Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-03 / 101. szám

k ■ TAXĂ POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 Jpiókkiadóhivaital és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 „im. — Telefonszám: 109. — Levéicim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési 840 lej, - pengő, A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440 évente - Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 többi külföldi államokba csak a portókülönbözettcl több VII. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM. 20£lfc£KaM VASÁRNAP . ................. 1936 MÁJUS 3. ÂdJls-Âlbe^a élését iele Iii?® {erjedtt el mi Londonban-— —BMI f umilii 1 • Rémal geleniések még nem adnak hlri az abesszin főváros elfoglalásáról. — Hifter Németország békés szándékait han- W&siaiia erélyesen Segnaoi beszédében Ufa» Hírei scliacfif ár., német pénzügyi diktátor visszavonulásáról Május első napjai még a diplomáciai szélcsend jegyében folytak le. A külső szél­csend mögött azonban nagy a tevékenység a jövő héten már mozgalmasabbá váló kül­politikai események előkészítésére. Holnap lefolynak a francia pótválasztások is, ami után végleges állásportot foglalhat el a párisi kormánypolitika is a készülő nemzetközi tárgyalásokkal szemben. Hétfőn kezdődik Bdgrádban a kisantantkonferencia is, amely felé külpolitikai körök nagy érdeklődéssel néznek. Az utóbbi időben ugyanis mind inkább az a látszat, hogy a középeurópai helyzet megítélése tekintetében nem egészen egységes a vélemény Belgrad és Prága között, sőt arról is sok szó esik, hogy ezzel egy­idejűleg bizonyos közeledés jött volna létre Berlin és Belgrád között. A jugoszláv kül­politikát nyugtalanítja Franciaország állandó törekvése, hogy az olaszokkal közeledést hozzon létre s a Róma—Becs—Budapest közötti megállapodásokkal szemben is állító­lag merevebb álláspontot foglal el, mint a prágai kormány. Mindezek a kérdések és való­színűleg a párisi és beriini békejavasíatokk.íi kapcsolatos nagy európai rendezési tervek is szóba fognak kerülni a belgrádi értekezleten, mely Közép-iEurópának és a duna- vidéki helyzetnek további fejlődésére igen fontossá válhatik. Berlinben Hitler tartott tegnap nagy beszédet a május elsejei ünnepre összegyűlt óriási tömeg előtt. Beszédében békés szándékait hangoztatta és került minden olyan kitételt, melynek bántó éle lehetne Franciaország ellen. A legnagyobb szükség van arra — mondta Hitler — hogy olyan Európa alakuljon ki, melyben a népek elleni gyűlölet­től fűtött támadások végre megszűnjenek. Mi a béke megvédését akarjuk és legutóbbi békejavaslatunk is ezirányu önzetlen szándékainkat bizonyítja. Németország valameny- nyi államnak baráti kezet nyújtott, de ugyanakkor azt a rágalmat terjesztik róla, hogy Ausztria és Csehszlovákia megtámadására készül. Ha a többi népek megértenék végül a német népközösség őszinte békeakaratát, ez az európai béke legjobb biztosítéka volna — tette még külpolitikai kijelentéseihez Hitler. A nemzetközi légkör enyhítéséhez hozzá­járul különben az uj párisi német nagy követ bemutatkozásakor használt feltűnően szí­vélyes hang is. Veltzek báró nagykövei bemutatkozásakor hangoztatta, hogy kötelességé­nek tartja minden tőle telhetőt megtenni a német—francia viszony barátságos kialaku­lása érdekében, amire Lebrun elnök ugyancsak a legmelegebb hangon biztosította a nagykövetet, hogy a francia kormány is a legteljesebb őszinteséggel fogja őt támogatni ennek a feladatának megoldásában. Es a Franciaország iránti jókívánságokra adott válaszképen még hozzá tette Lebrun elnök ehhez a kijelentéshez, hogy a maga részéről is őszintén kívánja a német nép boldogulását és fölvirágzásáí. Abesszíniában ezalatt feltartóztathatatlanul folyik tovább az olasz előrenyomulás. A négus, akisek napok előtt már halálhíre terjedt el, nyilatkozatot adott a „Times“ tudó­sítójának, kijelentve, hogy a végletekig folytatja tovább az ellenállást akkor is, ha az olaszok elfoglalják Addis-Abcbát. Londonban tegnap már el is terjedt a hir, hogy az olaszok bevonultak Abesszínia fővárosába. A hirt eddig nem erősítették meg, de nem is cáfolják határozottan. Ha korainak 5s bizonyul, mindenesetre inast már csak rövid idő kérdése Addis-Aheba elfoglalása is. A lakosság menekül a városból s a külföldiek követ­ségeik védelme alá helyezkednek. A négus fővárosát egyelőre az angol Szudánhoz közel­fekvő Goréba helyezi át, alscanan menekülő útját szükség esetén biztosítottnak látja. Az európai újjáépítési tervekkel átl kapcsolatban a Nemzetközi Diplomáciai Akadé­mia kodifikáló bizottságának tegnapi ülése is, melyen Henri Berenger, a franeia szená­tus külügyi bizottságának elnöke, volt római francia nagykövet elnökölt. Az akadéania, melyben hatvanhárom nemzet van képviselve, a népszövetségi reform tanulmányozásá­val foglalkozott. Különböző inditványrck után Berenger elnök a következőkben foglalta össze a vita eddigi eredményét: bár a felszólalások majdnem kivétel nélkül mélyreható rét ormokat kívánnak, mindenik felszólaló megegyezett altban, hogy a Népszövetség fenntartására továbbra is feltétlenül szükség van. Egyes hírügynökségek újra Schacht dr., német pénzügyi és gazdasági miniszter buká­sát jelentik Berlinből. Ez a hir, mely mindig a márka devalorizációiának hírével együtt bukkan föl, anélkül, hogy eddig beigazolódott volna, ezúttal is a legnagyobb mértékbep megerősítésre szorul. Elmeit 4dd!s­Juda oroszlánjának szabdalták a karmait és összetörték a bor­dáit; rémlik, hogy a nyakát is elvágják nem­sokára. A világtörténetbe egy újabb nagy hő­si halott, egy óriás állam kerülhet. Az egye­düli független és szabad ország Afrikában, ha eltekintünk a nemzetközi védelem alatt álló kis néger köztársaságtól, Libériától. Mert az egyiptomi szuttánság még messze van tő­le, hogy kiszabaduljon az angol marokból és elkerülje a két oldalról is tátongó olasz tor­kot. A délafrikai búr alapítású köztársaság pedig, bár nagy szabadsága, nagy tekintélye, nagy hatalma és nagy esélye van, még csak az angol domíniumok rrntgf okára mászott föl. Szóval lehetséges, hogy Ethiópiát nemcsak hatalmasan körülnyirjúk a Laval—Hoare- tervnél nagyobb ollóval, de minden diplomá­ciai mesterkedés ellenére talán olasz mandátum-területnek nyilvánítják, ami a népfölségiség elvételét, az állami önálló­ság megszűnését jelenti. — Hiába vigasz­talják magukat az abesszinpártiak, hogy a déli olasz támadás nagy nehézségek­kel küzködik és az Uj Virág-nak nevezett fő­város, Addis-Abeba bevétele még nem jelenti az ország tökéletes elintézését. A nagy esős időszak lényeges fordulatot idézhet elő, mint ahogy a kis esős időszak is megállította és megbuktatta De-Bono tábornagyot. Ha pedig i mégis elkövetkeznék a több, mint egymillió négyszögkilométernyi terület elfoglalása, en­nek a behemótnak lecsöndesitése, beruházá­sa, biztos anyagi csődbe fogja taszítani Olasz­országot. Ezek után, ha csakugyan meggyil­kolták a négust, utódja évtizedes fölkelések valamely szerencsés pillandtában a megol­talmazott nyél mellett még az elvesztett fej­szét is visszaszerezheti. Mindezt most azonban kába és hiú vigasz­talásnak tetszik. A lélektani helyzet, a világ- hangulat hirtelen megváltozása legbiztosabb ellenvetés a javíthatatlan derűlátással szem­ben. A malom alatti politika most már épp oly élénken szegődik az olasz rokonszenv oldalúra, mint ahogy a háború elején az am- rák érdekében szurkolt. A sikeré a dicsőség és a sikeré a népszerűség is. A müveit Itália polgárosító jogát hiresztelik és Angliát bírál­lak. Általános a vád, hogy valótlan rajzot adott az abesszin hadseregről; a gueriUa-harc hősi föltételeiről, a terep és az éghajlat le­küzdhetetlen nehézségeiről. Ugratta és nem segítette a haza-védőket. Aztán dicsőítik a nagyszerű olasz erőfeszítést. Igaz, ez a há­ború még nem volt teljesen GiuHo Douchet háborúja, aki a szárazföldi és tengeri erőt védekezésre utalta és mindent a repülőgép könyörtelen gyújtó, robbanó, betegitő és mér­gező bombáinak gyors hatásától várt. De már nem is a Schlief jen háborúja, ki minden tá­madó alakulat gyors lendületét, viszont idő­ről-időre álló harcba vagy védelembe való átcsoportosítását hirdette. A kettő között ala­kult ki a mostani alakzat: a motorizált had­erő és a légi támadás diadalmaskodott. Ha­bár a mérnökök háborúja is volt, nem lett az orvosok háborúja is, mint ahogy az angolok * jósolták. j Azonban nem fölt étien győzelem is akad. J Az olaszok, a Népszövetségnek régóta nem hívei. Kilőtték a hires 16. szakasz szemét, amely a támadó felet büntetésekkel sújtja és n gyöngébb fél megóvását óhajtja; fenékbe fúriák a hires párisi aktát, másszóval a Kel- í°yg—Brhmd-féle egyezményt, amely a há­borút nemzetközi megvetésnek dobta. Az an­gol erélyt a Szuez-csatornába fojtották, ame­lyet nem zártak el anyagi érdekek és a most kétségessé vált szerződési szentség ürügyével. Kivesézték a megtóriási rendszert. Csak va­lami kétséges még mindig: az európai hábo­rú veszedelméből csináltak-e a bábák segít­ségével béke-angyalkát‘1 LONDON. (Rador.) Pénteken délben az angol fővárosban az a húr terjedt el, hogy az olasz csapatok bevonultak Addis-Abebaba. A londoni olasz nagykövetség e hírt nem erő­síti meg. Későbbi magánjelentések szerint az abesz- szin főváros elfoglalása nem felel meg a valóságnak. Egy másik meg nem erősített magánjelen- tés szerint csütörtök hajnalban olasz gránátosok, fa­siszta csapatok és műszaki csapatok bevo­nultak Addis-Abebaba. Más hirek szerint az olaszok öt ven mér- földnylre vannak a fővárostól. \ Ä négus kiáltványa Pénteken a négus főudvarmestere drámai hangú kiáltványt olvasott fel. melyben az uralkodó végső ellenállásra szólította az összes abesszin férfiakat. Szemtanuk állí­tása szerint a négus mindkét kezén kötést visel, mert a legutóbbi harcokban egy bom­ba hozzá közel robbant fel és mindkét ke­zén súlyos égési sebeket szenvedett. A négus az utóbbi hetek eseményei követ­keztében teljesen lesoványodott és dús fekete szakálla megőszült. Menekül Addis-Abeba lakossága RÓMA. (Rador.) Az olasa csapatok tovább folytatják az előnyomulást Addis-Abeba felé, legutóbb a fővárostól 100 kilométerre fekvő Ankobe-t foglalták el. Ez a város a Dessziet Addis-Abebával összekötő császári ut vonalán fekszik. Az olasz csapatok közeledtére a város lakossága, amely tudatúban van, hogy Addis-Abeba elfoglalása már csak na­pok kérdése, tömegesen hagyja el a fővá­rost, mig az idegenek a konzulátusok épü­letébe és a város szomszédságában emelt sátortáborokba menekülnek. A négus, aki tegnap reggel Addis-Abebaba érkezett, kiáltványt intézett az összes munka­bíró emberekhez, hogy öt napra való élelem­mel azonnal vonuljanak észak felé és akadá­lyozzák meg az olasz előnyomulást. Egyes hirek szerint a császárnő és a császári család Jeruzsá­lembe fog menekülni, mig a négus, a trónörökös és a kormány to­vábbra is Abesszíniában marad, hogy foly­tassa az olaszok elleni küzdelmet. A déli hadszíntéren az olaszok elfoglalták Daggabur helységet és bár az idő kedvezőt­len, tovább folytatják Nashibu rasnak Sasa- Banethnél megvert csapatai üldözését. LONDON. (Rador.) Addis-Abebából ér­kező jelentés szerint a négus tegnap tanács­kozást folytatott az addis-abebai diplomáciai testii'et tagjaival, megvitatva a szükségesnek látszó elővigyázatossági intézkedéseket a kül­földi állampolgárok védelmére, amennyiben az olasz csapatok elfoglalnák a fővárost. A négus még semmit sem határozott a jö­vőbeli hadműveletek tekintetében. Úgy látszik azonban, hogy7 erősen kimerí­tette az állandó rvisszavonulás, amelyre az utóbbi időben kényszerült. LONDON. (Rador.) A Havas-ügynökség által szerzett értesülések szerint a négus az ország fővárosát a szudáni határ közelében levő Goreba helyezi át, ahol a magas hegy­ségek több lehetőséget nyújtanak a® ellen­állásra és ahonnan szükség esetén könnyen Szudánba lehet menekülni. Londoni hivata­los körökben egyre nagyobb tért hódított a: a vágy, hogy Olaszországot kibékítsék a Nép- szövetséggel. A közvetítést e tekintetben Fran­ciaországtól várják. Olasz előnyomulás RÓMA. (Rador.) A Ştefani-ügynökség Ba- doglio marsall és az olasz hadvezetőség hiva­talos jelentése alapján közli, hogy az olasz csapatok a® északi fronton Dessziétől 100 ki* liméternyire nyomultak előre Addis-Abeba felé. Hitler nagy békebeszéde BERLIN. (Rador) Május l-ének megün­neplése alkalmával a német fővárosban nagy politikai és tömegtüntetések voltak. Az ifjú­ság a sportpalotába vonult fel, ahol Baldur von Scbirach és Göbbels intéztek beszédeket az ünneplő tömeghez. A Lustgartenben ősz- szegyült tömegek előtt Hitler kancellár be­szélt, aki miután a nemzeti szocialista ural­kodó rendszer belső ténykedéseiről beszélt, kijelentette, hogy el kell kerülni, hogy Euró­pa a jövőben is ki legyen téve a kölcsönös támadások őrületének. ' 1 (Folytatása a lö. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents