Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-12 / 86. szám

X TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No, 141.163/1923. âm 5 &eî Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 Fiókkiadóbiva'tal és könyvosztály: Piaţa Urprii 9 szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Clu;, postafiók 80. IVa LVIL ÉVFOLYAM, 8 6. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS VASÁRNAP Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440 évente 840 lej, — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő, A többi külföldi államokba csak a portókiilönbözettel több A HUSVÉT INTELME Itta: VÁSÁRHELYI JÁNOS A mi sok ellenmondással teljes korsza­kunk, az általános nyomorúság, amely egyre szélesebb köröket ragad hatalmá­ba, nagyon alkalmas arra, hogy az em­berek lelkét belesodorja a kétségbeesés, a reménytelen pesszimizmus karjai kö­zé. Védekezni kell ez ellen. A hitetlen­ség, a reménytelenség, a csüggedt pesszi­mizmus végül is munkaképtelenné, erőt­lenné tesz bennünket. A hitét, reménysé­gét elveszített emberre igazán talál a bib­liai szó: „Él és mégis halottHa a re­ménytelenség lelke százakra és ezrekre árad ki, akkor egy egész nép válhatik máról holnapra a pusztulás martaléká­vá. „Hová mészV* — kérdezte a legenda szerint Kelet vándora, amikor egyszer a halállal találkozott. „Mint járvány me­gyek Bagdadba, hogy megöljek ötezer embert“ — volt a felelet. Nehány nappal később ugyanaz a vándor újból találko­zott a halállal. „Te azt mondtad nekem — szólt a vándor, — hogy mész Bagdad­ba, hogy megölj ötezer embert, de nem mondtál igazat, mert ötvenezerét öltél meg.“ „Nem igaz, — felelt a halál — én úgy, amint mondottam, valóban csak öt­ezret öltem meg, a többi meghalt a gyá­vaság, a félelem miatt.“ A husvét arra figyelmeztet, hogy soha sem szabad át­adnunk, még a halál félelmével szemben sem szabad átadnunk szivünket a két­ségbeesett, csüggeteg reménytelenségnek. Ha élni akarunk, akkor meg kell tanul- nunk hinni az életben, a halál felett is győzedelmeskedő, örökkévaló életben. Ha husvét napján meg nem győzte vol­na Krisztus övéi szivét az élet győzelmé­ről, akkor soha sem tudta volna kibon­takoztatni isteni dicsőségének győzelmét a világ felett. Szükség van arra, ma kü­lönösen nagy szükség van arra, hogy megtanulja az ember az élet árnyoldalai, ellenmondásai mellett meglátni és felis­merni a diadalmas élet ígéretes, fénylő vonásait is. Mi az oka a csüggeteg pesszimizmus­nak? A természet tökéletlensége. Való­ban, sok olyan szomorú jelenség van a természet életében, amely táplálja ezt a reménytelenséget. Vihar, pusztulás, ha­lál. De ki tagadhatná, hogy van a ter­mészet világában elragadó szépség, alá­zatra indító fenség, csodálatos bölcsesség is. Miért csak a rémeket látni, miért ne vennők észre azokat a jelenségeket is, amelyek ajkunkra adják a Zsoltáros val­lomását: Ékességet és fenséget öltöztél magadra?! Pesszimizmusra indít az Em­beriség éleiének látása. Az emberiség élete telve bűnnel; kegyetlenséggel, vég­zetteljes gyarlósággal. Mindez igaz. be ezen a földön nemcsak csalók, tolvajok, gyilkosok és paráznák jártai: és járnak, hanem ezen a földön élt és járt az em­berré lett Isten fia, aki fájdalmakba és törődésekbe öltözött, hogy Isten szerete- tének égi irgalmával begyógyítsa a világ vérző sebeit. Ezen a földön próféták és apostolok, hősök és vértanuk éltek és jártak, akik nem bánták azt sem, ha máglyákon elégetett testükből gyújtották meg azt a fáklyát, amely az emberiség szebb jövendőjének útját és lehetőségeit világította meg. Miért ne tudnánk ezekre tekinteni és az ö hitüknek ereje által ki­emelkedni a reménytelenség bilincseiből és vallani azt, hogy embernek lenni még­is annyi, mini szivünkben hordozni az örökkévalóságot? Miért mondanánk le arról az igazságról, hogy maga az a tény, hogy tudjuk és érezzük azt, hogy valami rossz, önmagában is bizonysága annak, hogy jó is van, jónak is kell lé­teznie ebben a világban. Az egyház is gyarló. Igaz. Mégis ölében ott vannak az igazság kincsei. Benne és általa szól a halálból feltámadott, örökké élő Krisz­tus a husvét győzelmes bizonyságtételé­vel: „Én élek és ti is élni fogtoké“ Miért ne adnók oda szivünket e boldogító hús­véti evangéliumnak? E megfontolások indítanak arra, hogy tolmácsoljuk népünk számára is a hus­vét egyedül boldogító intelmét: Higyje- tek az életben! Nyissátok meg sziveteket az igazság és szeretet szentséges fejedel­mének ígérete előtt: Bízzatok, Én meg­győztem a világot. A mi népünk fáradt, csüggedt szivét is csak e drága biztatás gyógyíthatja meg. Azért népünknek alig lehet igazabb jóltevője, mint az, aki nagy megpróbáltatások közé helyezett népünk szivéből ki akarja űzni a hitet­lenséget, a reménytelenséget. Áldott min­denki, aki isten adta tehetségével a ha­lálnak és pusztulásnak látomásaitól el­fordítani és örökkévaló szépségek és ígé­retek meglátására odavezérelni kívánja a lelkeket. Áldott az igehirdető, aki az Is­tenben megnyugvó hit reménységének biztatásával szól a csüggedt telkekhez: Fel a szivekkel! Isten ül a regimenten és ő egyszer jóra vezet mindent. Áldott a költő, aki a halál és a pusztulás felett meglátja az igazság és szeretet világának győzedelmét s kétségbeesett népe szivébe bele dobja a reménység tüzét. Áldott a művész, aki akár ecsetjének, alcár hang­szerének, akár vésőjének hatalmával el­fordítja a tekinteteket az élet rútságai­nak látásától és megmutatja az ember­nek a világban rejtőzködő szépségek vonzó hatalmát, karjára veszi a beteg emberi lelket és fölemeli az örökkévaló 1936 ÁPRILIS 12. igazságok és szépségek mennyei harmó­niájának meglátására. Áldott mindenki, aki Istentől adott tehetségeivel feledtetni tudja azt, ami fáj és a reménység moso­lyát tudja földeríteni a gond barázdáival fölszántott, szomoru ember-arcokra. így ad a húsvéti evangélium Erdély magyar­ságának is olyan kincset, amely drágább minden földi kincsnél, hitet, bizalmat a megújuló élet diadalmába. Shakespeare egyik darabjában van ez a mély értelmű kijelentés: „A rothadás, drága Brutus, nem a mi csillagzatunk­ban van, hanem önmagunkban.“ önma­gunkban van azonban az életnek, a meg­újulásnak, a feltámadásnak reménysége is. A husvét arra tanít és arra figyelmez­tet, hogy a hitnek, a húsvéti hitnek szent lángjánál élesszük megtisztító, megújító, igazságban és szeretetben járó uj életre keblünkben is ezt a szent tüzet. Ebben az intelemben van elrejtve számunkra is a gyógyulásnak, az alkotó munkának szent ígérete. ügy ünnepeljük a husvétot, hogy né­pünk minden munkása, vezetője nyissa meg szivét, adja oda lelkét e szent inte­lem útmutatásának hűséges követésére. Az ünnepnapokból így bontakozik ki számunkra is a megújuló élet áldott va­lósága. Á francia és német bélcelervekel euyidepilefi akaifák m Népszövetség elé ieijeszáeni A locarnől hatabnok határozata. — Fraises^ feeintafftások a Kaisia-vldékre vonatkozása A Genf ben összeült diplomáciai tanácskozás tegnap a napirenden lévő mindkét kér­désben átmeneti megállapodásokhoz jutott. Az olasz—abesszin háború kérdésében úgy határoztak, hogy husvét után Madariaga 13-as bizottsági elnök és Avenol népszövetségi főtitkár jelenlétében a háborúskodó felek megkezdik a béketárgyalásokat. Olaszország­gal a kérdés még nincs teljesen tisztázva, de valószínűnek látszik, hogy a tárgyalások megindulása elé Róma sem fog akadályokat gördíteni. Gertiben elterjedt hírek szerint Olaszország és Anglia megbízottai között is külön tárgyalások indulnak meg az abesz- szin kérdés megoldására. Ezeknek a tárgyalásoknak igazában nagyobb jelentőséget lehet tulajdonítani, mint a béketárgyalásoknak, mert angol—olasz megegyezés esetén har­madik félnek a béke feltételei körül már nem igen lesz sok mondani valója. A loearnói hatalmak tanácskozása a kora délutáni óráktól szinte éjfélig húzódott el. Éjfélre megegyezés jött létre, amely sok tekintetben megint a francia álláspontnak kedvez. Éjfél után kiadott hivatalos jelentés szerint a tanácskozó hatalmak megállapí­tották, hogy Németország a tárgyalásokhoz szükséges bizalom helyreállítását nem segí­tette eddig elő olyan adalékokkal, amelyek elősegíthetnék a felmerült vita kedvező el­intézését. Franciaország megbízottja ezért fenntartásokat jelentett be arra az esetre, ha a Rajna-vidék jelenlegi katonai helyzetében változások állanának be. Ilyen változások esetére a loearnói hatalmak megbízottai elhatározták, hogy nyomban újra tanácskozásra ülnének össze. Ezzel kapcsolatban tudomásul vették az angol, francia és belga vezér­karok április lö-re kitűzött tanácskozását is. A kommüniké második része szerint a hatalmak kiküldöttei elhatározták, hogy Franciaország béketervezetét a Népszövetség elé juttatják és kérni fogják Németorszá­got is, hogy járuljon hozzá a Hitler által beküldött béketervezet Népszövetség elé jut­tatásához, Végül pedig elhatározták, hogy megfelelő időben újra tanácskozásra fognak összeülni. A határozat tehát Hitler béketervét a francia béketervvel egy vonalban való megtárgy alásra fogadja el. Ennyiben közeledést jelent Franciaország részéről is Német­ország álláspontjához. Viszont azzal, hogy a béketervezeteket a Népszövetség elé terjesz­tik, nem egy külön európai tanácskozás elé, ahogy a németek kívánták, szembehelyez­kednek Hitler álláspontjával. A határozat egészében mégsem jelent visszautasítást Német­országgal szemben, mert a német béketerv tárgyalását nem teszi függővé a kommüniké első felében hangoztatott fenntartásoktól. Népszövetségi körökben elterjedt hírek szerint a francia •— és amennyiben Németország beleegyezik —• a német béketerv tárgyalására május 11-éu fog sor kerülni. Mii ferfalsfiasz az aSiessaiji fegyzéií í GENF. (Rador.) Az abesszrn kormány .jegyzéket intézett a Népszövetség titkárságá­hoz, afivelyben igazolja a 13-as bizottság felhívásánálc vé­telét. .4 jegyzék a kormány kellemetlen meglepetésének ad kifejezést afölött, hogy a 13-as bizottság egyenlő mértékkel ítéli meg Abesszíniái cgxj jogosulatlan támadás áldozatát és Olaszországot, a Népszövetség által egyhangúlag elitéit támadóállamot. Az a bessz in kormány nem tudja hinni, hogy az olasz csapatok által használt rend­szeres terrormódszerekkel szemben a Nép- szövetség továbbra is érzéketlen marad és engedni fogja, hogy a támadó reménytelen­ségbe döntsön egy halálra ítélt népet, , GENF. (Rador.) A I3-as bizottság zárt ülésén Madariaga elnök beszámolt az abesz- szin és olasz delegátusokkal folytatott be­szélgetéseiről, rámutatva arra, hogy Abesz- szinia kész tárgyalásokat kezdeni Olaszor­szággal Madariaga és Avenol jelenlétében a népszövetségi alapokmány szellemének meg­felelően. Alois pedig megerősítette, hogy Mussolini hajlandó Rómában fogadni Mada- riagat és husvét után külön megbízottat me­neszteni Genfbe. Ezután Eden szólalt fel, aki megjegyezte, hogy abban az esetben, ha Olaszország és Abesszínia között a népszövetségi megbízot­taik .jelentésében tárgyalások vennék kezde­tüket, a jövő hét folyamán, szükséges, hogy a 13-as bizottság állandóan munkálkodjék a tárgyalások tényleges ellenőrzése miatt. Madariaga kijelentette, hogy semmiesetre sem menne bele a tervezett tárgyalások ő ál­tala való vezetésébe a 13-as bizottság közre­működése nélkül. Flaordin és Tituiescu rámutattak arra, hogy a március 3-iki határozat elsősorban a két fél közvetlen érintkezését kívánta és hogy jó lenne ezt a procedúrát elfogadni. A bi­zottság napolja el ülését, mert nincs szük­ség állandó munkálatokra, mivel bármikor össze lehet hivoi a tagokat. Madariaga rvégül közölte, hogy már kedd óta igyekszik érintkezésbe lépni Mussolini képviselőjével és a bizottságot április I6-11 összehívja. GENF. (Rador.) A 13-as bizottság úgy döntött, hogy Madariaga április 14-én ta­lálkozzék az olasz és abe&szin delegátusok­kal. A bizottság április 16-án ül újból össze, amikor az elnök beszámol a két állam in­tenciójáról. Elhatározták, hogy a 16-i ülés után fognak dönteni, szükséges-e a 18-as bizottság összehívása. Ezt a bizottságot nem annyira a szankciók esetleges megszilárdí­tása végett fogják összehívni, hanem a tár­gyalások eredményéről való tájékoztatás cél­jából.

Next

/
Thumbnails
Contents