Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)
1936-06-21 / 141. szám
1936 Junius 21. Ul alapokon szervezkedik váró unk iparos társadalma Tömeges belépések az Országos Kisiparosszervezei helyi fiókjába CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A mumw katörvóny életbeléptetése és az ipartestületek: megszüntetése óta olyan országrészünk iparos társadalma, mint a felzavart hangyuboly. Napról-napra tapasztalják, hogy ügyes-bajos dolgaikat nincs, aki elintézze* Az ipartestületek már nem működnek, az azokat helyettesítő munkakamarák pedig csak most tanulmányozzák a munkatörvény rendelkezéseit és nincsenek abban a helyzetben, hogy az iparosokat útbaigazítsák. Ta- nonoszerződések megkötése, tanoncok felszabadítása, munkakönyvek megszerzése a legnagyobb akadályokba ütközik. Országrészünk különböző városaiban megmozdult az iparosság, hogy ebből a lehetetlen helyzetből, valamilyen kiutat találjon. Mindenütt leszögezik, hogy valamit tenni kell, de, hogy mit, abban még nem egyeznek meg a vélemények. Országos iparos-szervezkedés áll küszöbön, de, hogy a szervezkedés milyen irányban történjék, eltérők a vélemények. Két eshetőség áll fenn: vagy szakmáéiként szindikátusokat alapítanak az iparosok, vagy pedig csatlakoznak a Romániai Kisiparosok Országos Szövetségéhez, amelynek már minden városiba» és így városunkban is meg va» a maga szervezete. Mindkét irányú szervezkedésnek megvannak az előnyei és hátrányai. A szindikátusi lapon való szervezkedés kétségtelenül jobban képviselné a szakmai érdekeket, ha az egyes szindikátusok biztos alapon nyugodnának. Csakhogy ezeknek a szindikátusoknak a megalapítása, azokbem a városokban, ahol ostrom- álfapírt vem, nehézségekbe ütközik. Ezzel szemben az országos kisiparos szövetséghez való csatlakozásnak nincs semmi akadálya. Ennek élén Samoil szenátor áll, aki éppen olyan harcosa a törvényhozásban a kisiparosoknak, mint Szabó Béni, magyar- párti képviselő. Amíg az ipartestüíet fennállt, városunkba®1 nem voR szükség más iparos szervezetre, bár az országos szövetség helyi fiókja addig is működött. Amióta azonban nincs ipartestület, a vezető és jogvédő nélkül maradt iparosok az országos szövetség helyi fiókja körül tömörülnek. A szövetségnek már közel 600 tagja van és a Piaţa Mihai Viteazul 19. szám alatt irodahelyiséggel is rendelkezik. Egyelőre a hét négy napján: hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton, az esti órákban intézik el az iparosok ügyes-bajos dolgait, de a jövő hónaptól kezdve már állandó szolgálat lesz egész napon át. A szövetség helyi fiókja a tagoknak díjtalanul intézi el ügyesbajos dolgaikat, ingyen készítik el a különböző kérvényeket, úgy, hogy ez a hézagpótló intézmény már-már helyettesíti az ipartestületet. Az iparosok érdeklődése és lelkesedése 0 szövetség iránt igen nagy. Úgyszólván semmiből teremtették meg az irodát. Két nagy szobát béreltek és már irodai felszereléssel is ellátták. Mindegyik iparos segit úgy, ahogy tud. Egyik Íróasztalt, másik székeket, harmadik egy padot ajándékozott, úgy, hogy a felszerelés már majdnem teljes. A jelekből azt látjuk, hogy ebből a kis magból olyan terebélyes fa nő ki rövid idő alatt és ez a fa fog védelmet adni a csüggedt, iránjü vesz tett iparosoknak annál is inkább, mert ez a szövetség nem ismer faji, vagy felekezeti megkülönböztetéseket, minden iparost szeretettel fogad. Samoil szenátor, az egyesület elnöke a városunkban tartott iparos gyűléseken is többször szembe szállt a türelmetlen iparosokkal, akik nagyban hozzájárultak az ipartestületek feloszlatásához.- ■ ■■■■ —m —a——— ■■■■! AKI NÉGYSZÁZ EMBERÉLETET MENTETT MEG. Amszterdamból jelentik: Helder •kikötővárosban, amely az egykori Zuidersee északi partján fekszik, most ünnepelte Been Jaap 90. születésnapját. Egész Hollandia megünnepelte ezt a nevezetes napot, mert az öreg halász, akit az országban „admirálisnak“ hivnak, életében négyszáz embert mentett meg a vizbefullástól. Kilencvenedik születésnapján ünnepelte egyszersmind első életmentésének 75 éves jubileumát. Első életmentése ugyanis 1861-re esik, amikor Been Jaap 15 éves volt. Az egyik évben hatvan ember életét mentette meg. A 90 éves halász még most is jó életerőnek örvend és a szezonban minden nap kimegy az Északi-tengerre halászni és mint a mentőszolgálat vezetője is ellátja hivatalát. A holland kormány azzal a gondolattal foglalkozik, hogy bélyegeket hoz forgalomba, amelyeken Been Jaap feje lesz majd látható. Oly színes, oly üde, oly ragyogó!... CSAK AZ ISMERT KÉK DOBOZBAN VALÓD* Csak semmiféléiéin—omiha>a mosás utár> is megtartja színeit) Csak Lux-al kell mosni, lux a finom selyemholmit óvja és ugyanoly széppé teszi mint egykor volt. de vájjon meddig? I A négy vádSoM Biözüi Siárman msmleni fagadnaL — izgalmas feSesraefelí ® szeizaisesiHésné! CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Izgalmas jelenetekben bővelkedő főtárgyalás kezdődött meg tegnap a helybeli törvényszék Puscariu-tanácsa előtt. A borzalmas kegyetlenséggel elkövetett Vultureni-i rablógyilkosság vádlottai kerültek a bíróság elé. Az ország egész közvéleményét mélyen megdöbbentette az a kegyetlen rablógyilkosság, amelynek 1935 december 2-án Lázár Miksa és fia, Lázár Vilmos, a Discom dohányelosztó alkalmazottai estek áldozatul. Az esti órákban rablógyilkosok támadták meg a két szerencsétlen embert Vultureni község közelében. Meggyilkolták és kirabolták áldozataikat, majd elmenekültek. A gyilkossággal négy cigányt, névszerint Varga Ale- xandrut, Lingurar Sefan, Szilágyi Stefant és Mailat Petrut gyanúsították a hatóságok és vádat emeltek ellenük. Kihallgatják a vádlottakat Varga Alexandru, az elsőrendű vádlott bűnösnek érzi magát. Kijelenti azonban, hogy a gyilkosságot nem ő követte el, hanem csak a rablásnál segédkezett. Azt állítja, hogy a iDiscom-kocsit Lingurar állította meg. Az öreg Lázárt Szilágyi szúrta hátba késsel, Lingurar pedig a fiát ütötte le baltával. Vallomása szerint Lingurar és Szilágyi voltak a gyilkosságok tettesei, akik a iDiscom embereivel végeztek. A halottakra babonából homokot szórtak és újra feltették a teljesen kifosztott pénzeskocsira őket. Varga vallomása után Lingurar Stefant hallgatják ki, aki körömszakadtáig tagadta, hogy része lenne a gyilkosságban. Azzal védekezik, hogy a tragikus éjszakán beteg feleségét ápolta. A nála talált véres ingre azt a magyarázatot adja, hogy saját vérétől származnak a vérnyomok, mert elvágta a kezét és az ingéhez törölte. Szembesítik Vargával és a két vádlott idegrázó jelenetek között átkozza egymást. Tagadásban van a másik két vádlott, Szilágyi Stefan és Mailat Petru is, akik tanukkal kívánják bizonyítani alibijüket. Velük is szembesítették Vargát, aki újra elismételte, hogy együtt beszélték meg és hajtották végre a gyilkosságot. A szembesítés nem járt kellő eredménnyel. A bíróság ezután megkezdte a tanúkihallgatásokat. Elsőnek Popa Annát hallgatják ki. A Feleac községbeli parasztasszony igazolni próbálja Szilágyi alibijét és azt vallja, hogy a gyilkosság éjszakáján Szilágyi nála szállott meg és onnan csak másnap reggel távozott. Pop Maxim ügyész hamis vallomással vádolja meg a tanút, amire erős vita kezdődik közte és a védő között. A bíróság ezután délután 4 órára halasztja a tárgyalás folytatását. A délutáni tárgyalásin először Vitályos Györgyöt és Lingurar Krisztinát hallgatják ki. Mindketten azt állítják, hogy a gyilkosság napján Feleac községben látták Szilágyit. Hasonlóan vall Feleac község csendőrőrmestere is. Ellentmondások Szenzációt keltett Vlad Vasile Vultureni-i gazda vallomása, aki az előző tanukkal szemben azt állítja, hogy Szilágyi december 2-nak éjszakáját az ő házánál Vultureni-ben töltötte. Ennek a tanúnak viszont Mészáros Rózsi tanú mondott ellene, aki újra más magyarázatot ad Szilágyi hollétéről. Az ügyész többször rámutatott a tanúvallomások között nyilvánvalóan érezhető átlátszó ellentmondásokra. Lingurar mentőtanui Mentőtanukkal Lingurar Stefan is el van látva. Bár a helyszínen felfedezett lábnyomokról elismeri, hogy azok tőle erednek, azt a magyarázatot adja, hogy az előző napon arra járt, mert a közeli Faureni községbe ment. Ezt az állítását igazolják tanuk is. Az elnök több keresztkérdéssel rámutatott a vallomások közötti valószínűtlenségekre, majd erélyesen kifakadt és kijelentette: — Erősen rendelésre vagytok beállítva. Nagy a gyanúm, hogy valaki ki tanított titeket. Gyanús tanok Ezután a per negyedik vádlottjának, Mailat Petrunak tanúira kerül a sor, aki azzal akart alibit igazolni, hogy a gyilkosság idejében Bobuti községben lévő házában tartózkodott Lakatos Albert, Harambas György és Farkas Lázár nevű barátaival együtt. Lakatos azzal kezdte vallomását, hogy pontban fél kilenckor Mailat házánál tartózkodott. Az elnök megkérdezi, hogy honnan tudja ezt olyan pontosan. Tanú: Megnéztem az órámat. Elnök (kiveszi zsebóráját és a tanú felé tartja): Ha olyan jól ismeri az órát, mondja meg nekem, hogy hány óra. Humoros jelenetek között kiderül, hogy a tanú nem ismeri az órát. A többi mentőtanuk is ellentmondásokba kerülnek. A bíróság nem is vesz esküt tőlük. Az orvosszakértő véleménye A törvényszéki orvosszakértő véleményét olvassák fel ezután, mely szerint megállapítást nyert, hogy az áldozatokat hátulról ütötték le s úgy Lingurar, mint a többi vádlott ruháin minden kétséget kizáróan az áldozatok vérének nyomait fedezték fel, majd a helyszíni szemle megállapításait iş- mertetik, mely szerint Lingurar Stefan és Szilágyi bakkancsainak , nyomát fedezték fel az utón. Bűnjelek A corpus delictik, a két hatalmas fejsze, kések és a bakkancsok a biróság asztalára kerülnek, amely a késő esti órákban befejezi a tanúvallomásokat, majd helyet ad Mailat védője azon javaslatának. hogy dr. Mihail egyetemi professzor vizsgálja meg Mailatot, aki állítása szeriqt egyik szemére nem lát, úgy hogy a kérdéses éjszakán a mindent beismerő Varga állítása szerint teljesen lehetetlen volt a rablógyilkosságban való részvétel. Ezek után pedig a tárgyalás folytatását ma délelőtt 10 órára tűzte ki. __^
