Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)
1936-05-24 / 118. szám
It ELLENZŐK uaiMMMWi.-iM ■ni mu\t\n\'tiimmmmmmmamvn'K*Mym I U .? 6 m n ] n <i 2 4. paAl vasárnapi riportja A TOLDI ÍRÓJÁNAK panorámas kis szobája Arany János ismeretlen karlsbadi versei. — Karlsbad felfedezése a „Toldi szerelmé"-ben. — Arany János karlsbadi barátai. — Alit jelenlettek nyolc esztendő hosszú hónapjai Arany költészetében. — Egy magyar orvos kutatta fel a költi> karlsbadi tartózkodásának ismeretlen részleteit. Karlsbad, 1936 május közepén. (COPYRIGHT by Jób Poál. Vtnn- ny uniós tilos.) A SchUxssbrunnkoloinade fölött, ott, «hol egy öreg torony emlékeztet arra a kastélyra, amelyet Karlsbailiuik a monda szerinti felfedezője, IV. Károly német—római császár emelt, áll egv öreg ház. Vörös cserepekből rakták ki egykoron a tetejét, a vakolata uráliik, megkoptak régen az aranyos betűk, «melyek tudtuv adják, hogy ezt a házat ...liiger“- nek hívják. Emeletes, kicsiny öreg ház, lehet löO esztendős is. Most készülnek lebontani. A kapn és az emeleti ahlakok között rózsaszínű márványból emléktábla adja tndtul az idegennek, aki erre jár: Zur Erinnerung an den ungarischen Dichter Johann Arany Aü.4ü¥ JÁ10S ebbe a házban lakóit 1869. 18/0,1871.1872, 1873. 1874. 1875,1876 években Ki emelte'ezt az emléktáblát és mikor illesztették azt a vadász-hoz címzett öreg ház sárga falába? — er. öl nincsen semmiféle feljegyzés. Csak egy bizonyos: ez az emléktábla >>ott az első és hosszu időn át a: egyetlen, amivel magyr költő emlékét idegen országban megtisztelték. Nyolc esztendőn keresztül, minden évben egy teljes hónapig kúrál tat La magát Arany János Kdrlsbad-ban és igy kézen fekvő a gondolat, hogy irodalmi munkásságának nyomának kell lenni a karlsbadi tartózkodásban. Ez a nyolc hónap nem tűnhetett el nyomtalanul és az, aki foglalkozik Arany János karlsbadi tartózkodásának — irodalomtörténeti szempontból is — kétségtelenül érdekes részleteivel, bizonyára talál olyan adatokat, amelyeket az irodalomtörténet nem ismert eddig. Arany. Kazinczy és Szemere Pál költői versenye Az Alte Wiese öreg házai között talán nincsen egy se, amely nem hirdetné büszkén, bogy falai között lakott a legnagyobb német lirikus, Johann Wolfgang Goethe. A weimari áltemminiszter karlsbadi tartózkodásának minden részletét ismeri az irodalomtörténet. Ezeket a részleteket egy karlsbadi orvos, Hlawaczek doktor kutatta fel és hozta nyilvánosságra. Arany János karlsbadi tartózkodásával is egy orvos, egy kiváló magyar orvos: Molnár Béla dr. foglalkozik esztendők óta. Nemcsak a városi levéltár adatait kutatta fel, nemcsak a régi újságokat böngészte át, hanem olyan élő személyre is bukkant, aki személyesen ismerte még Arany Jánost és vele együtt állt sorban reggelenkint a spru- delnél. Molnár doktor több otyan költeményre bukkant, amelyeket Arany János Karls- badban vetett .papirra és ezek között kettő •— arany betűkkel márványba vésve — itt, a Teple folyó mellett hirdeti Arany János költői nagyságát. A Hotel Imperial hatalmas kertjében találkozom vasárnap délután Molnár doktor úrral. Az Imperialban már megkezdődött a szezon. Odakünn sorban állnak az autók. Köröskörül virágzanak a fák és amikor english- walcre állnak fel a párok, azt hinné az ember, hogy egy párisi divatrevü elevedenik meg a szeme előtt. Szemünk előtt a legszebb panoráma: messze a távolban pirosiák teteje annak a házn2k, ahol hatvan esztendőnek előtte töltötte utolsó vakációját a Toldi Írója . . . — Ha lemegyünk az Imperial-ból a Mühl- brunnhoz — kezdi érdekes előadását Molnár dr. ur — márványtáblán egy latin ódát találunk bevésve. „In therm as Carol! IV.“ a címe ennek az ódának és a szerzője az a Lob- kowitz Bohuslav báró, aki a cseh renaissance egyik legműveltebb költője volt és Ulászló király budai udvarának is szolgálatában állott. Ezt a 18 soros latin ódát a századok során a világnak úgyszólván minden nyelvére lefordították és Arany első karlsbadi verse éppen ennek az ódának magyar fordítása volt. Arany János előtt már Kazinczy Ferenc és Szemere Pál is átültették magyarra Lobkovitz báró versét és a magyar költészetben az Eperjes melletti erdei lakon kívül Karlsbad az egyetlen hely, amelyet három kiváló m<rgyar költő énekelt meg. — Petőfi, Tompa és Kerényi hires költői versenyén kivül nincsen más költői tárgy, amely ilyen maradandó emléket emelt volna magának a magyar irodalomban. Ar akadémia titkára omnibuszon érkezik meg Kartsb<r<lba — A karlsbadi kűri ista tanúsága szerint 1869 nyarán járt először Karl.sbadb.an Arany János. A llirschemsprungzeilén, a Walter Scott házban szállt meg. A kurlista úgy tünteti féli őt, mint ,, a magyar tudományos akadémia titkára“. Abban az időben Ka rohadnak nem volt még vasútja és az ul Pesttől Karlshadig kereken három napig tartott. Tep- litzről vagy Pilsenhöl társaskocsin kellett utazni és Arany János is omnibuszom érkezett meg. Valószínű, hogy Aranyt háziorvosa, Kajdácsy, pestmegyei tisztiorvos küldte el KarLsbadba, ahova . kkor sűrűn jártak a magyarok, hiszen Arany leveleiből tudjuk, hogy a Posthof-ban, ahol reggelizni szokott, nagy „magyar asztal“ volt már és élete utolsó nyarán a Margitszigeten egy almanachba emlékezetl>ől száznál több olyan nevet jegyzett fel a Toldi írója, akiknek viselőjével az utolsó esztendőkben Karlshadban találkozott. Mutatóul e nevekből: Csengery Antal1 — ő Arany tanácsára tartott itt kúrát —, Pá'ffy Albert, Horváth Boldizsár, Tóth Lőrinc/, Ghiczy Kálmán. Th'ly Kálmán, Fejérváry Géza báró. Ferenczy Ida. — Két évet a Walter Scott-házban töltött Arany János, amikor azonban régi tulajdonosa ezi a házat eladta és megvette a ,,Já— Nem fér kétség hozzá, hogy Karlsbad- [ nak a legszebb irodalmi emléket Arany Já- i I nos emelte. A monda szerint negyedik Károly német—római császár egy vadászat alkalmával bukkant azokra a hőforrásokra, amelyek ezt a fürdőt az évszázadok során világhírűvé tették. Úgy szól ez a legenda — benne van errefelé minden iskolás könyvben —, hogy Károly császár vadászat közijén lelőtt egy szarvast. A halálra sebzett állat menekülés köz-ben lezuhant egy szikláról és az üldöző ebek közül vagy három utána esett. A császár és környezete a kutyák velőt rázó sikoltozására lettek figyelmesek és amikor keresésükre indultak, látták, hogy az egyik kutya a szikla tövében fakadó sistergő forrásba zuhant. A császár a forrás mellett kastélyt építtetett és elnevezte a helyet „Kaiser Karls Bad“-nak. — Arany — akárcsak Goethe a Faust-tal — élete legnagyobb munkájával csak élete végén készült el. A Toldi első és harmadik része már régen készen volt, a középső rész csak 1879-ben készült el. A Toldi szerelméger“-hez címzett házat a Schlo.sslxi gnu, Arany János követte öt ide és igy a ház falán lévő tábla adatai voltaképcn hibásak, mert a költő tulajdoiiképcn lHti'.l és 1870 Ixn a Walter Scoftban lakott é*s 1871-ben költözött lx* először a Jäger „panorámás kis szobájába“ — ahonman leveleiben karltsbadi szállását mindig .szeretettel említi. — Karlshadban ké-t vers örökíti meg Arany János költészetét. Az egyik az erdőijén, az Ecce Homo kápolna mellett egy kőpadon igy szól: Arany . . . E helyt feledve but. feledve bánatai pihenj! S mig egy sóhajt hazádba nem repíts:, tovább ne menj! — A másik költeménye a karlsbadi zsidó temető első sírkövét díszíti. Egy fiatal pesti zsidó fiút, Rockenstein Mihály meghalt Karlshadban. Sírkövére Arany János k<*s/i- tett feliratot: Jó magyar ifjan akart használni honának Es hogy erőt nyerjen, jött felüdülni ide — Hajh, de üdülés helyt kora sírját lelte meg itten. Most apa és rokon gyásza kesergi nevét. — Karlsbadi nyaralása végén írja ezt a tréfás strófát: Isten veled Karlsbad szép tája! — Örökké az ember nem állja. Rothad neki tüdeje-mája; —• így végződik a földi pólya. Alá szolgája! — A költő karlsbadi tartózkodásáról elég sok részleteket tudunk. Arany János általában szereti a magányt, a társaságot nem keresi. Hosszú sétákat tesz, virágokat szed és ezeket lepréselve elküldi unokájának, Pirosi kának. Mindenki szereti őt és Karlsbad város I tanácsa nagyrabecsülését iránta azzal fejezi j ki, hogy 1873-ban felmenti öt a kurtaxa fi- I zetése alól. Arany János büszke erre a meg- j tiszteltetésre, a kurtaxa összegét azonban [ jótékonycélra ajánlja fel. A munkát Karls- I badban nem folytatja, korán kel és amint maga irju Csengery Antalnak: „ötkor kell kelnem, harmadfél órát pipa nélkül sétálnom kell és csak azután jutok reggelihez, hol egy csibuk és a lapok olvasása minden fáradság- ! ért kárpótol“. \ karlsbadi kúra használ ■ Arany Jánosnak, minden évben megkönnyebbülve tér haza Pestre. nek kilencedik énekeljen fedezi fel Toldi Miklós Karlsbadot. Történelmileg van valami a'apja a legendának: Károly császárra! egy- időben uralkodott Nagy Lajos király és kettejük között meleg baráti viszony állott fenn, hiszen negyedik Károly Zsigmond nevű fia — aki később magyar király és német császár lett— feleségül vette Nagy Lajos lányát. Arany János szerint Károly császár meghívta Toldit o vadászatára, ahol To’di — miután a császár vadászai hiába vetnek gerelyt a hatalmas gímszarvasra — alföldi módom, karikás ostorral hurkot dob a szarvas nyakába. A szarvas leveti magát a meredek szikláról, a vitézek keresésére indulnak és Arrafelé tartván, terebély bikkfának Tisztásán a patak mentibe mit látnak! Vizet a sziklából forró-meleg árral Törni elő, buzgó, hét ölnyi sugárral; — Az ének aztán igy végződik: Ott, honnan a szarvas lezuhant a mélybe. S hol a fürdő épült a forrás fölébe, Ötszáz évvel utóbb — vagy igen, már többel, Sokat ábrándozott rgy beteg ö•. ember• 1 Megáldotta vizét nagy jótéteményért, Ha nem uj életért, uj élet reményért, S ha valaha célhoz bir jutni e. ének Köszöni e forrá\ csuda hévin • ének' ... Az ének célhoz ért! Arany János b\ a magyar irodalom a forrás .csuda hévvizé' nek köszönhette .i Toldi s/<n mí-nck meg születését és a hálás Karlsbad dis/<-s ki viţeii J üdvözlő iratot küldött a költőnek a Toldii szerelme megjelenése alkalmából . . . • Megkérdezem a főorvos úrtól: lis kutatásai közijén akadt olyan élő emberekre is, akik emlékeznek még itt Karls badban az „akadémia titkárára“? — Igen — feleli Molnár doktor. — füvekkel ezelőtt ültéin itt, a Hotel lm (serial kertjé- lx-n egy kassai uriasszonnyal, aki ma is él még. () mesélte nekem, hogy fiatal lány koráival) szüleivel Karlsbadhnn járt. Minden reggel sorba állt a forrásnál — ezt Giiii.se- marsch-nak hívják — <’s gyakran megkísérelte, hogy az előbb érkezettek sorába furakod- jék. Mindenki hátra kergette, egyedül Arany János volt az, aki őt magához húzta. Később ez a kis lány regge'enkint már egyenesen Aranyt kereste és melléje állt. A költő szivére ez a kis eset is jellemző... ... A villák kertjében most fakad virágba az orgonák bűn bója, az Alle Wiesen fehér köntöslve lxirulnak a gesztenyefák, nemsokára megérkezik az Imperiálha Molnár Ferenc és a kertben Strauss vMcereit játsza a zenekar. Szép asszonyok, vékonyra húzott szemöldökkel tüzes pillantásokat váltanak elegáns urakkal, reggel és délbem, ebéd után és este .szól a zene, ropog a tánc, estefelé aztán benépesedik a Sprudel tájéka és pohárral a kezükben járnak föl és alá azok, akik a gyomrukat jöttek el kúrálni ide, a „csuda hévviz“ világába. Fura alakja van ezeknek a poharaknak, kicsik és loposak, mindegyiken arany betűkkel rajta van a szó: Karlsbad. Szalontán, az Arany-muzeumban láttam hat ilyen poharat. A Toldi írója, amikor „panorámás kis szobájából“ sétára indult, hajnali ötkor, kezébe vette a karlsbadi poharat és „barmadfél órát pipa nélkül“ járta az utat a kolonadon. Nyolc esztendő nyolc hónapján keresztül. . . . Ennek a nyolc hónapnak köszönheti a magyar irodalom „Toldi szerelmét“ . . . ALKOHOLISTÁK, AKIK GYOM9RHURUT- BAN SZENVEDNEK, elvesztett étvágyukat nap: kb. 150 gramm természetes „FERENC JÓZSEF* keserüviz használata folytán gyakran meglepő rövid idő alatt visszanyerik. Az orvosok ajánlják. Filmbemutató Add nekem az éjszakát! A hire? énekes első amerikai Rímje nagy gonddal készült el. Minden van benne, ami a nagy zenés filmek velejárója, s Kiepura partnernője a1 legkarcsubb opera-sztár, Gladys Swarthout, aki remek hangú, kedves, őízsrde, színésznő is. Kapura ezúttal Antonio, a cíodahangu olasz halász, akiből nagy énekes lesz — természetesen a kellő bonyodalmak és félreértések után. A film kerete a legnagyobb oíasz tengerpart, s első jelen estei e hálálsz okkal felejthetetlenül kedvesek és hangulatosak. A mellékszereplők mind jók és é.ethüek. Kiepura hangjai pedig talán sohasem áradt ennyi' szinnel és tűzzel, mine ebben a darabban, különösen a Rómeó és Júlia jelenetben kiváló a hire? énekes, akinek uj filmje nagy sikerrel fut a Capi tol bah. (—) j Plel«? leüarOHl Szőnnegeft! tavaszi ti lűonsagai, nlcif esslgel 1 CLUJ, PIAŢA UNIRII 1 j 22 j ii ! 1 1 s l férfi öltöny, felöltő, Tői kabát, kosztüm ÉS RUHASZÖVETEK! _ __ m 1 CLUJ’ PIAŢA UNIRII 1221 Toldi Miklós fedezi feí Karlsbadot
