Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-24 / 118. szám

8 ifcJWTJW ELLENZÉK oara 1930 ni úl UH 2 4. OMHwvnnuinn K>.-.-.í is tü/j, hogv most cgv eve Ncmcior­.u; ...i ikrlroeu nvţ>ai kérdésekben évelőkéit ha- i.il-nKÜv'k-.i:!“ hajlandónuk ígénkr/ctt egy meg­nrmrom.nlás: szerződést kötni. 1 log)un lew a kérdőjelből pont? Mit telelhet erre Németország? Nemi igen v otaazoliut a Ir.uvcia- -orosv. .szerződ ás ellene •inyuló tornádó cicavek. ér vevői, hiszen .i pa­ns—moszkvai szerződés nyomatékosan sza­bad ajtót hagy Németországnak us. Mn 1 e!ci­li ot Németország a saj.it maga által aláirt s/crződcsick jogérv étny esség ének kérdésére? 1 logv döntsön Anglia légi bottá korlátozási indítványára, amikor még legalább i évre v ;hi szüksége, amiig annyi repülőgépe lesz, hogy abból bizonyos mennyiséget nem fel, hanem le is építhessen, milyen választ adjon a megnemtámadási szerződések pontjára vo­natkozóan s milyen álláspontra helyezkedjen a versaiUesi béke kérdésében, végül hogyan konkretizálja részleteiben js a saját maga ál­tal ajánlott Génibe való visszatérés módoza­tait? Csupa hatalmas kérdőjel a problémáknak ez az óriás súlyú láncolata .. . Kérdőjelek, melyeket oly nehéz egy-egy okos s higgad­tan megfontolt váaszmondat utáni stabil záró pontra átváltoztatni. Ami viszon Németorszá“ got kellemesen lepte meg: az egész kérdő:v ba­rátságos, jóindulatú hangja, az. eredeti s Né­metország részéről Franciaországgal tőkép­pen elfelejtetni akaró Rajna-kérdés teljes mellőzése, az eredetileg 4, majd 3 hónapra tervezett „provizóriumok“ napirendről eltű­nése, végül a legkellemetlenebb részletkérdés — a gyarmatok ügyének a kérdőívből való elhagyása. A feladat, mint látjuk tehát, nehéz ugyan, de korántsem megoldhatatlan. Németország legelsősorban Is abban az előnyös helyzetben van, hogy válaszadása nincsen (főleg a provi­zóriumok elejtése következtében) időhöz köt­ve. Nehezen is tudna azonban addig Hitler válaszolni, míg a francia bel politikai helyzet nem jut végre nyugalomhoz, megakiarja várni azonkívül a berlini kormány a küszöbön ailó genfi ülést is, s talán kicsit kétségbe vonja Berlin az angol kormánynak — abesszin ügy­ből folyó — stabilitását. Berlin tehát időt fog magának venni, mindent óvatosan meg fog rágni, megpróbál majd mindent, sőt minden­kit „túlélni“, hogy azután egy egészen várat­lan pillanatban, a már Hitlertől megszokott villámszerű fait accompli-val állítsa be egész Európát a német válasz-iv által diktált uj h elvzetre. Az angol kérdések nvilvánosságrahozataIa keresztezte tulajdonképpen Németország azon reményét, hogy a jegyzékváltást Anglia és Németország egymás között intézheti el. Ezt viszont Anglia ejtette el utolsó pillanatban, hogy Franciaországnak alkallimat adhasson meggyőződni arról, hogy a párisi érdeKek sincsenek a. londoni kérdő-íven mostohán, ke­zelve. Németország tehát kénytelen lesz ma­ga is valószínűleg a nyilvánosság előtt a ré­szére számításba jövő időpontban válaszolni, addig a Downing Street komplikált okmá­nyát már is a legkitűnőbb német szakértők tanulmányozzák át. Németország arra törekszik, hogy a kije­lölt kérdéseikre, úgy saját magának, mint le­velező partnerének a legjobb válaszokat ad­hassa. Ezek a feleletek minden bizonnyal tisz­tázni, fognak majd sok kételyt is s egyedül ezek lesznek hivatva az eljövendő német kül­politika legújabb irányát meghatározni . . . miért is: addig türelem, találgatásnak helye nincs! Doros Ferenc. Ez az, ami Önnek keli! as Ez az, ami Önnek régen hiányzott! Május havában jelenik meg 2400 hasábon, 1200 olda­lon, 35.009 cims-iót tartal­mazva, 2000 szövegképpel a 32 drb. fénylemez papíron nyomott melléklettel és 20 egészoldalas szinestérkép- pel, rendkívül erős kötés­ben. Előjegyzési ára jun. 5-ig 430 lej lesz, később csak 600 lejes bo'ti áron kapható. Előjegyzések az összeg előzetes bef zetése mellett az Ellenzék könyv­osztályában C, uj, történnek Részletes leírást tartalma­zó, többszín nyomású pros­pektust díjtalanul küldünk Ez az, ami Önnek régen hiányzott Ez az, ami Önuek kell. LISZT FERENC POZSONYBAN EfSy ragyogó karrier indulása. — Velencei emlékezés a Dunára. — Pozsonyi hangversenyek. — Liszt kultusz POZSONY, (május.) Ebben az. esztendőben hódol az egész zenevilág a legzseniálisabb magyar zeneszerzőrnek abból az alkalomból, hogy liszt Ferenc 125 évvel ezclŐDt látott napvilágot és 50 évvel ezelőtt távozott el az élők sorából. Liszt minden idők egyik feg- tüneményesebb pályafutását tette meg és Po­zsony voLt az a város, amely elindította ezt a szédületes karri ért. Hangverseny az Esterházy- palotában. Liszt Adám, Ferenc édesapja) kasznár volt Doborjánban, természetesen nem nagy jöve­delemmel és látva gyermeke csodálatos tehet­ségét szorongó szívvel gondolt anyagiak hij- ján erősen veszélyeztetett jövőjére. Mert 100 évvel ezelőtt bizony, sokkal nehezebb volt és sokkal nagyobb anyagi áldozatokba, került a zenei kiképzés, mint napjainkban, amikor már minden kisebb városban vannak zencis­hoţyy meglátogassa barátait és meghallgassa Koronázási vagy Esztergomi miséjét, vagy az E rasóbet- legendáját. A pozsonyi Liszt-reliquiák. Több Liszt Ferenccel kapcsolatos doku­mentum a pozsonyi városi múzeumban talál­ható, étitől a nagy ven eltöltő Hűmmel lel együtt kapott egy kis termet. Fgy mellszo- bor, egy relief, egy olajfestmény, négy réz­metszet, egy halotti maszk, ábrázolják Lisz­tet különböző életkorban. Érdekes néhány szalag a babérkoszorúiról, továbbá egy gipsz­öntvény a kezéről és több zongora, .amelyek­ből ezzel a boszorkányos kézzel varázsolta elő azokat a csodálatos hangokat. Az érdekes kis gyűjteményt méltóképpen ry/'-.zitik V. Pozsony városi könyvtárban levő Liszt <.!/.«, tások: zongora kompozíciók, dalok, számíó:. kus költeményeinek ós vallásos művein /, partitúrái, valamim Liszt irodalmi do'go/r és biográfiák, amelyek mind Liszt baráti kön egyik legérdemesebb tagjának, Batka Jáno volt városi levéltárosnak gyűjteményei és j.d<, mányai. A volt várom levéltáros állandó .e velezésben állott az ősz mesterre! ó, ponto- jegyzeteket vezetett minden Liszttel össze függő eseményről, így nemcsak arról, hóig hány hangversenyt .adott Pozsonyban, hancn, feljegyezte azt is, hogy mennyi volt a-zok be­vétele, továbbá hol és mikor adtak elő Po­zsonyban Liszt-müveket. Batka ezekkel a pontos statisztikai adatokkal kiegészített egy Lisztta-nitványtól: Irina Ramanntól származó hatalmas Li.szt-életrajzot, amelyet szentén a városi könyvtár őriz és amely a többi reli- quiával együtt a legszebb dókumen:uma Po­zsony maguTs színvonalú Liszt-kultuszának. Tichy G. György. t't; r. ottnás kólák és a tehetséges növendékek részére sti­pendiumok. De Liszt Adám nem csüggedő aktivizmusa már 9 éves korában Sopronba majd Pozsonyba vitte a csodagyermeket, ahol a herceg Esterházy-palotában adott hangversenyen oly sikert aratott, hogy 6 mágnás azonnal vállalta a taníttatását. Erről a hangversenyről a Pressburger Zeitung ho­zott tudósítást és így pozsonyi lap volt oz ekső, amely Liszt Ferenc játékáról kritikát irt. A nagy zeneköltő tehát pozsonyi polgá­rok áldozatkészségének köszönheti, hogy Becsbe kerülhetett Czernyhez, a híres peda­gógushoz és hogy 12 éves korában már Pa­risban megtehette világhódító utjának elő­készületeit. Rövid néhány év alatt ismertté lett Párasban még egy-két év és „le petit Litz“, a kis- Liszt a francia főváros szellemi központja „szalon“-jainak a kedvence. Liszt sokat tanul, de mellette maradt ideje a nők számára ic, akiket nemcsak zongorajátéká­val, hanem szeretetreméltó modorával is meghódít. A dicsőség és mámor közepette természetesen megfeledkezik Pozsonyról és sikereinek első színhelye csak egy utazás al­kalmával jut eszébe, hogy a tékozló fiú pél­dájára bűnbánóan térjen ismét vissza hozzá. Az 1838 -ms magyarországi nagy árvíz. Velencében pihente éppen Liszt egy hosz- sznbb hangverseny körút fáradalmait, amikor az újságokból a nagy magyarországi árvíz­katasztrófáról értesült. Mint akit villanyütés ért, összerázkódik, eszébe jut egyszerre szülő­földje s a Duna, amelyet Pozsonvnál látott még alckor szabályozatlan medrében. A hon­vágy fájdalmasan a szivébe markol és elha­tározza, hogy hazája segítségére siet. Lelkiál­lapotát meghatóan ecseteli egy párisi barát­jához: Lambert Maskarához intézett levelé­ben: „ . .. az árvíz hire egész bensőmben meg­rázott. Visszagondoltam a múltra és gyermek­korom .emlékeit tisztán, érintetlenül talál­tam meg ismét. Nagyszerű tájat pillantot­tam meg lelkiszerneimmel, ez a jól ismert erdő, ez 0 sziklákon zugó Dunafolyam, a nagy rónaság, amelyen békés nyájak .legelész­nek . . . Óh, én távoli, vad hazám, a te fáj­dalmas kiáltásod visszahív ég. szíven találva, ■szégyenkezve hajtom le fejemet, hogy oly soká megfeledkeztem rólad .. A szavakat tettek követték: rövidesen Bécsben termett, ahol 10 koncertet adott egymásután, utána Pozsonyban hangversenye­zett és Budapestre már hangversenyének be­vételeit vitte nagy lelkesedéssel, minit az első segítséget. Szorosabb pozsonyi kötelékek tt És ezentúl Liszt gyakran útba ejtette Po­zsonyt. Hogy háláját a város iránt kimutas­sa, többször is játszott önzetlenül, többek között kétszer a Pozsonyi Egyházi Zene­egyesület javára is. Ez az egyesület viszont állandóan műsorán tartotta a müveit, ami Lisztnek nagyon sokat jelentett, tekintve, hogy kompozíciói, általában mostoha bánás­módban részesültek. Ö ugyanis szerénységből nem propagálta sehol a saját szerzeményeit és mivel müvei bizony modernek voltak, nehe­zen szánták rá magukat 1» karmesterek és korok azok betanulására. így megtörtént, hogy egy-egy miséjét Pozsonyban előbb ad­ták elő, mint Budapesten és Liszt életében Pozsonyban nagyobb Lisztkultusz volt, mint a magyar fővárosban. Ezért Liszt élete utol­só szakán gyakran jött Pozsonyba, anélkül, hogy hangversenyezett volna, csak éppen, óriáshajótc NEWYORK, (május.) Kát egybehangzó jelentés közli Washingtonból és Newyorkbol, hogy Amerika uj óceánjáró óriás építését ha­tározta el. A szenátus pénzügyi és közleke­dési bizottsága foglalkozott a tervvel; közie- kedésücg rendben is van már minden, a pénz ügyi fedezetet most keresik. z. Az uj amerikai óriáshajóról egyelőre csak annyit lehet biztosan tudni, hogy tervezői a világ legnagyobb és leggyorsabb óceán­járóját akarják megteremtem. Azt szeretnék elérni, hogy négy és félnap körüli idő alatt tegye meg az utat Amerika és Európa között, nagy­ságát pedig 85.000 tonnára tervezik. Harc a kék szalagért. Amerika sok éven át tétlenül tűrte azt a hatalmas versenyt, amely az Atlanti óceánon az európai áHamok között kialakult s mely­nek látható jelvénye a leggyorsabb hajónak járó díszes kitüntetés, a kék szalag. — Ez a diadalmas jel jelenleg a franciák büszkeségét, a „Normandi-“-t díszíti, előzőleg sorrendben az olasz „Rex“; a német „Bremen“, az angol „Majestic“ védte; ez utóbbi éppenséggel több, mint húsz évig. Most az uj angol óriás, a „Queen Mary“ készül arra, hogy május vé­gén esedékes első utjával visszaszerezze a szi­getországnak a nemcsak szimbolikusan, de anyagilag is oly fontos elsőséget. Az Egyesült Államok hajóparkjába a legnagyobb és leg­gyorsabb gőzösök még mindig abból a cso­portból kerülnek ki, amelyet a világháború befejezése után Németország volt kénytelen hadikárpótlás címen átadni s így érthető, ha most a modernebb ellenfelekkel szemben Amerika is újabb hajóval akar a küzdőtérre lépni. A hajóépités ezzel olyan korszakba érke­zett, amely ismét tele van problémákkal, bi­zonytalansággal, s a világ technikusai elé a jövőben szinte megoldhatatlan feladatokat tűz. Közismert tény, hogy minden óceánjáró nagyobbra sikerül, amint amilyennek terve­zik. Az okok felől lehetne vitatkozni, de bi­zonyos, hogy immár huszonöt esztendeje minden uj hajónál ugyanez a tapasztalat mu­tatkozik. Kezdte a sort 1912-ben a tragikus sorsú „Titanic“, amely rekordra törő első ut­ján jéghegybe ütközött és elsüllyedt; 52.000 tonnára tervezték, 56.000 .lett. Ugyanígy járt testvérhaiója, az „Olimpic“, amely a maga 60.000 Tonnájávail még a közelmúltban is a világ legnagyobb óceánjárója volt: eredetileg csak 55.000 tonnára szánták. A „Norman­die“ 76.000 tonájából a valóságban 80.000, a „Queen Mary“ 76.000 tonnájából ugyan­csak 80.000 lett. Ha tehát az uj amerikai óriásba jót 85.000-re tervezik, biztos, hogy mire első útját megteszi, eléri a bűvös 90.000 tonnás határt. A bűvös határ. Francia mérnökök és hajóépítők sok éven át pontos számításokat végeztek annak meg­állapítására, hogy hol van a mai technikai felszereltség mellett a felső határ, ameddig az óceán járók nagyságának növelésében el lehet menni. Ennek a vizsgálatnak pontos ered­ménye szerint ez a felső határ: 90.000 tonna. Ennél nagyobb, gyors és a modem .követel­ményeknek megfelelő hajót ma nem lehet építeni, mert vagy r. -.ebesség, vagy a kormi- nyozhatóság, vagy a biztonság, vagy a gazda­ikar építeni sági hasznosság szempontjából rendkívül rossz eredményt érnének el: A fejlődés, amely a versenyből keletkezett, szembetűnő. Éppen 93 évvel ezelőtt, 1S43 ban kelt át az Atlanti-óceánon az első amr kajáró angol vasgőzös, a Great Bntain. Útja 31 napig tartott, a hajótest 3500 tonna vize: szorított ki. Mire a századfordulóhoz értünk az átkelési idő 5—5% napra csökkent, a ha­tók nagysága több mint húszszorosra nat:. n.m ezzel a fejlődéssel nem tutort lépése c hajók gazdaságossága. A sebesség öcd-.ye. A sebe«scg ördöge roppant nagy áldozato­kat kíván. Amikor egy modem 50.000 tonnás óceánjaró átlagosan 6 nap alatt, vagyis 28 csomós scoc:»«éggel (egy csomó körülbelül egy tengeri mérföld) kel át Amerikába, mindö.sz. sze annyi hasznos súlyt, utast, postát, cso­magot tud magával vinni, amennyit 22 cso­mó sebességgel, azaz nyolc nap egy felénél is kisebb, 22.000 tonnás hajó szállítana át. Mig tehát a mai építési technika a sebessé­get 25 százalékkal megnöveli, a hajó több, mint 100 százalékkal növekszik, ami roppant drága mulatság: angol fontban kifejezve is sckmiliió. A helytöbbletet a nagyobb gépek — a sokkal több üzemanyag és a megnöveke­dett személyzet foglalja el. Amerika uj négy és félnapos, 90.000 tonnás hajója tehát — ebben az arányban — mind­össze annyi hasznos (más szóval: fizető, jö­vedelmező) súlyt vihet majd magával, ameny_ nyit egy 35.000 tonnás, hétnapos hajó szál­líthatna. Bizonyos, hogy a belefektetett dol­lármilliók csak addig fizetődnek ki, amíg nem épül két-három még újabb, még. pár órával gyorsabb „óceánjáró.“ A technika tehát elérkezett egy nagy feje­zet végéhez. Mint a levegőben: a vizen is csak akkor lehet jelentős uj fejlődést, komoly haladást várni, ha uj gépeket, uj üzemanyagot vagy uj épitőanyagot sikerül a munka szolgá­latába állítani. I Kiadó azonnalra irodahelyiség a város központjában, üresen vagy teljesen berendezve. ÉRDEKLŐDNI AZ „ELLENZÉK“ hönyvosztályában Ciuj Piaţa Unirii 9. szám Rádió Tethnstea címen uj magyar ezakfolyórrat jelent meg. Az 1. füzet tartalmából: 4:2 csöves univerzális szuper. Rövidhullám adó. Rádiszervisz. Távolbalátás. Te" keres és kondenzátor táblázat, stb. A 2. füzet tar­talmából: Kétcsöves telepes vevő. Autó-ráció. Rádiószervisz. Tanfolyamunk. Mit mond a csó- kayákterifztika? Mi újság a piacon? Állandó rova­taink, stb. Egy-egy füzet ára 30 lej. Vidékiek egy füzet árában 35 lejt küldjenek be az Ellenzék könyvosztályához: Quj, Piaţa Unirii. Előfizetési árak: negyedévre 80, félévre íjo, egész évre 300 lej. Az előfizetések ugyanc«ak az Ellenzék könyv- osztályához küldendők. UJ PULLOWER DIVATLAPOK a ta­vaszi és nyári szezonra nagy válasz­tékban kaphatók az Ellenzék kÖayvosX* tályában, Cluj, Piaţa Unirii.

Next

/
Thumbnails
Contents