Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-21 / 141. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929. ARA 5 LEJ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 Fiókkiadóhiv«tal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 szám. — Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP, ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési 840 lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 2x0, félévre 440^ évente Magyarországra: negyedévre xo, félévre 20, évente 40 többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több LVII. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM. VASÁRNAP 1936 JUNIUS 21. A nyár régóta nem zavartalan pihenője a felsőbb rétegeknek, amelyek a történelmi sorsnak most még legfőbb eszközei. Huszonegy éve, a háború óta szakadatlan gond és tennivaló hevíti a nyári forróságban amugyis hevülő emberiséget. Egyre kevesebb a választott, aki szabadságon tölti az idejét, pihenő, gyó­gyító és üdülő-helyeken, hogy csak az újsá­gok hasábjain keresztül gondoljon az arató és cséplő föMészekre és a gyárakban siny- lö munkásokra, bár ezek már kezdetén van­nak, hogy egy-két heti fizetéses szabadságot kicsikarjanak itt-ott, boldogabb és rendezet­tebb országokban. A munka, amely nemesit, egyre több részvételt és föttétien gondot kö­vetel a ma boldog verejtékezőktől, akiket a világ nagy válsága még nem kisebbített le munkanélkülivé s az élet nagy igazságtalan­sága nem emelt a herék és kenyétők zord magaslatára. Ha most elgondolkozunk, micsoda felada­tok fognak nehezedni majd a romániai ma­gyar kisebbségre, akkor •" hiányos fölsorolás esetén is fölöttébb gazdagnak és égetőnek kell mondanunk a feladataink vár­ható halmazát. Nem beszélünk a művelődé­si munkások ngáron szokásos összejövetelei­ről. A felekezetek, a tudományos egyesüle­tek, a nyári tanfolyamok, adatgyűjtő kirán­dulások nehéz szellemi munkájáról, hiszen a magasabb belső szórakozás és lelki órám fényeivel élénkítik és fölüditik ilyenkor a melegtől gőzölgőket. Csak a politikai mun­káról, amelynek minden egyes pillanata gon­dokban fövő és nehézségekbe szoruló harc a kisebbségi és társadalmi létei megmentése érdekében, akarunk itt pár mondatban meg­emlékezni. A jövő hónap derekán zajlik le az ismételten elhalasztott magyarpárti nagy­gyűlés, amelynek megrendezhetése és meg­rendezése már e körülmény tanúsága szerint sok időt és sok munkát igényel. Természe­tesen. Ennek a gyűlésnek, a kisebbségi ma­gyar nemzet e valóságos zsinatának, rendkí­vüli jelentősége van, főleg ezidén és ez a jelentőség fokozza még az eredeti nagy mun­kát. A felkészülés és a lefolytatás csak rend­kívüli erőfeszítéssel történhetik. — Ért­hető, ha ez a nagygyűlés igyekszik már eleve a magyar erő legjelentékenyebb kép­viselőit összegyűjteni és előkészíteni a leg­jobb gondolatok és érzések eredményes és gyakorlati érvényének minden akadályon keresztültörő érvényesülését. A gyűlésen pe­dig meg kell mozdulnia majd az erő erdejé­nek. Bizonyára nem tévedünk, ka azt remél­jük, hogy ez a gyűlés fordulatot fog előidéz­ni munkánkban, küzdelmünkben, szervezett­ségünkben és megnyitja szélesen az utat az életszükségletté vált égető eredmények felé. Bizonyára elmondhatjuk majd a lezajlása után, hogy jó férfias, magyar, kisebbségi, emberi, szép munkát végeztünk. Állandó és éber figyelésre, szilárd és csüg- gedhetetlen tevékenységre késztet egy jelen­tős körülmény. Az uj közigazgatási törvény most már akarva, nem akarva, kényszeríti a kormányhatalmat, hogy a közigazgatási vá­lasztásokat megejtse. A törvénynek ez a sza­kasza kell véyetvessen már egyszer a borzasztó hosszú és nagy megpróbáltatások­kal járó átmeneti bizottságok divatjá­nak, hogy az állandó tanácsok rendszerét foganatosítsák végre. — Pedig a kivételes eszközöket oly sokáig élvező hatalom bizo­nyára könnyedén megleli a módját, hogy az Uj tanácsok szintén az ő képét viseljék egé­szen és az ő pártérdekét szolgálják mere­ven. Mindkét körülmény lázas kötelessé­günkké teszi, hogy a választójegyzékek ösz- szeállitását és a választást a legnagyobb ér­deklődéssel és gonddal figijeljük és a ma­gunk részéről megharcoljuk, A Népszövetség elárulása elmen indlf erős agltációí a Ualűwin-hormáno dien az ellcnzch „leomlott a Nápszövefség bálványa** — I® Rómában a következtetést a londoni vitából. — Franciaország is csatla­kozik a szankciókat § ©ladóangol állásponthoz NfitvaMMMrl tresda ftke van forgalmon feltol hclQcitc Á csütörtök esti angol parlamenti vit* után, mely a szankciókkal kapcsolatban a brit kormány álláspontváltoztatásának hivatalos bejelentését hozta meg, újabb jelentős eseményre a hónap végére kitűzött népszövetségi összejövetelekig nem igen lehet várni. London derékbeadása után a szankciók politikája most már végleg elejtettnek tekint­hető. A külpolitika többi vitás kérdéseiben egyelőre a halasztási taktika érvényesül. A népszövetségi reformtervek megtárgyalása alighanem őszire marad és sok jel arra mutat, hogy Németország is őszig halasztja el a válaszadást a Berlinben még tavasszal átnyúj­tott angol kérdőpontokra. Ennek a halogatásnak már többé-kevésbé magában is tagadó válasz jellege van, a valóság azonban aT, hogy nem határozott visszautasításról van szó, csak arról, hogy a kialakulatlan nemzetközi helyzet miatt a németek sem látják még elérkezettnek az időt, hogy a maguk részéről is véglegesen állást foglaljanak. London és Páris pedig, melyek más körülmények között érzékenyen vennék a nyers visszauta­sításnak is beillő halogatást, látható megértéssel veszik tudomásul, hegy a németek milyen feltűnő módon nem sietnek választ adni. Baldwin tegnapi kijelentéseiből külön­ben londoni lapok arra következtetnek, hogy a németekkel előbb-utóbb sikeres tárgya­lások indulnak meg. A „Times“ szerint semmi értelme nincs már annak, hogy a közvet­len tárgyalások helyett továbbra is jegyzékek pergőtüze alatt tartsák Berlint. A német egyenjogúságot úgy sem lehet többé korlátozni. Nem szabad tehát előre ünnepélyes ígéreteket követelni a németektől arravonatkozóan, hogy jól fogják viselni magukat. Ellenkezőleg, mielőbb össze kell hivni az érdekelt hatalmak konferenciáját — a Times elsősorban Angliára, Németországra és Franciaországra gondol — s a zöld asztalnál kell kideríteni, hogy vannak-e ezek között a hatalmak között kiküszöbölheteílcn nézetelté­rések a világpolitikai helyzettel kapcsolatban. Az alsóházban lefolyt heves vitának azonban úgy látszik további következményei lesznek az angol belpolitikában és bizonyos fokig esetleg az angol külpolitikában is. Az ellenzék ugyanis az ország közvéleményének jelentős részét érezve maga mögött, fel akarja használni a kormány erkölcsileg szorongatott helyzetét arra, hogy országos propagandát vigyen ellene. A munkáspárt, mely csillagát emelkedőben látja, „Ment­sük meg a Népszövetséget!“ csatakiáltással sorozatos gyűléseket készül rendezni az egész országban. S az angol sajtó kormánypárti részének kényszeredett kommentárjai után lehetetlen arra nem következtetni, hogy az ország hangulata kedvező a munkáspárti pro­paganda számára. A liberálisok szintén erős támadásba kezdtek s az angol nép önérze­tének megsértése címén folytatják propagandájukat. Jelszavuk az, hogy a kormány alá­vetette magát a támadó félnek és elárulta a Népszövetséget. Jellemző a hangulatra, hogy a koazervativ párt tizenhét képviselője is olyan határozati javaslatot akart még tegnap benyújtani, hogy a Ház utasítsa a kormányt olyan politika érvényesítésére, mely az afri­kai bevégzett tényeket nem hajlandó jóváhagyni és előre leszögezi, hogy a népszövet­ségi elvek teljes érvényesítése előtt Anglia elzárja piacait minden olasz kölcsönigény előtt. Ezt a tizenhét képviselőt azonban a kormánypárt többi képviselői csakhamar leszerelték. A Népszövetség megmentése továbbra is minden angol politikai párt törekvésének előterében van. Az ellenzék ennek jegyében viszi támadásait a kormány ellen s a kor­mány vezetői szintén ugyanezt helyezték tegnapi beszédeikben külpolitikájuk előtéréire. Az angol álláspontváltoztatást követő római válasz viszont minden tekintetben ellen­lábasa ennek az irányzatnak. Róma örömmel veszi tudomásul a szankciók föladását, különösen Eden kijelentését, hogy törvényes abesszin kormány nincs többé. He ugyan­akkor azt állapítja meg, hogy a Népszövetség bálványa végleg összeomlott és kudarcot vallott az a kísérlet, hogy olyan nemzetközi törvényt próbáljanak érvényre juttatni, amely ellentétben áll az egyes államok szuverénitásával. Európa nagy és szabad népcil — mondja az olasz sajtó — nem lehet többé a Népszövetség vazallusainak tekinteni. Franciaország, amint előrelátható volt, szintén csatlakozik a szankciókat föladó angol állásponthoz anélkül, hogy kezdeményező lépés vállalására volna hajlandó ebben a kérdésben, A párisi kormány egyelőre a választásokat követő nagy belpolitikai átala­kulással van elfoglalva és sorra terjeszti be merész gazdasági reformtervelt. Auriol pénz­ügyminiszter tegnapi beszédében elmondta, hogy körülbelül huszonhat milliárdnyi fran­cia tőkét menekítettek az utóbbi időben külföldre és a magántulajdonban elrejtett arany­nyal együtt mintegy hatvan milliárdnyi tőke van forgalmon kívül helyezve. A pénzügy- miniszter ez ellen szigorú intézkedéseket helyezett kilátásba. A nagy sztrájkmozgalom utóhullámai is zavarják még a francia közéletet. Negyedmilliónyi munkás még mindig sztrájkol. rrsndaorsTág — i§ azegyüttes biztonság eszméfe PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A tegnap tartott minisztertanácson Delbos külügymi­niszter beszámolt a külpolitikai helyzetről. Hangsúlyozta, hogy Franciaország hive az együttes biztonság eszméjének. Továbbá, hogy az abesszin kérdésben a Népszövetség töb­bi tagállamával egybehangzóan fog min­denkor eljárni. A minisztertanácson szóbakerült a ligák feloszlatásának kérdése is. Az erre vonatko­zó kormányhatározatot közölték a ligák ve­zetőivel. Á tirakereszfcesek vezére kijelentet­te, hogy az ügyben az államtanácshoz fog felebbezni. Munkában az angol ellenzék LONDON. (Az EUem-zék távirata.) Az an­gol liberális párt tegnap határozati javasla­tot fogadott el, amelyben élesen szembehelyezkedik a Baldwin-kor- mány magatartásával. A határozati javaslat többek között azt a kitételt tartalmazza, hogy a kormány elárul­ta a Népszövetséget. Az angol munkáspárt tegnap elkészített határozati javaslatot kedden fogja megtár­gyalni. A határozati javaslatban a pártnak a kormánnyal szembeni magatartását szöge­zik le az olasz—abesszin üggyel és az olasz eiyienes megtorlásokkal kapcsolatban. A párt vezetője, Lansbury Bristolban beszédet tar­tott és beszédében többek között a követ­kezőket mondotta: szabadítsák meg a Nép- szövetséget az önkényeskedéstől, A Népszö­vetség azért került csődbe, mert a biztonsági elgondolás az erőszakra volt alapítva. Argentina hü marad a békéhez BUENOS-AIRES. (Az Ellenzék távirata.) Az argentin szenátus tegnap titkos ülést tar­tott, amelyen. Argentinénak a Népszövetség­hez vájó viszonyát tárgyalták meg. Leszögez­ték, hogy Argentína hü marad a békéhez és ellene van minden olyan törekvésnek, amely a jogosulatlan hadviselést célozza. Öngyilkosságot követeit @1 Stanek, volt csehszlo miniszter PRÁGA. (Az Ellenzék távirata.) A csehszlovák fővárosban nagy föltünést kelt Stanek volt miniszter öngyilkos­sága. Stanek a csehszlovák köztársaság megalapítói közé tartozott, öngyilkos­ságát súlyos Idegbajával magyarázzák. Tegnap egyik ismert prágai szanató­riumba ment, ahol nem tudott azonnal beszélni a főorvossal. Várakozás köz­ben kiment a szanatórium terrasszára, ahol egy ideig idegesen föl s alásétált, majd revolvert rántott elő és magára lőtt. Mikor hozzászaladtak, már halott volt. Stanek már a köztársaság első kormányaiban résztvett. Először mun­kaügyi miniszter volt, később kereske­delmi, postaügyi, majd földművelés­ügyi miniszter lett. Halála a csehszlo­vák főváros vezető köreiben nagy rész­vétet kelt. i _

Next

/
Thumbnails
Contents