Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-03 / 101. szám

Il 193 b május 3. 'BJCEBNZÉK FURCSASÁGOK A NAGYVILÁGBÓL Elégtételadás — autóval. A műszaki tudo­mányok századához nagyon illő, de nem ép­pen veszélytelen módszert próbált ki Den­ver ben két kereskedő, aki egymásnak régi haragosa, a város hiteién heves várta után ökölre ment egymással, de úgy látszik, ha­marosan belátta a párbaj e formájának ki­áltó korszerűtlenségét. Mintha csak összebe­szélnek valma, hirtelen szétválnak, rmadegyi- kük autójába ugrott és gépkocsiját teljes gázzal nekáhajtocta ellenfele jármüvének. A két kocsi fülsiketítő robajjal: egymásba üt­között, összetört, az egyik ki is gyulladt s a két modern párbajlhőstt égett és zúzott se­bektől borítva szedték ki a rendőrök a ron­csok közül. * Csodálatos puskagolyó. Londoniból jelen­tik: Henry W. Haydon dorrigot (Uj Dél- Wales) gépészmérnök otltyan puskagolyót ta­lált fel, amely a jelenleg használt legerősebb aoólpán-célilemezx is úgy átüti, mint a vajat, még akkor is, ha 45 fokos szögben éri a le­mezt. Haydon öt évig, dolgozóit találmá­nyán, amelynek titka részben a golyó alak­jában, részben a használt robbanóanyagban rejlik. Haydon Uj Déli-Wales hadügymi­nisztériumának ajánlotta fel találmányát. Kiiencszáznégyvenöt font — egy rosz- szu! illusztrált könyvért. Egy londoni könyvárverésen 945 fontért vették meg Le­wis Caroll „Alice a, csodaországban“ cimói könyve első kiadásának egyik példányát. Az első kiadás 1S6 5-ben. jelent meg, összesen '000 példányban1 készült, de nagyon kevés 'sérült forgásomba, mert a szerző nézete sze­rint a képek nem sikerültek. A könyv ere­deti kéziratát. Rasen.-bia.oh dr., a hires ame­rikai kéziratkereskedő vette meg; 15.400 fon­tért. * Eladó két finom sziget a Csendes-óceánon. Egy londoni cég öÜes hirdetéseket tett közzé az újságokban, amelyek szerint két finom sziget eladó, mindössze alig ezerötszáz kilo­méter távolságra Honolulutól. A szigetek egymástól száz kilométerre vonnak, együt­tes nagyságuk negyvenkét négyzet kilomé­ter. A nagyobbik sziget: Farming, tekinté­lyes lakossággal dicsekedhetik, kétszáz em­ber ól rajta, köztük néhány szappan vállalati ügynök. A sziget ugyanis eddig, egy szap- pangyártó társaság birtokában volt, szári- lőtt kókuszdiót, vagyis koprát termeltek rajta. A kisebb szigetet Washingtonnak hív­ják es bár földje ig,en termékeny, jelenleg teljesen lakatlan. A szigetekkel együtt rak­tárak, motorcsónakok, vitorlásba jók, egy tengeralatti kábelállömás es- kikötői beren­dezések szerepelnek az eladási listán. A hir­dető cég az állít ja, hogy a viliág legegészsé­gesebb klímája van a szigeten és még- soha nem fordult elő, hogy valljaki megbetege­dett volna a lakosok közül. Maga a halál sem betegség formájában jelentkezik, hanem az elöregedett emberek szépen, fájdalom nél­kül1 elaltuszaiok. Meghalni tehát pompásan lehet a szigeten. Gsak azt nem árulják el a hirdetések, hogyan lehelt: ott — megélni? * A nyakltiló. Háromszor láttam Párizsban XVI Lajos nyaktlllóját, három különböző helyen. Először a Palais de Justice szajma^ partt, komor épülletszámyában, melynek pincéit múzeummá ajakitotta át' a francija állom. Az udvaron emelkedik a világ egyik legszebb gót temploma, a Szinte Cbapellle Eg(y nagy fal választja el a Conciergerie kis udvarától, ahonnan egy szűk kiajpun kell le­menni ás két frank lefizeése után bejut az, ember a nagy földalatti tornácba, ahol a rémuralom idején az ojrisztoknatákat és a haza ellenségeit százával tartották fogságban. Innen vitték őket sorban a vesztőhelyre. A Conciergerie-nek van egy pincekápolnája és a kápolna szomszédságában van a kis mú­zeum, ahol a gill ohne bárdja látható, mefly- lyel 'lenyakazták a „gyűlölt osztrák nőt“ és férj'ét, Lajost. A szomorú végű francia király másik nyaktilója a nagy boulevardon szintén pincében tekinthető meg. Musée Grévin- nek hivják ezt a pincehelyiséget, amely tu­lajdonkép a párisi panoptikum. Sok eredeti emlék k van a panoptikumban. Hitler, La­val és Staviszky viaszfigurája mellett. így itt látható az eredeti, valódi, hamisitatlan für­dőkád, melyben Charlotte Corday meggyil­kolta a forradalom szörnyetegét, Marat-t. A szörnyeteg pattanásos és vérző, meztelen holittesíte, persze viaszból, ebben a valódi kádban hanyatlik hátra a nézők borzalmára. A kés is valódi melyet a gyilkoló szúrás után eldobott a hősnő. A gyilkos Sarolta viaszfigurája a háttérben mosolyog, amint gyönyörködik a szörnyeteg haldoklásában. A rémuralom sok „valódi“ emléke közöltt itt van a giUotine bárdja is. mellyel lefejez­ték XVI. Lajost. És van egy pincemulató a rue Saint Jacques környékén. Egy régi „oubliette“-t rendeztek be bárnak, ahol a terror dalait éneklik a Marianne-nak öltö­zött dizőzök. Az „oubliel:te“-ben szörnyű földalatti cellákat lehet sorra látogatni, ahol „ott felejtették“ a foglyokat. Vaunak itt bi­lincsek emberi csontvázmaradványok, szem - éremövek és itt is mutogatják XVI. Lajos nyaktilójár... Most, amint olvasom, felbuk­kant a negyedik nyaktiló is, melyet ,,egy belga ritkasággyíijlő“ 12.000 frankért adott el egy gazdag franciának. Most már igazán nem tudom hányszor fejezték le XVI. La­jost... * Egy japán ló túljár a végrehajtók eszén. A Nics-Nicsi Slmbunban olvassuk, hogy Ivaré tartományban, Morioka közelében egy eladósodott gazda birtokán van egy lő, me­lyet nem tud a végrehajtó kézrekeriteni. Mikor a törvény rideg, embere közeledik, eladósodott gazda birtokán van egy ló, me- nyilván nem kellemes illatot, kirohan az is­tállóból és elrejtőzik az erdőben. A gazda azt állítja, hogy akkor undorodott meg a ló a végrehajtótól, amikor az első foglalás al­kalmával le akarta bélyegeztetni, hogy az arveres napjáig ne lehessen eladni. Az adóha­Angol óra Irta: MARTON LILI Nagy Péternek hivták az angol tanárt. Kopot/t, sovány fiú volt, tanárjelölt, szem­üveges, kicsit hajlott, szomorú, öreges orral. Nem vök szép látvány Nagy Péter, semmi vonzo, semmi üdítő nem volt rajta. Huszon- három eves aggiastyán volt, kenyérgondokkal küzdő, örökösen éhes, mindig magoló, min­dig vailamire váró, ernyedt és lassú, energi­ában fiú. Egyetlen ruháját nagyon gondosan kefélte, egyetlen cipőjét újságpapírral törnie ki sámfa helyett abban a sötét, rosszul szel­lőztetett szobában, ahová harmadm-agával jart aludna. Két szobatársa semmiképpen sem hasonlított hozzá. Vidám diákok voltak, ne­vettek a nyomorúságukon, álmaik voltak, ci­garettáztak, nőkről suttogtok, moziba men­tek. Nagy Péter nem álmodozott már régen nem cigarettázott, nem udvarain és mélysé­gesen megvetette a mozinak nevezett tö- inegszórakozást. Csak a tanulmányainak élt, főleg a francia irodalomnak. Taine kritikai müveit s Moliére vigjátékak úgy szívta ma­gába, mint szivacs a vizet. A francia nyelv és irodalom tanára akart lenni Péter, minden lemondáson és nélkülözésen keresztül. És úgy akarta tudni az .anyagot, minit valami cso­dálatos gép, amelyen ha megnyomnak egy gombot, írók születési évszámai, Rostand- idézetek s irodalmi széljegyzetek ugranak ki belőle. Jól tudott franciául is. És mégis an­gol tanár lett belőle, Káliay Marianne, azaz Pipi angol professzora. Mari enne, azaz Pipi tizennégy éves volt, csinos kis szőke lány és olyan buta, hogy csak a házilanitók légiója és a bankigazgató papa áldozatkészsége segítette el a gimná­zium harmadik osztályáig. És Pétert az a szerencse érte hogy ebédkoszt ellenében an­golul taníthatta. Pipit. Ugyanis Péter Ameri­kában született s ez elég volt ahhoz, hogy a Kallay-csailád, mint angol tanerőt megtűrje az asztal végén. Tizenöt éve, hogy hazajött Amerikából és élénken emlékezett a new- yorki felhőkatcolókra, a Hudson folyóra és arra, hogy nyáron a párás levegőben ráta­padt az ing a hátára, ami rendkívül idege­sítő érzés volt. Jól emlékezett nagybátyjára is, aki áthozta a tengeren Európába és aki itt úgy elejtette, mint egy felesleges csoma­got. Mindenre emlékezett, csak az angol nvelvre nem és kevés iskolai .angolsága és néhány szótárnál átböngészett angol újság­cikken kívüli nem foglal kozott a nyelvvel. Az angol nyelv a leghalványabb pont volt emlékezése lapján és ismeretlen szülei, akik nélkül nőtt fel, úgy, hogy néha úgy érezte, hogy nekik egyáltiailáp nem Is voltak szülei. S ugyancsak az volt az érzése hogy tulaj­donképpen sohasem tudott angolul. Marlenne-el úgy ismerkedett meg Péter, hogy a Pipi testvérbátyja egy hosszú és ele­gáns kamasz, aki néha bejárt az egyetemre is, amellett, hogy diákbálokat rendezett, be­mutatta a húgát a kenyérgondokkal küzdő Péternek. Pipi hazament és elujságolta, hogy megismerkedett egy szegény fiúval, aki Ame. SOLVOLITH-FOGPEP megakadalyozza a fogkö kép­ződést, mert ez az egyetlen fogpép, amely valódi, kaoldó karlsbadi forrássót tartalmaz- Solvolith- fogpép fogainak /ff ^j|| védelmezője. tóság megunta a dolgot és más végrehajtót küldött Morlokába. A ló azonban ennek is megérezte közeledtét, aminek nyilván az az oka, hogy a japán végrehajtóknak vala­mi sajátságos egyéni illatuk van. Most az­tán tanácstalanul áll a japán fiskus a ravasz lóval szemben és a lapok utján kér ötletet, hogy mitevő legyen. ALCATRAZ, a némák kegyetlen szigete A legfélelmesebb amerikai börtön kis szi­gete kopár szikláival alig három kilométer­nyire fekszik San Franciscótól. Körülötte lehorgonyzóét tömlőkön úszva roppant nagy­ságú feliratok tiltják a szigethez való köze­ledésit. „Tilos a port mentén hajózni!“ , A betartandó legkisebb távolság 300 mé­ter!“ „Senkii sem léphet a szigetre hatósági en­gedély nélkül!“ Három rövid határozott mondat, melye­ket nem. lehet tréfának venni, mert az őrök­nek joguk von gépfegyvertüz alá venni min­den bárkát, mely nem tartaná be a figyel­meztetést. önkéntes fegyőrök — a cápák E sziget kopár talaján hatalmas, ormótlan épületek. Valamennyit dominálja a világító- torony'. Karjainak roppanterejü fényszórói az egész éjszakán keresztül kémlelik a ten­gert, mig egy kisebb fényszóró a sziget kö­rül, a partok mentén kutat. De a világítótorony fénykévéin kívül ott vannak az örökké éber, önkéntes őrök, a cá­pák is, melyek nem sok költséget okoznak' a kincstárnak. Minden második nap néhány husdarabot vetnek nekik a világítótoronyból, hogy va­lamivel jutalmazzák e félelmetes munkatár­sak őrködését. És a cápák várják emberzsákmányukat:. S valószínűen örökké várni fogiják. Mert A1­ÜLL" __L-JL- 1 ...J______LJ___—ir'... mr,, iimg». rikában született és lakiról Jani, a bátyja azt mondja, hogy leckéket ad és néha napokig csak kenyeret és iteát eszik. Pipi mamáját meghatotta a fizikai szenvedésnek ez a mély foka- és kijelentette, hogy Pipi tanuljon an­golul az éhező fiatalembertől, aki ennek el­lenében náluk fog ebédelni. így leüt Péter angol tanár. Meg kellett ra­gadnia ezt a páratlan alkalmat, egyszer már rendesen kellett táplálkoznia és életösztöne győzött becsületessége fölött, mikor az utób­bi ellenkezni próbált, hogy valaki, aki fran­ciául tud, angolul tanítson egy gyanútlan kis Pipit. De mivel a gyanútlan kis Pipi olyan buta voílit, mint az éjszaka és mivel a házban senki sem tudott, angolul, csak Jani s az is annyit az lasmerikai filmekből, hogy O. K. — Páter egy antikváriusnál angol' zsebnyelv­tant vett és pár, keserves éjszakán bevágta a nyelvtan elemeit. Az első lecke sokkal simábban folyt le, mint ahogy elképzelte, mikor a lenni igere próbálta megtanítani a csinos és buta Pipit, akivel sikerük így áthúzni egy egész hosszú órát. Lassan — az éjszakai angol tanulások alatt, — mert hiszen máskor nem volt ide­je— valami derengeni kezdett Péterben, sza­vak, mondatok és rájött, hogy tanítva tanul legjobban az ember. Az első baj akkor történt, mikor a tizedik órán Pipi megkérdezte: — Mondja, hogy mondják angolul: hajó? Péterbe belenyilallott .a mondat. Fia jó? Hirtelen visszaemlékezett arra a hajóra, amely Európába hozta. White Star-mák hív­ták és eszébe jutott, villanásszerűen annak az asszonynak a jóságos arca, aki őt a hajón catrazból nemcsak, hogy lehetetlen még a szökés kísérlete is... És amilyen nehéz elkerülni ebből a gye­hennából, éppolyan nehéz oda bejutni. Nem elegendő hozzá egy ítélet, amilyennel a Sing Singbe, vagy Leavenwortbba jutnak a bűnö­zők Alcatraz penzionátusai azok, akikéi nem lehet közönséges börtönben őrizni. Az igaz­gató jelentése alapján s a megtorló hatóság főfelügyelőjének megkérdezése után az igaz­ságügyi kormányzat joga határozni. így Al­catraz az Egyesült Államok legveszedelme­sebb gonosztevőinek ketrece. Alcatraz „előkelő vendégei“ Ezidőszerint Caponeval együtt ott őrzik „Machine Gun“ Kellyt — „a gépfegyveres“ Kellyt —, Bailey Harweyt, Bates Harweyt, Chase Johnt és még 234 rablógyilkost, az Egyesült-Államok s talán az egész világ leg­finomabb „virágait“. Ezeknek a dzsentlrnenéknek az őrzésére ott vannak a fegyveres őrkolosszusok és gé­pek, amilyenek a világ egyetlen fegyházában sincsenek — és egy egykori bankár. Nehéz volna megmondani, hogy a jogrend e védelmezői közül melyik a legbiztosabb, legkérlelhetetlenebb? Nem kis dolog, ha valaki fegyőr lehet Al- catrazban. Nem kevesebb, mint ötesztendei más fegyházban eltöltött szolgálat kell hoz­zá s utána oktatási telepükön, a Mac Neil- szigeten háromhónapos lövészeti, büntető­valami ragacsos, mézes süteménnyel néha megkínálta, mialatt bácsija angolul átkozta a tengert... Mindez egy másodpercig tartott, aztán eszébe jutott, hogy okvetlen felelnie kell, mert ha egy angol tanár nem tudja angolul, hogy hajó, akkor ez az angol tanár... — Wapor — mondta Péter és Pipi már körmöké is le a szót. Valamit ki kellett ta­lálni, Istenem, ha már az az átkozott hajó nem jut az eszébe, ördög vigye Pipit, mii akar a hajóval, mikor ő titkos éjszakai an­gol tanulmányai alatt miég nem. jutott el a Hajón — Vasúton fejezetig. — Szeretném, ha nem kérdezne szavakat — mondta Péter és ádámcsutkája izgatottan sétált fel-alá. — Fontos a sorrend. Most már megtanultuk a szoba bútorait, a kentet, a ház részeit. Fokozatosan kell haladni. — Majd fokozatosan fogok — szólt Pipi és kettőt harapott a ceruzáján. — Apu úgyis venin fog egy teljes szótári. Péter jeges rémülettel nézett Pipire. Nem taníthatja tovább. Kis bestia ez, buta, de ravasz, ez képes lesz szótárból ellenőrizni o:. Aztán leleplezi. És ő mehet vissza a tea-ke­nyérhez, mondjuk szalonnához. Ki kell ta­lálni valamit. És a következő órán hanyagul Így szók Pipihez: — Kérem, huzza ki a Wapor szót a szó­tárból és Írja be, hogy ship. Úgy is a Wa­por amerikai szleng szó és én azt akarom, hogy miaga a legtisztább irodalmi angolság gal beszéljen. Pipi kihúzta a waport és beírta a shipet. — Vannak dolgok — folytatta Péter —,

Next

/
Thumbnails
Contents