Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-05 / 128. szám

t 1 n T936 JanTWs 3. BZZENVEK Lezuhant ét szörnyethalt a német légi hadsereg vezérkari főnöke BERLIN. (Az Ellenzék távirata.)1 A légügyi minisztérium jelentése szerint, tegnap a drezdai repülőtér légi készült­ségéhez tartozó B. 20 jelzésű repülőgép röviddel felszállása után lezuhant. A gé­pen Weser tábornak, a német repülő hadsereg vezérkari főnöke és Krauss al­tiszt-mechanikus foglaltak hetyet. A le­zuhanás következtében mindketten ször- nj^ethaütak. Borzalmasan megrongált holttesteiket az összezúzott gép romjai alól húzták ki. A szerencsétlenség nagy részvétet kelt a német birodalom kato­nai köreiben, ahol az aránylag fiatal, 49 éves Weser tábornokot a német hadire­pülés egyik legkiválóbb egyéniségének tartották. Weser tábornok 1916. óta tel­jesít szolgálatot a vezérkarban. A német birodalmi hadsereg tavalyi újjászerve­zése alkalmával nevezték ki őt a légügyi vezérkar főnökévé. Göring repülésügyi miniszter napiparancsban emlékezik meg a hadsereget ért nagy gyászról és Weser tábornok és Krauss mechanikus érde­meiről. Hitler jóváhagyásával a német hadsereg úgynevezett Gotha-repülőraját ezután Weser-repüLőrajnak fogják ne­vezni. Jeleittélceny péiezcissze^elc fölött rendelkeznek a palesztfisiai erai» forradalmárok JERUZSÁLEM. (Rador.) A Havas távira­tozna: A palesztinéi helyzet továbbra is za­varos, különösen a déli részeken. GazavaJ a telefoni és táviró összeköttetés megszakadt. Jeruzsálem és Jaffa között nem közlekednek a vonatok. A sztrájkmozgalom még tart. Úgy látszik, hogy az arab mozgalom vezetői jelentékeny pénzösszegek felett rendelkeznek. Eddig a sztrájkbizottságok 80.000 palesztinai fontot osztottak szét. Gaza. és' környékéin' úgy vélik, hogy a zendülőket kommunisták veze­tik. Tegnap óta újabb véres, incidens nem fordult elő, remélik, hogy Mohamed születés­napjának ünnepségei csendben fognak le­folyni. JERUZSÁLEM. (Rador.) A Havas jelenti, hogy a. Scopus-hegyen ideiglenes tábort ütött egy angol század, amely tegnap érkezett Alexandriából. Az angol katonák harcrak ész állapotban vannak, gépfegyverekkel felsze­relve. JERUZSÁLEM. (Rador.) Palesztina szá­mos részében tegnap is fegyvertüz hallat­szott. Áldozatok nincsenek. Az éjjel folyamán egy angol őrjáratot revolverlövésekkel tá- maradtak meg Jeruzsálemben, de egyik rendőr sem sebesült meg. Annak az utcának összes házaiban, ahol a. támadás lezajlott, házku­tatást tartottak, de nem sikerült a tetteseket elfogni. Jakob Weis, a palesztinai spanyol ritusu zsidók 80 éves főrabbija felszólítást intézett az arabokhoz, melyben biztosította őket, hogy a zsidók békében akarnak 'élni a-z ara­bokkal és tiszteletben tartják a muzulmánok szent helyeit. iciclsicr lint fel a jellegien között „az elveszett fellel halója“ ICsséráeáSíaiáík a Sark-vedéiben LONDON, juni US hó. Kanadából jelentik, hogy a napokban a partvidék közelében meg­pillantották az 1931-ben eltűnt ,,Bachymo“ gőzöst. Szánon utazó prémvadászok figyelték meg a hajót, amelyet teljesen körülvett a jég és .lassan tolt maga előtt. A hajón rongyos zászló lengett, az árbócait véges-végig jég­csapok borították. A kalandos sorsú ,.Bachymo“ most buk­kant fel hetedszer legutolsó utnakindulása óta. Egyike azoknak a kisértethajóknak, amelyek a sarkvidék jegétől űzve gazdátlanul bo­lyongnak az északi tengereken és nem engedik kiveszni a bolygó hollandi legendáját a hajósnép tudatából. Különös ka­landos történet fűződik minden egyes ilyen hajóhoz. Akárhányszor megtörténik, hogy az Atlanti óceánon közlekedő hajók útvonaláig is elsodródnak és veszélyeztetik ott a közle­kedés biztonságát. A Bachymo talán a legfiatalabb az Északi tengeren a bolyongó jármüvek között, ame­lyeket a babonás hajlamú hajósok kísérteties mesékkel szőnek körül. Az 1300 tonnás gő­zös 1931 júliusában indult el Vancouver ki­kötőjéből menetrendszerű útjára, a kanadai sarkvidékre. Az Északi jegestengeren léket kapott a Víztartálya és Cornwall kapitány visszatért Point Barrowba, hogy ivóvízkész­letet vegyen fel. A hajó azután a Hudson-öböl menti vadászállomásokon szőrmerakományt vett fel és visszafelé indult. Az időközben, történt forduló miatt azonban a „Bachymo“ elkésett és megrekedt a sarkvidéki jégben, : amely teljesen körülzárta. A kapitány tizen- \ három matrózával kivonult és sátrat vert a jégen. Ott akarták az. egész telet számkive- tósiben eltölteni, amig hajójuk kiszabadul a jégtöbből. Egy viharos éjszakám! a forgószél elsodorta az egész sátortábort. A vihar végeztével pedig a kapitány és tár­sai hiába keresték hajójukat: a szélvész azt is magával ragadta a rajta haggott három matrózzal együtt. Cronw.aU kapitány és emberei hosszú ideig vándoroltak a jégmezőkön és egy eszkimó őrjárattal találkoztak. Az eszkimók segítségé­vel szánokhoz jutottak és elindultak hajójuk és a nagyértékü rakomány keresésére. Két- hón.api keserves ut után ráakadtak a hajóra, de a három matrózt nem találták rajta. A kajüt asztalán azonban különös könyvre akadtak. „A fehér ördög miséje“ volt címnek ráírva és a viszontagságtól nyilvánvalóan elborult elméjű három tengerész kézírásos imáit tartalmazta. A kapitánynak embereivel együtt sikerült a „Bachymo“ szőrmerakományának nagy ré­szét megmenteni. Egy fergeteges éjszakán azonban NEM MINDENNAPi ÉLMÉNY LESZ AZOK SZÁMÁRA, KIK RÉSZTVESZNEK I RORNA-VATREI AUTOCAR KIRÁNDULÁSON A kirándulás külön szenzációja: A volt harctér megtekintése! — Részvételi dij: A négynapos kirándulás, lakással, kitűnő ellátással, utazással és minden költség­gel együtt csak 85©'— lejbe kerül! ! jelentkezni az Ellenzék könyv-osz­tályában le­het ! Cluj, Piaţa Unirii újra «ft lim/ o hajó. A jégen rekedt tengerés**k«t mentőcsapot szabadította meg és a« árut is sikerült bie- tonságos helyre szállítani. A hajó pedig azóta gazdátlanul, vezető nél­kül járja a végtelen vizeket, dacolva a viha­rokkal és ű jég erejével. Kanada nyugati partvidékéről már több izbem látták és a ten­gerészek világában „az elveszett lelkek hajója néven emlegetik. Hasonló sors már több hajót ért az északi jég birodalmában. Néhány évvel ezelőtt esz­kimók figyelték meg a „Polotovski“ nevű orosz gőzös roncsát. Ezt a hajót 1915 decem­berében vette körül a jég bilincs, a következő év tavaszián pedig egy szörnyű viharban nyo­ma veszett. A tengerészek Igen sokat emlegetik a „Ter­ror“ ás „Erebus“ hajókat, amelyeken 1845- ben egy százhuszonküenc tagú angol kutató raj indult el tudományos útra a sarkvidékre. Amikor hosszú időig nem adtak élet jelt ma­gukról, egész hajóhad indult keresésükre, de hiába. Majdnem fél évszázaddal később, 1897-ben a vihar nyolc jégboritott csónakot sodort Kanada partjaira. A csónakon a két rég elveszett hajó neve volt olvasható. To­vábbi tiz esztendő elteltével pedig egy gőzös az Atlanti óceánon* találkozott egy nagyon, megviselt ha jóronccsal, amely minden való­színűség szerint a „Terror“ holtteste lehetett. Miért kell köztisztasági adót fizetni, ha nincs tisztaság? Seperjen a városi tanács is a maga háza előtt CLUJ. (Áz Ellenzék tudósítójától.) A köz- tisztasági illetékek felemelése miatt kelet­kezett nagymérvű elkeseredés még mindig tart. A tanács a városi polgárok egyöntetű tiltakozásának hatása alatt a lakbérérték után kivetett három és fél százalékos köz- tisztasági illetéket két és fél százalékra le­szállította ugyan, de a leszállítást csak akkor hajlandó alkalmazni, ha ehhez a belügy­miniszter is hozzájárul. Addig pedig még sok viz le fog folyni a Szamoson és tovább tart az illetékek három és fél százalékos kivetése. A város polgáraitól megkövetelik a fel­emelt köztisztasági illetékek fizetését, ezzel szemben a városi tanács nem tesz; eleget azoknak a követelményeknek, amelyeket a köztisz­tasági szabályrendelet előír és amelyek nem csak a polgárokra, hanem a városi tanácsra is kötelezőek. Még a belvárosi utcák tisztasága sem olyan, amilyent el lehetne várni. Ha szél van, por­felhőkben úsznak az utcák, ha pedig esik az eső, néhol bokáig érő a sár. A külvárosi ut­cákat pedig esős időben kész veszedelem fel­keresni. A város külterületein évenként csak egyszer lehet látni utcaseprőt, a házi szemét kihordásáról pedig nem is lehet beszélni. Naponként keresik fel a küldöttségek a pol­gármestert az utcák rendbetartásáért s ké­rik, hogy ha már magas illetékkel terhelték meg őket, tartsák rendben az utcákat. A város nem teljesiti kötelezettségét, a polgároktól ellenben kétszeres teljesítményt követel. Beszedi a magas köztisztasági illetékeket s egyúttal állandó rendőri ellenőrzés alá helyezi őket. Még fel sem kelt jóformán a nap, amikor már álmosarcu rendőrök kopogtatnak a há­zak kapuján s ráparancsolnak a háztulajdo-: nosokra, hogy seperjék le a házuk előtti jár­dák mert ha nem, jön a büntetés. De nem is ez a fontos a rendőröknek, hanem az ön­estig port nyelnek az emberek. Legtöbbet a reggeli órákban, amikor a gyermekek az is­kolába, a polgárok hivatalaikba, munkájuk­hoz sietnek. Valahogy le kell egyszerűsíteni a köztisz­tasági szolgálatot. Nem mérnökök kellenek, akik katasztert készítenek a város utcáinak területéről és az évi szemét mennyiségéről, hanem olyan emberek, akik lelkiismeretesen végzik munkájukat. Szét kellene nézni egy kicsit a nyugati országokban is, bár a tanul­mányi kirándulásokkal nem vagyunk barát­ságban. A város két Ízben is küldött ki mérnökö­ket a köztisztasági állapotok tanulmányozá­sára. Az egyik ilyen mérnöki bizottság né­hány évvel ezelőtt Ausztriában, Magyaror­szágban meg Csehszlovákiában tanulmá­nyozta a köztisztasági viszonyokat. Mikor hazajöttek, néhány gázlámpára vaskosara­kat raktak, hogy a közönség abba dobja bele a szemetet. A kosarak állandóan üre­sek voltak, a járda pedig tele volt szeméttel. Később ezek a kosarak eltűntek a forgalom­ból, éjszakai duhajok letépték, ma már nyo­ma sincs a vaskosaraknak. A tanulmányi ki­rándulás 40.000 lejbe került. A közelmúlt­ban a város egyik volt tanácsosa, szintén mérnök, Bucuresti-be rânduit ki és mikor hazatért, nagy elragadtatással nyilatkozott tapasztalatairól. Nyomban hozzákezdett az újításokhoz. Konyhát állított be az utcasep­rőknek, akik olcsón kaptak enni. A konyha régen megszűnt és a Bucuresti-i kirándulás­ból csak egy emlék maradt: az a vasdarab a seprők nyelén, amellyel az utcaseprők a földhöz ragadt állati hulladékot szokták fel­kaparni. Ez a tanulmányi kirándulás is bele­került vagy 40.000 lejbe. Hetivásáros napokon a város főbb útvona­lai borzalmasan szemetesek azért, mert eze­ken az útvonalakon vonulnak végig a vidéki vásárosok, kik a széna-, fapiacra, vagy a marhavásártérre igyekeznek. Évekig tartó habozás után a városi tanács már a mult évben elhatározta, hogy a fapiacot és széna­Selec^-Ü onnm Pénteki kezdettel a szezon egyik legjobb filme V1HAR1T1ADARAKI! Különleges technikájú, izgalmas tartalmú repülőfilm, csodás felvételekkel. Fősz. Wzltvice Bee-y, Maureen O'Suílvv&n, ? ew s Stone Se!ecí_8fozgó tözés. Lehet a járda bármilyen szemetes, ha vízzel le van locsolva, nyugodtan tovább­mennek. A legérdekesebb pedig az, hogy a járdák locsolását akkor is követelik, ha egész éjjel szakad az eső. Azt hisszük, a rendőrségnek nem lehet hivatása, hogy a legnagyobb terheket fizető háztulajdonoso­kat már a reggeli órákban zavarja. Külön­ben is, a járdák tisztántartása is a város köteles­sége. A frontadót azért fizetik a polgárok, hogy a házuk előtti járdát az utcaseprők letakaritsák. így volt ez évtizedekkel ezelőtt. Akkor nem az úttestet kezdték először takarítani az ut­caseprők, hanem a járdákat s mikor ezzel a munkával végeztek, csak akkor került a sor az úttesten felgyűlt szemét eltakarítá­sára. Most fordítva áll a dolog. Először az úttestet söprik le, azután pedig a háztulaj­donosok megbízottai a járdákról lesöprik a szemetet az úttestre. Ez azután ott is marad másnapig, amig újból megjelennek az utca­seprők. Az utcaseprők nem annyira seper­nek, mint reggeltől-estig kavarják a port. Régebben, amikor még nem volt öntözőgép, csebrekkel vitték maguk előtt a vizet s csak locsolás után sepertek. Most csak azokban az utcákban történik meg ez a pormentes seprés, ahol az öntözőkocsi megjelenésével szerencsélteti a lakosságot, illetve ahol asz­falt van. Ahol nincs asifalt, ott reggeltől­piacot Mănăstur-ra telepiti ki. Ki is sajá­tította a megfelelő területet, az érdekelt tu­lajdonosokkal alá is Íratták az adásvételi szerződést és a két piac mégis a város szivé­ben van. Nem értjük, miért nem hajtották végre a piac kitelepítését, hiszen már a költ­ségvetésben is van erre fedezet. SEMMIFÉLE NÉMET PÉNZT NEM SZABAD BEVINNI NÉMETORSZÁGBA. Berlinből jelentik: A Reischbank ren­deletet adott ki, amelynek értelmében mostantól fogva nem szabad bevinni a birodalom területére semmiféle je­lenleg forgalomban lévő német érc vál­tópénzt sem. Ismeretes, hogy a márka­bankjegyek bevitele már eddig is tilos volt. Ezek szerint a jövőben már csak külföldi valutával lehet beutazni a né­met birodalom területére. „AUTOGLOBUS“ S. A. de transport Cluj-i képviseletét át­helyezte „Extra-Rapid“ Sír. Reg. Ferdinand No. 120. Telefon 4-27. INDÍTÁS NAPONTA: Sibiu, Braşov, Bucu­reşti, Oradea, Arad, Timişoara, Carei, Satu-Maré és Cernăuţi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents