Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-21 / 141. szám

ELLENZÉK HiaiJen nemzed fialok mozaikja, minden ember kéd-liárom féle ttipus t*$6 faaias Zí. Barducz Lajos professzor nyilatkozik a fajemberdan eredményeiről BUDAPEST, (junius hó.) A közönség kö­rében nagy érdeklődést kekett nemrég Gás­pár János egyetemi magántanár előtadása- — Gáspár hangsúlyozna, hogy csak az azonos tipusu házastársak Lehetnek boldogok, azok, akiiknek egyforma, az érdeklődési körük, az életscüusuk, a szépérzékük. ,,Egy északi tipu- su isagyvonaki; szőke ember soha sem' le­het boldog egy sll'pesti tipusu, kicsinyességé- ben szüárd asszonnyal“ — mondottta többek közit. A kérdés, meilyct Gáspár érintett, a legfáia»- tallabb tudományok egyikének, a fajemiber- tannak körébe vág. Ez a tudomány most van kibontakozóféltben, de érdekes megállliaipi cáaaa miatt ai legnagyobb figyelemre méltó. Sok gyakorlati vonatkozása pedig egyenesen pre- deszton állja arra, hogy minél' többen foglal­kozzanak vélte. Arról van nevezetesen szó, hogy bizonyos fokú gyakorlattal bárki elké­szítheti saját, vagy mások nasz- diagnózisát és ebből Itelkiekre, 'testiekre egyaránt nagyfon- tosságu következtetésekhez juthat. Fajkérdés, mint politika és mint tudomány. Az egyetem antropológiai intézetében való- sággial nyüzsögnek a csontvázak. Köztük keskeny ut visz a termeken kieresztő! Bar- tucz Lajos dolgozószobájába. A kitűnő an­tropológus, aki európai szakkörökben is a legelsők közé számit, íróasztalánál' ül. — Előtte Béla macsói herceg híres, összeszab- dalt koponyába, irtózatos kardvágásokkal eléktelenitve. Egy kis zsiurasztialon további koponyák, hátrább két csendes csontváz. — A fajkérdés rna a legidőszerűbb kérdé­sek közé tartozik — állapítja meg Bartucz professzor. — Úgyszólván mindenki állást foglal mdlett/e vagy ellene. A nép, a nemzet, törzs, társadalmi vagy etnikai csoport, 'kul­túrkör és vallás: mind-mind faj gyanánt szerepel. Éppen ezért nem is tudomány az, amit a fajkérdéssel foglalkozók nagy része müvei, hanem divat, egyéni kedvtelés és leg­többször: politika. A faj-kérdés tudományát tehát élesen meg kell különböztetni a fajkér­dés politikájától. Az indián szakidat tépi, az ajnó lány bajuszt tetovál. — Mi az egyik és mi a másik? — Ezt legjobban hasonlattal tudom érzé­keltetni. A faj-kérdés politikajia épppugy nél­külöz .minden átfogó szempontot és tudomá­nyos okszerűséget, mint ’például a faji előíté­let. Minden nép értékesebbnek találja magát a másiknál és minden nép eredeti népneve azt jelenti, hogy ,,ember“. Ebben természe­tesen az a gondolat rejlik, hogy tulajdonkép­pen csak ő az igazi ember, a többi nem. A görögök és rómaiak az idegeneket barbárnak nevezték és a busmannak önmagukat ,,koi- koi“-nak, vagyis az ,,emberek emberének“ hivják. A faji előítéltet jut kifejezésre a, szép­ség-ideáiban is: a négerek torz orrukat még jobban lapítják, hogy szebbek legye­nek, az indián hiúságból]) 'kitépi, pár száll szakiállát, az ajnó lányok viszont bajuszt te­toválnak egyébként is szokatlanul' szőrös szájuk fölé, hogy ezzel fokozzák vonzóere­jüket. — A fajkérdés politikája ugyanilyen egy­oldalú és szűk körre korlátozott. — És a fajkérdés tudománya? — Ez többek közt a raszantropológia. Minden ország rassz-mozaik. A nyolcvanas években indult meg komo­lyabban az emberfajták rendszeres vizsgá­lata és az élő Lakosság raszantropológiai fei- vetele során derült ki, hogy ,a, nyelvi, népi egység nem jelent antropológiai, stilus beli egységet. Megállapítást nyert, hogy Európa minden országa valóságos rasz-mozaik, min­den népe nagyjából ugyanazon raszok kü­lönböző arányú keveredéséből áll. Bartucz Lajos hangsúlyozza, hogy a ,,rasz“ szónak nincs határozott rendszertani jelentősege, tehat nem jelent rendszertani rangot, kategóriát hanem egyszerűen csak öröklődő jelek alapján megkülönböztet­hető alaktani csoportokat. A rasz-bályegek pedig velünk születnek és a szülőkről az utódokra is öröklődnek. — Az előbb arról volt szó, hogy Európa népéi bizonyos' állandóan előforduló típu­sok, raszok összetételéből' alánok. Melyek ezek &• raszok? — kérdezzük. — Európában öt ilyen rasz van: az észa­ki, a keletbad-i, az alpesi, a cknáfi és a föld­közi. Az összetétel százaléka változik és ez rányomja 'bélyegét az illető népre, de az öt típust körülbelül mindenütt megtaláljuk. Svédországban az északi túlsúlyban van, Olaszországban ptedig a földközi dominál. Ugyanígy az egyének sem egyetlen rósz bé­lyegeit viselik magukon hanem néha ket­tőét, ritkán háromét. Megkérem a professzort, hogy mondja el az öt rasz jellemző vonásait, melyek alap­ján az emberek rasz-diagnózisa készülhet. — A sorrend, melyben hadiadók, teljesen ötletszerű, — válaszolja — és természete­sen, nem jelent értékjelzést. íme, a raszok. Az északi. Magas, arányos termet; hosz- szu, keskeny koponya. Világos szinkomple- xió: áttetsző bőr, szőke haj. A szem szine kék, oldalról' jövő fényben szürkés. Hatá­rozott, egyenes orr, a fölső ajak kissé előbb­re áll. — Legjobban hasonlít hozzá a földközi. A termet itt is arányos, bár sokkal! alacso­nyabb, a földközi ember koponyája is kes­keny. Egyébként már lényegesek a különb­ségek: sötét szinkomplexió, fekete haj, tü­zes, fekete szem, barna 'bőr. Ez az úgyne­vezett ,,szép fm“ típusa. A keletballti 'ember középtermetű s a leg­feltűnőbb a koponyaalakja. Olyan ez, mint a sarkain letompitoüt kocka- Merészen ki­álló poíacsantok, hátraugró homlok, kissé felhúzott szem és előreáliló fogmedri részek jellemzik. Ez az úgynevezett ,,magyartipus“, különösen gyakori a magyar népi rétegek­ben. A típusnak különben valóságos korri- katurája Paul Wegener, a moziszinész. Az alpesi rasz tömzsi alakot, rövid vég­tagokat, párnázott ujjakat jelent. Az alpesi ember feje kerek s minthogy hajlamos a ko­paszodásra, könnyen ,,kuglifejjé“ válha- tiik. A szemek aprók, bennülők. Az egész arc erősen párnázott. Az orr rövid, a bőr sárgás, a tekintet közömbös. Végül a dinárt típusúak magasnövésü em­berek. Energikus, harcias' benyomást kelte­nek. Az arc keskeny, ráncosodásnai nagyon hajlamos. Az orr merészen előre ugrik (sas­orr) s az orrnyilasak különösen láthatók. A szinkomplexió sötét. — Végül még megemlítem, — fejezi be szavait Bartucz professzor, — hogy az ek­ként megállapított raszok lelkáüuLajdons'ágai- nak egész irodalma van. Az e kérdéssel fog­lalkozó müvek megállapítják, hogy minden fasznak meg van a sajátos iellki akarata és ez a kérdés nagyjelentőségű iaz. eugeni ka, házastársválasztás szempontjából. Az északi távlatot keres, a földközi szereti a korzót. Ezután egy raszantropológussal beszél­tünk, aki a fenti fajoknak főleg lélektani vonatkozásaival foglalkozik. — A külső jegyek alapján megállapított öt típus, — mondja — élesen különbözik egymástól1 (lelkiekben is. Egy északi ember valóban nem lehet tartósan boldog alpesi vagy földközi nővel. Legalább is nem iga­zán, harmonikusan. J_ ? — Az északi típust a nagyvonalúság jel­lemzi. Részletek nem érdek'ik, szereti a távlatokat és a távolságot. Ha kitűzött célt lát maga előtt, törhetetlen akaraterővel ha­lad, de ha nincs célja, könnyen elíforgácso- lódik. Érzelmeit ritkán mutatja ki, nem ragaszkodik otthonához, szereti a kóborlást és az egyedüllétet. A könnyű lelkesedés em­bere és legnagyobb emócióin is érzik valami hűvösség. Ezzel szemben a földközi lényege a szenvedély, a póz és mozgékonyság. Ál­landóan úgy mozog, mintha színpadon lenne, a korzó pedig egyenesen életszükség­let számára. Szereti a nagy gesztusokat, a pátoszt, de mielőtt egy érzés ehnélyulne benne, grimaszt vág, vagy bukfencet vet, csakhogy megmaradhasson ,,eredeti“-nek mások szemében. Vendégszerető keletbaiti, takaré­kos alpesi, katonás din ári. — A keletbalti első látásra szürke megje­lenés. Zárkózottnak látszik, de szép szóval könnyű hozzá közeledni. Szemlélődő, állan­dóan problémákkal viaskodik és sose jut végső megoldásihoz. Áldott jó szive van és nagyon vendégszerető. Konzervatív és rend­kívül szereti hazáját. Elangulatiait hamar vátoztatja, egyik végletből! a másikba esik. Az alpesit nem érdeklik nagy kérdések, vagy alkotások. Ez a ,,Beamter “-típus, szereti a eFIHRHIBWW 9 ■KB*. forradalmrai «j h Báss » ARCRŐRÁPOI ÁS MŰVÉSZETÉBEN ÉRKEZETT HOZZÁNK PÁRIS-BÓl ALFRED CURIE DOKTOR FORMULÁI o SZÉPSÉGÁPOLÁS szolgálatába állították a RADIUM készítményeket; amelyeket A. Moussalii gyógy­szerész doktor, Frouin-nak, a párisi Pasteur intézet hires vegyészének régi munkatársa, készített el. RÁDIUM THÖS1UM ALAPANYAGGAL CREME NAGY TUBUS.... Lei 80 TÉGELY .................Lei 110 PUDER NAGY DOBOZ.. Lei NO KÖZÉP DOBOZ.. Lei 60 LERAKAT: SOCIETATEA GENERALA DE PAR­FÜMERIE Şl PRODUSE CHIMICE S. A. R. Bucureşti, Strada Luterana Nr. 6 Telefon 3.93.98 KÉSZÍTMÉNYEK tökéletesen biztosítják az eredményt, mert teljeser. ártalmatlanok. ^ Nincsenek káros hatással az egészségre, mert nem tartalmaznak semminemű olyan anyagot, amely a bőrön át felszívódva ártalmas lehetne a szervezetre. ^ Ezek a készítmények csodálatos hatásúak, mert gyógyerövel megáldott alapanyagokat tartal­maznak. II A THO-RADIA creme és púder helyreállítja a felhám szöveteit, élénkíti a sejtek életfolya­matát, eltünteti a pattanásokat, ráncokat és kivörösödéseket. ^ Ezek a készítmények a legelsőrangubb szép­ségápoló szerek, üdévé, mattá teszik a bőrt és az ifjúság természetes ragyogását varázsolják az arcra. Franciaországban több százezren használják a mo­dern tudomány eme felbecsülhetetlen értékű felfede­zését, amely nagyszerű eredményeivel rohamiépés- ben hódítja meg az egész világot. fixfizetést és a takarékkönyvet. Nem. any- nyira tehetséges, mint inkább szorgalmas. Hiányzik 'belőle a könnyedség és & társada­lomban nem egyéni sulyáwal, hanem kol­lektiv utón igyekszik hatást gyakorolni. Általában nem a kiállások embere. Végül a dinári rasz született katona. Erős történeti érzékkel rendelkezik és nem vélet­len hogy >a nagy eposz-irók általában dinári típusnak. Akaratos, néhai a harcikedv túlzá­sokra ragadtatja. Nem szubjektív, érzelmeit az általánosság jellemzi. Kiegyensúlyozott kedély és rajongásig ragaszkodik ottho­nához. — Ez a pár szó inkább csak sejteti', nem­hogy vázolná a fajok lelki (alkatát — hang­súlyozza a naszantropológus. Rengeteg érde­kes probléma merül itt fel'. Például a ra­szok hatása a művészetekre. És Lelkesen tovább beszél­Kossuth tervei LONEM3N, (junius.) Masirevich Szilárd londoni magyar követ a Times utján felkérte Kossuth Lajos 'angliai tisztelőit, ajándékoz­zák az általuk őrzött Kossuth-leveleket a magyar államnak. A felszólításra beküldött ereklyék közt van néhány eddig ismeretlen eredeti Levél, mely értékes történelmi adato­kat tartalmaz. Kossuth Lajos 1854 február 6-án Clianri- carde lordhoz intézett angol1 nyelvű levelé­ben az orosz cári kormány balkáni aknamun­káját igyekszik megvilágítani. így például közli, hqgy Menosikoff herceg küldetésének valódi célja Montenegró helyzetének kikém- lelése volt. Az orosz hadmozdulatok igazi indító oka az a gyanú volt, hogy Omár pasa Montenegró ellen folytatott hadműveletei során Mazzimi tanait hurcolhatja be a dunai tartományokba. Menicsikoff a többi között Garasiainin szerb miniszter elbocsátását kö­vetelte, azzal az indokolással, hogy a mi­niszter ,»Kossuth és Mazzini tanítványa.“ A hatalmiak élénk diplomáciai levelezést foly­tattak a Magas Portával' a miagyar és lengyel politikai menekültek török földön élvezett menedékjogáról. Annak a tervnek, hogy szö­vetséges hajóhadat küldenek a Boszporusba, az volt a rendeltetése, hogy megakadályoz­zák, hogy a szultán magyar és lengyel for­radalmárok segítségét vegye igénybe. Végül megbízható értesülések alapján kijelenti Kos­suth, hogy az osztrák közvetítésről szóló tárgyalások során kikötötték Anglia és Fran­ciaország tudtával, hogy nem szabad meg­engedni, hegy ő (Kossuth) Törökországiba utazzék, sőt angol vagy francia tengerészek azonnal (letartóztatnák, ha Törökországban ptantraszálílna. Kossuth egyik londoni barátjához, Diósy Mártonhoz 1879 augusztus 16-án irt levele valóságos kereskedelempolitikai tanulmány. Kossuth hibáztatja, hogy az osztrák-magyar vámszövetsóg nem engedi & magyarnak, hogy ott vegyen iparcikkeket, ahol legolcsóbban vagy a legjobb minőségben kaphatná, sem azt, hogy 'maga gyárthasson, hanem a mes­terségesen fejlesztett osztrák ipar monopóliu­mává akarja a magyar piacot tenni, ahonnan védővámokkal akarja az olcsóbb külföldi versenyt kizárni. ,,Ez sem nem szabadkeres- keddlam, sem nem véd vám rend szer, hanem egyszerűen gyarmatrendszer.“ A miagyar ipar fejlesztésére' Kossuth a kö­vetkezőket ajánlja: 1. Az iparosok képesíté­sének tökéletesítése, hogy termékeik minőség s olcsóság tekintetében versenyképesek legye­nek. 2. A nyersanyagbeszerzés megkönnyíté­se és olcsó hitel biztosi tása- 3. Piacok szerzé­se, legfontosabb tévén a hazai piac. Figye - meztet Kossuth az Angliában tartott ipari kiállítások nagy gyakorlati értékére. Ugyancsak Diósy Máronhoz intézett és 18 8 X január 17-én kelt ievelében megemlíti Kossuth, hogy az angol bank kemencéjében 23 és fél1 tonna sullyu Kossuth-bankjegyet égettek el és az „autó da fé“ nyolc napig tartott. 1884 október 15-én ugyancsak Diósyhoz intézett levelében Kossuth mintegy búcsúpil­lantást vet eseményekben gazdag életére, saj­nálkozását fejezi ki, hogy titkáraival nem vezettetett pontos naplót mindenről, ami körülötte történt, de lemondó hangon meg­jegyzi, hogy ,,sohasem gondolt arra, amit hírnévnek nevez a gyarló ember." A tett hagy nyomot — írja —, hogy mi­ként született a tett, az nem számit. Közéle­tem rugója a kötelesség érzés volt. Hir. név, vagy gáncs, megszólás. jár-e vele? Azzal gon­dolni eszembe sem jutott... A harmat szere­pe a legszebb. Tiporja ember és main, de áldást hagy hátra maga után. Én sokat akar­tam hátrahagyni, de keveset hagytam." (-ti)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents