Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-18 / 138. szám

ELLENZÉK 3 1936 juni Ws 13. awBHKBHBamBraaHBa M ul orosz aikotmâiigta’vezef öemoMfüns hoiiorsasoţiiâ akarja átalakítani a szovjdáiEamot MOSZKVA. (Rador.) Az uj alkotmányter­vezet széleskörű viták tárgyát képezi Orosz­országban. A tervezet első részében az alap­fogalmak vannak felsorolva. A 17. szakasz megadja azt a jogot a szov­jetunió minden egyes köztársasága számá­ra, hogy kiváljon az unió keretéből. Az államhatalom legmagasabb s'zerve a ta­nács, amely minden joggal fel van ruházva, kivéve a népbiztosok tanácsa számára előír­takat. A legfelsőbb tanács két házból áll: az unió tanácsából és a nemzetek tanácsából. Az unió tanácsát a térülteién élő összes pol­gárok választják és pedig minden 300.000 ember választ egy képviselőt. A nemzetek ta­nácsa a szovjetunió köztársaságainak taná­csai által kijelöltek megbizottaiból áll1, mivel minden egyes köztársaság élén tanács áll. A végrehajtó és közigazgatási szerv a nép­biztosok tanácsa, amely felelősséggel1 tartozik a legfelsőbb tanácsnak. Ez a tanács interpel­lációra három napon belül köteles választ adni. A törvény szigorú végrehajtásáért a nép­biztosokat az unió főügyésze ellenőrzi, akit a legfőbb tanács választ meg 7 évi tartamra. Az alkotmánynak a polgárok jogait felso­roló részében ezek találhatók: jog a munká­hoz, amit mennyiség és minőség után díjaz­nak. Jog a pihenésre, biztosításra és tanul­mányokra. Az alkotmány ismerteti e jogok gyakorlásának módozatait. Külön szakaszban van leszögezve, Hogy a nőnek egyenlő jogai vannak. Az alkotmány még garantál ja a vallási kultusz-szabadságot, a sajtószabadságot, gyűlési szabadságot, az utcai tüntetések szabadságát, valamint a társadalmi, szin- dikális és szövetkezeti jellegű szervezkedés jogát. Senkit sem lehet letartóztatni, csu­pán a törvényszék vagy az ügyész határo­zata alapján. Biztosítja az alkotmánytervezet a lakás sérthetetlenségét, a levéltitok megőrzését és az üldözött külföldiek menedékjogát. Kötelessége minden polgárnak tiszteletben tartani az alkotmányt és a törvényeket, a munkafegyelmet, valamint a közösségben folytatott élet, a társadalmi és szocialista élet rendszabályait. Minden polgárnak kötelessége ügyelni a közjavakra. A hadkötelezettség általános és becsületbeli kötelezettséget képez. A haza megvédése szent kötelezettség minden pol­gár számára. Az árulás, az ellenséghez való átpártolás, a kémkedés a legsúlyosabb bűn. A válasz­tási rendszer egyetemes. A jelöléseket a kom­munista párt a szindikátusok, szövetkezetek és ifjúsági szervezetek társadalmi szervei terjesztik elő. A mandátumot meg lehet bár­mikor vonni a képviselőktől a választók többségének határozata éltei. Vaída- Voevod voii miniszterelnök vitába Bocsátkozott a postatakarék­pénztárak vezérigazgatójával Miért nincs pénz országrészünkben? — Nagyhatású előadás az iparkamara dísztermében CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) Az Iparkamara által rendezett közgazdasági ter­mészetű előadások keretében tegnap dél­után hat órakor Radu N. Mandrea, a romá­niai postatakarékpénztárak elnöke tartott nagyjelentőségű és érdekes előadást. Elő­adásának jelentőségét és nagyvonalúságát mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy a hallgatók között nemcsak az itteni pénz­ügyi és közgazdasági életnek vezetői vol­tak jelen, hanem városunk tudományos életének legszámottevőbb egyéniségei, az egyházak főpásztorai, sőt a politikai élet több jelentős egyénisége is. Ott láttuk többek között iHossu Iuliu görög katolikus püspököt, Dunca Eugen prefek­tust, Draganu Nicoale pogármestert, a libe­rális és nemzeti-parasztpárt több helyi veze­tőjét és ott volt Vaida-Voevod Alexandru volt miniszterelnök, a Frontul Romanesc vezetője is. Az előadást dr. Dán Partenie, a kamara időközi bizottságának elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a hallgatóságot, néhány mondat­ban ismertette az előadó személyét és azután felkérte előadásának megtartására. Radu N. Mandrea, a postatakarékpénztár elnöke „A takarékosság jelentősége az állam háztartásában1 címen tartott felolvasást. A közel egy óráig tartó előadás lekötötte a hallgatóság figyelmét. Előadásának első részében a gazdasági fejlődés történetével foglalkozott és azután a nemzeti tőke gyarapításának módjait is­mertette, amelynek a szorgalmas munka és a takarékosság a legfontosabb alapja. Szám­adatokat olvasott fel, amelyek az ország különböző vidékein élő lakosság kereseti lehetőségeit és takarékosságát ismertette. Foglalkozott a külkereskedelem megszorí­tásával, a lej megszilárdításával s a stabi­lizálás mellett foglalt állást. Rátért ezután a romániai postatakarékpénz­tár működésének ismertetésére. Beszélt a megalakulásáról, örvendetes fejlődéséről, jelenéről és arról, hogy a lakosság ország­részek, városok és megyék szerint mennyit helyez el a takarékpénztárba. A számok csalhatatanságával bizonyította be, hogy megyénk és városunk e tekintet­ben az utolsó helyen áll, habár a takarék- pénztár rendkivülii arányú módon segí­tette kölcsönökkel a városunk területén lévő tudományos, egyházi és emberbaráti intézményeket. A postatakarékpénztár a közelmúltban 76 millió lejt utalt ki ezen a cimen, mig városunk polgárainak összes betétje csak 10 milliót tesz ki, Most, amikor Európa gazdasági tragédiáját szemléljük, nem maradhatunk tétlenül, min­den erőnket összpontositani kell, hogy a nemzeti vagyont emeljük. Meleg hangon fordult a jelenlévőkhöz, hogy ezt a hazafias munkát támogassák, mert Románia csak úgy felelhet meg törté­nelmi rendeltetésének, ha megfelelő nemzeti vagyonnal rendelkezik, hogy az országot megvédje. Előadásában kihangsúlyozta, hogy bizalmatlanságra nem lehet ok, mert az or­szágnak ez az intézménye a politikai szempontokon felül áll és nem politikai pártoknak, hanem az országnak érdekeit szolgálja. Néhány szóval érintette a magyar posta­takarékpénztárnál a háború előtt elhelye­zett betétek sorsát is. Téves a közönségnek az a hiedelme, hogy' a román takarékpénz­tár a magyar takarékpénztárnak jogutóda — mondotta — mégis a betétek kifizetése a közel jövőben meg­történik. A romániai takarékpénztár egyik igazgatója ebben az ügyben jelenleg is Budapesten tar­tózkodik, hogy a végleges megállapodást el­intézze. Azok a közbenjárók, akik azt állít­ják, hogy a megállapodás véglegesítését elő­segíthetik, nem járnak igaz utón és nem szabad nekik hitelt adni. Vaida-Voevod beszéde Előadását a közönség zajos tapsokkal ho­norálta. A tetszésnyilvánítás csillapultával váratlanul Vaida-Voevod volt miniszterel­nök szólalt fel. Mindenek előtt köszönetét mondott értékes előadásáért az előadónak és azután a beszéd­nek különösen azon részével foglalkozott, amelyben az előadó kifogásolta azt, hogy városunk és megyénk lakossága nem veszi igénybe a postatakarékpénztárát. Ennek az az egyedüli oka — mondotta derültség közben — hogy az országban mi vagyunk a legszegényebbek. Országrészünk mostoha elbánásban részesül, aminek bizonysága az, hogy a Bálán metro- polita elnöklete alatt a közelmúltban lezaj­lott gazdasági kongresszus, amely az ország­rész gazdasági, politikai és egyházi vezetői­nek részvételével zajlott le és amely pénz­intézeteink és egyházaink gazdasági felsegé­lyezését sürgette, minden eredmény nélkül mult el. Jó szót kaptunk a kormánytól — hang­súlyozta — de pénzt nem. Ki helyezi pénzét a bankokba? - — polgáraink nem hi/itflfr a postatakarék­pénztárban, aminthogy nem bíznak a ban­kokban sem, Feltette a kérdést, hogy a jelenlévők közül ki helyezné el megtakarított pénzét a ban­kokban. A hallgatóközönség egyhangúlag nemmel felelt. Ez érthető, mert bankjaink tönkrementek és a betétek odavesztek. Országrészünk sze­gény, de ennek a helytelen tőkeösszpontosi- tás az oka. Országrészünk földművelői nem hektáronként, hanem holdanként fizetik az adót és így majdnem kétszeresen adóznak. A Cotroceni-i szerencsétlenség ügye Az ország fővárosa fejlődik, de nem he­lyes irányban. És ennek ellenére nincs fővárosunknak olyan városfejlesz­tési programja, amelyet az összes többi városok fejlődésükre felhasználnának. Érintette a Cotroceni-i szerencsétlenséget és annak okául a közönség fegyelmezetlenségét hozta fel. Ami történt, azért nem lehet a város polgármesterét okolni. A tribünépités az átmenetiséget jellemzi. Mindent provizó­rikusán csinálnak, mintha nomádok len­nénk. A rossz pédákat kell megszüntetni. Rátért ezután a postai tisztviselők kinevezé­sére. .Felemlítette, hogy a lapok egész sereg uj kinevezést közölnek, közöttük nagyon kevés az Ardeal-i. Én — folytatta — a pár­tokon felül emelkedő gazdasági és kormány­zási rendszernek vagyok a hive. lAbizzadás biztos szere PODEOL aCSANDA-féle Lábviz után a lábát bepodeolozva azonnal megszű­nik a legerősebb lábizzadás, égető érzés, pöffedtaég. A kisebzett lábat meggyógyítja, a bőrt puhán tartja, a járást végtelen könnyíti, szagtalanít. — Kapható [gyógyszertárban és drogériában. — Készíti C8ANDA gyógyszertár. Oradea. BKg. rtja, lató Bj <°Al Vaida beszédében szemrehányással illette a különböző kormányokat, hogy országré­szünk gazdasági fellendítésével nem törőd­tek. Tagadja azt, hogy nálunk regionalizmns lenne, ellenkezőleg, regionalizmus a régi királyságban van. Az Ardeal-i románok békességben és test­véri szeretetben akarnak élni regáti testvé­reikkel, ehhez azonban az is kell, hogy nyújtsanak neki életlehetőséget. Szellemes és csipkedő előadását viharos tetszés kisérte. Utána még egyszer köszönetét mondott az előadónak és annak az óhajának adott kife­jezést, hogy elgondolásai és tervei meg is valósuljanak. Az érdekes délután dr. Dán Partenie záró­szavaival ért véget. Véres eseményektől retteg a mai isapois Palesztina zsidó LONDON. (Pador.) Az arabok mára nagy vallásos jellegű tüntetéseket terveznek az 1929. évi események kivégzett lázadó arab áldozatainak emlé­kére. A zsidó lakosság köreiben nagy nyugtalansággal tekintenek a mai ese­mények elé. Jeruzsálem régi negyedét a zsidók elhagyták és más városrészek­be költöztek. Ma reggel újból megjelentek az arab lapok, amelyeknek felfüg­gesztési tilalma lejárt. Az arab vezetők egyrésze Egyiptomba és Llbanba menekült. Tegnap súlyosan megbüntettek több haiffai arab zendüíöt, akiknél bombát találtak elrejtve. A szigorú intézkedések ellenére a merényletek to­vább folytatódnak. A legutóbbi napokban újabb tizenöt arabot utaltak be a hatóságok a gyüjtőtáborokba. A palesztinai kormányzó elhatározta, hogy le­bontatja Haiffa régi városnegyedének egy részét, amelynek helyén uj város­részt építenek fel és modern utcákat nyitnak. Az angol hatóságok szigorú pa­rancsot adtak ki, melynek értelmében azokat a lakosokat, akik edlen fognak állni e terv megvalósításának, súlyosan megbüntetik. Gazdasági és ipari éledünk nagy- fontosságú problémáid vitoddák meg a gyáriparosok gyűlésén Ifiii kellene fenni a helyzet megiavHása érdekéken? OLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A gyár­iparosok szövetségének választmánya tegnap délután Diamant Izsó, a Sodronyipar vezér- igazgatójának elnöklete alatt gyűlést tartott, amelyen a gyáripart érdeklő gazdasági pro- I blémákat vitatták meg. Daimant elnök meg­nyitóbeszédében az egyre jobban érezhető fogyasztási válságról beszélt, amelynek okait különféleképen magyarázzák. A fő ok a fogyasztás lecsökkenésében, a bankjegykon- tingens aránylagosan kicsi volta a földuz­zadt árakhoz szükséges fizetési eszköz igé­nyekhez mérten és másrészt a csekély bank­jegykontingens koncentrálódása a külkeres­kedelmet végző bankok és magánosok kezei­ben. Dr. Böszörményi Sándor, az IUGIiR igaz­gatója a külkereskedelmi rendszerről tett jelentést. Kijelentette, hogy a külkereskedelmi rendszer nem javult az elmúlt negyed évben és ami a behozatali engedélyeket illeti, azokat az érdekeit gyáriparosok az elmúlt negyedben sem kapták meg. A mostani negyedév kontingensének szétosz­tását még nem kezdték meg, de viszont a helyzet még rosszabb lesz, mert a bizottság a nyersanyagbehozatalt az előző negyedhez képest 20—30 százalékkal lecsökkenti. A kompenzációs rezsimnél ugyanazok a rend­szertelenségek uralkodnak, mint az előző év­ben, amelyekért annak idején a gyáriparo­sok szövetsége erélyes lépést kényszerült tenni, amelynek következtében a kormány annak idején bizonyos intézkedéseket meg­szüntetett. Megállapítható volt az is, hogy a kivitelt sem támogatja a kormány, illet­ve éppen úgy nem hajtják végre a kivitel támogatását irányzó rendeleteket, mint eddig. Ilyen körülmények között igazán nem cso­da, hogy sok gyáripari vállalat kénytelen volt termelését csökkenteni, számos vállalat pedig üzemét teljesen beszüntetni kénytelen nyersanyaghiány miatt. A gyáriparosok szö­vetsége sürgős intézkedéseket vár a kormánytól, mert az a kormányigéret, hogy a legfon­tosabb nyersanyagokat kiveszik a kontin- gentálási rendszer hatásköréből, mai napig is csak tervezet maradt. A továbbiak során dr. Böszörményi az uj szakmai törvényekről tett jelentést. így az ipari szakképesítésről szóló, valamint a szak­mai kamarák átszervezését célzó törvények­ről számolt be. Ezek a törvények tervszerűen felfokozzák a munkakamarák hatáskörét és teszik ezt az eddig közmegelégedésre működő ipartesíületek és iparhatóságok eltörlésével és a munkásszervezeteknek eddig megadott képviseleti jogok megnyir­bálásával. Habár ezek a reformok —- mondotta dr. Böszörményi — a nagyipari vállalatokat csak abban érdeklik, hogy az iparengedélye­ket az iparhatóság helyett a munkakama­ráktól fogják kapni, valamint igy a kama­rák jól felfokozott bevételi forrásai lesznek a vállalatok, mert a munkások és tisztviselők béréből levont kamarai illetékeket oda fize­tik be, mégis javasolja, hogy a munkakamarák hatásköri fejlődésével foglalkozzanak a nagyipari vállalatok az­által, hogy a tisztviselőkkel és a munká­sokkal megbeszélik a küszöbön álló válasz­tási lehetőségeket. Ugyanis, ha a tisztviselő és munkásszekciók együttműködést tudnak kifejteni a munka­kamarákban, egységesen lehet befolyásolni a kisipari szekció túltengő szerepét. A tárgysorozat további részében adóügyek és szociális kérdések szerepeltek és ennél dr. Böszörményi felemlítette, hogy az UGIR junius 24-iki nagygyűlésén a Cluj-i körzet képviselői elő fogják terjeszteni azt a tanul­mányt, amely kimutatja, hogy az ipari árak emelkedése az utóbbi években tisztán a túl­tengő megadóztatás következménye. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. 4 kisebbségi és emberi jogok élőhangosa*

Next

/
Thumbnails
Contents