Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-14 / 110. szám

u ; V : v' : -mm CLUJ, PIAŢA UNIRII 22 férfi öltöny, felöltő, női kabát, kosztüm ÉS RUHASZÖVETEK! CLUJ, PIAŢA UNIRII 22 Színes részietek a négus drámai menek Mailé Szelasszié drámai futása Abesszíniából. a irónjavesztett császár Bnskomor JERUZSÁLEM (május hó). Hailé Sze­lasszié, Abesszínia megfutott császára, im­már egyik jeruzsálemi szálloda lakója. Az Enterprise angol cirkáló, amelyen a négus és kísérete utazott, a Woolsey angol tor­pedóromboló kíséretében helyi idő szerint pénteken délelőtt kilenc óra ötven perckor érkezett meg Haiffába. Mindenekelőtt a né­gus tiz tonna súlyú személypodgyászának kirakodása kezdődött meg. Fegyveres kato­nák őrizete alatt hordták le a hajóról a 117 hatalmas, acélpántos ládát, amely a négus vagyonát, kincseit és az abesszin korona- ékszereket tartalmazza. Az Enterprise egyik tisztje kijelentette, hogy utazása alatt Mailé Szelasszié és kincstárosa két napig számolta a ládákat megtöltő aranyakat és kincseket. Órákig tartott, amig a ládákat és a renge­teg bőröndöt, kincseket érő szőnyegeket és a négus podgyászának egyes darabjait part­ra szállították és hatalmas rakásban halmoz­ták fei. Az egész császári podgyász súlya meghaladja a tiz tonnát. Utoljára a négus pince-borait szállították partra, amelyekből néhány palack kirako­dás közben eltörött és a rakparton érezni lehetett a kiömlött bor illatát. A négus út­közben csak pezsgőt ivott és néha kedvenc állatával, egy hatalmas pyton-kigyóval ját­szott. „Most már minden mindegy!“ Szuezi hírek szerint Hailé Szelasszié a csatornán való átkelése közben egy pillanat­ra kilépett abból a megközelíthetetlen elzár- kózottságból. amelyet Addis-Abebából való elutazása óta tanusit. Az átkelés közben ugyanis egy hivatalos személyiség jelentke­zett nála és miután hódolatát fejezte ki előtte, sajnálattal (emlékezett meg azokról a sorscsapásokról, amelyek a négust és csa­ládját érték. A négus erre lemondóan intett és igy szólt: —- Most már minden mindegy! A négus egyébként még családtagjaival is alig beszél, egyedül leánya mer néha szólni hozzá. A négus megérkezése alkalmából a haiffai rendőrség messzemenő biztonsági intézkedé­seket tett. A kikötőbe bebocsátott személye­ket előbb megeskették, hogy nem tesznek kisérletet a négus megközelítésére. Szárazon Délelőtt tizenegy órakor szállott partra Hailé Szelasszié és kísérete. A haiffai elő­kelőségek élén a polgármester üdvözölte a négust, a császárnét, Kassza herceget és a négus kíséretének tagjait, akik valameny- nyien nemzeti viseletbe voltak öltözve. A partraszállásnál jelen volt a palesztinai kor­mány képviselője is. A haiffai gárda katonai tiszteletadással fogadta a négust. Az üdvözlő beszédek elhangzása után meg­alakult a menet, amely a közeli tengeré­szeti pályaudvar felé vette irányát. Itt kü­lönvonat várta a négust és kíséretét, hogy Jeruzsálembe vigye. Két órával a vonat elindulása után még mindig folyt a négus podgyászának kiraká­sa. Hailé Szelasszié mindenféle drágaságot hozott magával. Az értékes szőnyegek és szövetek, továbbá az aranykincs több ládát töltenek meg. A rakodóparlon felhalmozott ládákat rendőrség őrzi. Bevonulás Jeruzsálembe a koradélutáni órákban ér­kezett meg a megszaladt abesszin uralkodó vonata. A pályaudvaron a palesztinai főbiztas képviselője, a jeru- zsúlemi polgármester, az abesszin konzul és az abesszin kopt papság fogadta a né­gust, aki mélabus mosollyal haladt végig a perron piros bársonyszőnyegén, majd a császárné­val a rájuk várakozó pompás fekete-fehér gépkocsiba szállt. A pályaudvar előtt, melyet sűrű rendőr­lánc zárt el, mintegy háromezer főnyi tömeg gyűlt egybe. A négus parafasisakját meg­emelve, bánatos mosollyal köszönte meg az üdvözlést. Az arab sztrájkbizottság húsz gép­kocsit bocsátott a négus és kísérete rendel­kezésére. hogy a pályaudvarról szállodájuk­ba hajthassanak. Az autóoszlop előtt a négus diszőrsége haladt. Az első gépkocsiban a négus két kis kutyája iilt. A négus és felesége a Dávid király luxus- szállodába hajtatott, ahol Hailé .Szelasszié néhány percre fogadta külügyminiszterét, majd visszavonult lakosztályába, amely előtt angol őrség helyezkedett el szuronyos pus­kával. A négus azt az utasítást adta, hogy senkit se bocsássanak hozzá, mig a külföldi lapok levelezőit fogadni fogja. Hailé Szelasszié kísérete egy kisebb szálló­ban nyert elhelyezést. Húréi abesszin kül­ügyminiszter a lapok munkatársainak a kö­vetkezőket mondotta: — Nagyon kellemes utunk volt Dzsibuti- ból Haiffába. Az angol tisztek nagyon ked­vesek és udvariasak voltak. Most mindany- nyian igen fáradtak vagyunk és még nem szoktuk meg az uj környezetet. Nem igazak azok a híresztelések, mintha a négus gáz­mérgezést szenvedett volna. Ellenkezőleg, a legkitűnőbb egészségnek örvend. Millió Wehad, a négus megbízottja, Jeru­zsálemből Románián át Genfbe utazik és e napokban érkezik nveg a Constanta-i kikötő­be. Hailé Szelasszié, családját Jeruzsálem­ben hagyva, ugyancsak Románián keresztül fog Genfbe utazni. Constanta-ba angol hadi­hajón érkezik, onnan pedig bérelt repülő­gépen folytatja útját. yy i essék egé&z nyugodtan kiírni a nevemei** Surs^ragédia, mely a marospads séfóáiyon issifíédSődilL meg szavak­A roäi»no!k ieáiíék és föiefiűrcfuíóvá a dleréSí emlbeftf, >asi­alíiá lís!orgaíf2ar:í mindenéből — Öizüsüi fejjel m?g iürslenesess vásr ARAT). (Az Ellenzék tudósitójától.) Az a magas, kopoltruháju, dereshaju férfi, aki közel másfélóra óta kézzel, lábbal és tele- szájjal magyarázza nekem az ő históriáját, refrénszerüen ismétli: — Tessék csak egész nyugodtan kiírni a nevemet: Kancsa Péter. Hiába minden ellenvetés és magyarázko­dás, hogy nézze édes jó Kancsa ur, ilyen­kor, amikor egy élettörténetet vet papirra az ember s kiiíönösképen ha az ártatlan töltőtollat az a szándék vezeti, hogy lehető­leg hűen és az igazságnak megfelelően írja le azt a sorstragédiát, amit maga a nagy fájdalmában kicsit talán el is túloz, teljesen lényegtelen, hogy a szenvedő hőst Kanosá­nak vág}' Jeromosnak, vagy tudomisénminek hívják, mert az ilyen eseteknél a közérdek­lődés szempontjából sohasem azon van a hangsúly, hanem magán az eseményen, tehát azon, hogy mi történt és hogy történt, leg­feljebb még az, hogy hol történt és mikor történt, dehát, ha maga ehhez nagyon ra­gaszkodik, akkor...-—- Tessék csak egész nyugodtan kiirni a nevemet: Kancsa Péter. Jó. Benézhet a noteszembe. Leirtam. Le­gyen nyugodt Kancsa ur, ha megígérem, hogy katasztrófája mellé odateszem a nevét is, az úgy lesz. De, ha a rokonsága emiatt nekemszalad, tartja a hátát maga. Rendben van? így na. Akkor gyerünk. Amikor még... Hogy is mondta? Három esztendővel ez­előtt igen szép, elegáns és jómenetelii üzlete volt. Három segéddel dolgozott. A falon két oldalt prima belga tükör, végig: passzió volt belenézni. Félig falburkolat. Pazar. Ragyogó. Ha az ember visszagondol rá, el- facsarodik a szive. — Ne ezt Kancsa ur, az égre kérem, a lényeget mesélje inkább. — A lényeget!? Hát ez nem lényeg? Hát akkor mi a lényeg? Mert nem mindegy az, hogy mit veszített el az ember! A kutyáját, amit legfeljebb sajnál, vagy a tehenét, ame­lyik táplálta és amelyik nélkül felfordul. En uram az üzletemet vesztettem el, amely nélkül most meg fogok dögleni. — Tehát? — Mi az, hogy tehát? Jegyezze meg uram: a jó és becsületes férfit megcsalják. És tud­ja, hogy mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy lehúzzák a bőrét. És tudja ki? A rokonok. Csak azt a szót ne találták volna ki soha, hogy rokon. • Tessék elképzelni. Reggeltől estig bent voltam az üzletben és szorgalma­san dolgoztam. A tanulóm még aludt, ami­kor én már sepertem a boltomat. Ott éltem. Különösen, mióta szegény feleségem meg­halt. — özvegy? A jó rokonok — Igen. Már öt éve. Hiszen, ha szegény Málcsikám élne, dehogy is fordult volna ez elő. Az egyik unokaöcsém ott szabadult fel nálam. Nem volt Edison. Sőt. Direkt marha volt. De tartottam, mert nem birt volna másutt elhelyezkedni és sajnáltam. Egyszer — hogy-hogynem — de úgy akadt a dolog, hogy egy sógoromnak tett szívességért r&j«Bj*- tam akarták elverni a port. Fizetnem kellett, b volna elég tekintélyes összeget. Ekkor, a jó jjt sógor, hozzám jött azzal, hogy nézd Péter,1 én nem tudom fizetni ezt az adósságomat, I te álltái jót értem, neked kellene helyettem > fizetni, de te se fizess egy fityinget se. hadd fújjanak a plattba, hanem inkább tudod mit? írass rá mindent öcsédre, ugy is bent van nálad a boltban, aztán pereljenek, mig megkékülnek. Addig majd csak valahogy rendezem. Es mikor elrendeztem, mindent visszacsinálsz. Én belementem. Az üzlete- ( met, lakásomat, mindent ráírattam unoka­öcsémre — hivatalosan. Ez eddig még mind rendben volt. Ez igy ment vagy egy félévig.' Ekkor a taknyon szerelmes lett egy leányba, sőt be is hozta oda a boltba és állandóan ti ott lötyögött nekem. Egyszer a fitt bejelenti, ] hogy nősül és elveszi feleségül azt a leányt I Azt kérdeztem, miből fogod eltartani, elmenti a szép eszed? hiszen abból a pár száz lejből I amit nálam keresel, asszonyt nem lehet ül-:] töztetni meg etetni. De ő nem tágított. El - telt vagy két nap és amikor vagy tiz percre ] magam maradtam a boltban a leánnyal, ki pakkoltam neki és megmondtam ugy, ahogy 1 van. És tudja mit felelt? Na, most fogódzók j meg, hogy el ne ájuljon; elém állt, csípőre I tette a két kezét és igy szólt: nézze kérem, j ebbe magának semmilyen beleszólása nincs | és nem lehet. Ha valami nem tetszik, szed- || heti a kabátját és a kalapját és mehet, Értette? — És maga? — Én? Adtam neki két pofont és kidob- J tam. Aztán jött az öcsém. Elmeséltem neki. Rámorditott: mért tetted? hogy merted ezt csinálni? hova ment most Irén? Persze rög­tön kilóditottam. Na hallja! egy ilyen fráter! — Jól tette. De hol itt a tragédia? Kancsa ur tragédiája — Hol? Alig telt el egy fél óra, vissza­jöttek egy ügyvéddel és rendőrrel és mi­után minden-minden, a házbérszerződéstől az utolsó szögig, hiteles papírok szerint a fiú nevén volt, engem szépen kitessékellek. És felszólítottak, hogy a lakásomból hord­jam el a rongyaimat, mert különben az ut­cára dobják ki. És többé be ne merjem ten­ni a lábamat — Elszaladtam a sógoromhoz. Azt mond­ta, hogy ő sajnálja, de nem avatkozik bele semmilyen rokoni csetepatéba. Mentem ügy­védhez. Ponciustól Pilátusig. Nem volt mit tennem. Ha piszkáltam volna, most talán börtönben ülnék. Na? Mit szól hozzá? Most itt vagyok. Ez a hetedik hely, ahol szeren­csét próbálok. De nem megy, nem megy. Tudja már arra is gondoltam, hogy oda­megyek és megfojtom mind a kettőt, aztán legyen ami lesz; de eszembejutott, hogy en­nek nem lenne értelme. Még várok. Talán még visszajut hozzám a bolt. Ugy hallom, rosszul élnek, válnak, az üzlet nem megy, a kundsehaftok elhagyták őket, mert velem ezt tették. Csak lenne még erőm és kitar­tásom. > Finálé Most veszem észre, hogy a lombos sétány egyik padján ülök. Mellettem Kancsa ur. Jobbja derékszögbe hajlítva a támfán nyug­szik és rajta pihen hirtelen őszült feje. Szi­pog. Sir. Időnként nagyokat sóhajt. Min­denki megnéz minket. Egy idősebb hölgy részvéttel kérdi tőlem,, miért sir ez az öreg ur? Mire Kancsa Péter, mint egy sebzett tig­ris felugrik és mindenről megfelejtkezve,' beleordit az érdeklődőbe: —. öreg ur? Egy negyvenkétéves ember magának öreg? Hát hány éves nem öreg? Tizenhat? A hölgy kámforrá vált. Jenei József. IZÜLETI CSUZNÁL ÉS ISCHIASNÁL, neuralgikus és arthritikus fájdalmaknál egy po­hár természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüvjz, reggel éhgyomorra bevéve, gyorsan előmozdítja a gyomor és ® belek működését p igen könnyű, lágy székletétet, jó emésztést és kellemes közér­zetet biztosit. Orvosi vélemények egyöntetűen dicsérik a FERENC JÓZSEF víz rendkívül eny­he és jóit evő határát vese-, hólyag-, prostata, és végbélhajoknál, továbbá sérvben szenvedőknél is. ülovényvédeSeííB és Kérészét áprilisi számának tartalma: Védekezés a ré­pabogarak ellen. Nehány szó a moniliárók A levéltetvek elleni védekezés tiz pontja. Mit kell tudni a gyümölcsfák nyári permete­zéséről. Gyümölcsfák érzékenysége a késő ta­vaszi fagyok iránt. A gyümölcsfák tavaszi és nyári kezelése. Időjárás. Tanácsadó. Savanyú eperfa. Gyümölcsfavirágok, megtermékenyü- lése. ízlést a virágoskertbe. Jonathan alma. Gyümölcsfasövények és falak. Gyümölcsker­tészet. Szőlészet. Zöldség-, Virágkertészet. Egyes szám ára 40 lej, vidékre 4? lej pénz, vagy postabélyeg beküldése ellenében azonnal küldi az Ellenzék könyvosztálya, Clui, Plata Unirii. Előfizetési árak: negyedévre 100, fél­évre 200, egész évre 400 lei. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok előbarcosa.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents