Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-07 / 104. szám

f$r ÄRA 3 LEJ

' m NUMERAR No. 14^163/1929.

M

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, CaU» Motüor 4 -ióiT»iókkia<lóhiv®cal £s köny vosztály : Piata Unirii 9 •fTissscártu — Telei on szám: 109. — Leválcám: Cluj, postafiók 80.

imuuu—wn^—PWMWBmMBBIMMBBMBMMMMWBi

1 -UTII. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM.

MAGYAR POLITIKAI NAPILAP\ ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS

CSÜTÖRTÖK

Előfizetési áriak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440^ évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ro, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettd több

1936 MÁJUS 7.

iÄ mértéktelen

nasága és nagyságú illetékeit veszedelmé- már megemlékeztünk. Hivatott helyeken szötf adtak és ígéretek estek, hogy állás- ■ Htunk helyessége miatt az illetéki hadjárat írét át meg fogjálc szűkíteni. Természete- t ez csalt aggonbeszélése volt a lényegnek oa kötelességnek. Inkább előre léptek, mint m vissza. Itt je kúsznék előttünk a friss paszok a vágóhídon alkalmazott illetékeméiről. A mészárosok tisztes céhének végső Iságba döntéséről. Elég néhány adattal dgálnunk, hogy magunlt is megriadjunk, emelés mohó „étvágyától, mely evés közt meg“. A marhaoágatás illetékét 200 lejről '5-re emelték s úgy látszik, ötöt csak azért Lm vágtak hozzá, pedig vágatásnál s ilyen ehvágó világban igazán fölösleges volt a gén elkezdeni a szerény kedést, hogy a vígért ne mondhassuk, 100 százalékra vágóit föl a dolog. A borjú vágási dija 53 tej- l 105 lejre rugaszkodott és igy csak egy \eske kis lej hiányzik a kerek 100 százalék- >z. Mindamellett gorombáit vagyunk és áljuk, hogy a vágatási dijak emelése mégis ak fönntartás néücnf, tartalék nélkül, szóit száz percentesen történt. Gondos, alapos unka volt. Se vérbe, se verejtékbe nem keilt — a tanácskozó teremben. De a mészá- <sokndt? Csak meg kell hallgatni hogyan rnak és milyen jogosan simák. 00 száza- kos kiadási többlet csak ennél az egy télnél, mikor a nyári időszak itt áll a küszőin és szokás szerint, az állatárak fölemel- •dnek, a hús árát pedig nem lehet emelni, ért részben az illetékek, részben más mes- rkelt gazdasági okokból minden drágul; nő többi élelmiszer, ruha, lakás ára, holott a 'reseti lehetőségek nem emelkednek és a igyhirü Ploesti-i beszédben a miniszterei- >k szives önkéntelenséggel bevallotta, hogy ndkivüli s nagy közterheket kellett rakni adózó közönség vállára, ahogy velősen, áriái rövidséggel, képviseleti fogalmakkal fejezte: „a dohány és a gyapot megdrá- dt“, eszeririt a kifacsart citrom, amit várlónak neveznek, joggal és élénken tilta- >zna minden lmsemelés ellen, aminek fo- asztását úgyis egyre apasztania kell.

Nem hisszük, igenis nem hisszük, hogy a észárosok a közmondás szavaival sandák önének most is, hogy ok nélkül mondanák: ssz mesterség lett a mienk s lassanként a jtöb’o emberünk fölhagy vele. A megnőtt ne- 'zségek fuliasztó súlya már agyonnyomta s embereinket és most már a nagyvágók kénytelenek megfontolni, vájjon nem lesz-e bb abbahagyni a mesterséget2 Akkor lesz ajd gyönyörű uj vágóhíd, a legfrissebb mü- aki tudomány miniden vívmányával fölszelve, csalr nem lesz, aki állatot hajtson beje és levágassa 395-ös, vagy 105-ös illeték folyamán. Mert meg kell még jegyeznünk, >gy ezeket a magas illetékeket a vágóhíd tgyszerü átalakítása, kibővítése és fejlesz- s-e céljából vezérlik be borjukötélen. A behúzásokat ugyan állam is, község is a költ- gvetés szerinti bevételekből szokta fedezni, szem az adózó a folyó kiadások mellett a jlesztés és haladás céljaira izzadja ki fő- p keserves közszolgáltatásait. De újabban okás lett, hogy ily külön megterhelés utján teremtsék elő a beruházás anyagi föltételeit, mert a rendes terhek emelése más ki- agyaltságok megvalósítására szükséges, beruházási költségeket pedig nem igen lehet kapni. Egyik városban a megyeház építése céljából csapnak helyi független illetéket az útlevél országos költségeihez, más helyt aszfaltozási vagy közművelődési célokra kell külön illetékezni és jól tudjuk, hogy öt százalék terhel minden községet a főváros fejlesztése céljából. Nálunk a mészárosok a nagy ..beruházók“, illetékük a kötőanyag, mely az uj vágóhíd tégláit összetapasztja. Régen tyúkot falaztuk be vagy Kőműves Kelemennét.

ff

m

te

í NI sm

Londonban és IPáiisfeast népszövetségi nélkül

nem akartákeii&gadns a bevágátényeket. — Mussolini

barátságos szavai Anglia felé. „Olaszországnak nincsenek

többé gyarmati Igényei“'

lmidőn a tszenhármas

halwatta$iteni Át ssziniát a béketárgyalájokot

Az olaszok bevonullak Addis-Abebába és Mussolini óriási lelkesedés közben Jelentette be az olasz népnek és az egész világnak, hogy a béke helyreállt és Abesszínia ezután az Olaszországé. „Fasiszta forradalmunk fekete ingesei! Olasz férfiak! Olasz nők! Olaszország fiai és barátai, az ország határain iveiül és kívül, a tengereken innen és túl! Halljátok szavamat! — mondta páratlan lendületű beszédének bevezetésében. —■ Bejelentem Olaszországnak és a világnak, hogy a háborúnak vége. Bejelentem Olaszországnak és a világnak, hogy a béke helyreállt. Megindultan és büszkén jelentem azt is, hogy Abesszinia Olaszországé'1. Európa nagyhatalmi központjaiban, ahol nagy feszültséggel várták Mussolini beszédét; n nagyere te invokációnak ez az utolsó mondata, melyben Abesszinia olasz birtokbavételéről van szó, meglehetős izgalmat kelt. Még fokozza az izgalmat, hogy a beszéd további részében Mussolini bejelentette azt is, hogy Abesz- sziniát és az ott lévő olasz érdekeket kész Olaszország számára ugyanazokkal az eszközökkel megőrizni, amelyekkel ezt az országot meghódította és a rávonatkozó jogait megszerezte. Ez az álláspont előreláthatólag éles ellenzéssel fog találkozni Angliában, ahoi továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy Abesszinia helyzetének végleges rendezése a Népszövetség jogai közé tartozik. Ez azonban angol felfogás szerint sem Jelenti ma már azt, hogy az adott helyzettel szintén nem kell a legnagyobb mértékben számítani. Parisban, ahol igyekeznek az olaszok barátságát megőrizni, Mussolini bejelentése a ma reggeli táviratok szerint szintén meglehetős izgalmat okoz. illetékes körök hangsúlyozzák, hogy ezt a megoldást sem Franciaország, sem Anglia el nem fogadhatják, nem is szólva a Népszövetségről, melynek számára erkölcsi lehetetlenség a háború ilyen befejezésének elismerése.

Mindamellett valószínűnek látszik, hogy a hétfőn kezdődő népszövetségi tanácskozás, melyen Edén fog elnökölni, az AheSvSziniában lévő többi nagyhatalmi érdekek lehető védelme mellett, végeredményben a bevégzeít tényeket fogja elismerni s a megoldási indítványok célja első sorban az lesz, hogy legalább alakilag biztosítsák a Népszövetség szerepét a végleges béke megkötésében. Erre vonatkozólag az angolok, hir szerint, már közvetítő indítványt is tettek. A londoni kormány állítólag azt indítványozta, hogy a béketárgyalásokat azonnal kezdjék meg és minthogy a négus elutazása után Abesszíniában szervezett hatalom, amellyel tárgyalni lehetne, nincsen, Abesszinia érdekeit a béketárgyalásokon a népszövetségi tizenhármas bizottság képviselje. Az olasz sajtó hangjából ítélve Olaszországban nincs sok hajlandóság ilyen megoldásra, ha azonban Mussolini az olasz érdekek védelme mellett ilyen utón el tudja érni a tűrhető viszony helyreállítását Angliával, talán nem utasítja vissza ezt a megoldást. Az angol kormány különben továbbra is a legnagyobb óvatosságot tanúsítja az abesszin kérdéssel kapcsolatos kijelentéseiben. Baldwin a hozzáintézett kérdésekre tegnap kijelentette az alsóházban, hogy az angol kormány álláspontja a kérdésnek a többi hatalmakkal közösen végrehajtott genfi átvizsgálása után fog kialakulni. Ez körülbelül annyit jelent, hogy Anglia továbbra is ragaszkodik a kollektív fellépéshez és egyéni akcióra egyelőre nem gondok Mussolini a londoni ,J)aily Mailének adott tegnapi interjújában szintén igyekszik barátságos és megnyugtató hangot megütni Anglia felé. Kijelenti ugyan, hogy „római békét akar, mely nem csak átmenetileg oldja meg a kérdéseket“, de hozzáteszi, hogy az olasz külpolitika sohasem irányult és most sem irányul Anglia ellen. Olaszország a legteljesebb mértékben tiszteletben akarja tartani Angliának egyiptomi, szudáni és paíesztinai érdekeit. „Szavamat adom — mondta Mussolini — hogy Olaszország az abessziniai hadjárat után a megelégedett hatalmak közé került és nincsenek többé semmiféle gyarmati igényei“. Az újságíró kérdésére, hogy a békekötést hogyan képzeli el, kijelentette: erre még nem tud választ adni, csak annyit mondhat, hogy az abessziniai béke nem lehet béna béke. Beszédében használt kifejezése azonban a „barátságos államokhoz“, nem csak a szankciót visszautasító államokra, hanem a többiekre is vonatkozik. Olaszország továbbra is hajlandó együttműködni a Népszövetséggel, melynek fenn kell maradnia és fenn is fog maradni. Időleges tartózkodásának csak a szankciók voltak az okai, de továbbra is készen áll arra, hogy teljes erejével elősegítse a hatalmak közötti megegyezést és a békét.

Londonban az alsóház maidéi 11 tán foglalkozik a külpolitikai helyzettel. Az angol kormány álláspontját Eden külügyminiszter fejti ki s a vita folyamán esetleg Baldwin miniszterelnök is felszólal. Kijelentéseik iránt érthető érdeklődés nyilvánul meg politikai körökben.

Elfoglalták Addls-Abebát az olaszok

LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az 1 olasz csapatok tegnap délután négy órakor bevonultak Addis-Abebába. A csapatok bevonulásáról elsőnek az addis-abe- bai angol követség adott hirt, melyben beszámolt arról, hogy a várostól 4 kilo1 méterre fekvő angol követségi épület előtt az olaszok végeláthatatlan sorokban haladnak el, páncélos gépkocsikkal az élen.

Nemsokára ezután a francia Havasügynökség is megerősítette az addis-abe- bai angol követség híradását.

LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A Reuter távirati iroda addis-abebai tudósítója a következőkben számolt be az olasz csapatoknak a városba érkezéséről és a város átvételéről:

Az olasz csapatok nem a Dessie felé vezető autóúton, az úgynevezett császári utón közeledtek a főváros felé, hanem a szukáuékokon és hegycsúcsokon át vezető nehezebb utakat választották. A városon kívül fekvő angol követség épületében levő európaiak az ágyuk vontatásától származó morajra, motorbúgásra lettek figyelmesek.

A városban ekkor még helyén áilott a benszülött rendőrség, de ennek csekély számára való tekintettel nem tudták megakadályozni a rablásokat és fosztogatásokat.

Az olasz csapatok a posta épülete előtt álltak meg. A császári palota és a középületek teljesen üresek és elhagyatottak voltak. A csapatok parancsnoka kihirdette a város átvételét és elrendelte, hogy a császári palotára, valamint a város fontosabb épületeire az olasz zászlókat tűzzék ki.

Ezzel megtörtént az abesszin főváros birtokbavétele.

Róma ünnepe!

RÓMA. (Az Ellenzék táviratai) Rómáméban tegnap délután 5 óra 50 perckor elrendelték az ünnepi jellegű mozgósítást a Duce beszédének meghallgatására. Ebben a pillanatban megszólaltak a Capitolium összes harangjai, a gyárak szirénái; az üzemek beszüntették a munkát, a mozik beszüntették az előadásokat- az üzleteket bezárták és zászlódiszbe öltözött az egész város.

Az utcákon hatalmas tömegek verődtek össze és órákon át éltették Mussolinit. A tömeg lelkesedése Addis-Abeba eleste hírének vételére percről-percre növekedett és az utcákon kígyózó hatalmas tömeg a terekre özönlött, hogy meghallgassa a Duce beszédét. amelyet a tereken felállított hangszórók közvetítettek a népnek.

A mozgósítás 6 óra 15 perckor vette kezdetét. Fél 7 óra tájban már valóságos bucsujárás indult meg a Palazzó Venez- zia felé és 7 órakor már megszámlálhatatlan ember tolongott a palota körül. — Mussolini pontban háromnegyed 8 órakor jelent meg az erkélyen. Percekig tartó éljenzéssel fogadta a tömeg a Dúcét és hosszú időbe telt, amig lecsendesedett és Mussolini megkezdhette beszédét.

(Folytatása a 8. oldalon}