRON kapható nz Ellenzék könyvcsztáiyában. Cluj, Piaţa Unirii. Fehér szalvéta 50 darab 9 lej, mintás szalvéta 25 darab 9 lej. Cukrászdáknak, ét« termeknek negyedes fehér szalvéta 1000 drb 40 lej. Akik epilepsziában szenvednek! Végre felfedezték az ön betegségének is a gyógyszerét! Most már végetérrek az eszme ietLenzégi rohamok, a rettenetes görcsös rán gatódzár-ok. Azok, okik ebl>cn a kegyeuE-n be­tegségiben szenvedtek, most megszabadulhat­nak testn és loL'ld fájdalmaiktól. Ami mindenki előtt teljes lehetetlenségnek tűnt fel, az ma meg valósult: az epilepsziás betegek 90—95%-a gyógyulható — hála a hi­res amerikai „Donhide“ nevű gyógyszernek. A betegek miW'iói, a világ minden részéből* az orvosaik által — az epilepszia összes ese­teiben — előirt „Donhide“ kezelésnek Kö­szönhetik gyógyulásukat. „Donhide“ kapható a vezérképviselőnél: Császár E. gyógyszertára Bucureşti, Calea Victoriei No. 124. Vidékre 200 lej utánvét­tel' küldi. Megjeleni a „Magyar Larousse“ Var'u Elemér főszerkesz'ő a Révai Kis Lexikonéról Reklámokkal, prospektusokkal zsufo't, föltor- nyozott ládák a kapua jban. hztzirr, kötettöme- gekkcl zsúfolt termek fogadják a látogatót ? Ré- va-j Irodalmi In'éztt házában. Most kezdődik a tavaszi könyvpiac szenzációjának, a Magyar La- roussentk. a Révai Kis Lexikonénak szétküldése. A II. emelet egy ki-. szobájában fogad bennünket Csekei Varjú Elemér, a Magyar Tudományos í Akadémia lev. t^gja, nyug. muzeum: igazgató^ a kivb.ló történertudós, aki & Révai Kis Lexikon szerkesztési munkila'aic vezette. Varjú Eemér a legegye'emesibb tudáru történettudósok egy-ke. A kitűnő történeaudós a magyar rég-ségeknek és ritkaságoknak ép oly nagy ismerője, mint a ma­gyarság európai k«>pcsolatainak, a magyarig sor­sának európai szemszögéből való szemléletének nagy felelősségű, humanista képzett'égü egyéni­sége. Varjú Elemér szobija, «'■••.aszókkal, külföldi lexikonokkal, statisztikai évkönyvekkel van zsú­folva. A Révai Ki;. Lexikona oé!ja', terjedelme, megjelenése iránt érdeklődünk. 3 5,ce» CÍMSZÓ. — A Révai Kis Lexikona voltaképen nem kis lexi­kon. hanem 3 nálunk kevéssé ismert középlexi­kon. Lexikont csak kétfélét érdemes csináini: vqgy olyan nagysz3ab.rut, nagyméretűt. amilyen az Encyclopaedia Britannica, Brockhaus-, Meyer, vagy nálunk a Nagy Révai, egytzóvaé 20—21 kö­teteset, amelyben az érdeklődő a keresett tárgy ■teljes szakszerű, tudományos leírását 'aálja meg. vagy pedig az egykötetese®, mely pillanatok alatt 2» legfontosabb tudnivalót közli pontosan, tárgyila­gosan. A Révai Kis Lexikona csak szemre egy­kötetes, anyagár tekintve hihetetlen nagyméretű. Kb. 35,000 címszót dogoztunk fel a vaskos kö­retben, 18 színes térképet mellékeltünk és 62 szí­nes és fekete lapot csatoltunk, hogy ezzel is vál­tozatosabbá. szemléketőbbé ugyazóivün kézzel­foghatóvá tegyük a kötetben fedolgozotţ hatal­mas anyagot. A cikkekben a hangsúly az élő anyagon van, azon, ami a mai embert érdek i, mit leggyakrabban keres. Az egész világ problé­mák, 3 történelem és természet jelenségeit úgy dolgoztuk fel, hogy a ma élő magyar megát érezze központjában mindennek. Mint a tölcsér nyilasa felé a belé'ökött folyadék, úgy összpon­tosul ai mai magyarság felé minden szám. adat. esemény. — Aktulilk lexikon tehát a Révai Kis Lexikon? — Abban az értelemben igen, hogy mindenből a legfrissebbet nyújtja. A legújabb külföldi szellemi és politikai áramlatok ugyan teljesen bele vannak dől gozva. azonban nem estünk egye? újkeletű kül­földi kislexikonok hibájába, hogy a jelent túlmé­reteznénk a mult kárára'. A magyar régiségnek, a magyarság századom értékeinek egy olyan szinte kézikönyvszerü konpendiumát akarjuk «dni, hogy ez uj'iibb kutatások által felszínre hozott értékek a közönség köztudottba menjenek át. Színes táb­lázatot adunk például régi magyar bútorokról, a régi magyt'r kerámiákról. 3 régi magyar ötvös- művészetről. urihimzénről, szőnyegekről, síremlé­kekről, vibektekiőli s‘b. Az egész magyar törté­nelem színe, változásai képekben, számokban és tömör prózában könnyen összevethető. Statiszti­kai táblázataink sokoldalúak és úgy vannak ösz- szeállitva, hogy egymással könnyen össze ve hét ők legyenek. — Gyakorlati jelentősége mi ennek a kis lexi­konnak? — Sokféle. Táblázatos kímutatást közöl az adók minden fajtájáról, a valuták álládáról, a kü­lönféle mértékekről, a világ parlamentjének párt­járól. stb. Egész sorozat szakkönyvet dolgoztunk bele a Lexikonba, hogy mindent egy kötetben tudjunk adni. Idegen Szavak Tárát, Helyesiriási Szó'árt, Világatlaszt, Helységnévtárt, Világiroda- lomtörténecet. Fflóeófíai, Teclmikri. Orvosi, Ter­mészettudományi zsebszótárt, stb. Országos vásár megyénkben. A vásárairól hires Sarmasu községben a közbejövő hiva­talos ünnep miatt junius 9. és 10-én tartják az országos állatvásárt. Junius 11-én kirakó- vásár lesz. Leszerelendő **** szeszgyár modern Sangerhausen tipir-u kitűnő karban tartott beren­dezése, egyes darabokban is eladó. — KivánaTa leltári jegyzéket küld Marton Ignác, Sâcâşertî, jud. Sălaj.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents