Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-12 / 86. szám
X TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No, 141.163/1923. âm 5 &eî Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 Fiókkiadóbiva'tal és könyvosztály: Piaţa Urprii 9 szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Clu;, postafiók 80. IVa LVIL ÉVFOLYAM, 8 6. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS VASÁRNAP Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440 évente 840 lej, — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő, A többi külföldi államokba csak a portókiilönbözettel több A HUSVÉT INTELME Itta: VÁSÁRHELYI JÁNOS A mi sok ellenmondással teljes korszakunk, az általános nyomorúság, amely egyre szélesebb köröket ragad hatalmába, nagyon alkalmas arra, hogy az emberek lelkét belesodorja a kétségbeesés, a reménytelen pesszimizmus karjai közé. Védekezni kell ez ellen. A hitetlenség, a reménytelenség, a csüggedt pesszimizmus végül is munkaképtelenné, erőtlenné tesz bennünket. A hitét, reménységét elveszített emberre igazán talál a bibliai szó: „Él és mégis halottHa a reménytelenség lelke százakra és ezrekre árad ki, akkor egy egész nép válhatik máról holnapra a pusztulás martalékává. „Hová mészV* — kérdezte a legenda szerint Kelet vándora, amikor egyszer a halállal találkozott. „Mint járvány megyek Bagdadba, hogy megöljek ötezer embert“ — volt a felelet. Nehány nappal később ugyanaz a vándor újból találkozott a halállal. „Te azt mondtad nekem — szólt a vándor, — hogy mész Bagdadba, hogy megölj ötezer embert, de nem mondtál igazat, mert ötvenezerét öltél meg.“ „Nem igaz, — felelt a halál — én úgy, amint mondottam, valóban csak ötezret öltem meg, a többi meghalt a gyávaság, a félelem miatt.“ A husvét arra figyelmeztet, hogy soha sem szabad átadnunk, még a halál félelmével szemben sem szabad átadnunk szivünket a kétségbeesett, csüggeteg reménytelenségnek. Ha élni akarunk, akkor meg kell tanul- nunk hinni az életben, a halál felett is győzedelmeskedő, örökkévaló életben. Ha husvét napján meg nem győzte volna Krisztus övéi szivét az élet győzelméről, akkor soha sem tudta volna kibontakoztatni isteni dicsőségének győzelmét a világ felett. Szükség van arra, ma különösen nagy szükség van arra, hogy megtanulja az ember az élet árnyoldalai, ellenmondásai mellett meglátni és felismerni a diadalmas élet ígéretes, fénylő vonásait is. Mi az oka a csüggeteg pesszimizmusnak? A természet tökéletlensége. Valóban, sok olyan szomorú jelenség van a természet életében, amely táplálja ezt a reménytelenséget. Vihar, pusztulás, halál. De ki tagadhatná, hogy van a természet világában elragadó szépség, alázatra indító fenség, csodálatos bölcsesség is. Miért csak a rémeket látni, miért ne vennők észre azokat a jelenségeket is, amelyek ajkunkra adják a Zsoltáros vallomását: Ékességet és fenséget öltöztél magadra?! Pesszimizmusra indít az Emberiség éleiének látása. Az emberiség élete telve bűnnel; kegyetlenséggel, végzetteljes gyarlósággal. Mindez igaz. be ezen a földön nemcsak csalók, tolvajok, gyilkosok és paráznák jártai: és járnak, hanem ezen a földön élt és járt az emberré lett Isten fia, aki fájdalmakba és törődésekbe öltözött, hogy Isten szerete- tének égi irgalmával begyógyítsa a világ vérző sebeit. Ezen a földön próféták és apostolok, hősök és vértanuk éltek és jártak, akik nem bánták azt sem, ha máglyákon elégetett testükből gyújtották meg azt a fáklyát, amely az emberiség szebb jövendőjének útját és lehetőségeit világította meg. Miért ne tudnánk ezekre tekinteni és az ö hitüknek ereje által kiemelkedni a reménytelenség bilincseiből és vallani azt, hogy embernek lenni mégis annyi, mini szivünkben hordozni az örökkévalóságot? Miért mondanánk le arról az igazságról, hogy maga az a tény, hogy tudjuk és érezzük azt, hogy valami rossz, önmagában is bizonysága annak, hogy jó is van, jónak is kell léteznie ebben a világban. Az egyház is gyarló. Igaz. Mégis ölében ott vannak az igazság kincsei. Benne és általa szól a halálból feltámadott, örökké élő Krisztus a husvét győzelmes bizonyságtételével: „Én élek és ti is élni fogtoké“ Miért ne adnók oda szivünket e boldogító húsvéti evangéliumnak? E megfontolások indítanak arra, hogy tolmácsoljuk népünk számára is a husvét egyedül boldogító intelmét: Higyje- tek az életben! Nyissátok meg sziveteket az igazság és szeretet szentséges fejedelmének ígérete előtt: Bízzatok, Én meggyőztem a világot. A mi népünk fáradt, csüggedt szivét is csak e drága biztatás gyógyíthatja meg. Azért népünknek alig lehet igazabb jóltevője, mint az, aki nagy megpróbáltatások közé helyezett népünk szivéből ki akarja űzni a hitetlenséget, a reménytelenséget. Áldott mindenki, aki isten adta tehetségével a halálnak és pusztulásnak látomásaitól elfordítani és örökkévaló szépségek és ígéretek meglátására odavezérelni kívánja a lelkeket. Áldott az igehirdető, aki az Istenben megnyugvó hit reménységének biztatásával szól a csüggedt telkekhez: Fel a szivekkel! Isten ül a regimenten és ő egyszer jóra vezet mindent. Áldott a költő, aki a halál és a pusztulás felett meglátja az igazság és szeretet világának győzedelmét s kétségbeesett népe szivébe bele dobja a reménység tüzét. Áldott a művész, aki akár ecsetjének, alcár hangszerének, akár vésőjének hatalmával elfordítja a tekinteteket az élet rútságainak látásától és megmutatja az embernek a világban rejtőzködő szépségek vonzó hatalmát, karjára veszi a beteg emberi lelket és fölemeli az örökkévaló 1936 ÁPRILIS 12. igazságok és szépségek mennyei harmóniájának meglátására. Áldott mindenki, aki Istentől adott tehetségeivel feledtetni tudja azt, ami fáj és a reménység mosolyát tudja földeríteni a gond barázdáival fölszántott, szomoru ember-arcokra. így ad a húsvéti evangélium Erdély magyarságának is olyan kincset, amely drágább minden földi kincsnél, hitet, bizalmat a megújuló élet diadalmába. Shakespeare egyik darabjában van ez a mély értelmű kijelentés: „A rothadás, drága Brutus, nem a mi csillagzatunkban van, hanem önmagunkban.“ önmagunkban van azonban az életnek, a megújulásnak, a feltámadásnak reménysége is. A husvét arra tanít és arra figyelmeztet, hogy a hitnek, a húsvéti hitnek szent lángjánál élesszük megtisztító, megújító, igazságban és szeretetben járó uj életre keblünkben is ezt a szent tüzet. Ebben az intelemben van elrejtve számunkra is a gyógyulásnak, az alkotó munkának szent ígérete. ügy ünnepeljük a husvétot, hogy népünk minden munkása, vezetője nyissa meg szivét, adja oda lelkét e szent intelem útmutatásának hűséges követésére. Az ünnepnapokból így bontakozik ki számunkra is a megújuló élet áldott valósága. Á francia és német bélcelervekel euyidepilefi akaifák m Népszövetség elé ieijeszáeni A locarnől hatabnok határozata. — Fraises^ feeintafftások a Kaisia-vldékre vonatkozása A Genf ben összeült diplomáciai tanácskozás tegnap a napirenden lévő mindkét kérdésben átmeneti megállapodásokhoz jutott. Az olasz—abesszin háború kérdésében úgy határoztak, hogy husvét után Madariaga 13-as bizottsági elnök és Avenol népszövetségi főtitkár jelenlétében a háborúskodó felek megkezdik a béketárgyalásokat. Olaszországgal a kérdés még nincs teljesen tisztázva, de valószínűnek látszik, hogy a tárgyalások megindulása elé Róma sem fog akadályokat gördíteni. Gertiben elterjedt hírek szerint Olaszország és Anglia megbízottai között is külön tárgyalások indulnak meg az abesz- szin kérdés megoldására. Ezeknek a tárgyalásoknak igazában nagyobb jelentőséget lehet tulajdonítani, mint a béketárgyalásoknak, mert angol—olasz megegyezés esetén harmadik félnek a béke feltételei körül már nem igen lesz sok mondani valója. A loearnói hatalmak tanácskozása a kora délutáni óráktól szinte éjfélig húzódott el. Éjfélre megegyezés jött létre, amely sok tekintetben megint a francia álláspontnak kedvez. Éjfél után kiadott hivatalos jelentés szerint a tanácskozó hatalmak megállapították, hogy Németország a tárgyalásokhoz szükséges bizalom helyreállítását nem segítette eddig elő olyan adalékokkal, amelyek elősegíthetnék a felmerült vita kedvező elintézését. Franciaország megbízottja ezért fenntartásokat jelentett be arra az esetre, ha a Rajna-vidék jelenlegi katonai helyzetében változások állanának be. Ilyen változások esetére a loearnói hatalmak megbízottai elhatározták, hogy nyomban újra tanácskozásra ülnének össze. Ezzel kapcsolatban tudomásul vették az angol, francia és belga vezérkarok április lö-re kitűzött tanácskozását is. A kommüniké második része szerint a hatalmak kiküldöttei elhatározták, hogy Franciaország béketervezetét a Népszövetség elé juttatják és kérni fogják Németországot is, hogy járuljon hozzá a Hitler által beküldött béketervezet Népszövetség elé juttatásához, Végül pedig elhatározták, hogy megfelelő időben újra tanácskozásra fognak összeülni. A határozat tehát Hitler béketervét a francia béketervvel egy vonalban való megtárgy alásra fogadja el. Ennyiben közeledést jelent Franciaország részéről is Németország álláspontjához. Viszont azzal, hogy a béketervezeteket a Népszövetség elé terjesztik, nem egy külön európai tanácskozás elé, ahogy a németek kívánták, szembehelyezkednek Hitler álláspontjával. A határozat egészében mégsem jelent visszautasítást Németországgal szemben, mert a német béketerv tárgyalását nem teszi függővé a kommüniké első felében hangoztatott fenntartásoktól. Népszövetségi körökben elterjedt hírek szerint a francia •— és amennyiben Németország beleegyezik —• a német béketerv tárgyalására május 11-éu fog sor kerülni. Mii ferfalsfiasz az aSiessaiji fegyzéií í GENF. (Rador.) Az abesszrn kormány .jegyzéket intézett a Népszövetség titkárságához, afivelyben igazolja a 13-as bizottság felhívásánálc vételét. .4 jegyzék a kormány kellemetlen meglepetésének ad kifejezést afölött, hogy a 13-as bizottság egyenlő mértékkel ítéli meg Abesszíniái cgxj jogosulatlan támadás áldozatát és Olaszországot, a Népszövetség által egyhangúlag elitéit támadóállamot. Az a bessz in kormány nem tudja hinni, hogy az olasz csapatok által használt rendszeres terrormódszerekkel szemben a Nép- szövetség továbbra is érzéketlen marad és engedni fogja, hogy a támadó reménytelenségbe döntsön egy halálra ítélt népet, , GENF. (Rador.) A I3-as bizottság zárt ülésén Madariaga elnök beszámolt az abesz- szin és olasz delegátusokkal folytatott beszélgetéseiről, rámutatva arra, hogy Abesz- szinia kész tárgyalásokat kezdeni Olaszországgal Madariaga és Avenol jelenlétében a népszövetségi alapokmány szellemének megfelelően. Alois pedig megerősítette, hogy Mussolini hajlandó Rómában fogadni Mada- riagat és husvét után külön megbízottat meneszteni Genfbe. Ezután Eden szólalt fel, aki megjegyezte, hogy abban az esetben, ha Olaszország és Abesszínia között a népszövetségi megbízottaik .jelentésében tárgyalások vennék kezdetüket, a jövő hét folyamán, szükséges, hogy a 13-as bizottság állandóan munkálkodjék a tárgyalások tényleges ellenőrzése miatt. Madariaga kijelentette, hogy semmiesetre sem menne bele a tervezett tárgyalások ő általa való vezetésébe a 13-as bizottság közreműködése nélkül. Flaordin és Tituiescu rámutattak arra, hogy a március 3-iki határozat elsősorban a két fél közvetlen érintkezését kívánta és hogy jó lenne ezt a procedúrát elfogadni. A bizottság napolja el ülését, mert nincs szükség állandó munkálatokra, mivel bármikor össze lehet hivoi a tagokat. Madariaga rvégül közölte, hogy már kedd óta igyekszik érintkezésbe lépni Mussolini képviselőjével és a bizottságot április I6-11 összehívja. GENF. (Rador.) A 13-as bizottság úgy döntött, hogy Madariaga április 14-én találkozzék az olasz és abe&szin delegátusokkal. A bizottság április 16-án ül újból össze, amikor az elnök beszámol a két állam intenciójáról. Elhatározták, hogy a 16-i ülés után fognak dönteni, szükséges-e a 18-as bizottság összehívása. Ezt a bizottságot nem annyira a szankciók esetleges megszilárdítása végett fogják összehívni, hanem a tárgyalások eredményéről való tájékoztatás céljából.
