Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-26 / 96. szám

* r A ELLBNZfiK 19 30 Apr Hím 2 0. A leghíresebb magyar párbaj ceniennáriuma Száz évvel ezelőtt verekedett meg báró Wesselényi Miklós gróf Wurmbrandt Ferenccel C'LUJ. (A/ Ellenzék tudósítójától.) Mikor ingott meg a párbaj szükségességé­ben vetett hit? Dátumul talán odaállíthat­juk a Wesselényi \\ urmbrandt-párbajt, amelyet visszafojtott lélek/ettel kisért Ma­gyarország, Erdély és Ausztria. Ezt mond­hatjuk az utolsó nagy, komoly párbajnak, amely után következik a párbaj romantiká­jából való — mindenesetre lassú — kijóza­nodás. A napokban száz éve volt annak, hogy ez az országos jelentőségű párbaj le­játszódott. Ez. a párbaj utólagos hulláma volt az 1834-i erdélyi országgyűlésnek, amelynek Pécshez huzó elnöke az idős báró Nopcsa Elek volt, ellenzéki vezére pedig a duzzadó erejű báró Wesselényi Miklós. E diaetán Wesselényi kerekedett felül és megvalósítot­ta a szószerinti, nyomtatott országgyűlési naplót, amelyről a kormány jól tudta, hogy ez már a sajtószabadságot jelenti. 1. Ferenc király tehát Ferdinand főherceget küldte ki­rályi biztosként az országgyűlés nyakára, aki azt 1S35 február 7-én fel is oszlatta és meg­kezdette Wesselényi üldözését: ellene távol- letében olyan ítéletet hozatott, amely bár- mikor-bárhol való elfogatását rendelte el. Ez az igazságtalanság csak fokozta Wes­selényi népszerűségét, aki Pozsonyba ment, hogy részt vegyen az ott ülésező magyar diaeta felső táblájának ülésein, e szándéká­tól azonban József nádor kívánságára és Deák Ferenc tanácsára elállóit. A szabadság bajnoka ezután, mint fogoly oroszlán élt Pozsonyban, ahol napról-napra szükebbre fogták ketrecét. Közben az erdélyi udvari párt is lélekzethez jutott s elsősorban Nop­csa Eleknek igyekezett némi elégtételt sze­rezni. akinek — mint diaeta-elnöknek — Wesselényi sok kellemetlen percet szerzett. E törekvés során hangzott el gróf Wurm- hrandt Ferenc Oradea-n szolgáló gyalogos őrnagy szájáról az a kijelentés, amely Wes­selényit szájhősnek bélyegezte. Wesselényi ellen 1835 májusában már Magyarországon is megindult a hütlenségi per, ami tevékenységében még jobban meg- bénitotta öt. Wurmbrandl sértése újabb ol- ualtámadás volt ellene, amelyre reagálnia kellett. Provokáltatta Wurmbrandtot, majd az 1836 április 20-ára kitűzött párbajhoz se­gédeket keresett. Első gondolata Széchenyi volt. Széchenyi mélypontjára sülyedtnek lát­ta Wesselényit. ,Jstenem, ennyit művelhet gőg, magatulbecsülés és hiúság!" — jegyezte fel naplójába s a segédséget nem vállalta el, lelkében azonban megtartotta rokonszenvét egykori kebelbarátja iránt. Wesselényi valóban nehezen talált segéde­ket, mert mindenki húzódozott a hosszú és fárasztó utazástól. Végül azonban együtt volt a szabályok által előirt együttes s a felek nekiindultak, hogy az Oradea melletti Ti- leagd község rétjén találkozzanak. A párbaj elé feszült figyelemmel nézett mindenki. Az ifjú Magyarország lelkesen állt Wesselényi mellé, akit gyűlölettel nézett az aulikus főurak kis csoportja. A bécsi udvar­ban a mindenható Metternich már amúgy is elhatározta Wesselényinek holtra való üldöz­tetését, amiben részt kívánt juttatni titkos- rendőrségének is. Ez hűségesen feljesitette kötelességét, sőt még olyan jelentéseket is tudott Bécsbe juttatni, amellyel felhívta az udvar figyelmét József nádor feleségének Wesselényi irányiban való kedvező állás- foglalására. „A protestáns liga törekvése az, jelentette, hogy .Magyarország és Erdély egyesittessék, a korona a nádor fejére tétes­sék és Wesselényi neveztessék ki nádornak“. Mindenki érezte, hogy ez a párbaj életre- halálra megy s a felek igy is fogták fel a dolgot. Wurmbrandt „jó kardos és dühös vivő" volt, kitűnő vívó volt Wesselényi is, bár a vívásban elhízott volta súlyos akadály volt. Wesselényi nagyszerű lövő is voit, a pisztolypárbajt azonban nem erőltette, mi­helyt Wurmbrandt rövidlátóságáról értesült. Wesselényi segédei Dessewffy Aurél és Bethlen János voltak, Wurmbrandtéi Hor­váth János kapitány és Jósika Lajos. „Egy falka nép csődült ki, de már késő volt más helyet keresni, jegyezte fel Wesselényi nap­lójában. Vetkezni kezdtünk. Wurmhrmult kijelentette, hogy ámbár az a szokás, hogy előbb verekedni kell s az­után illik a megbántónnk enged elmet kér­ni: ü éppen De in utalja meglisnierni most a verekedés előtt, hogy hibás volt állitása s ezért ezennel tőlem engedőimet kér s igy tehát csak a közvéleményért verekedjünk. Én a megbocsátás jeléül kezemet nyújtot­tam s kiáltottunk a síkra .. Szép jelenet lehetett, amelyet a inai pár­bajkódexek alapján nem lehet megmagya­rázni. A párbaj Wesselényinek egyik bizal­masa. Ujfalvi Sándor feljegyzései szerint úgy zajlott le, hogy először Wurmbrandt támadott és Wesselényi nyakát megsebezte, majd „vastag szalonnáját négy helyt ketté szelte, mire Wesselényi megkettőztetett erő­vel csapkodott lankadni kezdett ellenfelére és jobb hüvelykét ketté metszd“. (Ez egy olyan „fokvágással" történt, amilyenre a régi magyar vívás művelői igen büszkék szoktak lenni.) A párhaj Wurmbrandt harc- képtélénségével bevégzödö 11. Az orvosok először Wesselényivel végez­tek, aki résztvevőén veti búcsút Wurm- brandtól. .^Szerencséd, barátom, hogy meg nem öltél — mondta — mert az Orndea-i ifjúság hátunk megett a ligetben lesben állt s ha elhullok, segédeiddel együtt főbe vert volna“. Ezalatt Pozsonyban a legvadabb hirek ke­rültek forgalomba. József nádorhoz és Széchenyihez például az a rémhír jutott el, hogy Wesselényi lelőtte Wurmbrandtot, rög­tön utána pedig Jósika Lajos Wesselényit. Ezek a hirek azonban nem voltak hosszú életűek, mert a titkos rendőrség gyorsan megtette jelentését, de meg maga Wesselé­nyi — aki saját korában a tüneményes gyor­saság embere. A bécsi intrika csatát vesztett: Wesselényi népszerűsége ismét magasra ugrott. S e nagy ember mégis egyedül volt. Ünnepelték, ra­jongtak érte, sőt féltek tőle, de nem volt senkije — sem férfi, sem nő — kivel gond­jait megoszthatta volna. Meghaló naplójában olvasni, hogy a párbaj után. április 22-én Pestre érkezett. Miért? Hogy meglátogassa Mariét. Brudermann Mariét, egy finom úri leánykát, akinek szülei nem engedték meg, hogy Wesselényi udvarlását fogadja... Harmadnap Wesselényi megjelent a po­zsonyi ligetben, ahol valóságos hősként ünne­pelték. De a politikusok bókolása csak fá­rasztotta őt. Egy egyszerű polgári család ju­tott eszébe, amelynek körében kedves perce­ket töltött el. „Nettiék — igy ir róluk nap­lójában ez emlékezetes napon — a berekben láttak meg a sok ember között. Mindent el­felejtve, egyenesen nekem szaladtak. Sze­gény Netti darabig sem szólani, sem sírni nem tudott. A szives örömnek s szeretetnek nem lehetett szebb jelenése.. .“ Ilyen kis örömei voltak a magyarság nagy hősének, akit perének elhúzásával még to­vábbi három esztendeig őrölt a kormány s aztán börtönbe záratott, ahonnan már csak megvakultán került szabadlábra. NEHÉZ SZÉKELÉSBEN SZENVEDŐK, akik­nek gyakori fejfájás, mellnyomás, szívdobogás, gyomormüködési zavarok és különösen fájdalmas végbéÜbajok — mint aranyér, repedés, előesés, poiipus, sipoly; szükü'et — teszik az életet ne­hézzé, igyanak, reggel és este negyed pohár ter­mészetes „FERENC JÓZSEF“ keserüvizet. Klini­kai vezető orvosok igazolják, hogy a FERENC JÓZSEF“ vjz műtétek előni és utáni időrzakok. ban is igen kedvelt, nagyéttékü hashajtó. Öngyilkos diák. Bucuresti-ből jelentik: Bobi Bordei, a Piatra-Neamt-i líceum VII. osztályának tanulója — Bordei dr. Barlad-i kórházi főorvos fia — nagymennyiségű mér­get ivott az iskola internátusának hálószo­bájában. Súlyos állapotban kórházba szállí­tották. Levelet nem hagyott hátra. Azt hi­szik, szülői dorgálás miatt követte el az ön- gyilkosságot. Az eljárás megindult. Budapesten az kaphat minden igényt kielégítő, MÉRSÉKELT ÁRUSZQBÁT r—————----------------­Teljes kényelem, központi fűtés, ál­landó meleg-hideg folyóvíz, liß» tele­fonos szobák. Telefon 202-43,294-34 VL Po«faiiasiiczlcy*ii Dr. Ánatofe Cressin a Tonoglobine Irradié-röl: ifiHisíEm nsTBuciirnnr pabuce, mmoit 9 li ftBTaOB ŞCOALA COMERCIALA SUPfßJQARA $1 EHMEHTAßÄ REGELE CAROL I. fiucurejtl L — Splaiul Unirii, 5J SERVICIUL MEDICAL CoBouJt :.1M şl vc p. tt. tol. Í.Ofcíf C' Z-j-owrn vvmX »I V- i, '‘rr czz-. tA. núrfii. \ . ^ (r (LţryJ^, IpC' A vérszegénység és áltáléi nos gyengeség ese ­teiben kísérletezve a „ Tonoglobine“ borral és szi­ruppal, nagyon kielégítő eredményekre jutottam az étvágy és testsúly növekedésre vonatkozóan. (ss) Dr» Anatole Cressin Bucureşti, Strada Franklin 7. Azt hisszük, semmi kommentárra nincs szük­ségük a tenti véleménynek, mivel az a „Tonoglo­bine“ szirupnak és bornak teljes halóképességét bizonyítja, — a „Tonoglobin líradié“ a szerve­zetnek leghatásosabb erősítője és egyszersmint a legjobb izü orvosság. Kérjük az olvasókat, kövessék naponia kiváló orvosainknak véleményéi, akik kísérleteztek a ké­szítménnyel és közölték velünk az elért eredmé­nyeket. MULAT A SZOVJET Miért engedték meg újra a táncot az orosz fiatal­ságnak? — Érdekes adatok a szovjet belső életéből CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Köztu­domású, hogy Szov jetoroszország a forrada­lom utáni első években rendkívül szigorú korszakot élt át. amelyben tilos volt a pol- ( gări szalonok minden kedvtelése. I A táncot szigorúan megtiltották és az ifju- ! ság, melyet amugyis főleg a politikai és gaz­dasági kérdések foglalkoztattak, lemondott az ; ..olcsó" polgári szórakozásokról. Lassanként ! azonl>an, m kor a légkör kissé lehiggadt, a ; szórakozások vágya újra. felébredt az ifjú j szivekben. Az ifjúság irigveLni kezdte a pol­gári társadalom sportoló, táncoló, flörtölő fiataljainak vidám életét. Stalin lassanként kénytelen volt engedni a szórakozás után vágyó ifjúság követelései­nek. A tánc újra való bevezetésének érdeme azonban elsősorban Vorosilof nevéhez fűző­dik. akinek érdekes kalandja támadt 1923- ban tett törökországi útja alkalmával. Voro- siJof. mint a vörös hadsereg főparancsnoka., hivatalos 'fogadtatáson vett részt, ahol egy bájos hölgy táncra kérte fel. A „népbiztos" szégyenkezve kellett bevall­ja, hogy nem tud táncolni. ■ Mikor visszatért az országba, egyszeriben 1 megváltozott a táncról alkotott véleménye a szovjetorosz, hatóságoknak. Nem csak. hogy nem volt többé tilos ez a szórakozás, hanem még buzdították a fiatalságot, hogy vegyen részt az európai tánctanárok kurzusain. Sochiban, az orosz Riviérán, ma. már egymást érik a kabarék és dancingok és a kiránduló hajók fedélzetén is sokat táncol­nak. Már nem csak a magánszemélyek táncol­nak, de ^professzionista táncmutatványokat is gyakran látni. És a láncosnők sem hordanak többé már uniformalizált öltözéket, hanem gyakran ragyogó toilettekben jelennek meg a parketten. Kaszinó nincsen az orosz Rivi­érán, de ezzel szemben vannak éttermek, ahol táncolni, kártyázni, stb. lehet. A szerelem — elméletileg — fel van sza- baditiva. A prostitúció azonban — bár szi­gorúan tilos — szintén virágzik titokban. Csak a formák mások, a szláv Lélek más- szerüsége itt is megnyilvánul. Készül az Eij nyári vasúti menetrend Az utazó közönség panaszai í CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A CFR 1 igazgatósága május 1-én életbe lépteti a nyá­ri uj menetrendet. Fel kell tehát h vni az iJ- ; letékes menetrendkész-itő-osztály figyelmét i néhány fontos változtatás szükségességére, j arai elsősorban az utazóközönség érdekeit i szolgál ja. A CFR óriási áldozatokat hoz, hogy a (forgalmat megjavítsa. Különösen a : Rapid és a gyorsvonatok közlekedési pontos­ságában és a szerelvények tisztaságában ért : ei figyelemre méltó eredményt. A gyorsvona­tokhoz csatolt legújabb Astra-gyáTtmányu lemezkocsik nagy kényelmet bztositanak az utazó közönségnek. Az előnyök mellett nem hagyhatjuk azón- ban figyelmen kívül a pótolható hibákat, me­lyek közlekedés szempontjából nagy hátrá­nyára van a fejlődési folyamatnak. Minde­nekelőtt és főképen a:zt a mulasztást kell he- lyesbitend, ami Gheorghenitől le, az egész vi­déket érinti és érdekI* 1. Menetrend szerint ugipmvs Petru-Rarcs állomástól 16.06 órakor indul egy vonat, mely Gheorgheni, Reghin, Tg.-Mutes állomásokon át 22.25 órakor ér­kezik be Rasboeni állomásra. Ez a vonat len­ne arra hivatva, hogy Cluj—Bucureşti—Becs felé a Rapid vonathoz a csatlakozást bizto­sítsa. Menetrend szerint azonban a Székely­földről 22.25 órakor befutó vonatnak a Rapidhoz nincs csatlakozása, mivel az Rasboeniböl 21.50 órakor indul. Tehát, csekély 35 percen múlik, hogy a közönség neon kap csatlakozást az egyedüli külföld­re közlekedő vonathoz. Ez a kis változtatás azért is fontos, mert ellenkező esetben órák hosszat keli várakoz­nia a közönségnek, hogy a Rapidot használ­hassa. Ezenkívül Biajrói IXci osanmar tin felé is beállítható egy délben induló vonat, mivel erre a vidékre csak reggel 5.35, vagy este 17.35 óralzor lehet utazni. Catmpia-Turziii állomásról is célszerű len­ne egy éjféli vonat forgalomba helyezése, mivel az utolsó vonat 22.45 órakor radul Turdara és égy a 0.26 órakor térkező utaskö­zönség reggel 7.05 óráig kell vesztegeljen az állo­máson, hol alig világit egy vak petróleumlámpa. Végül legfontosabb lenne annak a. régi gyorsvonatnak a visszaállítása, mely Clujrót délben indult és Oradeán át Sighetig közle­kedett. Nagy szolgálatot tenne az utazóközönség­nek a CFR igazgatóság, ha (figyelemre mél­tatná a közönség általános óhaját és kikü­szöbölné a jelenlegi hibákat. A közönség el­ismerése busás hasznot jelentene a vasútnak, ami a CFR-nek is érdeke, mert a vasút » közönségért van és igy a közönség elisme­réssel illetné a méltányos javításokat. (v.) A görög keleti papság ultimátuma BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójáról.)' A görög kelleti papság országos szövetségének központi végrehajtó bizottsága ülést tartott, mélyen a Curentuli jelentése szerint megálla­pították, hogy a kormány Lepadatu kultusz­miniszter áüásíí'oglalása dacára a papi fize­tésekét nem javította'. A szövetség máig adott halasztást a sérelmek orvoslására azzal, hogy ellenkező esetben a görög keleti papság nem vesz részt az egyházi testületek munkáiban, az április hó végére kitűzött püspök válasz­tásokban és testületileg kilép a liberáks párt­ból. A határozatot Írásba, küldöttség adta át AngeLescu dr. közoktatásügyi miniszternek. Érdekes könyvujdonság! Szergej Platonov: OROSZORSZÁG TÖRTÉNETE. Az orosz ál­lam megalakulásától (legősibb időktől) nap­jainkig. Az orosz lélek megismeréséhez sem­mi sem visz közelebb, mint ennek a könyv­nek elolvasása. Ára fűzve 132, vászonkötés­ben 176 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállít­juk. Kérje a köuyvujdonságok jegyzékét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents