Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-15 / 87. szám

fr ^^fKXJ^PosnrKLk'' pijctttä. '■IN NUMERAR No.141.163/1919. Szcrk« SZtőség és kiadóhivatal: Cluj, Cal Moţilor 4 Fhókkdadóhivatal és k ön y v o sz c á 1 y : Piaţa Unirii 9 szám. — Telefon szám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. LVII. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP, ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetéíű ána>k: havonta 70, negyedévre 2x0, félévre 440 évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ro, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több SZERDA ■1jr.ftvggwn»«»» ---­M hus^éii nmgs&k külpolitikai szenzációi. — a danellák kafonamenies zónáiét, — Szovletoroszok a háttérben. — Rendklwiaii angol minisztertanács foglalkozott a külpolitikai eseményekkel A húsvéti napok nem hoztak nyugalmat az európai külpolitikában. Â mult héten Geníben létrejött átmeneti megállapodásokat újabb események zavarták meg. Különö­sen London vezető köreiben uralkodik komoly izgalom az olaszok abessziniai előnyo­mulása miatt. Hivatalos olasz jelentés szerint ugyanis az olaszok már nagyrészben elfog­lalták a Tana-fó partvidékét s a tó egyik szigetére olasz lobogói tűztek ki. Angliának köztudomásúlag súlyos érdekei vannak a Tana-tóuál és ezeknek az érdekeknek meg­védésére alighanem a végletekig is kész elmenni. Olasz részről még az utolsó napokban is biztosították a londoni kormányt, hogy Olaszország ezen a területen Anglia érdekeit tiszteletben akarja tartani. A hivatalé« jelentést azonban, hogy a Tana-tó egyik félszi­getén olasz zászlót tűztek ki, Londonban határozott kihívásnak minősítik, amelyre eré­lyes választ készülnek adni. A kérdéssel tegnap külön minisztertanács foglalkozott, me­lyen a Géniből visszaérkezett Eden külügyminiszter is résztveti. Az angol—olasz viszony, diplomáciai körök megítélése szerint, igy újra erősen kiélésedéit. Arra lehet várni, hogy London megint legnagyobb eréllyel fogja tovább vinni a szankciós politikát, sőt itt-ott felmeríii az a gondolat is, hogy Anglia a Szuezi-csatorna elzárásának fegyverét is igény­bevegye, ha olasz részről nem mutatnak engedékenységet az ahesszin kérdésben. A húsvéti napok másik izgalmas eseménye az, hogy a török kormány az érdekelt hatalmak fővárosaiban átnyújtotta jegyzékét, amelyben a Dardanellák katonamentes zónájának megszüntetését jelenti be. Ez a lépés nem jelent meglepetést az európai diplo­máciának. mert a Dardanellák kérdésének ujrafelvetése már jóideje napirenden van. Általában az Ankarával szoros kapcsolatban átló Moszkva sakkhuzását látják a török lépés mögött, amely ugyanakkor, amikor Oroszország Fekete-tengeri biztonságát véd­heti, éreztetni akarja Londonnal, hogy nemcsak a Rajna-vidéken, hanem más fontos pontokon is meg lehet egyoldalúan változtatni a nemzetközi szerződések pontjait. A török kormány jegyzékében különben bejelenti hajlandóságát arra ís, hogy a kérdést nemzetközi tanácskozásokon megbeszélje, a jegyzék hangja azonban nem enged kétséget afelől, hogy a Dardanellák katonameiííesií&séuek megszüntetését Anka­rában he végzett ténynek tekintik. Ez a kérdés, amelynek vonatkozásai igen sok irá­nyúak, különben előrelállmtólag a népszövetségi tanács május 11-iki ülésén kerül meg­vitatásra az osztrák szövetségi szolgálat behozatalának kérdésével együtt, amelyet viszont a klsantant készül a genfi aréopág elé vinni. Első hírek szerint Angliában nem keltett nagy ellenkezést a török jegyzék. Az angol kormánynak nyilvánvalóan pillanatnyilag fontosabb elintéznivalói vannak, nem akarja a nehézségeket ennek a kérdésnek kiéle­zésével is súlyosbítani. A külpolitikai események harmadik szenzációja az a londoni hír, hogy Eden kül­ügyminiszter, mint a locarnói hatalmak megbízottja, közelebbről Berlinbe utazik, hogy megbeszéléseket folytasson Hitlerrel. Angol felfogás szerint ugyanis az események ezen a téren elérkeztek arra a pontra, amikor elkerülhetetlenül közvetlen megbeszélésre van szükség. Ezt az álláspontot hir szerint a locarnói hatalmak genfi tanácskozása is osz­totta. Eden Berlinben tájékozódni akar, hogy Hitler milyen feltételek mellett tartja lehetségesnek a Franciaország és Németország között létrehozandó tartós megegyezést. Az angol külügyminiszter ezzel kapcsolatban kész tervet visz Berlinbe és rá akarja veim! Németország vezérét, hogy magatartásával elősegítse a terv megvalósítását. Eden hir szerint ajánlani fogja Hitlernek, hogy legalább is addig, amíg egy szélesebb német —francia megegyezés létrejöhet, ne építtessen a Rajna-vidéken erődítéseket, mert ebben az esetben a franciák nem hajlandók tárgyalni. Ha a berlini látogatás sikerrel járna, Eden a megegyezési tárgyalásokat alapos előkészítés után a nyári hónapokra tervez!. Angol félfogás szerint ennek a megegyezésnek kettős biztosítéka volna. Egyik a iccar- oói hatalmak kölcsönös kötelezettségvállalása, a másik, szélesebb keretű biztosíték, a Népszövetség, melybe Németország újra visszalépne. ANKARA. (Radar.) A török kormány a következő jegyzéket intézte az angol, bul­găr, francia, görög, olasz, japán, román és jugoszláv kormányokhoz és Szovjeloroszor- szág népbiztosságához: ,.A török kormány megállapítja, hogy Tö­rökország biztonsága súlyosan veszélyeztetve vau az általános európai helyzet következté­ben. A politikai és katonai változások tény­legesen megváltoztatták az 1923-iki általá­nos helyzetet, amikor Törökország Laus an - neben olyan természetű megegyezést irt állá, amely megengedi az idegen hajóknak a Dar­danellákon való áthaladási és itt katonaraen- tes zónát létesített.“ A török kormány ezután hosszasan fejte­geti azokat az okokat, amelyekből Törökor­szág azt véli megállapítani, hogy biztonsága veszélyeztetve van, majd igy folytatja: „A lansannei egyezményt aláíró hatalmak aka­ratától függetlenül olyan mélyreható változások történtek a politikai éleiben, amelyek az egyezmény­ben tefeletetett jóakaratu záradék intézke­déseit hatálytalanokká teszik és minthogy Törökország egész területének biztonsága forog kockán, a török kormány kénysze­rítve lehet, hogy magára vállalja a felelős­séget a tőrök nemzettel szemben a törté­nendő kért és olyan intézkedéseket léptet­sen életbe, amilyeneket a körülmények megkövetelnek. Figyelembevéve a fenti elgondolásokat, vala­mint a szorosok védelméről szóló egyez­mény 18. paragrafusának intézkedéseit — mely a négy nagyhatalom kezességére vo­Í átkozik — a török kormány megállapítja, ogy a lausannei egyezmény többé nem véd­eti meg Törökország területét alkalmas fnódon külföldről jövő veszélyekkel szem­ben, éppen ezért a köztársasági kormány kész arra, hogy azokkal az államokkal, melyek a szorosokról szóló egyezmény megkötését meg­előző tárgyalásokon résztvettek, uj tárgyaláso­kat inditsou, egy olyan nemzetközi egyezmény megkötésére, amelynek célja lesz a tenger­szorosok kérdését úgy rendezni, Hogy abban a török területek sérthetetlenségét a nemzet­közi biztonsággal hozzák összhangba és egyúttal a legszabadabb szellemben lehetővé tegye a Földközi-tenger és a Fekete-tenger közti nemzetközi kereskedelmi forgalmat. EDEN LONDONBAN. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Eden tegnap visszatért Géniből Londonba, hogy résztvegyéi: a ma reggel tartott miniszterta­nácson, mely a genfi 13-as bizottságban kö­vetendő angol áOláspontlal foglalkozik. A minisztertanács részletesen foglalkozott a Tana körüli olasz előnyomulásról szóló je­lentésekkel ás. RÓMA. (RadoT.) Á tegnap kiadott olasz hivatalos hadijelentés a következőket közli a legutóbbi napokban végrehajtott hadi mozdulatokról: — Csapataink győzedelmes előnyomulása az egész fronton tovább tart. Egyik nagyobb katonai egységünk a már el­foglalt Gondarbóll kiindulva elérte a Tana- tó egyik félszigetét, Gorgorát és kitűzte az olasz zászlót. Gondar és a Tana-tó kö­zött műszaki csaptaink teherautók számá­ra utat építettek. Gondar nyugati határán, Gallabat mellett harci tevékkel ellátott oszta­gaink és motoros csapataink elfoglalták a határállomást. Az ellenséges erők visszavo­nultak. — A déli fronton egy kisebb felderí­tésre kiküldött osztagunk nagyszámú ellen­séges csapatra taláilt, amelyet megtámadott és visszaszorított. RÓMA. (Rador) Az olasz sajtó feltűnő idegességgel foglalkozik Anglia genfi állás­foglalásával. Ä! Tribuna tegnapi cikkében megállapítja, hogy a Genfben kinyilvánitott angol álláspont lehetővé tette, hogy az egész I világ lássa: a keletafrikai konfliktus nem Olaszország és a (Népszövetség, hanem Olasz­ország és Anglia között mérgesedett el. Francia katonai intézkedések PÄRIS. (Az Ellenzék távirata.) A Matin hagy cikkben foglalkozik a Rajna-vidéki helyzettel és azt jelenti, hogy a francia ka­tonai hatóságok újabb biztonsági intézkedé­seket léptettek életbe. így elrendelték, hogy a háború után feloszlatott 42. ezred kereteit állitsák vissza és vezényeljék a Colmar-i kerületbe. Más ezredek is parancsot kaptak a rajnai zónában való állásfoglalásra, töb­bek között egy olyan ezred is, amely a há­ború alatt jVerdunnél harcoll. BRASOV. (Á* Elleniét távirata.) Nagyszombatról husvét első napjára virradó éj- szaka súlyos kimenetelű auíóbuszszerenesétlenség történt a város közelében. A 793-as számú autóbusz a Bran-i utón egy 400 méter mély szakadékba zuhant A jegyszedő szörnyethalt, a kocsivezetőnek kezel és lábai törtek el. Rajtuk kívül még más három utas szenvedett életveszélyes sérüléseket. Épületeket rombolt össze az orkán MONTEVIDEO. (Bodor.) Tegnap hatalmas orkán pusztított 'Arroyo Grande város- kában, amely az Uruguay-folyó partján fekszik. A vihar teljesen megsemmisített egy szállodát, és húsz magámé pulet et. A romok közül tizenkét embert súlyos sérülésekkel szedtek ki. A vihar innen tovább vonult a brazíliai határon levő Mello de hanga vá­ros felé, ahol szántén borzalmas pusztításokat végzett. Itt -a viharnak hat halottja és száznál több sebesültje van.

Next

/
Thumbnails
Contents