Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)
1936-06-05 / 128. szám
1930 I u n I it % 5. ELLBN ZfíK wammmxrrrmsmn IT ÍR A ROMÁN SAJTÓ II;« jók lorgu Hibák Tömegek Szélsőség — PREZENTUL: Azért szenved kereskedelmünk, mert nem használjuk ki ;« vizi utakat. Tizenöt milliárd lejt érő exportot és 12 milliárd lejnyi importot bonyolítunk le. mégsincs kereskedelmi tengerés/etiink. Mert, mit jelent 80 ezer tonnás hajóparkunk az áruforgalomhoz viszonyítva? Huszonöt hajó bonyolítja le tengeri kereskedelmi forgalmunkat A román hajók alig tudják a kivitel 8 százalékát s a behozatal 15 százalékát lebonyolítani. Hivatalos statisztika szerint a román kereskedelem 1933—1034 években 4 milliárd lejt fizetett külföldi valutában az idegen hajósvállalatoknak. Államférfiak, bankárok, kereskedők, nagyiparosok figyelmébe ajánljuk ezeket a számokat. A kereskedelmi hajópark megteremtése mindenütt magánkezdeményezésre szorul, az állam csak segítséget nyújt a társaságoknak. Kitűnő üzlet lenne ma egy kereskedelmi flotta felállítása. A rakomány és haszon biztosítva volna. Görögország. Oroszország, Lengyelország, Franciaország folyton uj hajókat küldenek a Fekete-tengerre. Tennünk kell valamit kereskedelmi hajóink számának szaporítására. RAZA: Tiszteltük és becsültük lorga professzort. Politikában, irodalomban, művészetben, tudományban, az akadémián, egyetemen, mindenütt Iorgával találkoztunk. Nemrég választások voltak az akadémián s Lovinescut is jelölték az irooalmi szakosztályba. Az iró elbukott. Nem tudjuk, mit gondol Lovinescu, csupán annyit látunk, hogy a bukás sokat ártott lorgának. kinek hatalma és befolyása ezzel végéhez közeledik. Nagyon is első, nagyon is utolsó fórum szeretne lenni. Pedig egy fej: csak egy fej marad, akármilyen nagyok is az arányai. Tisztelni akarjuk az öregkort, mégis felkérjük. ne zárja el az ajtókat. Igazságtalan volt. Szereti a dicsőítést s minisztereket, egyetemi tanárokat múzeumi igazgatókat csinál barátaiból. Akármilyen nagy. mégis csak a földön jár és az eget el nem éri. ZORILE: Tizenegy Muntenia-i megyéből százezer ember vonult fel Mihalache előtt. Az a benyomásunk, hogy a párt népszerűbb ma. mint volt valaha. Jól szervezett tömeggel állunk szemben, melyhez hasonló rtem volt még Romániában. Nem jó az országot sűrűn próbárg tenni. Egyet azonban nem értettünk: miért vette át a nemzeti- parasztpárt a fasiszta kézemeléssel való tiszteletadást? A parasztpárt demokrata mozgalmat jelent, fel akarja szabadítani a falukat. Nem értjük tehát az újítást. Nemcsak azért, mert Mihalache állandó céltáblája a fasizmusnak, de azért sem, mert a demokrácia is nyíltan hadat üzent a jobboldaliaknak. Zavar keletkezik igy az elvek körül, ami nem lesz hasznukra s alkalmat ad arra hogy a reakciós csoportok könnyebben ragadják magukhoz a falusiakat. Aztán egy másik, megjegyzésünk is volna. Mihalache kijelentése szerint egyforma elszántsággal harcol a jobb és baloldali szélsőségesek ellen. Elvi szempontból igaza van, lényegileg azonban nem feledheti, hogy Romániában csak jobboldali szélsőségesek vannak. A baloldali elemeket meg a jobboldal ellen használhatja. ügy látszik. Mihalache nem gondol ilyesmire. A romániai demokraták hadserege nehéz harcra kell felkészüljön s igy minden demokratát egyesítenie kell magában. Nem szabad szélsőségeseknek nevezni őket. midőn holnap rájuk szorulhatunk. EPOCA: Két érdekes hirt közöltünk s egyiket sem cáfolták meg. Az első szerint, nyilvános árlejtést tartottak egy hivatalban s a magasabb ajánlatot fogadták el. Az árlejtés után aztán az ajánlattevő az olcsóbb árut szállította. A másik hir még érdekesebb volt. A városi tanácsos közbenjárására egy millióval emelték a kisajátítási árat, az érdekelt fél azonban nem fizette ki a honoráriumot s a tanácsos pert inditott. Nem első és nem is utolsó az ilyesmi a botrányos esetek sorában. Akármilyen ügyesek is az újságírók, mégsem tudhatnak meg mindent, ami a színfalak mögött történik. Kiszámit- hatatlan kárt okoznak a gangszter-politiku- sok. A napokban kimutatás jelent meg lapban arról, hogy a rossz gazdálkodás a községi legelők terén mennyi kárt okozott. Nem száz, de ezermilliókról volt szó. Megöl a korrupció. llgy megszoktuk az ilyesmit, hogy felháborodást sem érzünk hallatára. A pártok haznfiságot hangoztatnak, a hibákkal senki nem foglalkozik. Ha a kormány megbukik, utóda tovább viszi a hibákat. Hol van a menekülés? DKEPTATEA: A kormány nem képviseli az. országot. A nép a kormány hibái miatt elvesztette lendületét Az éhség s kiütéses tífusz, minden kapcsolatot megszüntet a kihasznált nép és a kormány között. Vasárnap a kormány Constuntu-ba ment, hol kortesek és hivatalnokok vették körül. Nem akarta a felvonulók hangját hullani. Azt hiszi a kormány, hogy mesterkélt módon nem veszi észre ezt a megmozdulást? A tömegek öntudatra ébredtek, mit akar vájjon tenni a kormány velük? Nincs olyan erő a világon, mely megszüntethetné őket. Nem lehet őket agyonlőni, nagyon erősek, nem félnek a fenyegetéstől. Meg kell változzon a rendszer. A menet előtt haladunk s előretolnak. A törvényeket és az alkotmányt kell alkalmazni. Semmi sem akadályozhatja meg a népet abban, hogy uj életre ébredjen. A kormány utat kell engedjen, ha nem akarja, hogy a hullámok elfedjék. Ne álljon hiába utunkba. Eddig kormány nélkül volt országunk Kormány azonban nem lehet ország nélkül. Viktor Emânuel a háromhetes császár RÓMA, junius hó. Május 10-én történt: a Dnco a Venezia-pakzta erkélyéről kihirdette az olasz népnek, hogy Viktor Emanuel, Olaszország királya felveszi az obesszin császári címet és hogy :iz abesszin császárság egész területe és összes néptörzsei Olaszor- j szág teljes és korlátlan fennhatósága alá ke- ! riilnek. Viktor Emánuel király alakja az utóbbi ; években mindinkább a világ politikai érdeklődéséinek előterébe került. Különösen az utolsó hónapok nehéz napjaiban játszott nagy szerepet. Amikor a szankciók hullámai Olaszországot ostromolták, amikor a külföldi sa jtó mindenáron különbséget akart tenni az ( olasz nép és „jelenlegi“ kormánya között, akkor Viktor Emánuel király teljes súlyával és királyi tekintélyével miniszterelnöke mellé állt és minden legkisebb vonatkozásban azonosította magát a Duce tetteivel. Abból a büszke ujjongásból, amely a nagy győzelem után egész Olaszországot eltöMötte a félistenként tisztelt Duce mel'ett, állandóan és világosan kihallatszott a király nevének csengése és egész természetes, hogy a győzelem után az olasz nép nem is adhatott mást uralkodójának. mint az im peru tore büszke címét. Pedig a világtörténelemnek ez a legfiatalabb császárja, minit magánember, maga a megtestesült egyszerűség. Menekül a pompa és az ünneplések elől. Már maga az a tény is mutatja egyszerűségét, hogy a Quirinálon levő ragyogó palotáját csakis nagy fogadások és kihallgatások alkalmából veszi igénybe. Egyébként a királyi csatád a Villa Savóidban lakik. Ez a kis palota gyönyörű park közepém' fekszik, de még a legnagyobb fantáziával sem nevezhető várkastélynak vagy királyi palotának. Inkább valamilyen jómódú római polgár otthonára emlékeztet. Itt érzi magát legjobban Abesszínia uj császára. A Vili ^ Savoi-ban a ceremóniák a lehető legenyhébbek. A királyi család vendégei egyszerű utcai ruhában jelenhetnek meg. Viktor lEmánuel' annyira igénytelen a saját életmódjában és annyira nem fektet súlyt látogatóinak külső megjelenésére, hogy az olasz fővárosban valósággal közmondásos ez az egyszerűség. Annak a negyednek a lakói, amelyben a Villa Savói fekszik, ha egy egyszerűbben öltözött urat látnak az utcán menni, akkor gyakran mosolyogva igy szólnak: — Bizonyára a király vendége voll ebédA király főszenvedélye a numizmatika. Ezen a téren ismert és elismert szaktekintély. Éremgyüjteménye messze túlhaladja a 100 ezer darabot és vitán felül egyike a világ legtökéletesebb ilyen gyűjteményeinek. Evek óta nagyszabású numizmatikai művön dolgozik, amelyből eddig hét kötet készült el. * A király imádja u természetet. Ez a szenvedélye abban is kifejezési nyer, hogy az év felét nem tölti Rómában, a zajos világvárosban. Rendszerint a Pisa közelében levő St. Rossore-villában szokott nyaralni a királyi családdal együtt. Onnan a királyi pár gyakran nagy kirándulásokat lesz, fö'eg a Livorno melletti Monte Christo-szigetre, amely Dumas regénye nyomán lett világhírűvé. Ez o sziget nagy szerepet játszott a királyi család életében. Amikor trónörökös korában elvette feleségül E’ona montenegrói hercegnőt, ezen a szigeten töltötte el a fiatal pár mézesheteit. Elena hercegnő Szentpétervárott a cári udvar merev és szigorú etikettjének légkörében nevelődött és nagyon boldog volt, amikor a szentpétervári udvar fullosztó légkörét felcserélhette a Monte Christo-sziget romantikus környezetével és a királyi pár azóta is legboldogabb akkor, ha kagylókat gyűjthet a kis sziget strandján. Az olasz királya pár 1900-ban lépett trónra, azután, hogy Umberto király egy anarchista merénylet áldozatául esett. A házasságból öt gyermek született, egy fiú és négy leány. A trÓTr- örökös. akit nagyapja után Umberlónak kereszteltek, ma 32 éves. Felesége egy belga királyi hercegnő. Az olasz király legidősebb lányát, Jolanda hercegnőt Di Bergolo római gróf vette el feleségül. A második lányt, Mafalda hercegnőt Fülöp hessemi herceg vezette oltárhoz és jelenleg urának németországi kastélyában él. A harmadik lány, Giovanna hercegnő Boris bulgár cár felesége lett. A legfiatalabb királylány, Mária hercegnő még hajadon'. Budapesti esetek és emberek az Ur 1936. évéből Vállalatok ! g|g Kereskedők 89 Iparosok! Ügyvédek ! Tlí számára nélkülözhetetlen az uj bélyegtörvény rendelkezéseinek alkalmazása praktikus táblázati összeállításban ! Külön melléklet: számítási táblázat a számlák illetékezésére!! ÁRACSAK20LEI B Kapható az Ellenzék könyvoszf L áb in H || Cluj, Piaţa Unirii. Vidékiek 25 lejt küld- j£ H jenek be pénzben vagy postabélyegbe', jgj BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.) Ha valamikor egy buzgó archeológus fel- ásatja majd a Kossuth Lajos teret és a mélységben talált nagyszerű paloták romjaiból akar következtetni a mai élet fényességére, aligha csalódás nem éri a most itt nyüzsgő emberboly mindennapi gondjának, tehát valóságos életének a megítélése dolgában. Sokezer mozaikrészecskéből tevődik ősz- sze ugyanis ennek az életnek az igazi képe és szemlélve a Dunasor ragyogó palotáit, amelyek a mai kalendáriumoknak csak pi- rosbetüs napjait jelzik, ezt a mozaikirást is ki kell betűznie annak, aki a hétköznapok bajain és szenvedésein keresztül hamisítatlan képet akar kapni rólunk. Száz és száz apróságból próbáljunk csak néhányat lerögzíteni, az olvasó, akit nyomtatásban nem tudom miért, nyájasnak szokás cimezni, ennél nyilván sokkal több esetről tud. Fel a Várba a Bécsi-kapu felé hatalmasan megrakott szekeret húz két gyengén táplált ló. A szegény párák háta meggörbed minden lépésnél az erőlködéstől, kiver a víz rajtuk, kétoldalt egy-egy ember, aki nagy ordítással és ostorral biztatja őket. Aki látja, azt hiszi, hogy a következő pillanatban ösz- szerogynak a lovak, de senki nem szól. Még ' sincs baj, mert a Bécsi-kapu mögül egyszer* re csak kifordul egy rendőr és megállj-t kiált a kocsisokra. * — Üzenjenek haza — mondja olyan szabatosan, mintha valami főtiszt beszélne — amig teherautó vagy még egy pár ló nem jön segítségre, a kocsi nem mehet tovább. A közönség helyeslőén veszi tudomásul az intézkedést és eloszlik, egy ur azonban néhány szóval megdicséri a rendőrt, hogy nem tűrte az állatkínzást. — Rendelet van rá — feleli — de enélkül is megtettem volna, mert utálom ezt az aljas üzletet. — Miféle üzletet? — Kérem szépen, most az a szokás, hogy a vénülő és gyenge lovat bebiztosítják, aztán jól megrakják a kocsit és nekihajtják valamelyik budai kapaszkodónak. A szegény állat megszakad és a biztosítás összegén vesznek helyette újat. * A másik történet már kissé bonyolultabb, de még mindig nagyon egyszerű. Sokan csodálkozni fognak, hogy nem jutott eszükbe. Az egyik lapban néhány éve már, hogy szinte naponta megjelenik egy apróhirdetés, amely házfelügyelőt keres — kaucióval. Egy másik apróhirdetésben viszont nem nagyösszegü, de azonnal folyósítható kölcsönt kinál valaki — még megterhelt házakra is. A cim, amelyre az ajánlatot el kell küldeni, csodálatosképen azonos. A dolog — amint helyesen tetszik már sejteni — nagyon egyszerű. A kölcsönkérők leveleiből megtudja a hirdető, hogy mekkora összeget igényel a háztulajdonos, a házmesterségre rxAU.,'1 rr/.U <-» íé nllr^-rr. onkÁl rmrlífT KftitV TnOTTU. nyi kauciót tudnak adni. Ezen a réven háza. sódik össze aztán » két érdek, ami megtörténvén, apróhirdető emberünk mindkettőtől fölveszi a províziót Ahol kevés a 3 4000 pengő, amelyet manapság kaucióként le szoktak tenni a házfelügyelők, ott se esik zavarba, tud magának is meg üzletfelének is tanácsol adni. Ilyen esetben próbaidőre veszik fel a házfelügyelőt és a próbaidő lejártával elbocsátják. A kauciónak, amelyet az írásokban mindig kölcsönnek neveznek, csak egy részét kapja vissza ilyenkor a meg nem felelő házmester, a többit háromhavi részletben ígérik. Az. ígéretet pontosan meg is tartják, mert fő a korrektség. A háromhavonta változó próbaidős házfelügyelő mindig emelkedő összegű kauciójából szépen telik a tulajdonosnak és jut a közvetítőnek is. Ennek éppen most épül egy háza Budán. No, nem kell mindjárt valami palotára gondolni. Mindössze kétemeletes és minden emeleten csak bárom lakás van. Nagyon szerény kis házikó. * Az egyik polgári leányiskola udvarán a tízórai szünetben ugrálnak, kergető/.nek a leányok, hárman-négyen azonban, amolyan kis öregek, külön állnak egy csoportban és nagykomolyan fontos dolgokról beszélgetnek. — A te apukád miből él? — kérdezik az egyiket, akinek az apja történetesen egy újság kiadóhivatalának az igazgatója. — Újságot árul. Es azzal az éneklő hangsúllyal, ahogy az újságokat kínálni szokták a rikkancsok, hozzáteszi: — Olcsó Igazság! Tiz fillér! Szenzáció. — És nevet, ahogy otthon hallja a papától, aki nyilván tréfásan szokott családi körben a mesterségéről beszélgetni. Aztán szó esik a várható ebédről. A társaság másik tagja, egy ügyvéd leánya, nem sok jót jósol magának. — Kivéve *— tnondja — ha nálunk volt ma a végrehajtó. — Micsoda? — ámul a többi. Hát ebben hol az összefüggés? — Ilyen kicsinyek vagytok még — mutatja a kisleány. —■ A végrehajtó és a papa katonapajtások voltak és amikor piroscédu- lás nap van és transzferálni jön, apuska mindig kölcsön kér tőle tiz pengőt... Olyan furcsa az, csak ülnek szó nélkül és néznek egymásra ... Aztán előveszi a tiz pengőt és odaadja. A jövő héten is jönnöm kell — mondja a legtöbbször — apus pedig csak azt feleli: Hát csak gyere is. — Tudod, hogy ez nagyon jó — mondja az egyik kisöreg — elmesélem ma otthon. A jó mindössze az benne, hogy két nap múlva levelet kap a kiadóhivatali igazgató és az ügyvéd az iskola igazgatónőjétől. Arra kéri őket, hogy fontos ügyben keressék fel az iskolában. Nagy az ijedelem a családban, nem tudják elképzelni, hogy miről lehet szó. A kisleányok esküdöznek, hogy mindig jól feleltek és más baj se volt velük. Az igazgatónéni nagyon komolyan, szinte vészterhesen fogadja a papákat és elmondja, hogy a fülébe jutott az a beszélgetés, amelyet a kisleányok folytattak egymással. És ne vegyék rossz néven, de meg kell mondania, egyáltalában nincs rendjén, hogy szabadon beszélnek mindenről a gyermekek előtt. — Mi itt törjük magunkat, óvjuk őket még a szellőtől is, nehogy a fülükbe jusson olyasmi, amit nem szabad hallaniok, Önök pedig otthon Vigyázatlanságból halomra döntik egész nevelési rendszerünket. A két apa kicsit restelkedik, kicsit bosz- szankodik, aztán azt mondja az ügyvéd: — Drága nagyságos asszony, köszönjük mindenesetre, hogy mindenre kiterjed a figyelme. És azt is köszönjük, hogy úgy neveli a gyermekeinket, mintha hercegnői, de legalább is udvarhölgyi pályára készülnének. De lássa, az én kisleányom egy-két év múlva már irodába vagy üzletbe fog járni, hogy megkeresse a kenyerét és naponta szembe fog kerülni mindenféle piszoksággal és huncutsággal, ami az élettel együtt jár. Nem inkább az volna jó, ha arra nevelné őket, hogy helyt tudjanak állni magukért? Az igazgatónő megütődve hallgatja. Aztán kényszeredett szívélyességgel elbúcsúznak. A tavaszi könyvpiac uj. nagv szenzációja! UJ RACHMANOVA Gyár, ahol az uj embert gyártják Ftlvászon - propaganda kiadás 90 iei, félbőrkötéses dsz- kiadás!26 lei, egész bőrkötéses disz-ki- adás 180 lei. Kapható az „Ellenzék* könyvoszt ályábaD, Cluj, Piaţa Unirii. Racbinanova megjelent és kapható müvei: Szerelem, cseba, halál. Házasság a vörös viharban. A bécsi tej s- asszony. Gye mek- korom. Egy kötet ára félvászon propaganda 90, félbőr diszkiad. 126, egész bőr di-zkiad. ISOlei Kérje a lönyvu;drnságok ingy n jegyzékét
