Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-12 / 86. szám

15 LLfíNZfíK I 0 3 f, ú p r I 11 n 12. r neL • amcf^ekei héáXfcesi kötyon£uLnÁíó£\ \á^£en.űuJiaheőíi LikenüLnÄßesi, Cl {cgjfirt£>rna£& ^ccrvoia* ny£hA<xjzy&^ßv£, cc ^e^uJjjC^ár guztuAc rru>c(jz£eb <&jeAsin£r ^ a£&£ütíjA*ik e&r* ~&en&ácícrt 'mSxófctékSarii efcek&fc cl t&mteíeket ol t^ffvnmnaSS* yyajijjjjßöß ókoiHÍi éó cl bJie/LuJk mode&k tfáftló 1956-m tatfaAíul K ,V> ' :i” '- v -)«* CLUJ 'STR. GEN E R AL N ECU LCEA 2 «RENNER PALOTAI K O R NM S - UTCA SIBIU STR. REGINA MARIA > 1. « w E lt a u e r O a ss E I A hé* világpolitikája BRASOV CPI AT. A LIBERTĂŢII J Í4S2 ABAC SAGT EB. UUZASOOJ cCüihxJ^cüL „A betegség normálisan iolwik í&wább5* velsógi liiilaJoju, Anglia és Franciaország nyilvánvalóan ellentéte« áj Iá »pontot képvisel elilK-n a iüérdéslHUi. A többi néjwzövctségi ta­gok közölt szintén nincs m«*g ci/ «-gyctörtös. Ibi .szavazásra kerülne sor, a nagy löblcség Franciaország álláspontját támogatná. Anglia a szankciós politika további kövelclésélnm szinto egyedül áll. de a brit világbirodalom egyedül is legnagyobb nicrleklxm .számba ve­endő hatalom. Olaszország viszont mhí bé­ke tárgya Fisokra, sem a tervezett európai új­jáépítésijén való részvétein- nem hajlandó a szankciók megszüntetés«- előtt. És egy olyan nagyhatalom komoly részvétele nél­kül, mint Olaszország, gondolni s«mi lehet Európa békés ujjáépitésére, amihez pedig London a nagy terv«-k«-t világgá bocsátó Ber­linnél és Parisnál i.s inkább ragaszkodik. A nemzetközi helyzet e megoldhatatlannak látszó antinómiához nagy erővel csatlakozik a rajnai német erődítések kérdése is. Ez a kérdés, melyet eddig a nyilvánosság előtt nem igen -tárgyaltak, a francia diplomáciai küzdelemnek mindinkább sarkpontjává vá­lik. A teljes német szuverénitás visszanyeré­se a Rajnavidéken lehetővé teszi ugyanis a németek számára, hogy az áthatolhatatlan francia erőditményvonallal szemben ugyan­ilyen erős erőditményvonalat építsenek. És a francia katonai szakértők szerint, a néme­tek ebl>en az esetben katonai erejük túlnyo­mó nagyrészét keleti támadó céljaikra ér- tékesitihetik. Ez a lehetőség viszont megren­díti Franciaország egész keleti szövetséges rendszerét, melynek tagjai a némcl erődíté­sek fölépítése esetén távolról sem számít­hatnak olyan erejű francia scgilségre, ami­lyent a szerződések megkötése idején számí­tásba vettek. Megbízható jelentések szerint a keleti szövetségesek erre -vonatkozólag már erélyes lépéseket is teltek Parisban, hangoz­tatva, hogy a stratégiai helyzet ilyen megvál­tozása esetén külpolitikai állásfoglalásukat is újabb megoldások alá volnának kényte­lenek vetni. A franciák számára tehát a raj­nai erődítések kérdtáse nem tisztán és köz­vetlenül honvédelmi kérdés, mert a Maginot- vonal mögött a német erődítések fölépítése után is minden szárazföldi támadástól biz­tonságban erezhetnék magukat. A keleti francia kapcsolatokat azonban a rajnai erőd­vonal komoly veszedelembe sodorhatja. ANGOL HAJLANDÓSÁGOK London álláspontját a belső európai vál­ságra vonatkozólag egy neves angol publi­cist;) nemrég a prágai külügyminisztérium félhivatalos lapjának hasábjain foglalta a következő három pontban össze: 1. Nagy- británnia még mindig nem szívesen látja Oroszország pénzügyi és gazdasági terjeszke­dését, fél attól, hogy a bolsevizmus még ko­moly hajókat fog okozni a világnak. (Ezt a félelmet a spanyolországi események min­den bizonnyal még fokozzák). 2. Az angolok azt hiszik, hogy a németellenes kombináció 1918-ban azért járt sikerrel, mert az Egye­sült-Államok, Olaszország és Japán a harc­téren is csatlakoztak hozzá. Angol felfogás szerint azonban az 1918-as győzelem nem ol­dotta meg az 1936-os problémát 3. Az an­gol kormány nem vállalhat Közép- és Kelet­' Láthatatlan sérülések a lélek mechanizmuzáhafi Mint ahogy minden mi imlém c.xV Iá zonyos sérüléicket tud elvivrini, (pjx-n n y a lólek kifinomodott ér/.éwiláf-a r. mind< n külső ói belső mQgrívkó<lt:ttás álul éru • -veknek van kitéve. A léleknek az én fejlődése folyamin kid - kuló (lelki és cv/.tétikai elemieket tartalmaz h intézménye hivatott a belső ösztönök é i .. gerck féken tartására, áth/.ü rés érc, vagy áten­gedésére. A lelök vegetativ ulcgreiwiszere, belső kivá­lasztási mirigyek, szervek az egész fizik .i szervezetet — az ösztön és indulat törvé­nyei által uralják. A pora páriák bizonyos fajtájuk (neuroz . sok) mély lélektani sikbaJi világit rá az egyed és a tömegek kóros megbetegedéseire, ame­lyek konverziós tünetekben jelentkeznek a betegeknél: mint emésztési zavarok, makacs székrekedések, egyeseknél kínzó gyomor és bélgörcsök, szivszorongás, félelemérzet, ál­matlanság, makacs migrének, szédülések éa hányinger ki nem számítható tünetei. A nem régen felfedezett amerikai gyóg’. - növényből készült „Gastro D“, amelynek már az egész világon ei van, ismerve gyógy ­ító hatása és amely úgy a központi, mint a lelki vegetativ idegrendszeren, keresztül fej­ti ki gyógyító erejét és ezáJtai magát a szen­vedés okát szünteti meg a betegeknél Nagy­számú beteg elismerő levele a legszebb ered­ményekről számol be úgy gyomor- és bélfe­kély eseteiben, mint más gyomor- és bélbe, tegségek eseteiben a „Gastro D<£ kezeléssel elért sikerekről. „Gastro D“ kapható Császár E. gyógy­szertárában, Bucureşti, Calea Victoriei No. 124. Vidékre megrendelhető Lei 130.— után­véttel. európával kapcsolatban ugyanolyan kötele­zettségeket, mint Nyugateurópában, mert az ilyen kötelezettségek vállalásával szemben ellenszenvvel viseltető közvélemény rövide­sen elsöpörné. Ezért arra törekszik, hogy & háborús katasztrófa lehetőségének minden módon elejét vegye és Németország köve­teléseit lehetőleg gazdasági téren juttassa kielégüléshez. Arra azonban Angiiéban sincs hajlandóság, hogy a válságot akár Európá­ban, akár az afrikai gyarmatterületeken te­rületi változásokkal oldják meg. , Az angol hajlandóság tehát szintén hatá­rok között mozog. Bizonyos áldozatokra An­gliában épp olyan kevéssé van hajlandóság- mint Franciaországban. A megoldás keresői­nek elkerülhetetlenül számitani kell ezeknek a hajlandóságoknak és sok más hajlandóság­nak a teljes hiányával. A betegség lefolyá­sa azonban továbbra is „normális“, különö­sen, ha tekintetbe vesszük, hogy milyen sú­lyos és nehezen gyógyítható betegségről van szó. , —s. Egyik nagy londoni világlap következőké­pen állapítja meg az ezen a héten is igen he­vesnek mutatkozó európai válság diagnózi­sát: „A helyzet a súlyos betegségeknél meg­szokott képet mutatja: igen kellemetlen tü­netek az általános kórképben, váltakozóm emelkedő és leszálló hőmérséklettel. A kel­lemetlen tünetek azonban a betegség lefolyá­sához tartoznak és az orvosok kötelessége, hogy veszélyességüknek elejét vegyék. A hozzátartozók természetesen aggódnak. Az orvosok azonban, túlságos bizakodás nélkül, áll api thatják meg, hogy a betegség normá­lisan folyik le“. „TALÁN A NYÁR VÉGÉN . . .“ Az angolok javíthatatlan derülátók és ja­víthatatlan politikusok. Férfias reménykedés a főtulajdonságaik közé tartozik. A nehézsé­geket kétségtelenül éppen olyan élesen lát­ják, mint a franciák. És éppen olyan kevéssé világos előttük a megoldás útja, mint a fran­ciák, vagy Európa többi népei előtt. De bi­zakodnak, hogy szívós munkával' ezen a té­ren is előbre lehet jutni. Teljesen hiányzik belőlük a francia idegesség, mely politikai téren is abszolutumokkal dolgozik s első föi- hevülésében olyan kijelentésekkel köti le magát, amelyeket szükségtelenül fölidézett belső erkölcsi válságok után kell később föl­adnia. Eden utolsó parlamenti beszédében, annak a reményének adott kifejezést, hogy nyár végéig talán sikerül megegyezésre jutni Európa újrarendezésének most 'felvetődött tervei kérdésében. Európa beteg, ez az angol megállapítás s a betegség gyógyításához idő kell. Eden ezért a tárgyalások ritmusának lassítását ajánlja. A nyilvánosság zavaró köz­belépésétől mentes diplomáciai tárgyalások utján akarja egyelőre a fölmerült kérdése­ket előbbrevinni. Németek és franciák ezt a törekvését nem teszik könnyűvé. Hitler ál­landóan a kormányok feje fölött beszél át a szóba jövő országok közvéleményéhez. A franciák szintén nem akarnak háttérben ma­radni az eddig szinte kizárólagosan franciá­nak tekintett politikai manőverezés terén, mely Páris politikai céljai érdekében mindig szépen hangzó humanitárius tervekkel tud­ta megmozgatni a világ közvéleményét. Eu­rópa ujjárendezése számára a nyilvánosság prédájára bocsátott két nagy terv áll készen. Berlin és Páris tervei, melyeket harmadiknak most már elkerülhetetlenül London terve fog kiegészíteni. A két terv kétségtelenül nagy lépést jelent a válság történelmében. A régi Európát, úgy Berlin, mint Páris föladja ben­nük. „Az utolsó tizenhét év egész nemzetkö­zi politikája igy kérdésessé vált — irja egyik nagy párisi lap. — Arra szólítanak föl bennünket ezek a tervek, hogy uj Európát építsünk föl. És melyik Európa fog eltűnni az újjáépített helyén? Kétségtelenül az, mely az 1918-a^s és 19-es szerződésekből alakult ki“. FLANDIN ÉS EDEN PÁRBAJA Az. események menetét mérsékelő angol diplomácia azonban nehéz helyzet előtt áll a most folyó genfi tanácskozásokban. Ezt a nehézséget még fokozza, hogy itten közvet­len angol érdekről is van szó, melyek sür­gős közbelépést igényelnek. Két súlyos kér­dés áll a genfi tanácskozások előterében, me­lyeket a párisi lapok már „Flandin és Éden párbaja“ címmel jellemeznek. Egyik az olasz—abesszin háború kérdése, összes vo­natkozásaival a nagy európai és világpoliti­kai válságokra. Másik a rajnai kérdés, mely­ben nemcsak a német és francia állásponto­kat választja el egymástól valóságos örvény, hanem más Angi ia s Franciaország ál láspon t- ja is, az olasz—abesszin háborúval kapcsolat­ban ma. egész nyersen merül föl a kérdés, hogy Olaszország katonai sikerei egyértel­műnek tekintendő-e a Népszövetségnek és azoknak a hatalmaknak vereségével, melyek ebl>en a kérdésben nyiltan az olaszok ellen foglaltak állást. A 13-as bizottság békét ke­reső munkája előtt két nagy nehézség áll: egyik a Népszövetség által támadónak minő­sített állam döntő katonai sikere, másik az egyhangúság teljes hiánya a vezető népszö­vetségi tagállamok között a népszövetségi alapszabályok Olaszországgal szembeni al­kalmazása ! ekln tétében. A két vezető népszó­A „LÉL“ Gömbös miniszterelnök szalon- kocsija a Budapesti Nemzetközi Vásáron A ,,LÉL“ motoros szalonkocsit, amelyen Gömbös miniszterelnök legutóbb Mussolini látogatására Rómába utazott, a magyar gyáripar ajándékozta a magyar kír. állam­vasutaknak a mindenkori miniszterelnök használatára. A szalonkocsit, amelynek min­den egyes része a megfelelő magyar iparág csúcsteljesítménye, bízvást nevezhetjük a magyar ipar mozgó propagând a-ki ámításá­nak. A 24.5 m. hosszú, 2.845 m. széles és 3.60 m. magas, négytengelyes kocsi súlya 43.000 kg.; motorja 270 lóerejü. A kocsi teljesen acélból készüli, a falak és a tető a legmo­dernebb hőszigeteléssel vannak ellátva. A belső kiépítéshez a legnemesebb faanyago­kat használták fel: mahagónit, kaukázusi diót, afrikai körtét, stb. A kocsiban a mi­niszterelnök hálótermén cs társalgóján ki­vid két titkári hálófülke, két vendégháló­fülke, fürdőszoba, konyha. inastfülke és egyéb mellékhelyiségek nyertek elhelyezést. A kocsi mindkét végén felszerelt motor le­hetővé teszi, hogy a kocsi mindkét irány­ban egyenlően haladhasson és pedig 100 km. óránkénti sebességgel. , A „LÉL“ technikai felszerelése a lehető legtökéletesebb; 1500 liter vizet, valamint 700 km. útra szükséges üzemanyagot vihet magával. Hideg-melegvizberendezése, szel­lőztetőkészüléke, hűtőszekrénye a vonatkozó magyar iparágak remekei. Telefonberende­zése lehetővé teszi, hogy a magyar minisz­terelnök szalonkocsijából a világ bármely részével beszélhessen telefonon. Gömbös miniszterelnök külön engedélyé­vel a ,,LÉL“-t a magyar iparnak ezt a nagyszerű alkotását, a MÁV ki fogja állítani azon a minta pályaudvar on, amelyet a vasút fennállásának 100 éves fordulója alkalmá­ból állítanak fel at május 8-án megnyíló Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron és amelyen a Ganz két Délameríka számára készült sin- autóbusza is kiállításra fog kerülni. EGY TELJES HÓNAPIG ÉRVÉNYESEK A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR UTAZÁSI KEDVEZMÉNYEI. A Budapesti Nemzetközi Vásár külföldi látogatói számá­ra a magyar vonalakon engedélyezett 50 százalékos utazási kedvezmény ebben az év­ben egy teljes hónapig és pedig április 28- tól május 28-ig áll a vásárigazolvánnyal ér­kező vásárlátogalók rendelkezésére. t < 1

Next

/
Thumbnails
Contents