Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-12 / 86. szám

A rffh török. hódoltság területe, tehát a n**(:y Uföld közópsd vidéke, mir »nnakldcIV! J clwe ette a ve/eto nemesi ív leget .s ;i/.t nem is kapta ví.kn/.i. K/ u. oL», hogy a nagy határok «pro pnxoeHukra vannak, lellnmlvi. ■V jA.s sag, a Kun.sng, a Hajdúság küiünöaen inuitukeţv a nugviérloknélkiili földműves é!etiu*k. Vhipjiihan Ik'Ivs'n es eg«--./séges és mégsem lett e.tsken a tájakon miii jobb dolga a aregénv embernevk, mint másutt, mert vezető nélkül ar egys/erü tömeg képtelen előrehaladni. Vezetői azon lvan egy más rétegből kerültek ki. A vármegyei kormánv/.al, amely hivatva lenne a nép nevelésére, megszervezésére és eJörevitelére, eg\ más Fajból kerül ki évszázadok óta: a dzsentriből. Ez ţvedig hagyományai szerint tökéletesen elzárkózik a földmunkás paraszttól, l’gy él kö- tVt-tük. mint az angol kolónia a gyarmatokon. Mintha a paraszt valami színes faj lenne, amelyhez .semmiféle vérségi közösséget nem érez. Ez. fog megváltozni a következő generációkban, ha a parasztság a maga fiaival tudja ellátni a saját kormain zását.

Örömmel kell üdvözölni ezt n származási

büszkeséget, melyet » paraszti vadék középin telligonciábnn ma már határozottan fel fehet isi ne mi. Csuk az a baj, hogy a régi urak mentalitásával nevelik. Az iskola konzervatív anódon tisztán a humaniórákra fék leli a l'ösiilyt és ezzel akaratlanul is Uz élettől 1 liegen szempontokra neveli az ifjúságot. Meg mindig nehéz az egyetemet végzett ifjúknál elérni, hogy vágyjanak a falura. Pedig az ország életélven nívó .szempontjába! is különös változás állott Ive: a vidéki városok Budapestjei versenyeznek, a kisvárosok a nagyobb központi városokkal és a falvak a kisvárosokkal. Budapest határtalan lefolyással van az egész ország jellemére.

1><' Budapestben még nem érezni a szárúi zási büszkeséget a néppel, a földműves és dolgozó magyarsággal szemben.

Az amerikai magyarság még kiven őrzi hazai talajsz igát, gazdasági életében jobban megkapja a nagyvárosoktól az irányítást, mint a magyar paraszt Budapestiül.

Városunkból i^clar!^ magyar

ieiiefeégeiá i_©nc!©3itiíaii

Korda Sándor arányai «tn<e tniuJen képzeletei

iclülmu nők. — Kun MagtSa London e:so cpere^-csi!iíafa. — RolEi György ipartrűv'sz sikere

Beszélgetés a Lom d<»relUóI visszaélni J Jetre 5ve!

Könyvekkel, antik tárgyakkal zsúfolt dolgozószobájában beszélgetünk a Londonból nemrégen, hazatért dr. Janovics Jenővel Londonban élő magyar hírességekről és Anglia nemzeti nagyságként ünnepeit filmrendezőjéről, az angol filmgyártás legelső személyi- ség|éről, Korda Sándorról, aki a világ legkitűnőbb film-szakembenmek tartja Janovics Jenőt.

— Talán azért tart elsőrendű szakértőnek Korda — mosolyog a Magyar Szinház veit direktora —, mert én fedeztem fel ot annakidején.

Megkérem, hogy meséljen erről a 21 éves, kezdő újságíróról, aki Korda Sándor akkor

volt.

— Filmujságirónak hoztam ide Kordát. Filmet készítettem a mai Magyar Színháznál levő stúdióban. Azt mondtam Kordának, hogy menjen és rendezzen egy' jelenetet. Rövid idő múlva visszajött és rosszkedvűen kijelentette, hogy ő nem tud rendezni...

(Látom magam előtt a felszeg fiatalembert, aki niegreltent az elkő olyan feladattól, amelynek később: megoldásával a legnagyobb pályát futotta be, amelyet művész ma csak befuthat.)

— Sokat Írtam cs beszéltem Kordáról — mondja Janovics dr. —, nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni. Most uz lepett meg náLa, hogy ugyanaz, aki volt: kedves, pózmen- tes, szerény, közvetlen. Pedig karrierjének arányairól innen még csak fogalma* sem alkothatunk.

— Tudjuk, igazgató ur. An goi lapok Alex the great-nek Nagy Sándornak nevezik. Nemzeti nagyság, hallatlanul népszerű, a legnagyobb színészekkel és Írókkal' dolgozik.

— Sikerének (titka — folytatja a fiatal Korda egykori felfedezője — o józan, fantázia nélküli Angliában az, hogy költő a filmben. Képzelete páratlan és határtalan. Nem szivesen használom a zseni szót, mert hiszen egy Shakespeare-re, egy Goethére szabad csak azt mondani, hogy zseni. De Korda Sándor csakugyan zseni, a film uj művészetének zsenije!

— Kordában nincs meg az angol üzle•tiesség — folytatja —, ha van egy terve, egy elgondolása, nem törődik azzal, hogy nyer-e, vagy veszít a filmen. Itt van legutolsó filmjeinek egyike, H. G. "Wells Things to come- je 240.000 fontba került ez a gigantikus alkotás. Nem valószínű, hogy behozza ezt a hatalmas összeget. A film egyedülálló: de pesszimista elgondolásu. Azonkívül sok benne « párbeszéd. Korda azt mondta róla: Mindegy, Wells ragasz modort hozzá, hogy minden mondat bennma: adjon...

— Ezenkívül több uj óriás film je van

Kordának, amit mind lehozunk ide is: Charles Laughton „Rembrandt“-ját, a „Bosam- bo“-t Paul Robesonnal, az „Eladó kisértete:“. Korda elhódította Amerikától Marlene Dietrichet, aki uj filmjét már Londonban készíti Erich Pommer rendezése alant. Chaplin

vagyon !9$5. decem&er 31-&1 teher

Pénztár:

Készpénz — — — — — Követelésünk a B. N. R.-nál

és C. E. C.-nél —

6,353.889'—

4,430.479-—

10,784.368

Részvénytőke: — — — — — — — — Tartalékai p: — — — — — — — — Kétes követe'ések tat talékalapja: — — — B. tétek:

Belföldről:

Látra — — — — — 28,25!.999‘— Határidőre — — — — 14,849.476-— Bemutatóra — — — — 15,840.039-—

[

10,000 000;- 3,032.28?|— 1,506.63!:—

Bankári követelések:

Belföldön — — — — — Külföldön — — — — —

8,050.115 — 285 603;—

8,335.718

19,120.086

58,941.514

Értékpa irok:

Román értékpapírok:

Állampap.rok (N. é. Lei 955.100 és Fr. Frs. 4.000'—) Leszámítolt váltók;

Belföldön fizetendők:

Külföldről leiben — — — — — — —

920.610

59,862.124!—

457.854

—

Hitelezők:

Belföldről :

Létra (levelezőink követelései) 1,708.785-— Külföldről — — — — — 7.708-—

1,716.493

Fed.zeí né kül — — — Áru, értékpapír, stb. fedezetei jelzálog fedezettel — —

12.122.438-— t 193.: 00 — 12,780.654-—

25,096.602

_

25,129.102

Visszíeszámitolt váltók :

Belföldön:

a B. N. R.-nál — — — — — —

1.837.800

4,013.404

103.535

343.892

108.279

I

_

Külöldön fizetendők: — _ — — —

32.503

—

—

Különféle számlák: — — — — — — Fel rém vett osztalékok; — — — — — Átmeneti tételek: — — — — — — — Nyereség: — — — — — — — — —

j

Fenti vál ótárcéból visszleszámi- tolva a B. N. R.-nál — —

1.887.800'—

Adósok:

Belföldön:

Fedezet nélkül — — — Értékpapír fedezettel — — rufedezTtel — — — Jelzálogfedezettel — — — Különféle fedezetekkel — —

9,053.183-— 1,488.240-— 880.78 i •— 10,860.519-— 4,517.432-—

26,800.155

27,392.204

Külfö'dön: — — — — _ — — —

592.049

—

—

1934. ápr. 7-1 konverziós törvény kedvezményeiben részesülő adósok:

(Lecsökkente t tartozások:)

Városi adósok — — — — — — — Mezőgazdasági adósok — — — — —

6,372.843

1,339.979

—

7,712.822

\

• Konverziós törvény alkalmazása folytán előállott veszteség: *

Ingatlanok:

Tisztviselői lakóház — — — — — — Egyéb ingatlan — — — — — — —

650.000 350.0C0

—

1,727.038

1,000.000

—

Átmeneti tételek:

35.355

—

\

82,574.45!

—

8 ’,574.4c 1

—

* Folyó évi nyereségből Lei 965.000-rel már csökkentve.

Guj, 1935. december 31. Az igazgatóság.

A könyvelésért:

Thamó s. k.

cégjegyző, jogosított könyvelő.