Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-12 / 86. szám

X ] ápcTTís ?Z 'ELLENZÉK a Ha VIM-et veszel — helyesen cselekszel! VIM mindenesetben segíti Durva holmit alaposan, fi­nomat kíméletesen tisztit. Mindent tisztit, ami a ház­tartásban létezik: ajtót és ablakot, csempét és küszö­böt, poharat, tányért és csészét, evő k á t és I á PAÁL JÓB HÚSVÉTI RIPORTJA: A császár elhagyott Íróasztalánál... rSQHL, 1936 hús vét előtt (Copyright by Jób Paáh Utánnyomás tilos.) Három napon keresztül bólyongtam Ischl- ben a Jainzenberg aljába épített Kaiser- Villaban és csavargásom első napján, reg­geltől délig ott álltam annál az elhagyott Íróasztalnál, ahol hatvan esztendőnek száz­húsz hónapján, mindennap már hajnali öt­kor a fonott nádszéken helyet foglalt az egy­kor olyan hatalmas monarchia mindenható ura: I. Ferencz József, a császár... ■Ebben a szobában nem változtattak meg semmit. ■Minden bútordarab, az öblös fotőjtől a fehér tajték-szivarszipkáig, úgy áll még itt, mint állt azon a napon, amikor Ferencz József vonatra szállt, hogy soha vissza ne jöjjön Ischlbe. Egyetlen ablaka és egy kes­keny balkónja van csak a szobának, a bal- kónnal szemben a ‘Dachstein emelkedik, örökké hóval borított ormával. A berende­zése szerény, akárcsak a jobbra nyíló háló­szobáé, ahol az egyszerű vaságy, a bádogból készült mosdó, fenekén a pléh-csajkávai ma már egy szerény vidéki vendégfogadóban se kapna helyet. Az íróasztallal szemben nin­csen szék, hiszen Ferencz József az audienciára érkező mi­nisztereket csak a legritkább esetben ül­tette le és csak akkor fogott kezet velük, ha — búcsúzni jöttek lemondásuk után. Ebben a szobában csak egyetlen ember foglalhatott helyet: a császár „.. A balkónaitótól a szoba bejáratáig kes­keny szőnyeg szalad keresztül a szobán. Egyszerű futószőnyeg. Olyan, amilyent vi­déki kúriák lépcsőire fektetnek le. A szalonokban a szomszédban tombol a pompa és a fény, roccoco, biedenneyer és empire bútorok állanak a falak mellett, bor­dó áthuzattal és aranyos karfával, az asz­talokon sevresi vázák és rózsaszínű már­ványból faragott szobrok keskeny, állványo­kon, brüsszeli csipke az ablakok üvege fe­lett, mesteri képek dúsan aranyozott blon- del-keretfeen, ebben a szobában szinte bántó az egyszerűség, amely rikító ellenben van az ischli kastély és az ischli park tobzódó pom­pájával. A világosi fegyverletételtől a had­üzenetig ... Az ischli kastélyt nászajándékul kapta anyjától, Zsófia főhercegnőtől Ferencz Jó­zsef és ezernyolcszázötvennégy júliusának huszonkilencedik napján költözött be ide ifjú hitvesével. íEz az Íróasztal azóta van itt... Maga a fiatal császár már előbb is járt Ischlben, hiszen őt is, testvéreit is bizalmas körben Becsben „Salzprinznek“ nevezték, némi célzással arra, hogy Zsófia főhercegnő a Salzkammergut sós fürdőinek köszönhette a gyermekáldást. Ferencz Károly főherceg és hitvese 1829-ben jártak először Ischlben és a következő év augusztusában született Ferencz József. A kis főherceget fiatal korá­ban Napoleon hitvese, Mária Lujza babus­gatta a Traun partján. Mint uralkodó 1849 augusztusában vonult be először Ischlbe Ferencz József és itt kapta első kedves születésnapi ajándé­kát is: 1849 augusztus 17-én, a születése napját megelőző családi ebéden kurírt ve­zettek a teritett asztalhoz, aki jelentette, hogy Görgey tábornok Világosnál letette a fegyvert. lEzernyolcszáznegyvenkilenctől ezerkilentş- száztizennégyig az ischli kastély a világtör­ténelem legtöbb eseményének és Ferencz József sok-sok bánatának és kevés örömé- ! nek színhelye volt. A mayerlingi tragédia I után — már a nagyhéten, jóval a szezon I előtt — ide vonult el bánatával az apa, en- j nél az Íróasztalnál búcsúzott el férjétől 1898 I július tizenötödikén a Genfbe induló Erzsé- ■ bet, ennél az íróasztalnál várta a császár 1 szövetségesét, II. Vilmost, azután VII. Eduar­dot, a britek királyát, aki azért jött látoga­tóba a Kaisel-Villába, hogy megbontsa a hármas szövetséget, itt itatták le az aktát, amely Bosznia-Hercegovina okkupációjáról szólt, ennél az Íróasztalnál referált 1914 julius 2ó-én Margutti tábornok arról, hogy báró Giessl elhagyta Belgrádot és ennek az Íróasztalnak nádfonatu székéből ugrott fel egész testében remegve a csá­szár, miközben szinte magánkívül kiáltot­ta: „De azért a diplomáciai összeköttetés megszakítása nem jelent még okvetlenül háborút!“ Ennél az Íróasztalnál állott frakkban Tisza István gróf és ennek az Íróasztalnak porzóit söpörték le arról az aktáról, amely­nek ez volt az első szava: ..Népeimhez“. Faragott ludtoll, sárga porzó és sok-sok négylevelü lóhere ... Mindössze három keskeny fiók van a tere­bélyes íróasztalon és a szomszédságban ott áll még az a sárgára furnirozott, Mária Te­rézia korabeli szekrény, amely hires volt arról, hogy azt az ügyet, aminek aktáját az uralkodó maga tette be a cseresznyefa szek­rénybe, soha többet szóbahozni előtte nem volt szabad. Ferencz József életében ezen az íróasztalon este nyolckor egyetlen akta nem heverhetett. Hajnali öt órától szerén}' vacsorájáig — egy tál aludt tej és fekete kenyér — a monarchia ura elintézett min­den aktát. Restanciát nem tiírt meg az ischli kastélyban, A papírkosara széles .. . Kitömött medve tartja mancsaiban és sok papiros belefért... Az íróasztalon sok holmi hever. Jobbra a sort egy villanyos szíva rgyuj tó nyitja meg, de látni rajta, hogy Ferencz József sohasem használta. A szomszédos asz­talka még ma is telistele van keskeny fidi­busszal. Ezeknél gyújtott szivarra. Itatós nincsen az íróasztalon. Egy széles fehér tál, egyszerű és olcsó szürke porzóval van meg­töltve. Sárga kanál merül el a porzóban: ezzel itatták le itt az aktákat. Vaddisznó- sörte között egy csomó faragott ludtoll. Le­het hat, vagy hét darab. Valamikor több volt itt, de ügyes látogatók óvatlan pillanatokban elvittek belőlük párat „emlékbe“. Némelyi­ken még rajta száradt a tinta. Ferencz József soha nluminiumfollal nem irta alá a nevét, a töltőtollat nem Is is­merte, élete végéig csak ludtoUat használt. Vau egy villanyos ventillátor is a szobá­> ban, ezt Falmer Eduard, a Länderbank igaz gatója csempészte be Schratt Katalin kéré­sére. De a császár alig használta. Szemben a falon egy öreg óra: húsz étf óta nem húzták fel. Valamikor, húsz perc­cel tizenkettő előtt állt meg. Délben, vagy éjfélkor: ki tudná megmondani... A villa­nyos csengőn négy gomb van, a gombok* mellett jelek: négylevelü lóhere, gomba, vi­sító malac és patkó. Csupa szerencse... De a császár nem használta ezt a csengőt se, ha valakit hivott, kezébe vette azt az öreg, sárgaréz csengetyüt, amelyik most is ott áll? a levélnehezék melleit és megrázta. Fekete kínai tál és benne fehérszőlő vé­kony kefe: öreg kastélyokban látni még ha-' sonlót, a célja az volt, hogy KetterI, a fő­lakáj ezzel kefélte le az Íróasztalt, ha a csá­szár megebédelt. A lénián tintafoltok. Á£ olló rozsdás. A szivardoboz üres. Szemben egy állványon ragyogó fehér taj­tékszipkák. Egyetlen passziója volt Ferencz József­nek, hogy minden szivart vadonatúj sáp- kából szívott el. A szipkákat aztán a sze­mélyzet kapta meg. Erzsébetnek két szobra díszíti az íróasz­talt. Mind a kettő márványból való. Az egyik nagyobb, a másik miniatűr. Négy kép van az Íróasztallal szemben: legfelül a császár szülei, alattuk a Ferencz József glecser IJj- zélandból és egy katonai parádé képe. Az íróasztal üveglapján még két kis szobor: az; ezredik és a kétezredik zerge szobra. Astí elsőt 1871-ben, a kétezredik zergét — ame­lyet ki is tömtek és a kitömött zerge a vesztibülben áll — a háború előtt látta a: császár. Odakinn rengeteg vadásztrófea. Néhány évszám: „Az utolsó szarvas 1913 VIU 23“. „Az utolsó őz 1910 VIU 3“, az „Utolsó zerge 1911 IX 4*\.. Egy üveggel fedett asztalkán, az üreg alatt rengeteg négylevelü lóhere. Az üveglap és bársony közé szorítva megsárgultak az év­tizedek alatt Egyedül ezek s négyleveJü lóherék emlé­keztetnek az ischli villában — de ezek te csak a beavatottak előtt — Schratt Kata­linra, a császár barátnőjére. Ezeket a négylevelü lóheréket ő szedte a Jainzen- bergen a császárnak, aki 1 epresei tette a szerencse leveleit Schratt Katalinnal:, egyetlen fotográfiája sincs az ischli ka»* télybaa... A falon körőskörül rengeteg barométer. Van közöttük afféle humoros is. Olyan, amelyikén zsinór lóg és ez a felírása: „Ha a zsinór száraz, akkor száraz az idő is, ha a zsinór nedves, akkor esik és ha a zsinór mozog, akkor főj a szél“.. Az uralkodót erő­sen érdekelte Ischlben az idő. Mindennap meghallgatta a park külön „Wetterprofet“- jét is, aki legtöbbször szép időt jósolt, holott köztudomású, hogy lseidben, legalább is nyáron, mindig esik .. „ Egy megkopott, öreg bőrfotőj... Hátul a falon egy- csomó kép. Metszetek Kriehubertől, Friedlärtder és Rudolf von Alt akvarelljei, aztán csataképek 1‘Allemandtól. Az íróasztal és a szivarszipkákat tartó üveges polc között egy öreg karosszék. Vörös bőrből. Elnyűtt és kopott. Öblös, kényelmes. Hátul, ahol az ember támaszkodni szo­kott, véges-végig van egy tenyérnyi széles esik... Ez maradt meg Ferencz Józsefből Ischl­ben. Ez a tenyérnyi széles esik a Ferencz Jó­zsef hátának itt maradt emléke. Szerény ebédje után ebben a fotőjben pi­hent meg a császár. Itt szívta el szivarját és itt olvasta el az újságot, amelyet a kabi­netiroda bekészitett a számára. Itt szokott bóbiskolni. Élete vége felé már kiesett kezé­ből a szivar — ha nagyon nézzük: látunk is a parketten megfeketedett égési nyomokat — leejtette az újságot és fél órára elszun- dikúlt. Mint minden hetven-nyolcvan esz­tendős öreg ember. És ilyenkor az öreg KetterI, aki a szomszédos szobában leste a csengetyüt és a kulcslyukon vigyázott, mit csinál a császár, lábujjhegyen ment be a szobába, felvette a szivart, az íróasztalra tette az újságot és odatette a lecsúszott evik- kert is ... Ezekben az órákban az ischli parkban bekötözték a kutyák száját. Nem lehetett más hangot hallani, csak a sárgarigó füttyét az öreg fák lombos ágain... * Rézrudak közé szorított vörös zsinór ke­ríti el a császár elárvult Íróasztalát az ischli Kaiser-Villában, ahova két schillingért en­gedik be az idegeneket. A vezető, tiroli zöld kabátban és vastag harisnyában, elhadarja gyorsan az évszámokat és megmutatja a szobrot, amit az olaszok királyától kapott ajándékba a szövetséges: I. Ferencz Józsei. A császár Íróasztala mellett csak egy perc­re állnak meg az emberek ... Észre se veszik, hogy az a megkopott zöld Íróasztal, szürke porzójával és nyesett szárú ludtollaival, mellette az elnyűtt karosszékkfl a díszes iscldi kastélyban az egyetlen hely, amelynek köze van a történelemhez ... Hatvan esztendőnek százhúsz hónapján keresztül innen uralkodott I. Ferencz József.

Next

/
Thumbnails
Contents