Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-15 / 87. szám
B LLfíNZÖK 193 fi. April I» 11. \ RIPORTSOROZAT A SZÉKELYFOLDRUL Sgy épüieuelt magyar iíulkrnázaíi a Székelyföldön Az „egyfee " és a „héttőké** veszedelme. — Pénzhiány, 'jrros'vr.'v és „íojóstrlip“ ci szegények segélyezésére : ÍRTAM'S (A/ Ellenzék tudósítójától.) \ I'irtos vidékinek egyik legjelentősebb községben járunk, amely kulturális inunká* a revén példaképén állhat a székelyföldi I ./sí ok előtt. A falu né|>e öntudatos tevékenységet fejt ki művelődése és társadalmi élete s/invonalának emelése végett, ami egviitt jár gazdasági életének fejlesztésével is. A község lakossága színtiszta unitárius, itt van az egyházköri esperesi hivatal is Katona Ferenc esperes vezetésével. A lakosság száma nem nagy. alig több félezernél, de ez a kis néptömeg azt bizonyítja, hogy ha akármilyen kevesen vagyunk is. áldozatkész munkával, összefogással és lelkesedéssel gyönyörű eredményeket lehet elérni. Az. egy házi élet Ritkán lehet még egy olyan községet találni, mint ez, ahol csak cgv templom van. mert legtöbb helyen kél-három vallásfelekezetre oszlik a lakosság. Talán éppen ebben az egységben van az ereje ennek a falunak, mert az emJícrek megszokták az összetartást. tudatukba vésődött, hogy minden céljuk és törekvésük közös. Ez. az unitárius templom aztán páratlanul áll szépségében a székelyföldi protestáns templomok között. Egyszerűsége, puritánsága dacára is gyönyörű. Ízléses, valami fölemelő hatással van a lélekre, művészi. Nem hiába, hogy hires müépitész alkotása, amint a bejárat fölött a falba helyezett emléktábla is hirdeti. ..Építette Pákei Lajos müépitész, egyházi tanácsos, I. Ferencz József rend lovagja 1905—6. években1*. A templom belsejében egész körül széles karzat van Ízléses oszlopokkal, ill hallgatja végig az ifjúság az isten tiszteleteket. Egyszerű ez a templom és mégis díszes, nincsenek képek benne és mégis színes, szép a szemnek és léleknek egyaránt. Iskola is csak egy van a faluban, két- tanerős unitárius felekezeti iskola. Ide jár az összes tanköteles gyermek és működésével kivívta nemcsak az egyházi hatóságok, hanem az állami ellenőrző közegek elismerését is. Az elmúlt évben mégis az egyik tanfelügyelő kijelentette, hogy állami iskolára is szükség van, bár a felekezeti iskola valamennyi tan-, köteles gyermeket be képes fogadni, más- vallásu pedig nincs a községben, csak unitárius. A tanfelügyelő névelemzéssel próbált eredményre jutni, külön listába jegyezte fel nz általa gyanúsnak talált neveket, amelyek valamikor románok lehettek véleménye szerint, mint például a ,.Szabók“. Uj kultirrház közadakozásból Az elmúlt évben épitett a község uj kul- iurházat, mert a kulturális összejöveteleket nem engedték a községházában megtartani. Egv ideig szünetelt emiatt a közművelődési munka, mig végül az elöljáróság kimondotta, hogy uj hajlékot építenek a kultúra számára. A munka nem ment könnyen, mert tetemes kiadásokat igényelt, az emberek pedig szegények, ilyen rendkívüli kiadásokra nem volt módjuk. Végül is közmunkával oldották meg az építés kérdését és a megoldást mindenki szívesen vállalta. Az egyik követ hordott, a másik fát hozott, a harmadik ingyenes napszámban dolgozott. Amikor a kulturház kész lett, a számításokból kitűnt, hogy a község minden egyes családja közel ezer lej értékű munkával és anyaggal járult hozzá, de voltak olyanok is, akiknek adakozása ennek az ötszörösét is elérte. Ezt érdemes feljegyezni, mert útmutató például szolgálhat. A szép tágas épületben állandó nagy színpad van, ahol azonban a szinielőadások megnehezítése miatt újabban nem sok darabot mutattak be. Itt tartják a nőszövetségi és ifjúsági egyleti összejöveteleket, amire szintén ritkán kerülhetett sor az utóbbi időkben. A közelgő veszedelem: az egyke A falu lakossága 550 lélek, amely 140 családra oszlik. A falu határának kiterjedé-_ se pedig 2800 hold, igy átlag számítva egy családra húsz hold föld jut. Ez megfelelő megélhetést nyújthatna mindenkinek, ha a talaj gabonatermelésre és általában mező- gazdaságra alkalmas lenne. A határ igen köves, emellett magasan fekszik és hűvös az éghajlata, ami sokfele terményág szempontjából hátrányos. Emellett pedig nyolcvan holdas birtokok is vannak, a közepes gazdáknak is csak- 10—15 hold földje van, soknak pedig még kevesebb. Emiatt a lakosság egyrésze arra kényszerül, hogy a városokban keresse meg megélhetéséi, emiatt sokan veszik útjukat az ókirályság felé, különösen Bucuresti-be és Galali ha. Régebben az erdélyi bányavidékeket is felkeresték, mostanában azonban itt már nem lehet pénzt keresni. Talán a gazdasági nehézségek okozzák, hogy újabban mind nagyobb tért hódit a faluban az egyke-rendszer, vagy enyhébb formája, a ,,kettőké“, mert a családok túlnyomó részénél már nipcs kettőnél több gyermek. ■De viszont a szegénységet sem lehet az egyke okául megjelölni, mert elsősorban a módosabb gazdák őrizkednek a több gyermektől. Attól félnek valószínűleg, hogy ha több gyermek között kell megosztaniuk vagyonukat, azok mindnyájan szegénységre jutnak. A népesedési kimutatás szerint az egyke veszedelme még nem végzetes, mert évente rendszerint több a születések száma, mint a halálozásé. A veszedelem azonban már itt van a kapuk előtt és ha nem történnek lépések a megakadályozására, rövidesen szomorú következményei lesznpk. A lakosság különben józan életű, tiszta lelkű, lerpás, betörés, vagy éppen gyilkosság évtizedek óta nem fordult elő, sőt a virtusos verekedés is ritkaságszámba megy. Négy úri család él a faluban, de egyetlen gyermek sem jár középiskolába, sem az urak. sem a parasztok gyermekei közül. De viszont 2—3 végzett fiatalember is van. akik nem tudtak elhelyezkedni. Gazdasági iskolába már többen járnak, különösen a falusi legények közül. Az asszonyok munkája A Nőszövetség élénk tevékenységet fejt ki. Az elmúlt évben a hatóságok bekérték a Nőszövetség alapszabályait a tagok névsorával együtt és külön engedélyek kikérése ellenében engedélyezték a kulturális össze- jöveteleikel is. Most pár héttel ezelőtt a köri iNöszövetségek itt tartották meg összejövetelüket. amelyen egységes munkatervet dolgoztak ki. Eddig különösen a háziipar fejlesztése körül értek el erdményt. A háború utáni években a falu népe majdnem teljesen elhagyta volt ősi székely viseletét és városi ruhákban kezdett járni. A Nő- szövetség tagjai aztán kezükbe vették az irányitó munkát és mast ismét szőttes ruhában járnak a leányok 6s posztóharisnyában a legények, ismét megszerették azt. ami eddig is az övék volt. ......:.....? f ■ ablakok Kinyiinak a szivek / Megjött a tavasz A/ egyes köri unitárius Nőszövetségek külön-kíilön eélt tűztek ki maguk elé, amelyeknek megvalósítása egyrészt a lakosság legfőbb érdekeit szolgálja, másrészt pedig azt is figyelembe kellett venniük, hogy a körülmények milyen munkalehetőséget engednek meg. Ezen a vidéken elsősorban a gyermekvédelem és gyermeknevelés volna időszerű, csakhogy n gyermekvédelem megszervezésére — ami tetemes kiadásokat jelent — nincsen elég anyagi erejük. A másik nagy akadály az, hogy nincsen orvos a közelben és főleg olyan nincs, akinek jövedelme megengedné, hogy ilyen nagy munkát ingyenesen végezhessen. Erről a tervről tehát a Nőszövetség lemondott — unitárius orvos hiányában. Itt tűnik ki, hogy mekkora akadály Erdély magyarságára nézve a felekezeti elszigetelődés, mert ilyen fontos kérdésekben minden magyar embernek kötelessége volna a segítő munka, vallásfelekezetre való tekintet nélkül. Az itteni Nőszövetségek a nők gazdasági nevelésére fekteti a fősulyt és ebben a munkájában segítségére van az I. G. Duca-i gazdasági iskolában minden nyáron megrendezett szokásos „női gazdasági tanfolyam“. Ezzel a munkával ügyes háziasszonyokat nevelnek, megtanítják, hogy a rendelkezésre álló kevés anyagból miként lehet a legtöbbet előállítani, kevés befektetéssel hogvan lehet a legtöbb jövedelmet elérni. Mert az okosan és jól vezetett háztartáson fordul meg a családi élet, de ezen fordul meg a nép gazdasági megerősödése is. A Nőszövetség munkatervébe inkább beleillik ez a gazdasági irányzat, mintha szórakoztató előadásokat tartanának. Bevezették a Nőszövetségek a tojásgyüjlés rendszerét, hetenként minden család 1—2 tojást adományoz és ebből áll elő a szükséges pénzalap a szegények segélyezésére, mert előadások jövedelmére már nem lehet számítani. A gyűjtési rendszer minden várakozást felülmúló eredményt mutat. De nemcsak a maguk céljaira áldoznak ezek a székely családok. Ha maguknak nagy fáradsággal és verejtékkel kulturházat építettek, lerótták adózásukat a román kultúrával szemben is, mert az I. G. Duca-n most épülő görögkeleti templom számára háromezer téglát adtak és szállítottak be a maguk költségén. b. gy. Becsületrenddel kitüntetett asszonyok PĂRIS. április hó. Napoleon 1802-ben alapította meg a becsületrendet. De már 1797- ben, mini az olaszországi francia hadsereg fővezére, sajátkezüleg akasztott Duranne Marie markotányosnő nyakába egy aranyláncot, amiért a Piaven való átkelés közben megmentette egy francia katona életét. A becsületrend — mint katonai és po'gári rend — alapítása után más nőket is kitiin'etett, akik veszedelmes pillanatokban ragyogó tanúságot tettek bátorságukról. így becsiiletrendes nő lett Savan-in ,,anyó“. aki, mint markotá- nyosasszony, egy egész ezredről gondoskodott. Hasonló kitüntetésben részesült Jurdan Therese, Partu őrmester felesége, aki urával együtt masírozott Olaszországba, Egyiptomba, sőt Moszkva felé is; Bohner Chateri- , ne, egy markotányosasszony lánya s egy nag3Tdobos felesége, aki Wagramnál megsebesült .s urával együtt követte a császárt elt- bai száműzetésébe, ott volt a Waterlooi ütközet tumultusában és aki végül Lajos Fülöp uralkodása alatt Algírba is elkísérte urát. Miu'án a becsületrend levéltára 1871-ben tűzvész áldozatául esett, a dekorálások sorrendjét ma már nem lehet megállapítani. De bizonyosnak veszik, hogy az első dekorált nő Schellinck Marie volt, aki miül őrmester Arcolenál és Austerlitznól megsebesült és akit Jena alatt hadnaggyá léptetlek elő. Utána Bigét Anna, Perrot kantinosaié és Brulon özvegyének nevét említik a kitüntetettek közt. Bizonyos, hogy az első polgári becsületrendes asszony Abicot de Rugis asszony, a Cher kerületbeli Oiron polgármesterének felesége. Kitüntetését azért kapta, mert egy a kézségben dühöngő tűzvész idején bátran szeipbeszállpU a Cölfegyverzett fosztogatókkal és a polgármesteri hivatal értékes levéltárát megmentet'e. A súlyosan megsebesült asszonynak maga III. Napoleon nyújtotta át a jól megérdemelt kitüntetést. Az ..ujabbkeletü“ becsű le Iren des nők közt szerepel, egy derék parasztasszonjT, Pajot felesége, aki tizennyolc gyermeknek adott életet. A becsületrend lovagja lett Laurencin Marie is, a sötét, égőszemíi, elragadóan hal- ványarcu asszonyok festője, mig de Noilles márkiné, aki a vörös kereszt körül szerzett érdemeket és CatulLe-Mendes Írónő a becsületrend tisztjeidé lettek. A becsületrend lovagja lett Franciaország egyik vezető ügyvédnője. Véremé Marie. Az utoljára kitüntetettek közt szerepel Po- lier-Carnier orvosnő, egy algíri benszülött kórház vezetője, továbbá a tiszteletreméltó Emilie anya, aki több mint fél évszázad óta áll Boulogne-sur-Merben a Saint-Louis-kór- ház élén. A becsületrend parancsnokai vörös szalagon hordják nyakukban a rend csillagját. Ezt a kitüntetési eddig csak két asszony kapta: az elhunyt költőnő, de Noilles Anne grófnő és madame de Vilmorin Philipp, akinek egyik őse Lady Hamilton, Nelson tengernagy felesége. Madame de Vilmorin Franciaország legnagyobb faiskolájának igazgatója a földművelés, a kertkultúra és a francia gyarmatok körül szerzett érdemeiért kapta a magas kitüntetést. Most aztán a kitüntetések legújabb névso- rába-Ti ismét találunk két női parancsnokot: a hires írónőt, Colettet, aki már régóta várta ezt a kitüntetést és az Excelsior című nagy újság kiadónőjét, Dupuy asszon}7! jótékonyságáért. - 7 ........... . ................ _____________ MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Kép. — Adó. — Polgárság. — Szankciók ADLVERUL: Nem sokat jelent Titeanu lemondása. Sacha Guitry párisi iró arab meséje jut eszünkbe: Egy fiatal sejk nagyon szerette feleségét s nem akart háremet tartani. Egy szép napon tükörrel lepte meg az asszonyt, aki ilyesmit addig sohasem látott s amikor a tükörbe tekintett, felkiáltott: — A sejk nem szeret már engem, más asszonyt hozott szohárnba! . . . Behívta öreg dajkáját, nézze meg az uj asszonyt. A dalka belenézett a tükörbe és nem ijedt meg a látványtól. — A sejk téged fog továbbra is szeretni — mondta. — Ez az asszony — folytatta a tükörre mutatva — öregebb és csúnyább, mint te vagy!... A ini tükrünkben sem Titeanu arcát látjuk. A helytelen rendszer tűnik fel benne a valóságban. Titeanu menesztése semmit sem mond. PATRIA: A hivatalos lapban kihirdették az uj közigazgatási törvényt. Rá akarunk mutatni, miért fogja majd ezt a törvényt a semmitöszék alkotmányellenesnek nyilvánítani. Az alkotmány 11. szakasza ugyanis kimondja, hogy megyei, vagy községi adót nem szabad szedni csak a fennálló törvények keretei között s egyedül a megyei és községi tanácsok hozzájárulásával. A törvényben az uj adók maximumát is meg kell határozni. így döntött a semmitöszék 1931- ben, midőn az útadókra vonatkozó rendelkezés alkotmányellenes voltát megállapította. A most életbelépett közigazgatási törvény nem szab határt az uj adók magasságának s ez több elégedetlenségre fog alkalmat adni. Akadhat község, mely ötször anv- nyi községi adót szed, mint az állami adó. UNIVERSUL: Régen az arisztokrácia és munkásosztály közötti réteget nevezték ..polgári osztálynak“. A kommunisták a vezető osztályt tekintik ennek. Azt az osztályt, mely vagyonnal és politikai befolyással rendelkezik s a nemzeti érzést képviseli az országban. Céljuk: ennek az osztálynak szét- robbantása, tekintet nélkül arra, milyen a belső berendezkedése valamely országnak. Meg kell állapítanunk, hogy ez a polgári osztály gyöngén felel a támadásokra. A mi polgári osztályunkra nagy csapást mért a földkisajútitás. Nem ügyeltünk a birtokososztályra, mig az idegenek megtöltötték a városokat. Vezetőink jól teszik, ha felfigyelnek az első számú közellenségre: a kommunizmusra. NEAMUL ROMANESC (Iorga professzor irja): Nem értjük, hogyan gondolja a négus, midőn kedves Népszövetségéhez fordul fegyverért azzal a kéréssel, szigorítsák meg még jobban a „bűnös“ Olaszország ellen a szankciókat. Legutóbbi katasztrofális veresége legjobb bizonyítéka annak, hogyan tévesztik össze a diplomáciát a kártyajátékkal. A négus nem hadseregében és „népében“ bizott, hanem az Olaszország ellen alkalmazandó szankciókban. Teljes bizalommal indult harcba és közben európai módra kitüntetéseket osztogatott. Csodával határos az is, hogy eddig bírta. Senki sem tudhatja, milyen meglepetést tartogat a sors számára. (Elvesztette a játékot. Még nmm; késő jzlenikeznie az olaszországi Siessen részvételét srsâg bejelenteni, mert a jelentkezési határidő április 15, rohamosan közeledik. U ázás Zsrisma 9 nap. Részvételi dij c;ak 5250 lei Római t ríózkodás 4 nap. Firenzei tartózkodás l nap. Velencei tartózkodás félnap. Külön nápolyi- és pompeji kirándulások. ‘ff gr ág 'fbws 5-^:7? Kérjen részletes prospektust.
