Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)
1936-05-07 / 104. szám
BL LENZ f? K I 9 3 6 m á I u s 2 DBIQ MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ NATHTNEA ROMANA:.Május 21-én Chijoii essviii a/ erdélyi libernlispá rti ifjúság. \/ utúbbi idők politikai eseményei felzu- ' .írlak a/ ország kő/véleményét. A szélsőséges mozgalmak alapjában akarják az országot megrendítem s meg nem engedeti eszközöket használnak az alkun élén álló személyek megfélemlítésére, amit egyöntetűen lógnak elítélni. A liberálispárli ifjúság nem helyeselhet semmiféle olyan magatartást, mely akadályozza az ország fejlődését és erőszakos fellépéssel zavart akar előidézni. Súlyos következményekkel járna, ha az. lenne szövetségesünk, kit tegnap legyőztünk » tegnapi ellenségünk lenne barátunk. Az agyuk, melyek reánk tüzeltek, most értünk szóljanak? Ilyesmi csak akkor fordulhatna elő, ha ezt az ország érdeke parancsolná. Vz ország külpolitikája a határok biztonságát szolgálja elsősorban. Kokonszenve/.he- tiiuk-e Hitlerrel, kinek külpolitikája a román határokat veszélyezteti? A liberálispárti ifjúság felveszi a harcot mindazok ellen, akik nem helyeslik jelenlegi külpolitikai i rányvezetésünket. UNTVERSUL: Tolláról ismerjük a madarat. Az osztrák eseményekből meg lehet állapítani Ausztria jelenlegi vezetőinek felfogását, mely német és ugyanakkor vissza akarja hozni a Habsburgokat. Schuschnigg kancellár kijelentette, hogy Ausztria politikája nem zavarhatja meg Közép-Európát s a belső rend biztosítására hozta be a kötelező katonai szolgálatot. Ezt a kijelentést senki sem vette komolyan. Ausztria nem tartotta tiszteletben a békeszerződést s a kisantant tiltakozó jegyzéke után Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia ellen irányuló politikáját tovább folytatta. Nem adott választ a kisantant jegyzékére, majd Savoiai Eugen halálának 200 éves emlékére katonai felvonulást rendezett Becsben, melvre a katonai attasékat is meghívta. A kisantant katonai attaséi természetesen nem jelenhettek meg az ünnepségen. A békeszerződés által eltiltott repülő, tank és gázosztagok vonultak fel. Az első szánni ezredet Ferencz József császár nevéről keresztelték el, a második pedig annak a Hötzendorfi Konrádnak nevét kapta, aki 1914-ben büntető hadjáratot rendelt el Szerbia ellen. Ausztria a Habsburg tradíciókat ápolja. TARA NOASTRA: Leon Blum, a francia szocialista párt elnöke Romániába érkezik májusban, midőn két antifasiszta per kerül majd tárgyalásra. Ana Pauker vádlott nem közönséges gonosztevő, az ö neve eszmévé változott. Leon Blum rég nem folytat már ügyvédi gyakorlatot. Politikából és spekulációkból él, melyeknek semmi közük' sincs az ügyvédséghez s igv nem jelenhet meg a rabság köntösében nálunk. Utazásának politikai célja van. Leon Blum a fasizmus ellen harcol. Románia politikai és lelki téren teljesen francia befolyás alatt áll s Leon Blum arról értesülve, hogy valami változás történt a Dambovita partján, összecsomagolt s fenyegetően Bucureşti felé indult hogy a gyermekeket irányítsa. Leon Blum a pedagógus. (Megalázkodásunk nem jelent újságot, rendszerré vált. Mindaz, ami Romániában történt, mérlegre kerül külföldön. Barbusse, Jourdain és egy hölgy is jártak nálunk s siettek visszautazni. Nem tetszett a fogadtatás s nem volt eredménye utazásuknak. Most Leon Blum akar bennünket felkeresni. Május 17-én nagy párbaj lesz a hadbíróságon: „León Blum konlra Románia“. Melyik fog győzni a kettő közül. Leon Blum megerősödve került ki a legutóbbi francia választásokból, eszménye a népfront s felfogása a hivatalos francia politikát jelenti. Ki ez a Leon Blum? A párisi nacionalista sajtó a közellenségek közé sorozza s idegennek nevezi. Szeret ellenzékben lenni és igy parancsol anélkül, hogy a hatalom átvételére vállalkozna. Moszkva fiókját jelenti, nincs keresni valója Romániában. DREPTATEA (Mihaescu nemzetiparaszt- párti képviselő szavait idézi!: Több. mint 30 ezer idegen „speciálista“ alkalmazott van az ország területén. A nemzeti-parasztpártpt semmi sem akadályozhatja abban, hogy kiutasítsa őket. Semmiféle nemzetközi egyezmény nem kötelez bennünket arra, hogy itt tartsuk ezeket akkor, midőn már románok állnak rendelkezésünkre. Csupán az idegen tőkések bizalmi emberei maradnak majd helyükön. igy aztán elhelyezhetjük könnyen a román diplomásokat. Nem akarjuk sérteni a kisebbségieket, de tapintatosan értésükre adjuk, hogy olyan vállalatoknál, melyek a nemzetvédelmet szolgálják — a hadügyminisztérium keretében, a GFR-nél, postánál, telefonnál — csupán olyan tisztviselő lehet, akiben a vezérkar háború esetén százszázalékosan megbízik. így újabb elhelyezkedési lehetőség nyílik a román elem számára. A magánüzemeknél is jogunk van a kisebbségiek sérelme nélkül kérni azok elhelyezését. akikben a katonaság megbízik. A többi állami intézményeknél szintén követelhetjük, hogy románok vagy azok az állampolgárok legyenek elsőbbségben, akikben az állam megbízik. Ezek pedig csak románok és régi román állampolgárok lehetnek. Mindez bőséges alkalmat nyújt a román diplomások elkel yezésér.e, A Calea Regele Ferdinand INGYEN BALLON ES tiarisiuja, Eeftârnemii Kötött itáz aiíSönságai és árat utölcrhefetlcneh! Lindberghet az újságírók üldözték kí Franciaországból Valósággal elmenekült előlük Angliába PÁRIS. (Az Ellenzék tudósitójától.) Bejárta az egész világot a hir, hogy a francia újságírók és a Franciaországban tartózkodó külföldi laptudósilók addig üldözték Lindbergh ezredest, amig sikerült kiüldözniük Franciaorszáy- ból. Most érkezett meg a részletes jelentés Lindbergh menekülésszerü távozásának körülményeiről. Az ezredes és felesége két héttel ezelőtt jött át Angliából és az volt a terve, hogy a francia Rivierián tölti a nyarat, az újságírók azonban tudomást szereztek érkezéséről és mindenáron ki akarták nyomozni, hogy hová megy? Lindbergh napokon ót bujkált az újságírók elől, vonatról autóra, autóról vonatra szállt s úgyszólván naponta változtatta tartózkodási helyét. Az újságírók mégis kinyomozták, hogy * 35 az ezredes és felesége Vimereux-fürdő- helyen akarja tölteni a tavaszt s amikor a Lindbergh házaspár megérkezett Vi- mereuxbe, már egész sereg újságíró várta. Lindberghék a kora délutáni órákban hagyták el először a szállodát és kisétáltak a tengerpartra, amikor azonban Lindbergh ezredes meglátta az újságírók és fotóriporterek hadát, amely a szálloda kapájától kezdve nyomon követte, olyan dühös lett, hogy feleségével együtt visszarohant a szállodába, kifizette a számlát és autójába ülve azonnal elutazott. Az autó észak felé vette útját s a Journal jelentése szerint a Lindbergh-házaspár még az éjszaka folyamán felszállt az egyik francia kikötőben egy hajóra és visszautazott Angliába. TITOKZATOS KÉRDÉS: Van-e szerelmi bájital? A londoni természettudományi társulat érdekes problémája LONDON, május hó. Az angol természettudományi társulat érdekes kísérletekbe kezdett a hires ceyloni „szerelemvirág“ ezeréves legendájának felderítésére. Indiából egész szállítmányt hozattak o Xaga-Maru-Ale nevű növényből, hogy mikroszkópok és loinbikoK. segítségével próbálják megállapítani, van-e valami alapja azoknak a regényes történeteknek, amelyek erről a virágról Indiában száj- ról-szájra járnak. Az Indiából most érkező újságokból kiderül, hogy tulajdonképen egy bírósági tárgyalás indította az angol természettudományi társulatot a vizsgálat lefolytatására. Három évvel ezelőtt egy kalkuttái angol osszony, Mrs. Wilkinson, vádlottként a biróság elé került, mert többezer font értékű ,,szerelmi bájitalt adott el. A biróság 1933-ban nyolchóuapi börtönre ítélte Mrs. Wilkinsont, aki ki is töltötte a büntetését, de alig szabadult ki a fogházból, máris újból kezdte tevékenységét, sőt üzlete forgalma egyszerre megtízszereződött. Mrs. Wilkinson néhány honlappal ezelőtt ismét biróság elé került, de most már nem nyugodott bele szó nélkül abba, hogy elitéljék, hanem 35 tamrt vonultatott fel, akik egytől-egyig eskü akrtt azt vallották, hogy Mrs. Wilkinson csodaszere valóban segített. Többek között két angol nö is a biróság elé állt, akik szintén Mrs. Wilkinson melléit vallottak. Az ikertestvérek elmondták, hogy már évek óta jegyben jártak, de az idő tovaszál't és vőlegényeik nemcsak, hogy nem mutattak hajlandóságot a házasságba, hanem úgy vették észre rajtuk, hogy óvatosan igyekeznek egészen visszavonulni. Mns. Wilkinson adott nekik a Naga-Maru-Ale növény főztéből és mint elmondták, vőlegényeik még ugyanabban a hónapban feleségül vették őket. Hasonlóan vallott a többi tanú is és egytől-egyig azt állították, hogy a titokzatos ceyloni szerelenwirág visszaszerezte számukra a férjek elveszett szerelmét. Nyolc férfi is men tő valló mást tett a tárgyalás során, akik reménytelenül szerelmesek voltuk, de a Naga-Maru-Ale varázsitalának jóvoltából sikerült elnyerniük imádottjuk boldogító igenét. A biróság tagjai fejcsóválva hallgatták a vallomásokat, de Mrs. Wilkinsonnak sikerült tárgyi bizonyítékokkal is eiöállani, amennyiben elmondta, hogy egy öreg ceyloni növény- gyűjtőtől vásárolta a ,.szerelemvirágot“. A nyomozás megállapította, hogy ez az állítás mindenesetre megfelel az igazságnak, sőt a kihallgatott vegyész-szakértők is azt mondták, hogy valóban lehetséges, hogy a Naga-Máru-Álénak ilyen hatása tehet. A biróság ezekután elhatározta, hogy a londoni természettudományi társulat szakvéleményét kéri ki és igy került a Naga-Műru- Ale titokzatos virága az angol vegyészek laboratóriumába. Indiában különben romáintikus történet járja ia Naga-Maru-Ale felfedezéséről. Egyszer egy királyfi bugával a dzsungelben eltévedt .és a kalálrafáradt leány már alig tudta vonszolni magát. Megpillantott egy gyönyörű narancsot és megkérte bátyját, hogy szedje le neki. A királyfi kirántotta a kardját és egyetlen csapással pontosan eltalálta a narancsok amelyet kardja hegyén nyújtott át bugának, mert ősi törvények tiltották Ceylonban, hogy fivér ia nővérének akár a kezét is megérintse. A leányka boldogan fogyasztotta el az Ízletes gyümölcsöt, de egyszerre halálos szerelemre gyulladt bátyja iránt. Olyan csodálatos volt ez a változás, hogy a királyfi elkezdte űz okát kutatni és rájött, hogy suhintás közben kardja kettészelt egy kis növényt, amelynek néhány csepp nedve igy a narancsra került. A királyfi hazavitte a titokzatos növényt és azóta ia Naga-Maru-Ale a ceyloniak csodálatos szerelmi varázsitalaként szerepel egész Indiáiban. [ Gumilüző, Gamjharisnya újdonságok Utat vány jj melynek g felmu atója a | Nemzetközi g Vásártartama § a'att i0°/o en- 1 gedményben I részesül! — 1 Budapest, Akácfa-utca 2 1 ám ff íf Jp|€If^CI Váczi-utca 16 üMMWIfflfflMimBIBMBMMIMMWHHMliüifrBHE KoSSUth L. U. 8 | 1 MBMB 1 Az örmény polgár: mester Húrom nappal halúla előtt távozott, dórii Lukács, Lherla-i nyugalmazott pil mester a „gomb alól“, a városházáról város élén álló időközi bizottságból. Ty; csosi kinevezését azért vonták meg, n nem bírta az államnyelvet. Három naf: ezután, április 2ó-én az örmények közte tőjében elföldelték. A megásott sírnál r volt nagy ünnepi disz és ceremónia. Aki gyelmes szemlélője volt a tömegnek, m utolsó utján kisérte, megalapíthatta, au kora csapás érte halálával az erdélyi k életet, az örméhy egyházmegyét és az eh tartozó intézményeket. Érezték, hogy a fi tetem elhantolásával nagy mult tekintél része zárult le. A gyászmenet szomorú, nagyon szórna volt. Lehajtott fejjel, elkomorodott arct végtelen csendben kísérték utolsó utján tudjuk, hogy a nyitott sírnál az aláhu könnyekben, az igazi fájdalom batványáh annak gondolata csúcsosodott ki, hogy Tódorfi család is a nagyon gyérülö örrné családok között fiágon kihalt. A nyolcvannégy éves aggastyán életéb nagy lelki tusák között szemlélhette a se sót, melyet fajának az idő kijelölt A ki jogi változás idejéig a város élén volt mi polgármester. A tanács csaknem örménye bői állott s a város önkormányzata annyi szabad területen mozgott, hogy akkor ne is tűnt fel, hogy a várost örmény polgí mester elnöklete alatt örmények kormányé zák. Ezért faji, vallási vita nem merült f bár egyedülálló volt az országban. Tódorfi Lukács a város élén nagy váll zásokat élt át. A megváltozott időkben me változott az emberek felfogása is. Más irán zatok s elvek szerint alakult a világ. A ré pátriciusi gondolkodásnak, viselkedésnek ideje lejáróban, az életkörülmények is me változtak, csak Tódorfi Lukács bízott i ményteljes várakozással a város jövőjébe Nem hitte, hogy megválik az örmény kői pániának súlyos aranyakkal megvásán birtoka'^1, melyet ellenszolgáltatás nélk adott át ,/zen nagy szervezet az örmény v rosnak, hogy aztán az örmény bérlőcsal dók kártalanítás nélkül elveszítsék. Ne hitte, hogy a városi tanácsból kimaradn az alapilók leszármazottai. A kétkedők k zött szilárdan állt: törvények, szerzett jogc az alkotmányosság tiszteletének meggyőz désével. Ily helyzetben Tódorfi Lukácsot uj csal dús érte: az örmény katolikus egyházmeg s az ehhez tartozó intézmények és a vár is elveszítették vagyonukat. Az utóbbi m nem tudta teljesiteni kegyúri kötelessége a főtéri monumentális örmény katedrái nak. az örmény alapítású intézményeknt a leány és fiú árvaintézeteknek, a szegén háznak anyagi erői nagyon meggyöngült s a dús vagyon elvesztővel a város már ne adhatta meg azt a támogatást, melyet egyé ként kegyúri helyzetében addig oly bők züen nyújtott. Az elhunyt, mint az örmé: egyházmegye főgondnoka szívósan küzdő sajnos, a küzdelem az adottságok közi meddő maradt. Mint polgármester konzervatív felfogá mellett is mindig át tudta hidalni az eile téteket, melyek a haladó szellemű uj nei zedékkel felmerültek. Ezt annál is inkái tehette, mert itt a polgármesterség a teki télv magas, igen magas fokát adta anna akit polgártársainak szeretete és bizalma polcra emelt. Szinte törzsfőnöki minőségi* érezhette magát az elhunyt polgármestersé idején; hiszen életében egykor egy kis o szagnak volt a feje, a polgármestere. Ezt várost örmények alapították s ő az érdél örmények Metropolisában uralkodhatott. Tódorfi Lukács, mint polgár, megszem lvesitője volt a polgári erényeknek. Eltekir ve önzetlenségétől, minden olyan közügybi tevékenyen vett részt, mely a város és közönség érdekeit előbbre vihette. Szám testületi megmozdulásnak volt igen cselek szereplője, elnöke, választmányi, bizali embere. Évtizedeken át állott a 'Polgári ív élén, mely működését az idők kénysze alatt be kellett szüntesse. Igen tévékéi részt kért a magyarság munkájából is és b magas kort ért el, haláláig öregen is fri szellemmel vett részt a magyarság gyűlései A magyarságot érintő főkérdésekben gya ran szólalt fel és régi tapasztalatai alapjí véleményével, tanácsával vitte sikeres me oldáshoz a vitás ügyeket. Tódorfi Lukács a kitűnő, igen gerinc közpolgár derék tipusa volt. aki egyéniség nek. értelmiségének, igyekezetének jav nyújtotta annak a városnak, melynek é melyet tiszteletreméltó szerénységgel, de ai nál férfiasabb, megalkuvásnélküli elhatár zással szolgált. Dr. Papp Bogdán*
