Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-19 / 91. szám

* ­a 1 lU'JJLl ELLENZÉK 193 0 i prill* 19. Éhben .1/ üvsiet ételben bonyolito'tilk le első erdévi turnéjukat hurmine évvel «•/- ott !'1m> állomásuk Ormira volt, hová 1 Kv lx>sv 'nw^vil rrk<vtek. mert hatalmas V a* íHÍAjuk. melyben W Művit csellója és köt­őanyaguk. volt, hely'elen kezelés miatt !e~ naradt a podgyAsz-kocsilvól s mór szimte le- letetlemwk látszott a koncert megtartása, mikor S.mazsenka Ernő vusutig.ugutó n«gy- >.'orii S1 ainei’-gyaflananyu csellóját es gnz­>lag kottatárát ajánlotta fel a mii vész vendé- v kitek. így aztán lel is léphettek. lauiek a koncer nek a/ érdekességéhez tar­tozott, hogy Wihan mrs'rr o tiszteletdijuk •ty részét megfelelő értékű -cihióriumban ■ rte megtéríteni, mert a derék professzor különös kedvelője volt a szeszesitaloknak, • mint ezt virágos ábrázata kékbojákszó, bi- !> resokos rezes orra élénken ei is árulta. Hallott», hogy a biliori szilvái ik zamatos : vüraölcsének párlata különös gyönyörűség­gel szolgál az Mókásoknak. ezért rekvirálta .’ott magának vagy 50 li'ert, hogv hazavigve s ott a Hrdíisin tövében is i mi szilvóriu* munkkal üdíthesse magát a prágai pancsolt, eszenciás hamisítványok helvett. Az írási szenvedély egyébként fokozatosan ha almába kerítette i rendkívül kedves és lágy tudása Wiham professzort, ugv. hogy nemsokára alkalmatlarn,Tró vált az együttmű­ködésre és egy szabályos delirium tremens végzett is vele. Utóda Zelenka konzervntó- rituni tanár a kvartét'ben is elfoglalta a he­lyét. Újabb bajok és személyvál­tozások. Az együttes működését sokáig megbéniiot- la Suk József másodhegedűs idegbetegsége. E baját rajongásig szeretet! feleségének, aki Dvorzsáknak, a csehek hires komponistájá­nak a leámya volt, az elhunytakor kapta. Sokáig búskomorságban szenvedett és sohase gyógyult ki teljesen a hajából. Pár éve hunyt <■!. egy egész sereg je'errtös kompozíció ma­radt utána. Különösen érdekes története van a brácsás Nedbal Oszkár kiválásának a kvartettből. NedbbJ olaszos arcú, jóképű, temperamentu­mos, kellemes legényember, szeret a nők kö­rül forgolódni. Hoffmann már nős, impo­záns megjelenésű szép fiatal felesége van, sikerült kis lányuk te.szi boldogabbá házas­ságukat. A kvartett révén Nedballal sűrűb­ben érintkeznek s hovatovább meghittebb lesz a vele valló összeköttetésük. Nedbal udvarol az asszonynak, aki végül is a komoly művészi elfoglaltsága mellett Idssé ridegnek látszó férj mellett a bohé­mabb természetű, széptevő házibarátot ré­szesíti előnyben. Hoffmann rájön neje hűtlenségére, nem akar a megcsalt férj szerepében élni és szigorú fellépéssel arra kényszeríti Ned- balt, hogy az, asszonyt, akitől ő törvénye­sen elválik, a válóper befejezésekor tegye törvényes hitvesévé. Ez meg is történik, de persze Nedbal többé nem maradha'ott a kvartettben, hiszen Hoff­mann nem tudott volna %'ele harmónikusan összejátszani ... XedbaJ ekkor a prágai filharmonikusok karmestere lett. balettet és nagysikerű ope­retteket komponált, majd Trianon után a pozsonyi szlovák nemzeti színház igazgató­jává nevezték ki. Családi élete nem lehetett boldog, mert — amint ismeretes — évekkel ezelő'1 öncryil- kos lett. A pozsonyi színház épületének magas emeleti ablakából a: utcára vetette még dühösebben. Valami eszébe juthatott, mert hirtelen sietni kezdett. Léptei alatt szisszenve reccsentek a gallyak s a megdön- geteti fáik távolodó, tompa jajkiákása kisérte útját. A városba érve, becsöngetett Varga gyárigazgató kikásába. — Rövid leszek — mondta aztán az igaz­gatónak, vezényszavakhoz szoktatott, pat­togó hangon. — Te húsz év előtt eliesábi- loroad és ezáltal megöletted velem a felesé­gemet. Minden bünhődést magamra vállal­tam és arról is hallgattam, hogy mi szereped volt ebben a tragédiában. Valamint a gaz­ságok és csalások egész tömegéről is hall­gattam, amivel vagyonodat 'szerezted. Azon­ban — ás fenyegetően felemelte a hangját — még mindig nem téptem össze azt a váltót,, amire a nevemet hamisítottad. — Mit kívánsz itőlem? — kérdezne a másik sápadtan. — Azt parancsolom, — harsogta már a kapitány —, hogy vasárnap délben, bármi is történjék addig, a feleségeddel és azzal a szőke fiatal tanárral sétálj végig a korzón. A feleségeddel karonfogva fogsz, menni, a tanárral pedig barátságosan beszélgetsz. Amennyiben megfeledkeznél parancsomról... — Ezt igazán megtehetem... magától érte­tődik... egyébként is... — dadogta Varga, A kapitány biccentett és kidv.Dorgött a la­kásból. * Másnap Darvas Ágnes már korán reggel beáetett a városba. Lihegve állított be a fő- számvevőákhez. — Nahát nagyságos asszony, azt sem tu­rr.mrzm 0P inugát és szörnyethalt. Utóda a kvaHettben Herold professzor i lett, aki kellemesen zengő tónusával, techni­kai ügyességével es alkalmazkodni tudásával kellően illeszkedett Ik- a jeles együttesbe. Második erdélyi turnéjukon már Herold brá­csáját hallottuk és élveztük. A/ oradeal ze­nebarátoknak kik a koncertet rendezték, ez­úttal is gondoskodni kellett Wihan tanár ré- i s/ére megfelelő mennyiségű xllgovicáról, me Ivet egv demizsonhao szállítót.!mk huza. Ak­kor még nem volt vámvizsgálat, a fogyás/.- , iási adó fölött Őrködő finánc [>edig bizonya- i ra zenerajongó volt, jól ismerte Wihanékat és minden skrupulus nélkül beengedte Prá- J fiába a nemes italt. Herold egyébként nem- í csak kitűnő zenész volt, de egyike Fmrópa 1 legkiválóbb hangszer készítőjének, mű kedve­lésből maga is foglalkozott hegedükésziléssel. Az utolsó évek. A 1 lofimann, Suk. Herold, Zelenka össze- ! tételű cseh vonósnégyes már ritkábban hal- ! lat magáról külföldi engagements alig vál­lalok, inkább csak o'lion szólalnak meg egy-egy ünnepélyes alkalommal. Hoílmami tartja bennük a lelket, de lassanként kidől­nek mellőle kollégái s pótlásukról nem gon­doskodnak, a kvartett megszűnik, hiszen uj, fiatal alakulatok lépnek elő. a/ öregeknek I természet törvényéből folyólag is el kell mulniok. Már csak Hoffmann marad élet­ben az eredő i négyek sorából, teljesen a pe­dagógiára veti magát, a prágai akadémia hegedű mesteriskolájából több kiváló fiatal művész kerül ki a kezei alól, kőzötUik az oradeai származású Pásztor Bozsó hegodü- müvésznő, ki külföldön és itthon jelentős ükerek mellett szerepeli. Visszavonultan él Prága egyik villanegyedében épüli pompás kertes házéban, ahol leánya, veje. a prágai városi villamos vasút főmérnöke és ezek kis eánya alkotnak számára boldog családi ke- , rete'-. Dolgozószobája, ahol pár év előtt meg- átogattam. lele van egy értékes művészi muH gazdag emlékeivel s trófeáival Az utóbbi időben már ö is el betegesedett, a íz ivével nem voll rendített', de üzért hiven eljesitelle kötelességét, mig csak ágynak nem dőlt. Igv hunyt el a közelmúlt napokban ö4 §ves korában. Prága művészvilága nagyon meggyászolta, a cseh nemzet kiváló fiát vesz- I tette el benne. A fiatal magyarok fellépése. 1 Említettem, hogy a csel» vonósnégyesnek 1 lefolyt utolsó évtizedekben erős konkur­ensei támadtak 3z európai, sőt a világ távo- j abbi részeinek konoertkedvelö közönsége j ílőtt. Főleg a magyar összetételű, ifjú erők- j bői álló Waldbauer—Kerpely, a Lehner, a I Roth. majd ;i tőlünk külföldre kerüli Irtdig j Alfréd-féle vonósnégyesek kötik fo' az ér- j íeklödétst nagyszerű teljesitménveikkel. Wnldbauerék már 1910-ben fellépnek. Waldbauer Imre a kvartett létrehozója, , IVaWhauer Józsefnek, az egykori Hubav— j Popper négyes brácsásának a fia. istenadta ! művész, kiváló hegedűs és nagyon képzett I muzsikus. Célja, hogy a régiek melleit a modern komponisták müveit, főleg a ma­gyar Bánók és Kodály opusait népszerűsít­se. Dr. Molnár Antal a zeneakadémia fiatal lagymüveltségü professzora a másodhege- j iüs, a brácsás pedig Kornstein Egon a nagy- • jzalrvTvtai származású, a csellót a már elis­mert művész Kerpely Jenő kezeli. A csupa remek erőből álló együttes első nyilvános szereplése szenzációs sikerrel jár. Otthoni és külföldi koncertjeik a legteljesebb dicsőség j dóm, hogyan mondjam el? Tessék képzelni, a Vargáné, meg az « fialta] tanár, a Pártos... ! Én szégyenkezem helyettük. Az erdőben, ; minden lépésnél megálltak és csókölództak. 1 Ó biztos, egészen biztos, a saját szememmel “ tártam. Aztán elsietett Tabán doktorékhoz és on­nan az alsó gyógyszertárba. Aznap nem ért rá dolgozni, inkább éhen halt volna, ha nyomban fel nem mondhatja leckéjét az összes uráliázakbon, ahová bejáratos volt. Jöíttanent, egyik házból a másikba, mint a felháborodás szélvihara, mely suttogássá hal­kulva lehben be az otthonok ajtaján. Egy nap leforgása alatt már mindenki tudta, hegy a szép Vargáné a fiatal Pártossal csalja az urát. A névtelen jóakarók meg arról gon­doskodtak, hogy a sajnálatos hírek a férj fü­léig is eljussanak. Várták a fejleményeket és a várható fejleményekről beszéltek. Termé­szetesen az a legkevesebb, hogy az asszony repülni fog, a tanár ur előmenetelének pedig befellegzett. Annál nagyobb volt a csodálkozás, amikor vasárnap, a déli korzón, hármasban jelentek meg. Az asszony karonfogva ment az urá­val s a férfi feltőnő szívélyesen társalgott a ■tanárral. Az emberek, de főként az asszo­nyok, megbotránkozva csapták össze a ke­züket: — Hogyan, ez a Varga vak, vagy olyan cinikus? Az egyik akác mögé húzódva pedig, csön­des, elégedett mosollyal szemlélte őket a ka­pitány. kíséretében zajlanak le. Pár év múlva dr. Molnár Antal és Kormstein Egon kiváltak, előbb Melles Béla és KeszJer Jenő. majd Ornzágh és l'cinesvórt) kerültek ,i helyeikre miíJva dr. Molnár Antal és Köröttein Egon kiváltuk, elöbl> Melles Bébi és Keszler Jenő, ma jd Országit és 7 einettvdry kerültek a he­lyeikre. • Hornstein kiment Amerikába, ahol egy tHtgyhirű zeneműkiadó céghez társult és azt még jobban felvirágoztatta. A Wnldlwiuer- korpely vonósnégyes ma is fennáll, Waldhauer nemes ambíciója meg­küzd az akadályokkal és ha már a dol»ogóra tudja hozni a társait, föl séges produkcióik­kal elragadják a hallgatóságukat. Erőteljes művészetük, igaz hivat olts águk révén igazán jobb sorsol érdemelnének. Lenerék titka. Ami a Wítldbauerék boldogulását zavar­ja, az tette világhírűvé a Igenei-—Hartmann vonósnégyest. Az 1019. éviién állott össze négy fiatal zeneakadémiai növendék: I>ener Jenő, az erdélyi származása Smilovi's Jó­zsef. Both Sándor és Hortmann Imre, hogy professzionista vonósnégyest alkossanak. Szegények voltak, de tehetségesek és mérhe­tetlen ambíció fűtötte őket. akar ak és nem lankadtak a nehéz munkában. Hónapokon át egyikük szűk szobájában ingujjra vetkőz­ve tanultak, intelligensek volta) /.iveden nieghallga'lák egymás véleményét liz ti kemény munka, a kölcsönös megér tés, u magánérdeknek o nagy tél alá való helyezése hozta meg aztán a: uj együttes nek azt o sikert, timely a: idők folyamija vkfáyhiruvé lett Ma tizenhét én ót ' vó’-'o zatlanu! együtt maradtak, nevűk fnyalom a kamarazene oilagbirodalnial/an é dleső séye a magyar zeneművészetnek Rothék és Indigók. A Roth-félr kvarté t i.s jól indult. «-..xő ősz- szctéte.lükben az oradeal származású Schiff Ödön volt a brácsásuk. Majd összekiilón bözések következtek ós a kvartett stagnált de újabban i.smé lábrakflpt k. 3/ uj együt­tes respektálja az ösazetartásbam rejlő erőt és Így érvényesülésük, sikerük állandósult is. A hozzánk közelálló tódig Alfréd vonós­négyes másik három tagja nem magyar erő, de kiváló művészek, kik az tndig szakszerű vezetése mellett máris jelentős sikereket ara ­iak. Az aránylag rövid idő óta fennálló mű­vészi együttes n legbiztatóbb pályafutás felé halad. NŐI DIVATLAPOK a tavaszi szezonra (ruha, kabát, kosztüm) már hatalmas válass- U'kban kaphatók hz. Ellenzék könyvo*ttaijr»- bau. Cluj. I'iuta UnlrtL Egy dívatkirályvallomásai Poi ci m?girta vallomásait Paul Pairct, a hires párisi divatdiktátor megírta emlékiratait, amelyeknek nemes sze­rénytegge! „Egy divatkirály vallomása»“ cí­met adta. Tulajdonképpen tényleg dívatkirály ez a testes, őszhaju, tokás úriember — mert a mai Poineo az emlékiratokhoz mellékek fel­vételeken niyen. Ha hord au'l’ókirály es Roc­kefeller ok.jkirály, miért ne ruívezhelné ő magát teljes joggal divatkiráiynak, mikor év­tizedeken át diktálta Parison keresztül a Ó- vatot a világ divaftrn chcs, Összes nőnemű öltözködő (lényeinek. Könyve rendkívül érdekes olvasmány. Egyelőre csak franciául és angolul jelent meg, de s’iaitószrinü, hogy hamarosan lefordítják minden nyelvre, mert hiszen Poi-ret fényko­rában, az akkori női nagyságoknak kilenc­ven százalékát öltöztette s nem eggyel jó- barátságban álloíc. Yvette Guilbert, Sarah Bernhard, Mistrzguette neveivel találkozunk a divatkirály vallomásaiban, érdekes, régi pletykákkal, epizódokkal, az egé^z színes teriint korral — ahogy egy lures szabó látja. Ki ez a Paul Poiret? Egy kis párisi posztó- kereskedő fia, akinek legelső állása a hires Worth-házban — nem, nem szabóinas, ha­nem büfíés, aki burgonyasütésben speaáhsra. Woivhék, Jean és Gaston a párisi előkelő hölgyvilág s az egész föld koronázáson di- vairfejedélmed. A fiatal Paul megrészegül mesterségüktől s elhatározza, hogy ő is szép és híres asszonyokat fog öltöztetni. Gazdái nem tudtak ambícióiról. Szabad óráiban sokat rajzolt fantasztikus merész, szi- nes divatáirnait rögzítette papírra. És egy napon a büffés fiú elviszi ezeket a rajzokat a Raudnirz Nővérek hires divaitszaO'onjába, ahol maga a főnök Madame Cherük kezébe adja őket. Az elegáns Madame Cherük na­gyot néz és húsz frankod fizet a rajzok da­rabjáért. A szédült Paul milliomosnak érzi magát. Rajzaival fokonként beérkezik — de nem Wor túrnál. Monsieur D ou cet, a nagy szabó alkalmazza. Itt már szabni tanul s megismeri mesterségének minden fortélyát. De azbán hűtlenül elhagyja Doucet-t is és visszamegy Worth-hoz, amely mégis csalt a 'leghíresebb. Angliában királyt koronáznak, VII. Ed- wardot. S az összes koronázási ruhákat a "Worth-cág — s főleg Poiret készíti el. Olyan nagy sikere van, hogy elérkezettnek láltjjia az. időt ás önálló szalont nyit Maison Poiret címmel. Hamarosan minden divatos dáma nifla öltözködik. Metteonszerü sikerének titka: mindig uj és meglepő ötletei vannak. Azonnal meg­érzi, ha a nők unni kezdenek vnikimit és újat talál ki számukra, hogy ki tudják élni öltözködési szenvedélyüket. Már nemcsak Parist, de Londont is öltözteti, ahová gyak­ran elHiátogat. Hiresiek Poiret mannequinjei. De ezek a mannequin nek nemcsak íabaöák, vagy sze­gek, amelyekre ruhákat akasztónak, hanem remek mozgású, kifejezéssel tele fiatal nők. Legszebb köztük Amdrée, „ a legszebb nők egyike voilrt, aki csak valaha élt, de a leg­butább os leghiubb is." Hamarosan három nagy divatháza van Poi- rebnek Parisban. A Frosine. Corine és a Poi­ret. Ez 1914-ben van. A háborús évek aint: Poiret nem selymekkel és csipkékkel dolgo­zik, hanem a katonáknak varr és kitalál egy uj szabásmintát, amelynek segítségével a francii» hadsereg uniformisát 60 centimé­terrel kevesebb anyagból áílátja elő, miot amennyi a hivatalos előírás. Rengeteg munkát és anyagot takarít igy meg. Híres nőkről irt fejezete a legérdekesebb. A csodaszép Ribols-iére grófnőről, aki szürke selyemmel béleld, szürke Melyem vánkosok­kal és takarókkal tele kocsival járta Parist. Rénajeról, a hires szinészziőről, Páris ked­vencéről, akinek a „Zaza" címszerepében egy olyan estélyi belépőt varr: Poiret, mely­ről hónapokig beszéltek. Sokan a nők közül csalt azért nézték meg a darabot, hegy lát­hassák ezt a csoda .szép ruhát. Fekete taft- ból és tüll'boi állt a belépő, amelyre Büiotey, a hires festő sajátkezüleg festett rá hófehér Íriszeket. Poiret rajzolta Sarah Bernhard ruháid a Sasfiókhoz, ahhoz a szerephez, amelyben a nagy Sarah megőrjítette Párist. Yvette Guii- bertről, minden idők legnagyobb dizőzéről azl írja, hogy nem szép nő, de csodálatos csengésű hangjával valósággal hipnotizálni tudta hallgatóságát. Mistinguette, az örök­ifjú sztár egyszer igy nyilatkozott a divat- királyról: — Az egyetlen ember, akinek fé­lek a pillantásától... A háború aflatt rosszul mentek Poiret női divatházai és hiába csinálta 60 centivel' keve­sebb anyagból álló katonaruháit, bizony meglehetősen tönkrement. Vidékre költözött, de állandóan tele volt tervekkel és hamaro­san újra lábra állít. Kifizette adósságait és kitaJáJlita — a rövid ruhát. A nők eleinte fantasztikusnak találták, hogy felnőtt asszo­nyok térdig érő ruhákban szaladgáljanak, de aztán megstzokták és viselték az uj, háború- utáni felszabadult divatot. Poiret megjósolta azjf is, hogy az asszonyok le fogják vágatrn a hajukat. EHvatjóklásai valamennyien bevál­tak — hatódik érzékével mindig megérezte, hogy mi következik legközelebb. E pillanat­ban, 1936 tavaszán határozottan jósolja a rövid ruha ismételt eljövetelét. S ha a les- ujafcb divatra jzokat látjuk, máris úgy látszik, mintha igaza tenne. Amerikában is járt Poiret, ahol több elő­adást tartott. Úgy találta, hogy az amerikai nők nagyon szépek és ápoltak — de kétség- beejtően egyformák. Los Angelesben történt meg vele, hogy égtek előadásán kifejtette, hogy a nők főfeladaita az öltözködésben az. hogy érvényre juttassák egyéniségüket. Soha­sem szabad mást utánozni — mondta —, hn a divat egy szín, egy kalap, egy cipő, nem szabad azt csak azért viselni, mert más Is az: viseli. Nem szabad úgy fésülködni, mint kedvenc filmsztárunk, mert az egészen ellen­kező típus lehet, mint mi vagyunk. Fo ítz egyéniség. És most hölgyeim kérdezzenek tő­lem bármit, .szívesen válaszolok rá. Mire felállt egy ifjú platinaszőke flapp::- és megkérdezte: — Mondja, Monsieur Poiret, mi Lesz .1 di­vatszín az idén, nyáron? (M. L.) Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi ionok előbareosa.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents