Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-19 / 91. szám
1T36 április 11. BtLBNZÉK 9 A film fejlődési útja az ötlettől a mozgóképszínházban való bemutatásig BERLIN. (Az Ellenzék rtudóskójátóO!.) ízlése, aranyozott meghívók mentek szét a napokban a különböző diplomáciai testületek áajtóattatóihoz és a külföldi lapok kép- vísdlőÉuiZ. A meghívók a német fili’mtársavészet és technika kézfogása, mert ezeknek együttes munkája és tudása képezi alapját a filmalkotásnak. írásban, beszámoló riport alakjában nehéz azt a sok és változatos mindent leírni, ami JÓT FŐZ, KI JÓL FŐZ EGY DEMON petroleumos-főzőn A legújabb 8 typus modellszáma 230-nál kezdődik ! Viszonteladó minden városban, kiknek címét közli és ismertetőt küld a vezérképviselet Bucureşti !., Str. Re. gala 11/bis. Timişoara 111., 1. C. Bratianu 33 ns.a.r. A különböző távlencsék, melyek segítségével HOOG m. távolságból lehet ságok legnagyobbika —- az Ufa — aiiűil létesített „Lehrschau “-rö szólóit. Nemrég nyitották meg ezt a kiállítás-múzeumot a neubabelsbergi filmváros melleit. Azóta a művészeti és tudományos', a sajtó, a főiskolás és gazdasági körökből1 már több, mint kilencezer látogató tekintette meg. Sah öl hasonlót még nem ismernek. Az eddig létező és 'külföldön ismert „fiimíntéze- iíek“ feladata más volt és legtöbbször csak tanácsokat adott tanító- és kultu rfiümekre vonatkozólag. Itt. azonban először mulatják be a fiámért; egységes egészként, mint közösségi alkotást, melynél' mindenkinek eelget keli tennie kötelességének, hogy a mii sike- riilön. A fSihrtt’ ma már több, mini negyvenéves maítra tekint viasza. A vásártérről a vándorló iparágon át a mai, csodálatos méretű mtmkaterül'.stig, melyen sok, sok ezer ember kap átendóan munkát és kenyeret, nem is beszélve a különböző iparágakról, müvésze- íekrőf, melyeket indirekt foglalkoztat. Sohasem beszeltek és írtak asmyirt filmről, tnmt ma. Iskolák és főiskolák, szakkörök, a hatalmas, modern épitményu termekben . az ember előtt felsorakozik. Talán a váz- j latszerii leírás-képekkel kiegészítve — !egaz összeállításában eleven képét nyújtja egy film kibontakozásának, melyet aztán mindig a legújabb tapasztalatok alapján kell átdolgozni. A képek, grafikai ábrák, műszaki készülékek, modellek, szemléltető részletek a gyakorlati filmüzemből, kosztümdarabok, szövegoldalak és kottalapok végnélkül® »okossága vonul el az ember szeme előtt. Az ötlettőd a kész filmig és ennek vil ágkörüli í útja minden fejlődési foka látható. A kimuitotások és a statisztikák mutatták, | hogy a filmhez nemcsak színészek, rende- j zőlk és mozgóképszínházak tartoznak, hanem 1 ezer más dolog, melyek nemzetgazdaságilag is különös fontosságú alt. Egy pár szám meg- mutathaiija a filmipar világgazdasági rangját. A föld 70.000 hangosfilimmozijában, átszámítva kb. 2.00 milliárd lejt vészének be évente. A német mozik pénztáránál például évi 200—220 millió márka, a forgalom. Egyedül Berlinben mintegy 170.000 ember j megy naponta moziba. Németország 15 szá- j Zalákkal; vesz részt a vkágkmgyirtásban, I ami 1800 filmnek fellel meg évente. A han- I gosfilm gyártása óta, vagyis 1929 június 1. j óta annyi filmet másoltak, hogy azoknak hosszúsága 4 és félszer ér az egyenlítő körül. H« ezt a filtensávot leforgatnák, a 24 képes másodpercenkénti rendes sebességgel, akkor ez a rekord-előadás majdnem kilenc évig tartana. De azt is megtudja az ember ebben a múzeumban, hogy mennyibe kerül egy modem hangos filmszínház felépítése, mert bemutatják az időszerű filmszínház építészért ének egyik iránta szerű felvágott modelljét a pincétől a fedélig. A fiimkölcsönzo ábrázolása és leírása, aztán & filmzene, mint „de- viza-imponteur“ zárják le a gazdasági részét a kiállításnak. Művészeti és műszaki rész Ezekulán az üvegszekrények és modeÍlálHvánvok között kóborló látogató a hangosa mikrofon ellőtt beszélt hanghuliámok hogyan alakulnak át villamos rezgésekké, mini „mixerezi", a hangkeverő a hiaingasztalnál a hangszint, mint fényképezik az egy millió- szőr erősített rezgéseket, hogy vissza változtassák hanghullámokká Majd a maszkmester és a világosítók munkájával, de még a kopirozássall is megismerkedünk. Az Afifa-ról (az Ufa kopirozó műhelyé) készük nagy minta utánzatnál látható a nyer s film kifejlődési útja a munka-másolaton és vágáson át a színházi kópiáig. Kultur és tanitófilm Ez talán a filmprodukció legérdekesebb és lbgtanülságosabb ága, mely az emberről, állatról, növényről és a földgolyóról készít fölvételeket. A legújabb technikai eszközökkel dolgozik. Például egy vizibodha 215.00c- es nagyításban jelend meg a filmen. Polarizált, sarkított fénnyel teszik láthatóvá a levegőt. ,ddőraffer”-eljárással a vásznon végignézzük a hóvirág több mint 3 hetet tartó növekedését. 21 másodperc alatt. Egy természeti fölvételinél, melynél1 például a felvevőgép szeme nagy erdőrészletet lát, egy messze terjedő mezövek középen mint kis pont egy őz, ezt a felvételnél az Astra-távlencsével annyira közel lehet hozni, hogy a filmsávon csak az őz hatalmas feje marad megörökítve. összmunka és jövő A kiállítás megtekintése után, otthon e sorok megírása közben, leszűrhetjük a látottakból, hogy csak a gyakorlati napimunka és a Tudományos kutatás együttműködése folytán születhetnek igazi fibn-áíteljeskmé- nyek. A fitmutánpótlásnak ez a film-muzeum nagy előny, mert itt nemcsak gyakorlatilag szerezhet a filmmel foglalkozó kezdő meginduló pályájához alapot, hanem a hatalmas és gazdag könyv- és levéltárban minden eddig megjelent munkát is megkap. Pedig nagy Egy modern mozgóképszínház keresztmetszete. film százszorosán, elágazó Filmművészeti és filmtechnikai feladattérül ebei előtt is ciha Lad. Látja a film eredeti tárgyát egy ötlet, vagy egy irodalmi tennék formájában, melyet követhet a forgatásra érett „forgató-könyvig“. Csodálkozhatok azon, hogyan ífcsz egy kis papirdarabkára irt ötletből fokozatosan vastag könyv, melyben nemcsak a szellemi rész, hanem a film- és fototechnikai elemzés is helyet kap. Fényképeken, íiknsávokon és más tárgyakon meg ilehet figyelni, mennyire egymásba fonódnak a film szervezetében a szellemi áramlatok, a világnézeti gondolatok, a technikai haladás és a művészi alkotás ereje. Mozgatható mintákon látható a hang fényképezése. Az embernek fogalma lesz arról, hogyan dolgozik a rendező, megérti, hogy a filmszínész llegkisebb testmozgása is erős, kifejező művészet lehet. Meggyőződhetünk arról is, hogy a díszletek, épületek, vázák, bútorok, mind, irály- szerüen, tömör munka- és műanyagból készülnek. Ugyanúgy a kosztümök. Világtörténelmet lehetne ezeken a ruhákon banulmáfelkészüítség kell ehhez a pályához, melyen sok uj kérdés is vár még megoldásra: a plasztikus fűm, a szín« film és a távolba vetített képtudósitás mind valósággá kell váljon. Müller Ernő. V A GY... Jó volna egyszer hetzzemenni, öledben megpihenni, lágy hajad csókolni ... Jó volna még egyszer múltat felidézni, százszor megsiratni, egyszer visszahívná ... Jó volna mégegyszer hangosan kacagni, fák alatt sétálni, keringőt táncolná ... Jó volna egyszer hazamenni, hangosan zokogni, százszor elbúcsúzni, egyszer visszamenni... Automatikus másológép. ; alkalmasabb erre, hogy a laikus előtt a hatalmas szervezetű ismeretlen birodalma* megismertessem. Annál is inkább, mert az apfelvételt csinálni. napilapok, folyóiratok és a rádió foglalkozik j ró:ékes beszámoló nemcsak hasábokat, de nagy buzgalommal a filmkérdéssel. j egész újságokat tölthetne be. A film közelebbi ismeretét azonban még í , rindig <a titok fátyla hoanályositja el. Ezért ( Kepek es adatok v: It szükséges ez a „föl világosító-kiállítás“. J Az „oktató-kiállitás“ (Lehrschau) nem egy Hogy látható legyen a gazdasági élet, a mü- j_ élettelen muzeum. A kiállítás rnár murában nyozm. Nyitott müíerem Egy nyitott átelié-moddüen — mely egyedüli a világon — a filmmunkához szükséges- sok építészeti és műszaki előfeltételeket tani! limányozhatjuk. A szemlélő láthatja*. hogy I Jó vol<na hazamenni, öledben megpihenni, lágy hajad csókolni... S ANDRER ZOLTÁN.
