Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-12 / 59. szám

2 BLLBNZßK ' / +:tf> nt n r c i n ^ 12. MIT IR A ROMÁN SAITO VIITORUL: A neme rt közi tírni lejátszódó wiin-'n rk <pp olv váratlanul >önok, mint (lim­l\i . von.»k \ német k-fKN - lu'ki-vr .- hK-nvL K vi i\ értek v» vcs.’Viv v.'ict.i S.'iTfiioi'ii', a vdág i,ii nein nv'udcn nép togi.» lpl 'T ki iiiiycr» v. kötelezettségek alól való saahaduláw: igv derül,»ui,vnu! a/t jósoljuk, hogy '■ háborút i».;r,dott kdvet kez.tiH'n vével elkerüljük. Anii ben­nünket illet, mi ma ■»>' azok vagyunk, akik vol. tinik nemzeti érzésünkben o vezc térében _s csak -,t béke; és it szervik! esek i'tszxclcUx'n »».xrta.st» szol. juk. Érzésünket solidem titkoltuk, .i bekét 1 torit ó Népszövetség őszinte hívei maradunk. Külpolitika: téren arra törekedtünk, hogy bizo­nyítékot szolgáltassunk erre nézve, nvery nicg- vagyunk győződve, hogy a nemzetközi» ^ iKikenek egyedüli biztosítéka sir. érvényben levő békeszer. züllések tiszteletben tartása. Reméljük, bogy ü békét tennt lehet tartan s a megegyezőt es a szerzett jogok tiszteletén nem fogyóik meghiusiita- n: mert csak így lehet továbbfejlődésről beszél­ni. A béke elleni minden támadás teh.ilt akadály­ba fog ütközni F.zt űz akad.» vt n fejlődni akaró igazán civilizált államok fogják feláll: tani. Ezek sorában foglal helyet természenesen teljes erejé­vé Románia is, m dón politika», erkölcsi és nem­zeti szempontból megmasit hatatlannak 1 art ja a szerződéseit. EPOCA: Néhány nap múlva tudni fogjuk Fitter kancellár utolsó lépesének kóvetkezrné. nyeit. A helyzet komoly. Németország megsér­tette a locarnoi-stzerződést, melyet önként foga­dott el. Ez különösen angol szempontból iontos. mert ott minden önként vállalt kotr cstég törvé­nyes kötelezettséghez hasonló. Néhány meg­jegyzésünk van csak a történték kapcsán Az, ami Berlinben történt. Lávái tv inkájának csőd­jét bizonyítja. H;1 a francia kormány első perc­től kezdve összefog az angolokkal, Németország ma; épérét nean kockáztathatta volna. Midőn azonban a Führer lát tu, hogy Paris és London folvton csak tanácskoznak, nem várta be a tár­gyalások végét és előbb támadott Azt mondat­ják egyesek, hogy Laval politikáit nélkül Musso­lini Hitlerrel fogott volna össze. Ez a le tevés nem állítat meg. Mussolininck Génibe küldött válasza bizonyít ja, hogy Róma tudja; mit várhat Németországtól. Minden szem London felé te­kint most Franciaországban. DREPTATEA: Mondd meg, milyen egv or­szág belpolitikája és megállapítom ebből külpoli­tikáját. A fasista uralom háborús politikához vezet Nincs nyugodt diktátum, amint mnc;- tá. maió demokrácia. Mindenekelőtt azért, mert tö­megek által jóváhagyott háborúra még nem volt példa. Vélemények és ellenvélemények egyfor­mán vannak demokrata uralom alaţt. A megelége­dett országoknak demokrata kormányuk van. A németek lépése azokat is fel zavarta álmukból, akik optimisták, voltak Háború»-. szándékuk tel­jesen tiszta. Megkapják erre a választ. Sorba ve­szik most a béke barátait s nem tűrnek alatto­mosságot A »agyhatalmak Összefognak úgy, mint a világháború alatt. Tudja egész világ, hogy Németország és Magyarország minden bé­kenyilatkozat dacára. n»t akarnak. Mindenki tudj.-, ezt: kivéve azokat, rk-k Hitiért éltet’k az országban Mint régen, mikor egyvsek eladták az országot, hol az orztráknak, hol a töröknek, hol meg az orosznak Minden ilyen kiáltás egyen­lő az árulással, amit úgy kell büntessen a kor. many, mintha szökésről lenne -zó háborúban, A belpolitika és a külpolitika egyformán a nemzeti cgyégre van ab petvta '■ UNIVERSUL: Hitler kancellár megpróbálta igazolni a katonailag semlegesített rajnai zóna csapatokkal való megszállását. „A versailleri szer­ződés — mondta Hitler — példát szolgáltat majd arra- hogyan nem keli befejezni háborút, na nem akarunk okozni újabb bonyodalmakat s nem akarjuk a népeket belrtaszitanj a zűrza­varba.“ Továbbá: ,.A jelen szerződén nyomán kri'akult lelki légkörből eredt a világpolitika és v. -g gazda ág mai helyzete. Bosszú gondolatával s rcvánstól v^ló félelemben húzták meg a határvo­nalakat s alkottak szankciókat.“ Midőn Hitler beszédének ezt a részét olvassuk, megállapítjuk, hogy elfeledte a történelmet, vagy azt hiszi, hogy mások feledték el azt. Emlékezzen csak vissza a háború alatt 1918 március 5-én cs május 7-én reánk kényszeritett Bucuresti-i szerződésre cs megállapíthatja, hogy nincs joga a versa kési szerződés birí ati.ra ilyen kemény szavakkal. — Hitler temeréri egyezménynek nevezi a Versailles szerződést. A reánk erőszakolt szerződésnek igy „elvetemült szerződés“ a neve Romániát kifosz­tották mindenéből, határait megszökhettek, job­ban megaláztak, mint egy afrikai gyarmatot. Ez volt a felfogása annak a Németországnak, mely­nek becsületét akarja most Hitler helyreállítani. Ezt a becsületet ismeri Romániai Ha emlékezne Hitler akkor nem méltatlankodna-. TARA NO ASTRA: A nyugati országok di­plomáciaija ismét forr. Hitler lépése nem marad­hatott hatás nélkül az amúgy js feszült légkör­ben Tekintet nélkül arfri hogy volt.e ennek in­doka — amint ezt Hitler igyekezett indokolni —- bizonyos, hogy a lépés ellen az érdekelt álla­mok tiltakozni fognak s az is bizonyos, hogy a nemzetközi helyzet még borút:bb. Az olasz— abesszin háború során, mint a miennykőcsapás. úgy jött ez az egyéni igazságszolgáltatás, melyet Németország vasaksrztu vezetője végrehajtott. — Tisztin látható a, pillanat s a benne megvalósult akarat hatása Nem akarunk ítéletet mondani efölött f nem fogunk Hitler kancellár indokaival sem foglalkozni. Ez azonban nem akadályoz ab­ban. hogy lelki téren n.e tegyünk néhány meg­jegyzést ezzel kapcsolatban. Hagyjuk tehát most figyelmen kívül az ügv jogi oldalát, mely arról szól, hogy Németország megszegte ezt, vagy azt a paragrafust s vizsgáljuk, miként volt lehetséges, hogy egy legyőzött nép öntudatra ébredt? Váj­jon ezt, mily titkos erő okozta? Nem fér kétség ahhoz, hogy 1 nemzeti érzés feltámadása volt az ok. Ez a titka, minden r.ép győzelmének. Ily új­jászületés pedig csak a tekintély kormánnyal kez­dődhet. Néhány evvel előbb a nép teljesen tájé­kozatlan volt, — ma máV legjobban tisztában van céljával. A nemzetközi eszmék nem vezetnek eredményre A nemzeti érzés és az utópisztikus nemzetközi e-azmék vívnak harcot egymással. Ne­künk ip tudnunk kell,, melyikkel tartunk. Városiiíifi nrfSyjeleniőséQü eseménye Erdély és a Bánság ipari termelésének bemutatására készülő helyi kereskedelmi és iparkamara az idei miníavásárott IiaS CLUJ. (Az Ellenzék tudósilójától.) A helyi ipar és kereskedelmi kamara Erdély és Han­ság ipari tprniHósénck bemutatására, vala­mint városunk kereskedő Iliiének és idegen­forgalmának fellendítése »érdekében már évekkel ezelőtt elhatározta, hogy nagysza­bású áru-minta vásárt rendez. Ennek az üd­vös tervnek keresztülvitelét azonban mind­eddig akadályozta, hogy a kamara súlyos anyagi helyzetbe került és ebből csak u mult e\ végén tudott valahogy kilábalni. A veze­tőség óriási erőfeszítések árán egyensúlyba hozta a kamura veszélyesnek látszó pénzügyi helyzetét s nyomban hozzálátott, hogy az évek óta szunyadó tervet valóra váltsa. Ez az idő i>edig most elérkezett. Dr. Bor­bély István kamarai alel nők, Bonvancvici Gli- gore a lelnék, dr. Mu’ca főtitkár nagy munka- kedvvel és buzgalommal láttak hozzá, hogy ez év »gusztusában városunkban összponto­sítsák nemcsak Erdély és Bánát, hanem az. ókirályság ipari termelőit és keieskedöit is, hogy a termelők bemutathassák ipari terme­lésüket és hogy a kereskedők meggyőződést szerezzenek arról, hogy alig van már olyan iparcikk, melyet a belföldi termelés ne tud­na előáll tani. Terv szerint a kiállítást, illetve mintavá-sárf augusztus közepén nyitják meg és 3- -4 hétig fog tartani. A kamara nagy any :gi áldozatot hoz a kiállítás sikere érdekében, mert az a szempont vezérli, hogy ezen -a kiállításon sen­kinek sem szabad keresni, éppen ezért a kiállítók legnagyobb kedvezményben fognak részesülni. Kedvezményi kapnak a vonatokon és ugv az áruk szállítását, mint a kiállítási helyeket, az áruk biztos tását a legméltányo- sabb árban állapították meg. A kiállításnak "'dekessége lesz, hogy ezút­tal nemcsak a nagyipar, hanem a kisipar is jelentőségéhez mérten szerephez »ög jutni. Külön kisipari része les/ a k állításunk, hol az erdélyi és bánsági iparosok tényekkel lóg­ják bizonyítani, hogy az ország ipari terme­lésében milyen nagy szerepet visznek. A rendezőség arany, ezüst érmeket, díszokleve­leket fog adni azoknak, akik a kitüntetése­ket megérdemlik. Az. iparkamara elnöksége közölte tervét az iparügyi miniszterrel is, aki nemcsak öröm­mel vette tudomásul, hanem az elnökséget Icgnagvobbfoku támogatásáról biztosította. Kilátásba helyezte részvételét a kiállításon a romániai Gyáriparosok Országos Szövetsége is, igy biztosra vehető, hogy <n kiállításnak országos jellege lesz. De nemcsak az iparka­mara, hanem a város vezetősége is készül er­re a kiállításra. A városi tanács és az ipar­kamara elnöksége már régóta megbeszélése­ket folytatnak elalva» az ügyben és a tanács maga részéről szintén nagyobb összeget irányzott elő a kiállítás költségednek fedezé­sére. A kiállítás időpontja már meg van állapít­va, de 0 kiállítás helye felöl ni ég nem hatá­roztak. Három terv merült fel: A gazdasági akadémia, a Regina Mar a leánygimnázium és a Református Fiúkollégium helyisége. Az első tervet elvetették, mert a város központ­jától messze van. Most már csak az utóbbi két hely között lehet választani. Minthogy Bucuresti-ben ez évben nem rendeznek kiállí­tást s egyedül májusban tartják meg az úgynevezett Bucuresti-i hónapot, augusztus végén Erdély fővárosában lesz az ország­ban legnagyobb idegenforgalom. A kiállítás sikere érdekében az iparkamara képviselői a közel jövőben sorra járják az olaszéig összes ipari központjait, hol a kiállítás jelentősé­géről fognak előadásokat tartani. muumsjt Hassa úr. Boia-Harc-i präg haloilas püspök nollaíkoiato a aiáramarosi cgpnáii harcokról Ad űz harc dúl az ortodox és görög katolikus egyház között ezen a vidéken BAIA-MARE. (Az Ellenzék tudósitójától.) Russu Alexandru dr. Baia-Marc-i görög kato­likus püspök hosszabb nyilatkozatot adott a Garzettía cimü napilap munkatársának a ma- ramuresi vallási harcokra vonatkozóan. Sig- hetul-Marmatien ugyanis a lap szerint az a h r van forgalomban, hogy a békés termé­szetéről ismert Russu püspök az ortodox hí­vőknek görök katolikus temetőbe való elhan- tolását megtiltotta. SÉRELMEK — Értesülést szereztem mindarról — mon­dotta a püspök — amit bizonyos idő óta a maramuresi közigazgatási és katonai halósá­gok lesznek a görög katolikus románok el­len az ortodoxok érdekében. Az ő munká­juk szerves részét képezi annak a politiká­nak, mely a görög katolikusok elpusztítását tűzte ki célul a görög katolikusok által lakott vi­déken azzal, hogy ortodox korridort keli felállítani itt a magyarok által létesített székely-korridor mint áfára. — Minden túlzás nélkül állathatom, hogy egyes helyeken a görög katolikus románok törvényen kívül vannak helyezve. így Remed községben a. közigazgatási ható­ság segítségével az ortodox egyház képvise­lői a görög katolikusoktól erőszakkal elvették a templomot. Egy tettek, mintha ez oly kormányintézke­dés volna, melyet nem leltet kifogásolni. Ed­dig nem tapasztalt visszaéléseket követtek el, midőn elvették a görög katolikus egyház vagyonát. Nem azért, mert ezt a hívők kérték, hanem azért, mert egy görög keleti esperes min­denképen igy akarta. Midőn békés viszonyban él-tünk, szívesen bo­csátottuk rendelkezésükre iskoláinkat, ami­kor azonban láttuk, hogy rendszeresen ront­ják a görög katolikus parókiákat s ortodox kápolnát rendeznek 1 ' az iskolákban, ezt ki­fogásoltuk. TEMETÖKÉRDÉS — Hogyan áll a temetőkérdés ügye? — kérdezte az újságíró. — A mi intézkedésünk természetes követ­kezménye volt annak, amit a>z ortodoxok teltek — felelt Russu püspök. — Midőn szándékosan gyöngítik a híveink közötti ösz- szetartást a városokban és falukban, ugyan­olyan eszközökkel válaszolunk rá. Aki cl hagy fa egyházunkat, annak tudnia kell, hogy nem számíthat jóindulatunkra. — Az ö temetőjükben temeítese el magát az, aki áttért ortodox hitre. így van ez az ortodox falukban is, ahol nem temethetnek görög katolikust aiz ő temetőikbe, igy történt néhány évvel előbb Lugojon, hol a közös temető kerítésén vittek át egy gö­rög katolikus halottat, mert a kaput nem engedték kinyitni az ortodoxok, ahol aztán kénytelenek voltunk külön teme­tőt létesíteni kétmillió költséggel. VÉDEKEZÉS Az áttérésekre vonatkozóan Russu püspök a következőket mondotta: — Pontos számokkal bizonyíthatom, hogy ortodox részről túlozzák az áttérési adatokat. A görög katolikusok szívósak, nekünk tradi­cionális egyházunk van. Néhány helyen — ahol erőszukos térítések folytak — hiveink visszatértek. Végül Russu püspök cáfolni igyekezett, hogy a görög katolikusok magyar érzelraüek. majd igy folytatta: — Sajnálatosnak tartom, hogy a Baia- Mare-i katonai hatóság parancsát, mely sze­rint a csapatok egyedül iaz ortodox templom­ba mennek nemzeti ünnepen. Cluj-on mind­két templomba felvonulnak ilyen alkalom­mal. Mosoiu tábornok maga ment ei a görög katolikus templomba, miért ne történhetne ez meg Baia-Maren, hol négyezer görög ka­tolikus él négyszáz görög keletivel szemben? Elhatároztuk, hogy minden erőnket összpontosítjuk ott. ahol sebet kapunk. — A vallási harcokért nem én keil vállal­jam a felelősséget — fejezte be nyilatkozatát Russu püspök, megjegyezve, hogy illetékes helyen panaszt tett a helyi katona: parancs­nokság ellen. JAVOL a legideálisabb idegcsillapitó Szüntet, gyógyít: Hülést, Grippát, fej- és fogfájást! Gazdasági válság és népegészségügy TG.-»MURES (március hó). A Népszövet­ség egészségügyi osztályán .Johann Béla dr. indítványára széleskörű adatgyűjtés indult meg annak a kérdésnek megvizsgálására, hogy az évekig tartó gazdasági válság a nép- egészségügy terén komolyabb természetű károsodást okozott-e. E munkához dr. Gort- vay György »Magyarországon érdekes adatok egész sorát szedte össze s bár adatai nem vonatkoztathatók mindenben reánk, mégis felemlitésük betekintést enged a néma szá­mok beszédes világába. Gortvav tanulmányában először megálla­pítja, hogy a gazdasági válságot adó 1928— 1984 évek alatt a közfogyasztási cikkek használatában fejenként a csökkenés pld. búzában 18.3 százalék, burgonyában 8.3 szá­zalék, cukorban 3 százalék, húsban 18.2 szá­zalék, tejben 30.8 százalék és az 1934. évi fogyasztásnak fejhányada a lehető legala­csonyabb volt (pld. a fejenkénti fogyasztás buza és rozsban 253, burgonyában 150, cu­korban 9.5, húsban 16.5 kg., tejben 14.4 li­ter). Sajnos, pontos erdélyi adatokkal erre nem szolgálhatunk, de annyit általánosság­ban látunk és tapasztalunk, hogy a viszo­nyok nagyban hasonlók. A gazdasági válságnak a népesség testi ál­lapotára gyakorolt hatását pontos módszer­rel közvetlenül kifejezni a tudománynák * nincs módjában. Bizonyos kóros elváltozá­sok tömeges fellépésének megállapítása az a lehetőség csupán, mely a gazdasági vál­ság és testi állapot közötti összefüggést meg­mutatja. Ennek igazolására pedig az egyes embereken végzett tömeges nagyszámú vizs­gálatok volnának hivatva és ezeknek szám­szerű adatai adnának felvilágosítást.. Ez azonban óriási anyagi áldozatot igényel és kivitele is szinte lehetetlen. A gazdasági válság és népegészségügy ösz- szefüggését más, közvetett utón állapították meg; szociális, statisztikai adatok megfelelő értékelése, háztartási felvételek, orvos-bioló­giai vizsgálatok, általános egészségügyi kép, a táplálkozás több évről való, minőségi és mennyiségi összehasonlítása, csecsemőhalan­dóság stb. Ezek azok a kerülő utak, melyek a kérdés megoldásához vezetnek. Vájjon az erdélyi magyarságról mit szól­hatnának a néma számok hadseregei? Figyelmünket arra is rá kell irányítani, ami ma létkérdésünk és ,,a lenni és nem lenni'1 felé sodor. (Dr. Sch. B.) GYAKRAN VISSZATÉRŐ SZÉKSZORULÁS, rossz emésztés, vasta gbéih u ru t, felfúvódás, ol-dalfájá, légzési zavar. szívdobogás, fej- nyomás, fülzugát1, szédülés és lehangoltság esetén a term észete.s ..FERENC JÓZSEF'“ keserüviz gyorsan megélénkíti a gyomor és 3 belek működését., az emésztést rendbeli ózza, meg­szabadítja az embert a kellemetlen érzésektől s tirzta. fejet és nyugodt alvást teremt. Számos ki­váló orvos a FERENC JÓZSEF vizet bélféreg. üzőkuráknii és igen jó eredménnyel alkalmazza.* A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM EGYSZE­RŰSÍTETTE AZ EXPORT DEKLARÁCIÓK KIÁLLÍTÁSÁT. Bucurestiből jelentik: A vám­hivatalok pénzügyminisztériumi rendeletit kaptak, amely szerint a minisztérium meg­könnyíti a vámdeklarációk kiállítását, illetve most kiegészíti' az 1934 október 17-én keit 208.376 szánni rendeletet. Eszerint a vám­törvény 96 paragrafusában foglalt feltételek mellett az export megkönnyítése érdekében több vagon árura egy vámdeklarációt is elfo­gadnak s vámhivatalok, de a deklarációkra minden vagonnak megfelelő bélyegilletéket kell leróni. Tehát ahány vagon árut exportál­nak, annyiszor kell kiegyenlíteni a bélyeg- illetéket. Ez a rendelkezés az M. D. 6 modell szerinti tranzit vámdeklarációk kiállításánál is irányadó. HA NYERNI AKAR ... CSAK a cluji BANCA IUESCU-tŐi vegyen SORSJEGYET! Húzás 1936 márc. 15. y.j sorsjegy 205 Lei. Vidéki rendelések eszközölhetök: Lev. lapon, utánvéttel, utalványon, cse ken- Postacsekksz. 40.050

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents