Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-21 / 141. szám

2 toVLBNIfiR 10 3 0 j ii n I ii H 21. WIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ < " Búzaár — Genf — Befogok — Ifjúság — SzttvetBég VIITORUL: Ismét aratás előtt állunk', mely kedvezőnek mutatkozik s jelentékeny mennyiség kerülhet exportra. A kormány nagy gondot fordít ebben az évben is a mezőgazdaságra. A földművelésügyi minisz­tériumban mozgalom indult a mezőgazda- sági munka feljavítására, vetőmag kiosztá­sára, mintagazdaságok felállítására. A cél az volt, hogy a termés mennyiség és minő­ség tekintetében is feljavuljon. Most az érté­kesítés ideje következik. Elsősorban a buza- értékesitésről van szó, mert ez mezőgazda- sági termelésünk alapja. A feladat annál ne­hezebb, mert a világpiaci ár a termés javu­lásával romlik. lElnudt az ideje annak, mi­dőn a román búzát keresték a külföldi pia­cokon, az uj helyzethez kell tehát alkalmaz­kodnunk. 11a a buza ára nem kielégítő, az állam kell közbelépjen, hogy mentse meg a gazdákat, különben elhagynák a búzaterme­lést, amiből nagy kára lenne a nemzetgazda­ságnak. Az értékesítés ügye tehát ismét ak­tuális. A mult évi kielégítő rendszabályok­hoz mérten az idén is hasonló rendelkezések következnek. A szövetkezetek szerepe is úgy­szólván tisztázva van, bizonyos, hogy az értékesítésben ez évben is tevékenykedni fognak. A kormányintézkedések előnyeit a termelők érezni fogják. A rendelkezések végrehajtása nagy gondosságot igényel, mi­után jelentékeny tőke felhasználásáról van szó. EPOCA: Vége a szankcióknak. Az angol kormány halotti éneke bátorságot igényel. Ahelyett, hogy valamelyik délamerikai állam kérné Genftől a szankciók feladását, az an­gol kormány maga tesz igy néhány heti gondolkozás után. A szankciókkal együtt a Népszövetség is meghalt. Genf mától kezd­ve a diplomaták szüneti pihenőhelyévé vált, nem lehet más jelentősége. Abban a pilla­natban, midőn megszűnt erkölcsi alapja, nem lehet semmi politikai célja. Azok. akik megszegték aláírásukat, most hatalmi esz­közzé akarják átalakítani. A nagyhatalmak direktóriuma fogja ügyeit irányítani. Szo­morúan végződhet ez a játék akkor is, ha elölről kezdenek mindent más formában. UNIVERSUL: A Gotroceni-i tömegszeren­csétlenség idején kiderült, hogy kórházaink nincsenek felszerelve kellően. A Filantropia- kórház sebészeti osztálya csak úgy juthatott a legfontosabb készülékhez, hogy egy nagy­iparostól 150 ezer lej ajándékot kapott. Ez a hir növeli fájdalmunkat. Régtől hangoz­tatjuk, egészítsék ki a kórházak technikai felszerelését. Keveset tesznek ebben az irányban, pedig közegészségügyről van szó. A kormányok nem akarták megérteni, hogy a nép jelenje és jövője, fejlődési és védeke­zési képessége egyformán erkölcsi és fizikai egészségétől függ. Fel kellett volna szerelni kórházainkat mindazzal, amit az utóbbi időkben feltaláltak. Fényűzésre költöttek akkor, midőn súlyos válsággal küzdölt a nemzetgazdaság. Átmeneti s nem állandó, részleges és nem általános eredménnyel járó munkára költöttek. Elismerjük, hogy kór­házakat épitettek ott, ahol ezek hiányoztak. A kórházak száma azonban nem jelent so­kat. Nem a statisztika és betegek száma, de az eredmény, a gyógyulás a fontos. Nem üres, nagy kórtermekre, de kellően felsze­relt, szerény kórházakra van szükség, hogy megküzdjünk a népbetegségekkel. TARA N0ASTRA: Mig Európa hatalmas államai a teljes nacionalizmus evangéliuma szerint élnek, Románia legnagyobb erőfeszí­téssel legalább részben kell elintézze az uj nemzedék ügyét. Vessünk pillantást Itália, Németország és Oroszország felé, melyek különböző alapon mozgósították az ifjúsá­got, uj eszmét tűzve eléje. Ezt a kérdést Romániában is el kell intézni, őfelsége II. Károly király zárta le a vitát a ,,Paris Soir“ cimü francia lapnak adott nyilatkozatában: „A nacionalista érzés lelkesítse az ifjúságot s a fegyelem, mely a nagy hazafias eszmékre van alapítva“. Ebben a kijelentésben nem­csak program, de az ifjúság tájékoztatása is benne van. Az ifjúság ma csak nacionalista lehet. Áz uralkodó azt is kijelentette, hogy a jövőben bekövetkezhető harcokra kell elő­készítse a holnapi állampolgárokat. „Minden állampolgár — mondta az uralkodó — ki­csitől a legnagyobb méltóság viselőig, büsz­ke legyen arra, hogy román“. A holnap na­cionalista államát azonban csak hősiesség­gel, erővel, akarattal, fegyelemmel, áldoza­tokkal lehet megteremteni. Az erre való al­kalmasságot csak az ifjúság soraiban lehet feltalálni. A nacionalista harc ezért ifjúsági mozgalom. Ez iö<xzáft olcsó! Reinach: A művészei kis tükre 72 tejes propaganda kiadásban E könyv a művészetek általános ismereté­hez vezet! 558 ábrával, hófehér, fényes papii ron! Csak néhány példány kapható még az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Uni­rii. Később csak 198 lejes bolti áron kap­ható, ' Â Síét világpolitikája A szankciók megszüntetése előtt Alig tiz nop választ már cl n népszövet­ségi ülésezésitől, melynek egyetlen feladata az Olaszország elleni megtorlások felfüggesz­tése lesz. Ennek a lépésnek drámai előjáté­ka folyik most le Londonban, ahol a szank­ciós politika főképviselője, önmagával küz- ködve, keresi az uj utakat. Az eddigi ut si­kertelenségének bevallása mély megrendülést okoz az angol közvéleményben, mely teljes lendülettel állott n megtámadott jog védő­jének szerepében föllépő kormánya mellé. Úgy látszott, hogy ez a lendület kitűnő szol­gálatot tehet Anglia érdekeinek is. Mc*st az­után' a külügyminiszter, a miniszterelnök és a jövő miniszterelnökének tartott pénzügy­miniszter nyíltan kijelentik, hogy a szank­ciós politika tévedés volt és Angliának más utat kell választania. Amint a kormánypárt egyik legtekintélyesebb egyénisége, Sir Ro­bert Horne pár nap előtti beszédében mond­ta: „ha az embernek halottja van, legjobb ha azt mielőbb el takarítja“. Ez az eltakarí­tási munka folyik most Angliában nem min­den izgalom nélkül. A szankcióknak nincs több értelme és további fenntartásuk, amint Neville Chamberlain' pénzügyminiszter a for­dulatot bejelentő beszédében mondta, az őrület tetőpontját — the merg midsummer of madness — jelentené. A célzás elsősorban lord Robert Cecilre irányult, aki az angol népszövetségi ligák élén buktatta meg unnak idején lloare külügyminisztert s aki az an­gol közvélemény még műidig jelentős részé­nek támogatása mellett követeli a szankciós politika további fenntartását, sőt szigorítását is. A londoni kormány nem hajlandó többé befolyásoltatni magát a ligáknak az adott helyzettel' nem törődő ideálizmusa által. Ro­bert Cecil még nem adott választ Neville Chamberlain támadására. Válaszolt azonban helyette Lloyd George, aki páratlan ékesszó­lásának minden erejével fordult a kormány ellen, mely szerinte olyan mélyre sülyedt, mint angol kormány még sohasem s amely­nek tagjaira mutatva, „itt ülnek a gyávák“! kiáltással végezte be beszédét. Az éles táma­dások ellenére a heves parlamenti vihar alighanem mégis a légkör tisztulásához fog vezetni és a szankciók várható megszünte­tése legalább egyidőre fölmenti az európai külpolitikát a reánehezedő súlyos nyomás alól. MlfiBflji len ermellctt, h ^yvidé i uyanlá' hoz 1937 nyarának modelljei, fenséges vá­laszték Hl« CLUJ, STR. GRAL. NECULCEA 2. Braşov, P. Libertăţii 3. Sibiu, Reg. az olasz kézben levő Abesszíniához. Délaf- ríka tehát szintén teljes erővel belekezdett katonai ereje szervezésébe, ugyanúgy, mint Ausztrália, Ujzéland és Kanada, amelyeket viszont a japán veszedelem nyugtalanít első­sorban. Délafrika hadügyminisztere London­ban tárgyal már a fölött, hogy Fokvárost Angliával közösen a birodalom egyik legha­talmasabb hadi kikötőjévé építsék ki. Ugyan­Maria 7. Mit akar Angisat A vita érdemi részében Eden külügymi­niszter fönntartotta a kormány eddigi állás­pontját, hogy ugyanúgy, mint ahogy a szankciók elrendelése a Népszövetség dolga volt, a megszüntetés is a Népszövetségre tar­tozik, amelynek határozatához Anglia fenn­tartás nélkül hozzá fog járulni. A népszövet­ségi megtorló rendszabályok azonban nem váltak be, ezért az alapokmány bizonyos módosítására van szükség. Anglia ragaszko­dik a Népszövetséghez, belátja azonban az intézmény megreformálásának elkerülhetet­len voltát. A békét kollektiv módon akarja biztosítani, de ugyanakkor igyekszik kato­nai erejét is olyan fokra emelni, hogy sza­vának minden körülmények között megfe­lelő súlya legyen. Hajlandó szerződéses kö­telezettségeket vállalni olyan pontokon, me­lyeknek jelentősége életkérdés ránézve, mint például a francia, belga és holland határok sérthetetlensége, másirányu kötelezettségeit azonban határolni kívánja. Ezt az álláspontot húzta még nagyobb erővel alá Neville Chamberlain', aki az abesz- sziniai válságból azt a következtetést vonja le, hogy a Népszövetség számára kitűzött feladatok jóval túljárnak annak teljesitőké- pességén és ezért, éppen a Népszövetség ér­dekében is olyan keretek közé kell ezeket a feladatokat szorítani, amelyek megfelelnek a genfi intézmény valódi erejének. A mai helyzetben — mondta Neville Chamberlain — nem lehet tisztán a Népszövetségre bizni a világbéke megőrzését. A szankciós politika háborús kockázattal járhat a Népszövetség minden tagjára, amely komolyan veszi köte­lezettségeit. Ezért megfelelő módon el kell osztani a kockázatokat. Ehhez pedig csak regionális megállapodásokkal lehet eljutni, amikor a kockázatokat azok az államok vál­lalják, amelyek a fölmerült vitákban közvet­lenül vannak érdekelve. Bármennyire is el­lenszenves legyen valamely állam számára egy más állam ellen irányuló háborús táma­dás, mégsem lehet föltételezni, hogy akár népszövetségi utasításra is a támadóval szemben háborúba kezd, a.mig saját életér­dekeit nem látja kockáztatva. Ezt a tapasz­talatot elkerülhetetlenül le kell vonni az olasz—abesszin válságból, melynek lefolyása nem maradhat következmények nélkül a Népszövetség megreformálásánál. Az osztható és az oszthatatlan béke A regionális megállapodások kérdésénél azonban előreláthatólag nehézségek fognak fölmerülni London és Páris közölt. A fran­cia külpolitika, mely egyelőre tudatosan hát­térben tartja magát, kétségtelenül keresi az angolokkal való együttműködést. Páris azon­ban, uppen úgy mint Moszkva és a kisan- tant-államok, ragaszkodik a béke oszthatat­lanságának elvéhez. A megosztott béke, sze­rinte, annyit jelent, hogy Németország köte­lezettséget vállal nyugat felé Franciaország­gal és Angliával szemben, de ugyanakkor túlnyomó erejével szabad kezet nyer kelet felé. Az angolok ezzel szemben hangsúlyoz­zák, hogy a regionális megállapodások fö­lött a béke kollektiv biztosítása továbbra is a Népszövetség feladata maradna, amelybe az angol tervek szerint Németországnak is újra be kell lépnie. A regionális csoportosu­lás kérdésében is eltérések .vannak Páris és London' között. London a nyugati csoporto­sulás tagjainak Franciaországot, Németor- I szágot és Angliát jelöli ki. Paris inkább a régi strezai csoportot, Angliát, Franciaor­szágot és Olaszországot szeretné összehozni. Sőt, minthogy az erősen baloldali francia kormánynak nincsenek túlságos rokonszen- vei a fasiszta Olaszországgal szemben, még inkább Angliát, Franciaországot és Oroszor­szágot. Az Oroszországgal nemrég létrehozott kapcsolatról azonban előreláthatólag semmi körülmények között nem lesz hajlandó le­mondani a francia kormány. Ezt a lemondást viszont Berlin követeli olyan erővel, hogy leküzdhetetlen akadálynak látszik a London által tervezett francia—angol—német regio­nális megoldás előtt. Közben Róma és Ber­lin is tárgyalnak egymással és mindkettő erős nyomást gyakorol a nyugati hatalmak­ra annak a lehetőségnek hangoztatásával, hogy egymássl fognak szorosabb kapcsolat­ra lépni. Érdekeik sok tekintetben szemben állanak egymással, de Franciaország és Né­metország, Anglia és Olaszország érdekei sem haladnak éppen párhuzamosan. A hely­zet bizonytalanságára jellemző, hogy Német­ország még mindig nem válaszolt a hozzá­juttatott angol kérdőpontokra. Ezek a kér­dőpontok ugyanis lekötöttséget magukban foglaló válaszokat kívánnak a német politika jövő terveit illetőleg nemcsak nyugat, hanem kelet felé is. Berlin nyilvánvalóan be akarja várni az események továbbfejlődését, mi­előtt bármilyen kötöttséget vállalna. Ezzel szemben Páris és Moszkva szintén nagy óva­tossággal teszik meg lépéseiket. A hónap vé­gére kitűzött népszövetségi összejövetel ilyen körülmények között csak a szankciók felfüg­gesztésével foglalkozhatik. Minden más kér­dést, a Népszövetség reformjának fölvetését is, alighanem szeptemberre halasztanak. Hogy aztán szeptemberben újabb halasztásra kerül-e a sor, az az események további me­netétől függ. Fegyverkeznek Egyelőre a hatalmak közötti összhang a népszövetségi válsággal szemben csak „a gróf a vizbe fül, mentsük meg őt“! szövegű ismert operai karének közös éneklésében nyilvánul meg. Közben mindannyian szélső erőfeszítéssel fegyverkeznek. Anglia gyorsan é/piti át nemcsak otthoni haderejét, hanem birodalmi védekezési rendszerét is. A vál­ság a’att kiderült, hogy a birodalom főutja, a Földközi-tenger, veszedelmesen ki van szol­gáltatva az esetleges ellenfél támadásainak. Olaszország njabb afrikai elhelyezkedése is olyan- lehetőségeket rejt magában, amelyek nemcsak Angliát, hanem a dominiumokat is nyugtalanítják. Délafrika fél attól, hogy az olaszok Abesszíniában nagyszabású szines hadsereget szervezhetnek, amely döntően változtathatja meg a földrész hatalmi egyen­súlyát. A Kairótól Fokföldig vezető angol1 vasútvonal is veszedelmesen közel halad el olyan erőssé, mint a szélső-keleten Singapo­re. Birodalmi körökben’ ugyanis számítanak azzal, hogy háború esetén a Földközi-tenger hasznavehetetlenné válhatik a brit tengeri kapcsolatok számára és erre az esetre a több mint félévszázad óta elhagyott, Fokváros előtt elhaladó óceáni utat szervezik meg új­ra. Ez három-négy heti késést jelenthet az anyaország és a domíniumok közötti kap­csolatban, de rendszeresitve pótolhatja a Földközi-tengeren át vezető kapcsolatokat. Ebben az esetben a háborús Anglia a Föld­közi-tenger két kapujának, Gibraltárnak és és Szueznek elzárására szorítkozna, aminek szintén gyiükos határa lehetne ellenfelére. Viszont egyelőre a Földközi-tengert sem ad­ja föl s amint Hoare kijelentette, teljes erő­vel készül e tengeren fekvő katonai csomó­pontjainak további kiépítésére. Az angol óriás az utolsó hónapok külpo­litikájának kétségtelen sikertelensége elle­nére, még ugyancsak talpán áll. Akik azt hi­szik, hogy a válság a birodalom kapcsolatai­nak meglazitásához vezetett, súlyosan téved­hetnek. A világháború előtt hasonló vélemé­nyek terjedtek el. S a valóság az volt,-hogy talán soha olyan egységben nem lépett föl a brit birodalom, mint éppen a világháborús megpróbáltatás idején. =—*. ELHÍZOTT EGYÉNEKNÉL a már régóta szí­vesen alkalmazott természetes ,,FERENC JÓZSEF* keserűvizkura a bálmüködésc erőteljesen előmoz­dítja, az anyagcserét tetemesen élénkéi, a zsír- mennyiséget megfelelőéin lecsökkenti és a testet könnyeddé teszi. Az orvosi szakirodalom kimu- oa'-ja, hogy a FERENC JÓZSEF víznek a máj és a végbél felé irányuló vértolulásoknál, valamint army énné; és prostatabajoknál is valóban á! dános hatása van. Nyolcvankét éves spertlady életveszélyes uszókalandja. Londonból jelentik: Egy 82 éves, szenvedélyesen sportoló hölgy7 alaposan ráijesztett társaságára. Mrs. Gaussen Dél- Angliában, Hatfield városában élt és magas kora ellenére állandóan fiatal sportolók tár­saságában áldoz sportoló szenvedélyének, így például szorgalmasan úszik s nap-nap után „Almida“ nevű jachtjáról a Hamble folyó vizébe fejest ugrik s a folyó vizében néha órákon keresztül úszkál. Néhány nap­pal ezelőtt azonban életveszélyes helyzetbe került, mert egy7 váratlanul támadt örvény­ből nem tudott kiúszni. A jacht egyik mat­róza, látva úrnőjének súlyos helyzetét, be­ugrott a vizbe, ugyanakkor azonban már mellette termettek azok a fiatal sportembe­rek is, akiknek társaságában nap-nap után kilométereket úszik az agg hölgy. Gaussen asszonyd nagynehezen sikerült partra von­szolni. Félóra hosszat tartó élesztési kísér­letek után magához tért. Azt nem Írják meg a lapok, hogy az idős hölgy a jövőben is folytatni akarja-e különös sportszenvedélyéh OPER A- V OZI Csütörtök, péntek, szombat és vasárnap premier ! OPERA-MOZI HIÚSÁG (3ecky Sharp) 100 százalékos színes fiimi A FILMTECHNIKA CSODÁJA!! Főszerep­ben : Miriam Hopkins. Helyárak 10 és 20 lej. Az előadások délután 3, 5, 7 és este 9-kor pontosan kezdődnek

Next

/
Thumbnails
Contents